Mediterrán Himantoglossum (Barlia) robertianum már Belgiumban is

Az „European Orchids and their Habitats” nevű Fb-csoportba Hans Dekker feltöltött pár képet a mediterrán elterjedésű Himantoglossum robertianum (syn. Barlia robertiana) új hollandiai előfordulásáról. Két populáció került elő egymástól, mintegy 200 kilométerre. 

Korábban megjelent már Délnyugat-Németországban és Belgiumban is.

A faj észak-felé történő terjeszkedését jól mutatja az alábbi térkép is. A piros pontok a 2020 márciusában ismert állományok Franciaországban, Landwehr 1977-ben a sárga vonaltól délre ismerte előfordulásait, a francia Riviérán.

Következő tippeim: Délnyugat-Anglia, Svájc (!), Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Montenegró...

Amikor az újabb és újabb rekordoknak nem örülünk szívből

A pókbangó (Ophrys sphegodes) egyetemista koromban május elején virágzott. Virágzásának átlagos középnapja egy 148 év hosszú időszakban gyűjtött 170 virágzó állapotú herbáriumi példány alapján május 14. (Julian day 134) volt (Molnár V. et al. 2012). A Magyarországi Orchideák Herbáriumi adatbázisában (Molnár V. et al. 2011) található legkorábbi virágzású példányt Jávorka Sándor és Zólyomi Bálint gyűjtötték Balatonszentgyörgyön 1939. április 23-án.

A tavalyi évben beszámoltam róla, hogy a fajt 2019. március 30-án találta virágozva Lukács Róbert. Az idén a faj további 10 napot javított az országos csúcson… Március 20-án Keresztes-Nagy József fényképezte. Mi lesz ebből???

Virágzó pókbangó, Magyarország. 2020. március 20. Fotó: Keresztes-Nagy József.

Amerika és a klímaváltozás

Amerika választott. Az USA következő elnöke az a Donald Trump lesz, aki előzetesen kilátásba helyezte, hogy felmondja a párizsi klímaegyezményt és eltörölné elődje környezetvédelmi rendelkezéseit, viszont megépítené a sokat bírált Keystone XL vezetéket és támogatná az olaj- és gázkutak fúrását.

Egy másik ismert amerikai személyiség, Leonardo DiCaprio ezzel szemben azt mondja:

"Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy az emberiség jövőjéről a kapzsi olaj- és gázvállalatok döntsenek. Ezek a vállalatok saját anyagi érdekeik miatt mindig tagadták a globális felmelegedés tényét, sőt eltussolták a figyelmeztető jeleket, bizonyítékokat. Mostmár elég legyen! Mind tudjuk, mi az igazság! A történelem ezeket az óriás vállalatokat fogja majd hibáztatni a kárért. A Föld és az emberiség pusztulásra van ítélve, ha nem hagyunk fel a fosszilis üzemanyagok – azaz az olaj és a gáz – használatával. Húsz évvel ezelőtt még függtünk ezektől az energiaforrásoktól – mára azonban meglehetnének a helyettesítőik."

Őszintén ajánlom az „Özönvíz előtt” című filmjének megtekintését is.

 

A méhbangó (Ophrys apifera) terjedéséről

A méhbangót az 1990-es évekig a legritkább hazai orchideák között tartottuk számon, az 1970-es évekig csupán néhány, több évtizedes vagy akár évszázada ismertté vált előfordulása volt hazánkban. 1978-ban szenzációnak számított, mikor Werner Ervin megtalálta egy szigetközi nemesnyárasban egy állományát. 1990-es évek közepétől Óvári Miklós találta több tucatnyi lelőhelyen Zala megyében, többnyire felhagyott szőlők helyén, valamint extenzíven használt gyümölcsösökben. Azóta észlelései az egész országban szaporodnak. Állományai évenként jelentős fluktuációt mutatnak, de úgy tűnik, hogy a populációk egyedszáma az egész országban emelkedik.



Felhagyott szőlőben virágzó méhbangó

 

A faj sikerének egyik titka az, hogy önmegporzó: ivaros szaporodásához nincs szüksége megporzó rovarokra

Virágai szinte kivétel nélkül termést érlelnek

Az önmegporzás miatt állományaiból nem szelektálódnak ki a legkülönbözőbb virágrendellenességek sem

 A múlt héten, a Lengyel Botanikai Társaság Lublinban tartott konferenciáján hallottam, hogy a faj elérte Lengyelországot is. Egyetlen példányát először 5 éve észlelték (egy felhagyott dolomit-bányában), majd idén ugyanazon a lelőhelyen mintegy 30 példány bukkant fel (valószínűleg az elsőként megtelepedett tő utódai).

 

Nemrégiben Lovas-Kiss Ádám tanítványom küldött tanulságos képeket egy angliai nemzetközi repülőteréről...

 

Úgy tűnik a méhbangó a klímaváltozás egyik nyertese.

Ismeretterjesztő cikk a Természet Világa című folyóiratban

Napjaink éghajlatváltozása drasztikus hatással van az élővilágra. A legközismertebb példa erre talán a jegesmedve, amely alól lassan "elfogy " a jég. De a botanikusok is dokumentálták már, hogy Alpok hegycsúcsainak csaknem háromnegyedén nőtt a növények fajgazdagsága és ugyanitt a hidegkedvelő mohák magasabbra "költöztek"; a boreális erdő-zónában gyorsabban és magasabbra növekednek a fák. Számos esetben kiderült, hogy az élőlények évente ismétlődő életfázisainak (mint a virágzás, az imágók megjelenése vagy a vonulás) időzítésében többnapos vagy akár többhetes eltolódások alakultak ki. A klímaváltozás közép és hosszú távon jelentősen átrendezi a jelenlegi élő rendszerek fajösszetételét, produktivitását és stabilitását. Az egyes fajok elterjedésének változása az utóbbi évtizedekben már jelenleg is érzékelhető. A legnagyobb múltú hazai természettudományos ismeretterjesztő folyóirat, a Természet Világa 2015. januári számában megjelent cikkben a klímaváltozásnak az európai orchideákra gyakorolt hatásáról számoltam be.

A cikk letölthető innen.

Napjaink klímaváltozásáról - a kételkedőknek

Még mindig vannak akik kétségbe vonják a globális éghajlatváltozás tényét vagy azt, hogy a jelenséget az emberi tevékenység idézi elő. Nekik ajánlom az alábbi karikatúrát:

Érdemes felkeresni a honlapot ahol találtam, további tanulságos és mulatságos képekért.