Összefoglaló
Már-már közhelyszerű evidenciának számít, hogy az
élőlények genetikai (és ettől természetesen nem független alaktani, élettani
stb.) változatosságnak kulcsszerepe van a populációk környezethez való
alkalmazkodásában és hosszú távú fennmaradásában. A változatosság és sokféleség
meghatározó jelentőségű az élőlényközösségek stabilitásának kialakításában is.
A 20. század végére általánosan elfogadottá vált, hogy a bolygónkon az emberi
tevékenység következtében veszélybe került a populációk és közösségek
változatossága és sokfélesége, azaz ’biodiverzitási krízis’ alakult ki. E paradigma
megjelenése néhány évtizeddel ezelőtt egy új szintetikus, multidiszciplináris
tudományág, a természetvédelmi biológia’ (conservation biology) létrejöttét
eredményezte. Az előadás saját közleményeken alapuló esettanulmányok
legfontosabb eredményeinek felvillantása során igyekszik betekintést nyújtani e
tudományterületen folyó kutatásokba, törekedve arra, hogy bemutassa a felmerülő
kérdések és a megválaszolásukra alkalmazott módszerek sokszínűségét is.
Beszámolok arról, hogy miként segítenek megbecsülni a herbáriumok a növényfajok
éghajlatváltozásra adott fenológiai válaszát [6] vagy magjaik életképességének
maximális hosszát [9], ill. miképpen segítik elő korábban fel nem ismert fajok
felfedezését [5]. Bemutatom, hogy milyen jelentős szerepet játszanak a vándorló
vízimadarak az őshonos és behurcolt növényfajok terjesztésében [2]. Az
élőlények genetikai változatosságának megőrzése érdekében és a védelmi
prioritások meghatározásában igen fontos egyrészt a genetikai elszigeteltség
mértékének (azaz az örökítőanyag ’pótolhatatlanságának’) vizsgálata [10, 11],
másrészt a genetikailag rögzült változatosság és a fenotípusos plaszticitás
egymástól való elkülönítése [4]. A természetes élőhelyek világszerte
tapasztalható pusztulásával és felaprózódásával a kis kiterjedésű,
természetközeli állapotú élőhelyfoltok egyre inkább felértékelődnek. Emiatt az
előadás igyekszik kitérni az olyan ember által létrehozott vagy fenntartott,
ún. ’másodlagos’ élőhelyeknek, mint a temetőknek [7, 8], útszegélyeknek [1],
belvizes szántóknak [3, 12], a növényi sokféleség megőrzésében betöltött
szerepére is.
Az előadást Fekete Gábor (1930–2016) emlékének ajánlom.
Az előadás alapjául szolgáló közlemények:
[1] Fekete R., Nagy
T., Bódis J., Biró É., Löki V., Süveges K., Takács A., Tökölyi J., Molnár V. A.
(2017): Roadside verges as habitats of rare lizard‐orchids (Himantoglossum spp.): ecological traps or
refuges? – Science of the Total Environment 607–608: 1001–1008. [2]
[2] Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A. & Green A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology (accepted for publication)
[2] Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A. & Green A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology (accepted for publication)
[3] Lukács B. A.,
Sramkó G., Molnár V. A. (2013): The plant diversity and conservation value of
continental temporary pools. – Biological Conservation 158: 393–400.
[4] Molnár V. A,
Tóth J. P., Sramkó G., Horváth O., Popiela A., Mesterházy A., Lukács B. A.
(2015): Flood induced phenotypic plasticity in amphibious genus Elatine
(Elatinaceae). – PeerJ 3:e1473
[5] Molnár V. A. –
Kreutz C. A. J. – Óvári M. – Sennikov A. N. – Bateman R. M. – Takács A. –
Somlyay L. – Sramkó G. (2012): Himantoglossum jankae (Orchidaceae: Orchideae),
a new name for a long-misnamed lizard orchid. – Phytotaxa 73: 8–12.
[6] Molnár V. A. –
Tökölyi J. – Végvári Zs. – Sramkó G. – Sulyok J. – Barta Z. (2012): Pollination
mode predicts phenological response to climate change in terrestrial orchids: a
case study from central Europe. – Journal of Ecology 100: 1141–1152.
[7] Molnár V. A.,
Löki V., Süveges K., Heimeier H., Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas‐ Kiss Á., Kreutz C. A. J., Sramkó G. &Tökölyi J.
(submitted): Urbanization and modern management are causing loss of
conservation value of Turkish graveyards. – Landscape & Urban Planning
(under review)
[8] Molnár V. A.,
Nagy T., Löki V., Süveges, K., Takács A., Bódis J.& Tökölyi J. (2017):
Graveyards as refuges for Turkish orchids against salep harvesting. – Ecology
and Evolution 7: 11257–11264.
[9] Molnár V.A.,
Sonkoly J, Lovas‐Kiss Á, Fekete R, Takács A,
Somlyay L, Török P. (2015): Seed of the threatened annual legume, Astragalus
contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage. – Preslia 87:
319–328.
[10] Sramkó G. –
Molnár V. A. – Hawkins J. A. – Bateman R. B. (2014): Molecular phylogeny and
evolutionary history of the Eurasiatic orchid genus Himantoglossum s.l.
(Orchidaceae). – Annals of Botany 114(8): 1609–1626.
[11] Sramkó G.,
Molnár V. A., Tóth J. P., Laczkó L., Kalinka A., Horváth O., Skuza L., Lukács
B. A. & Popiela A. (2016): Molecular phylogenetics, seed morphometrics,
chromosome number evolution and systematics of European Elatine L.
(Elatinaceae) species. – PeerJ 4: e2800, DOI 10.7717/peerj.2800
[12] Takács, A. –
Lukács, B. A. – Schmotzer, A. – Jakab, G. – Deli, T. – Mesterházy, A. – Király,
G. – Balázs, B. – Perić, R. – Eliáš, P. jun. – Sramkó, G. – Tökölyi, J. –
Molnár V., A. (2013): Key environmental variables affecting the distribution of
Elatine hungarica in the Pannonian Basin. – Preslia 85(2): 193–207.
