Útpadkákon terjedő sótűrő növények

Az utak téli csúszásmentesítése miatt alkalmazott sózás következtében számos sótűró növény terjed közutak mentén. Vannak közüttük őshonos, a hazai szikeseken megtalálható fajok is mint …

 

a közönséges szikipozdor (Podospermum canum) ...

az orvosi székfű (Matricaria recutita) ...

a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina) ...

vagy a közönséges mézpázsit (Puccinellia distans).

 

Az utakra olyan mennyiségben kerül só, hogy az útpadkákon a talaj felszínén válik ki a só, amelynek talajbeli koncentrációja az úttól távolodva gyorsan csökken. A taposás/taposástűrés mellett ennek is szerepe lehet az útmenti szikes fajok útak mellett megfigyelhető jellegzetes zonációjának.

Vannak ugyanakkor olyan behurcolt, idegenhonos fajok is, amelyek terjedésében fontos szerepet játszanak a közutak (főleg az autópályák és főutak).

 

A csókalábú útifű (Plantago coronopus) a Mediterráneumból származik. Eredeti előhelyei a tengerpartok, de mára tömegessé vált utak mentén is. Leszbosz szigetén (Égei-tenger) például adataink alapján az útszegélyek mintegy 19%-án fordul elő.

 

 

 



  

Hazánkban először 2013-ban észlelték az M1-es és M70-es autópálya mellett (Schmidt et al. 2016). 2014-ben előkerült a Gödöllői-dombvidéken, 2015-ben pedig a 6-os számú főút mellett is (Kovács & Lengyel 2015).

 

A mediterrán eredetű csókalábú útifű terjeszkedése úgy tűnik tovább folytatódik Magyarországon; tegnap találtuk az M3-as autópálya mellett, Nyíregyháza határában.

 

 

A sziki varjúháj (Sedum caespitosum) szintén gyakori a Mediterráneumban. Leszbosz szigetén 200 útmenti megállónk közül 62 esetben (31%) észleltük a jelenlétét. Nálunk jóval ritkább, és eddigi adataink alapján úgy tűnik, hogy ezek a hazai útmenti állományok a természetes populációk leszármazottai és nem délről, az utak mentén érkeztek.

Hivatkozások

Kovács D. & Lengyel A. (2015): Adatok a Plantago coronopus L. hazai elterjedéséhez. – Kitaibelia 20(2): 306.

Schmidt, D., Dítětová, Z., Horváth, A. & Szűcs, P. (2016): Coastal newcomer on motorways: the invasion of Plantago coronopus in Hungary. – Studia bot. hung. 47(2): 319–334.

Cikk a csókalábú útifű közutak mentén történő terjedéséről

Schmidt Dávid első szerzőségével megjelent a csókalábú útifű hazai közutak mentén tovább folytatódó terjedéséről írt cikkünk a Kitaibelia című folyóiratban.

A teljes közlemény letölthető innen.

Magyarországi úthálózat vizsgálata során az atlanti-mediterrán elterjedésű Plantago coronopus L. intenzív terjedését tapasztaltuk. 2017–2019 között a fajt újabb 47 flóratérképezési kvadrátból mutattuk ki, amellyel 81-re nőtt előfordulásainak száma. Kimutattuk, hogy a gyorsforgalmi utak mellett a faj erős terjedése a főközlekedési utakat is elérte, ezen kívüli megjelenései egyelőre ritkák. Legnagyobb kiterjedésű és egyedsűrűségű állományai az útpadkák mechanikus és ozmotikus stressztől erősebben érintett (gyakran növényzetmentes) sávja mögötti részén találhatók, de néhány előfordulás ilyen helyeken kívül is ismert. 2013-tól ismert állományai közül több helyen ma is összefüggő tömegben van jelen, így a faj egyértelműen meghonosodott (de nem átalakító) neofitonnak tekinthető.

A Plantago coronopus elterjedése Magyarországon (2019)

Abstract

In the course of our research of Hungarian transport routes, we observed an intensive spread of the Atlantic-Mediterranean Plantago coronopus L., a recently established species in Hungary. Between 2017 and 2019, it was detected in 43 flora mapping quadrats, which increased the total number of occurrences to 77 since 2013. Besides motorways, the main Hungarian transport routes were involved as well. 26 occurrences have been recorded along the roads 4/E60, E573, 8/E66, 86/E65 and 87, which are severely affected by international traffic. However, on routes avoiding international transit traffic, the species’ occurrences are still rare. In some cases, the predominant direction of traffic appeared to influence the formation of new stands. It is very likely that the first individuals that appeared along the section of the M86/E65 motorway between Szombathely and Hegyfalu in 2019, arrived primarily by northbound traffic, rather than along the road 86, which runs parallel to it only a few hundred meters away. Likewise, it seems certain that the spread of the species along the roads M1/E60, E75 (Mocsa, Tata, Páty) and M7/E71 (Fonyód, Balatonlelle, Kajászó) as well as the road 8/E66 (Bakonygyepes, Veszprém) is due to reproduction of older extensive local populations. At several localities along the outer bend of roundabouts or near the exits of motorways, a dispersal role of intense winter road salting was also observed. The largest populations were located mostly along ditches, next to the (often bare) lane of roadbeds that are heavily affected by mechanical and osmotic stress. The majority of stands were found within a 3 meters wide belt along the asphalt strip (5 meters was measured in the lawn of a cemetery once). Since the species is present continuously at several localities since 2013, it is considered as naturalised in Hungary, and its further spread can be confidently predicted. The current status of the species in Hungary is naturalised (non-transformer) neophyte.

A  közlésre 2020. április 7-én elfogadott közlemény már „elévült”, ugyanis árilis 15-én, Biharkereresztes határában, a 42-es főútvonal mellett újabb előfordulását találtam.

Hivatkozás

Schmidt D., Bauer N., Fekete R., Haszonits Gy., Süveges K. & Molnár V. A. (2020): A csókalábú útifű (Plantago coronopus) folytatódó térhódítása Magyarországon. – Kitaibelia 25(1): 19–26.

Útszélek és nyárültetvények

A múlt héten útszegélyeken megjelenő sótűrő növényeket és nyár-ültetvények orchideáit vizsgáltunk a Duna-Tisza közén.

Már virágzik a sóvirág - így akár autóból is könnyen észrevehető.

A nemesnyár ültetvényekbe is érdemes benézni... Különösen azokban az állományokban számíthatunk orchideák előfordulására, amelyekben a jelentős avarborítás mellett alig található gyepszint. Most még megtalálhatók terméses állapotban a korábban virágzó fajok is (mint a képen látható bugaci nőszőfű), és már előjöttek a legkésőbben nyíló Epipactis-ok is.

A lappantyú 'fészket' nehezebb megtalálni (de ez is akad nemesnyarasban). Csak akkor bukkanunk rá, ha az avarban tökéletesen elrejtőző kotló madár felrepül az ember lába elől...

Úton-útfélen …

Az alábbiakban néhány képet adok közre az elmúlt napokból, amelynek során főként autópályák és közutak padkáin kerestünk sótűrő növényeket.

Újabb (és jelentős) állományai kerültek elő a csókalábú útifűnek

 

 



Az egyik leggyakoribb faj a közönséges mézpázsit

 



A szárnyasmagvú budavirág ritkább, de annál látványosabb faj

 

Florisztika az autópályán

Amint arról már több bejegyzésben beszámoltam egyes sótűrő növényfajok terjedése közutak mentén jól dokumentált jelenség. A hazai szikesek jellegzetes és feltűnő faja, a sóvirág (Limonium gmelinii) is e fajok közé tartozik, olyannyira, hogy Csehországban csak nemrégiben észlelte Lengyel Attila előfordulását egy autópálya mellett.

A faj hazánk egyes területein (főként a Nagyalföldön és a Mezőföldön) elég gyakori, de utak mentén az ország más területein is felbukkan. Feltűnő virágzó példányai jelenleg autóból is könnyen észrevehetőek. Miközben tegnapelőtt keresztülautóztam az országon egy 120 kilométer hosszúságú autópálya szakaszon 20 előfordulását láttam. Ezek közül 4 nem szerepel a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza – Atlas Florae Hungariae (Bartha et al. 2015) című könyvben. Ha valaki hasonlóan hosszú és unalmas autózásra kényszerül, érdemes figyelnie a faj útmenti előfordulásait.  Az atlaszban nem szereplő adatokat szívesen tennénk közzé a kötet adatait kiegészítő cikksorozatban.

Egyébként a faj felfedezésének, elnevezésének történetéről és tipizálásáról nemrégiben jelent meg egy érdekes cikk.

Hátlap az Élet és Tudomány című hetilapban: a dán kanálfű

Megjelent  - Löki Viktorral társszerzőségben - a dán kanálfű (Cochlearia danica) hazai előfordulásáról szóló tudósításunk az Élet és Tudomány e heti számában és a hátlapon a dokumentáló fénykép.
Ezóta egyébként egy újabb helyen találtuk a fajt. Most már teljesen elnyílóban-korai terméses állapotban van, így újabb állományainak megtalálására valószínűleg csak jövőre nyílik lehetőség...