A szentjánoskenyérről

Húsvét okán ebben a bejegyzésben azt a növényt mutatom be, amelynek termésén a legenda szerint a sivatagban Keresztelő Szent János élt. Valószínűleg innen kapta a nevét a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua).

A faj a Mediterráneum keleti részén és az Arab-félszigeten őshonos

Levelei párosan szárnyaltan összetettek

Virágai és termései vastagabb ágakon fejlődnek (kauliflória)

Hüvelyterméseinek fala egyebek mellett mintegy 30% szacharózt (répacukrot) tartalmaz. Ezért régóta ismert takarmánynövény és emberi eledel. De napjainkban is használja az élelmiszeripar, például jellegzetes sütemények készítéséhez vagy kakaópor pótlására. Földrehulló érett, édes hüvelyterméseit a legelő állatok (például kecskék) is szívesen fogyasztják. Rendkívül kemény magjaival azonban nem bírkózik meg az emésztőrendszerük, azok csíraképesen haladnak át az állatok bélrendszerén – az anyanövénytől távol és megtrágyázott talajon indulhatnak  fejlődésnek.

A magvakat az ókorban tömegmértéknek is használták. Az arany és drágakövek tömegének mértékegységeként használt karát (carat) szó az ógörög keration (κεράτιον) szóból származik, tehát azt is ennek a növénynek köszönhetjük.

Karantén-növénytan avagy filmek botanikus szemmel I.

Tegnap este megtekintettem a „Risen” című 2016-ban készült amerikai filmet, amely nálunk „Feltámadt!” címmel került adásba. Az alkotás Jézus feltámadásának történetét mutatja be egy római katona szemszögéből. Az egyfajta szakmai ártalom, hogy nem tudok elvonatkoztatni a filmek természeti környezetétől, attól hogy a háttérnek használt képek mennyire támasztják alá a mondanivalót és mennyire hitelesek. Botanikusként ebben természetesen elsősorban a véletlenül feltűnő növények segítenek. A tegnapi filmben több olyan növény is feltűnt amelyek a Mediterráneum és a Közel-Kelet őshonos flórájának tagjai és mint ilyenek hiteles háttérül szolgálnak. Ilyen volt például az olajfa (Olaea europaea), a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) és az Ammophila arenaria nevű tengerparti homokdűnéken élő pázsitfűfaj, ezek minden bizonnyal megtalálhatók voltak kétezer évvel ezelőtt a film cselekményének helyszínén.  

Jézus sírkamrája egy óriási szentjánoskenyérfa árnyékában

Ugyanez nem mondható el azonban az újvilágú eredetű medvetalp-kaktuszokról (Opuntia spp.) és agávékról (Agave spp.). Ezek az amerikai eredetű behurcolt özönnövények mára igen gyakoriak a Mediterráneumban, annyira, hogy szinte lehetetlen kihagyni őket egy napjainkban forgó filmből… A természeti környezet alapján arra tippeltem, hogy a filmet Szicíliában forgatták, de kiderült, hogy Máltán és Spanyolországban.

Hatalmas agávé-tőlevelek

A horizonton agávék előző évi, száraz kórói rajzolódnak ki

Péter megpihen néhány méterre a medvetalpkaktusztól