Előadás: A magyar növényvilág védelmének mérföldkövei

Megtekinthető Youtube-on A magyar növényvilág védelmének mérföldkövei című előadásom.

A vadon élő növényvilág védelme ma már magától értetődő része a természetvédelemnek. Védett és fokozottan védett fajokról, természetvédelmi értékről, vörös listákról, védett területekről és nemzetközi egyezményekről beszélünk. Mindez azonban nem egyik napról a másikra alakult ki. Hosszú út vezetett annak felismerésétől, hogy egy-egy ritka növény vagy különleges élőhely eltűnhet, addig, amíg megóvásuk tudományos, társadalmi és jogi feladattá vált. Ez az előadás a magyar vadon élő növényvilág védelmének legfontosabb állomásait mutatja be a kezdetektől a 20. század végéig.

 

További olvasnivaló

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 60.

2025: A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar kiadásában, a Magyar Természettudományi Múzeum társkiadásában megjelent 114 szerző és 120 fotós munkájának eredménye, a Magyarország védett hajtásos növényei című könyv. 

A kötetben részletes ismertetésre került 683 védett faj, mindegyik esetében az elterjedést, a termőhely-igényt és a veszélyeztetettséget bemutató rövid szöveges ismertetés, a hazai elterjedést részletes térkép mutatja be. A fajokat 1–5 színes fénykép illusztrálja. A bevezető fejezetek áttekintést adnak a hazai flóra védelmének történetéről, a könyvben használt nevezéktanról, az elterjedési adatok forrásairól. További fejezetek mutatják be a védett növényeinket fenyegető tényezőket, a természetes kórokozóikat és fogyasztőikat, a viráglátogató és megporzó rovarokat, az ember által alkotott (másodlagos) élőhelyeiket és a flóra megőrzése érdekében tett hazai törekvéseket. A kötetet részletes névmutató zárja. A könyvben tárgyalt 683 taxon ismertetése, elterjedési térképe és fenológiai, ill. védettségi grafikonja szabadon elérhető itt. 

Irodalom 

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk., 2025): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 59.

2007:  A hazai flórakutatás újabb eredményeit felhasználva megjelent az első modern szemléletű magyarországi vörös lista, amely a teljes hazai flórát az IUCN kategóriarendszere alapján értékeli (Király 2007). A 18 szerző által jegyzett vörös listán 943 taxon szerepel, közülük 43 (a magyarországi edényes flóra 2%-a) kipusztult, 4 faj (0,2%) a természetben kipusztult, 115 (5,3%) kipusztulással fenyegetett, 162 (7,4%) veszélyeztetett, 105 (4,8%) sebezhető, 336 (15,4%) veszélyeztetettségközeli állapotú, 178 (8,2%) pedig adathiányos.

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Király G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. – Saját kiadás, Sopron.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 58.

2004:  275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. Ebben a közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 területekre vonatkozó általános szabályozás mellett a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek listája is szerepel. A Pannon régió több különleges növénye a kiemelt közösségi jelentőségű fajok közé került: tartós és tollas szegfű (Dianthus diutinus, D. plumarius), magyarföldi husáng (Ferula sadleriana), pilisi len (Linum dolomiticum), tornai vértő (Onosma viridis), magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens), magyar vadkörte (Pyrus magyarica) és fénylő zsoltina (Klasea lycopifolia).

Magyarföldi husáng

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 57.

2001:  A hazánkban törvényi védettséget élvező fajok körét a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet szabályozta. 2000-ben a védett hajtásos növényfajok száma 515-re, a fokozottan védetteké 51-re nőtt. Ekkor kapott védelmet például számos sásfaj (Carex alba, C. appropinquata, C. buekii, C. buxbaumii, C. cespitosa, C. davalliana, C. echinata, C. paniculata, C. repens), palkaféle (Eleocharis quinqueflora, E. uniglumis, Schoenus nigricans), pázsitfűféle (Festuca wagneri, Poa remota), békaszőlőfaj (Potamogeton coloratus, P. obtusifolius) és az országból újonnan kimutatott orchideák (Epipactis placentina, E. pontica, E. tallosii).

Henye kunkor ás henye vasfű

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 56.

1999:  Farkas Sándor szerkesztésében, 23 szerző és 58 növényfotós nyolcéves munkájának eredményeként és a Környezetvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ támogatásának köszönhetően jelent meg a Magyarország védett növényei című könyv. A kötet máig a legteljesebb ismeretterjesztő munka a hazai flóra védett fajairól (Farkas 1999). A könyv bevezető fejezetei áttekintést adtak a magyar növényvilág védelméről, a nemzetközi vörös listákról és természetvédelmi egyezményekről, a magyar flóra veszélyeztetettségéről, Magyarország florisztikai növényföldrajzáról, valamint rendszertani és nevezéktani alapismeretekről. A több mint 500 védett fajt színes fényképfelvételekkel és esetenként grafikákkal mutatták be, a fajok felismerését alaktani jellemzők ismertetése segítette, az országos elterjedés vázlatos áttekintése mellett felhívták a figyelmet a hasonló fajokkal való összetéveszthetőség lehetőségére is. A könyv Védendő növényeink – Unikális előfordulású, törvényes védelmet érdemlő növényfajaink című fejezetében szereplő növények 2001-ben védelmet kaptak.

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 55.

1996–2001:   Debrecenben megalakult a Kosbor Természetvédelmi Egyesület, amely 1996-ban – az üzemanyagok termékdíjának elkülönített kerete támogatásának köszönhetően és az egyesületi tagdíjak felhasználásával    – megjelentette a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat első számát. A debreceni piacon az ezredfordulón még tömegesen árultak tövestől kiásott védett növényfajokat, például Kárpátaljáról származó kárpáti sáfrányt (Crocus heuffelianus). Az egyesület önkéntesei a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival működtek együtt a lefoglalt növények gondozásában, elhelyezésében. Ez a tevékenység hívta életre a Vidéki Róbert szerkesztésében és Zsoldos István közreműködésével készült, Gyűjtéssel, szedéssel veszélyeztetett védett növényfajok című, szintén az egyesület kiadásában 2001-ben megjelent füzetet. Ez az érdeklődők számára ingyenesen hozzáférhető húszoldalas kiadvány a kirándulók által előszeretettel csokorba szedett, kerttulajdonosok által a természetben gyakran kiásott látványos védett vadvirágok, főként kora tavasszal nyíló fajok és geofitonok bemutatására vállalkozott.

 

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Vidéki R. 2001: Gyűjtéssel, szedéssel veszélyeztetett védett növényfajok. – Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Debrecen.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 54.

1996:  1996. évi LIII. törvény a természet védelméről.

1996:  15/1996. (VII. 26.) KTM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés módosításáról. Ekkor már 449 edényes növényfaj védett, 52 faj fokozottan védett. Ekkor kapott védelmet a kései szegfű (Dianthus serotinus), a Bieberstein-gyújtoványfű (Linaria biebersteinii), az apró szádor (Phelipanche nana), a nyugati rejtőke (Teesdalia nudicaulis), és lett fokozottan védett a bugaci és karcsú nőszőfű (Epipactis bugacensis, E. exilis), a borzas macskamenta (Nepeta parviflora), valamint szűnt meg a hazánkban nem bizonyított jelenlétű vastagszárú árvalányhaj (Stipa crassiculmis) védelme.

Borzas macskamenta

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 53.

1993:  Borhidi Attila az Ellenberg-féle ökológiai indikátorszámok magyar flórára adaptált értékei mellett növényfajainkat természetvédelmi szempontból is értékelte. Ritkaságra, érzékenységre és ökológiai tűrőképességre vonatkozó kategóriarendszerében (Borhidi 1993, 1995) a magyar flóra fajait szociális magatartástípusokba – természetes kompetitorok (C), szűk ökológiájú stressztűrők (specialisták, S), tág ökológiájú stressztűrők (generalisták, G), ruderálisok (R):    természetes pionírok (NP), zavarástűrő fajok (DT), őshonos gyomok (W), kivadult haszonnövények (I), advenítv, behurcolt gyomok (A), a honos flóra ruderális kompetitorai (RC), tájidegen, agresszív kompetitorok (AC) – sorolta, és ezekhez természetességi értékszámokat állapított meg. Az unikális és ritka előfordulású fajokat is megkülönböztette.

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. – A környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a Janus Pannonius Tudományegyetem Kiadványa, Pécs.

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. – Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 52.

1993: Megjelent a12/1993. (III. 31.) KTM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés módosításáról. Ekkor már 453 hajtásos növényfaj élvezett védelmet, és 52 faj fokozott védettséget. Ekkor lett védett például a fekete, a forrás-, a mirigyes és a zöld fodorka (Asplenium adiantum-nigrum, A. fontanum, A. lepidum, A. viride), a téli és tarka zsurló (Equisetum hyemale, E. variegatum), a négylevelű mételyfű (Marsilea quadrifolia), a vízi rucaöröm (Salvinia natans), a közönséges tiszafa (Taxus baccata), a farkasölő és a méregölő sisakvirág (Aconitum vulparia, A. anthora), a kövi sulyoktáska (Aethionema saxatile) és a vetési konkoly (Agrostemma githago), a homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria), a bükkös kispárlófű (Aremonia agrimonoides), valamint lett fokozottan védett faj a közönséges csikófark (Ephedra distachya).

Homoki báránypirosító

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 51.

1992:  Simon Tibor (1926–2020) művein (A magyarországi edényes flóra határozóján, valamint a Csapody Verával közös Kis növényhatározón és a Seregélyes Tiborral közös Növényismereten) nemzedékek nőttek fel. Növényhatározójának (Simon 1992) függelékében társszerzőivel természetvédelmi jelentőség szerinti kategóriákba sorolták a magyar flóra képviselőit, megkülönböztetve a természetes állapotokra utaló (U – unikális fajok, KV – kiemelten védett fajok, V – védett fajok, E – társulásalkotó (edafikátor) fajok, K – kísérő fajok, TP – természetes pionír fajok) és a degradációt jelző fajokat (TZ – természetes zavarástűrő fajok, A – adventív fajok,    G – gazdasági növények, GY – gyomfajok). Ebben a védett és fokozottan védett fajok mellett növényzeti örökségünk unikális fajai külön kategóriaként szerepelnek.

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. – Tankönyvkiadó, Budapest.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 50.

1991:  Bartha Dénes összeállításában megjelent Magyarország veszélyeztetett és védett fa- és cserjefajainak vörös listája (Bartha 1991), amely a fajok ismertetése mellett azokat hazai helyzetük alapján sorolja be az IUCN veszélyeztetettségi kategóriáiba. A lista aktualizált változata 2019-ben jelent meg (Bartha 2019).

1992:  Egyetemi jegyzetként jelent meg az Útmutató védett növényeink ismeretéhez és gyakorlati védelméhez című összeállítás, amelyben Csapody István és Bartha Dénes az alapfogalmak ismertetésén túl 414 védett növényfajt sorolnak fel, hazai földrajzi elterjedésük és élőhelyválasztásuk vázlatos megadásával (Csapody & Bartha 1992). A szerzőpáros munkájában helyet kap a hazánkból kipusztult fajok, az IUCN listájában szereplő hazai fajok listája, valamint a nem védett, de ritka fásszárú fajok felsorolása. A kötet foglalkozik a gyakorlati természetvédelem kérdéseivel, a különböző élőhelyegyüttesekhez kötődő fajok jellemző veszélyeztető tényezőivel és külön fejezetben Sopron és környéke természetvédelmének történeti és aktuális kérdéseivel is.

Csapody István

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Bartha D. 1991: Vörös lista. Magyarország veszélyeztetett és védett fa- és cserjefajai. – Saját kiadás, Szombathely.

Bartha D. 2019: Vörös lista. Magyarország veszélyeztetett és védett fa- és cserjefajai. – Soproni Egyetemi Kiadó, Sopron.

Csapody I. & Bartha D. 1992: Útmutató védett növényeink ismeretéhez és gyakorlati védelméhez. – Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 49.

Mételyfű (Marsilea quadrifolia)

1990:  Magyarország 1989-ben csatlakozott „Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről” szóló 1979-es Berni Egyezményhez, ennek közzétételére 1990-ben került sor. Az Egyezmény I. függelékében 18 hazánkban honos növényfaj szerepel: Aldrovanda vesiculosa, Angelica palustris, Helosciadium repens, Botrychium matricariifolium, B. multifidum, Caldesia parnassifolia, Colchicum arenarium, Cypripedium calceolus, Dianthus serotinus, Dracocephalum austriacum, Ferula sadleriana, Himantoglossum jankae, Ligularia sibirica, Lindernia procumbens, Linum dolomiticum, Liparis loeselii, Marsilea quadrifolia, Noccaea jankae, Onosma viridis, Paeonia officinalis subsp. banatica, Pulsatilla patens, Salvinia natans, Spiranthes aestivalis, Trapa natans, Typha minima és Vincetoxicum pannonicum.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 48.

1989:  Megjelent hazánkban az első, máig egyetlen Vörös könyv, a Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajokat ismertető összeállítás (Rakonczay 1989). A kötetben a hajtásos növények bemutatása Németh Ferenc munkája, a növényekről készült tusrajzokat, akvarelleket Gyurkó Gizella készítette. Az első hazai vörös könyv 41 veszélyeztetett növényfaj részletes bemutatásán túl közölte növényfajaink vörös listáját. A fajok veszélyeztetettségére vonatkozóan Németh Ferenc ebben a műben javasolt egy kategóriarendszert (K – kipusztult 36 faj; KV – a kipusztulás közvetlen veszélyébe került 41 faj; AV – aktuálisan veszélyeztetett 127 faj; PV – potenciálisan veszélyeztetett 386 faj). A magyarországi Vörös könyv listájának tudományos alapozásaként kidolgozott értékelési rendszer (Németh 1980) a következő tényezőket vette figyelembe: a génkészlet pótolhatatlansága (filogenetikai elszigeteltség, áreanagyság, áreadiszjunktság, hazai előfordulások kora); a veszélyeztetettség mértékének jellemzői (a hazai állományok kiterjedése, nagyságrendje, terjeszkedési-pusztulási tendencia, degradációtűrés); a hazai össznépesség veszélyeztetettsége és a világállomány veszélyeztetettsége.

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Rakonczay Z. (szerk.) 1989: Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

Németh F. 1980: A Vörös Lista és kódolása. – Kézirat. Módosítva megjelent: In: Horváth F. et al.: Flóra Adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum állomány. – MTA ÖBKI, Vácrátót. pp.: 43–50.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 47.

 

Fehér madársisak

1988: megjelent a 7/1988. (X. 1.) KVM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről. Megjelent a védett növények fajlistájának első bővítése és egyes fajok státuszának módosítása az MTA Botanikai Bizottságának javaslatai alapján. A védett növényfajok köre 75 fajjal bővült, a védett fajok száma 384-re, a fokozottan védetteké 31-re nőtt. Többek között ekkor lett védett számos orchideafajunk is – mint a madársisak- (Cephalanthera), nőszőfű- (Epipactis), sarkvirág- (Platanthera) fajok, a madárfészek-békakonty (Neottia nidus-avis) –, amelyek védettségét és kereskedelmének korlátozását hazánknak a Washingtoni Egyezményhez történt csatlakozása tette szükségessé (Molnár V. 1999). Védelmet kaptak még például a cseh és fiókás tyúktaréj (Gagea bohemica, G. spathacea), tőzikéink (Leucojum vernum, L. aestivum), a havasi éger (Alnus viridis) és a fekete galagonya (Crataegus nigra).

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Molnár V. A. 1999: A magyar növényvilág védelme. – In: Farkas S. (szerk.): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp.: 14–25. 

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 46.

1986:  Magyarország az 1986. évi 15. törvényerejű rendeletben hirdette ki, hogy csatlakozott a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezményhez (CITES – Convention on International Trade in Endangered Species, Washington, USA, 1973). Az egyezmény II. függelékében szerepel a kosborfélék teljes családja (Orchidaceae), végrehajtási szabályait a 4/1990. (XII. 7.) KTM rendelet tartalmazza.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 45.

 

1984:  Vajda László egykori sóhivatali tisztviselő, autodidakta botanikus és mohakutató közel hetven éven át fényképezte, dokumentálta a Kárpát-medencei növényvilág változatosságát és a flóra ritkaságait. Életművéből készült egy kis válogatás, amely a Képzőművészeti Kiadó gondozásában jelent meg 94 éves korában, Flora photographica Carpato-Pannonica. Hét évtized flóraképei címmel (Vajda 1984). A Pannon-térség és az azt övező magashegységek néhány különleges és gyakori növényfaját bemutató fotóalbummal évszázados időutazásra indulhatunk, azóta eltűnt ritkaságokban gyönyörködhetünk. A kötet nem csak egy gazdag fotós életmű kivonata. Németh Ferenc és Debreczy Zsolt leírásai a biológiai témájú ismeretterjesztés széles skáláján mozognak, az egyes fajok felfedezéstörténetéről, elterjedéséről, történeti-növényföldrajzi jelentőségéről is sok érdekességet megtudhat az olvasó.

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Vajda L. 1984: Flora photographica Carpato-Pannonica. Hét évtized flóraképei. – Képzőművészeti Kiadó, Budapest.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 44.

1982:  Védett növényfajainkról megjelent az első színes fényképfelvételekkel illusztrált kiadvány Ne bántsd a virágot címmel (Németh & Seregélyes 1982). Németh Ferenc és Seregélyes Tibor (1949–2005) növényfotói később az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által kiadott plakátokon, valamint számos botanikai és természetvédelmi kiadványban is megjelentek. Fényképeiken nőtt fel az 1980-as, 1990-es évek biológusnemzedéke és napjaink növényfotósainak egy része is. A védett fajok felsorolásán és néhány kiválasztott ritkaság növényföldrajzi szemléletű bemutatásán túl ebben a kis kötetben jelent meg az első hazai vörös lista. Ez még nem a hazai státuszon alapult, hanem az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) európai fajokra vonatkozó vörös listájának Magyarországon is előforduló 52 faját sorolta fel.

Németh Ferenc (Seregélyes Tibor felvétele)              Seregélyes Tibor (Szél Győző felvétele)

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 43.

1982:  Csapody István összeállításában, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent az első könyv hazánk védett növényeiről (Csapody 1982). A kötetben az akkor védett növényfajaink fele, 180 faj igen részletes ismertetésére vállalkozott a szerző. A növény felismerését segítő leírás, a virágzási idő, az elterjedés, a jellemző élőhelyek, az ismert hazai előfordulások ismertetése mellett védelemmel, megóvással kapcsolatos ismeretek és nemzetközi tapasztalatok is helyet kaptak a könyvben. A kötet szakszerűen és közérthetően adja közre a szerzőnek a hazai növényritkaságok védetté nyilvánításának előkészítése során összegyűjtött információit. A mű illusztrációit Vajda Ernő és Vajda László terepen készített, mesterien kivitelezett fekete-fehér felvételei és Csapody Vera (1890–1985) akvarelljei adják. Csapody Vera a szerző nagynénje, eredeti végzettségét tekintve fizika-mennyiségtan szakos tanár, a budapesti tudományegyetemen első nőként szerzett diplomát, majd növénytanból doktorált 1932-ben, Szegeden.

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp.: 7–16.

Csapody I. 1982: Védett növényeink. – Gondolat, Budapest.

A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 42.

1982:  Megjelent az 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről. A faji védelem hosszú ideje húzódó kérdése szélesebb körben e rendelet megszületésével vette kezdetét, ekkor 340 hazai növényfaj védettségét jegyezték be, ezen belül 30 faj fokozottan védett státuszt kapott.