Ismeretterjesztő cikk a herbáriumok hasznáról

Az Élet és Tudományban két hete megjelent cikkben a herbáriumok históriáját foglaltuk össze, az e heti számban megjelent írásban pedig a hasznukról lehet olvasni.

Napjainkban a digitális technikának köszönhetően a növénygyűjtemények feldolgozásában és felhasználásában is új dimenziók tárulnak fel. A herbáriumi lapokról készített nagyfelbontású digitális másolatok, valamint a példányokhoz kapcsolódó információk adatbázisba rendezése lehetővé teszi a gyors, egyszerű keresést és adatgyűjtést. Ezek az adatbázisok egyre több esetben online szabadon hozzáférhetők, ami nagy tömegű, hosszú távú tér- és időbeli adatsorok összeállítására kínál lehetőséget. Az adatok tetszés szerinti csoportosíthatóságával, kereshetőségével az online elérhetőség forradalmasította a herbáriumok sokrétű felhasználását.

Hivatkozás
Takács A., Nagy T., Molnár V. A. (2017): A herbáriumok históriája és haszna 2. Mire jók a növénygyűjtemények? – Élet és Tudomány 72(24): 752–754.

Ismeretterjesztő cikk a növénygyűjteményekről

Az Élet és Tudomány című hetilap e heti számában jelent meg ’A herbáriumok históriája és haszna’ c. két részes ismeretterjesztő cikkünk első írása. A herbáriumok készítése mintegy fél évezredes múltra tekint vissza. A cikk a történeti vonatkozásokat igyekszik áttekinteni, megtudhatjuk például belőle, hogy hány leíratlan faj rejtőzködhet a herbáriumokban. Megismertetjük az Olvasót a herbárimokban használatos szakkifejezésekkel és azokkal a műkedvelő és autodidakta botanikusokkal (volt közöttük olajbányász éppúgy, mint törvényszéki bíró vagy műbútorasztalos), akik meghatározóan járultak hozzá a magyar herbáriumok gyarapításához. A herbáriumok felhasználása sokáig a növényfajok alaktani tulajdonságainak, valamint elterjedésének dokumentálására korlátozódott, de napjainkra bebizonyosodott, hogy ezek a gyűjtemények felbecsülhetetlen tudományos értéket képviselnek és felhasználási lehetőségeik messze túlmutatnak a klasszikus botanika határain. A két hét múlva megjelenő folytatásban arról lesz szó, hogy a milyen tudományterületek és mi mindenre használhatják a herbáriumokban megőrzött információkat.

 

Hogyan készítsünk herbáriumot?

(avagy egy terjedelmi okok miatt a cikkből kimaradt ábra)



A herbáriumkészítés terepen a kiszemelt példány begyűjtésével kezdődik (1). A régi botanikusok gyűjtőszelencében (2) szállították a példányokat, manapság könnyebbséget jelent a nejlonzacskó. A szép herbárium készítéséhez fontos a példányok gondos preparálása (3), préselése (4) és az itatóspapírok cseréje. A felragasztott, gyűjtési adatokkal felcédulázott lapokat (5) rendszerezve kerülnek a gyűjteménybe (6). – Nagy Timea rajzai.

Hivatkozás

Nagy T.,Takács A., Molnár V. A. (2017): A herbáriumok históriája és haszna 1. A szárított kerttől a modern gyűjteményekig. – Élet és Tudomány 72(22): 687–690.

Nagylelkű adomány Tanszékünk herbáriuma számára

Virók Viktor az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa (aki a Debreceni Egyetemen szerzett biológus diplomát) nagylelkű adománnyal örvendeztetett meg bennünket, mintegy 3500 lapot számláló herbáriumi gyűjteményét a DE TTK Növénytani Tanszék Soó Rezső herbáriumának adományozta. Az anyag legnagyobb része a Tornai-karszt magyarországi és szlovákiai részéről származik és mintegy 800 Farkas Rolandtól származó lapot is tartalmaz. Viktor egyúttal adatbázisban is rendelkezésünkre bocsátotta az anyagot.

 

Nagyon szépen köszönjük!!!

 

A lapok nagyon gondosan preparáltak, pontosan datáltak és lokalizáltak.



Cikk az Applied Ecology and Environmental Research című folyóiratban

Megjelent online a No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids című cikkünk (szerzők: Molnár V. A., Löki V., Takács A., Schmidt J., Tökölyi J., Bódis J., Sramkó G.) az’Applied Ecology and Environmental Research’ című folyóiratban.

A teljes cikk letölthető innen.

Abstract

Pollination crisis (the decline of pollinator populations) is a global phenomenon which threatens biodiversity, human welfare and economy. The degree to which different plant populations/species are affected by pollination crisis is still unclear. In this study, long-term herbarium dataset was used to quantify the reproduction rate of Hungarian orchids between 1853 and 2008. We quantified fruit-set rate of 663 specimens belonging to 27 species. Data were available from an average of 10.3±9.3 localities, 76.5±43.2 years, and 23.4±25.6 specimens per species. Herbarium data were validated with field-observed data in case of the different pollination strategies. According to our results, the reproductive success of the vast majority of orchid species has not changed during time and pollination crisis is not apparent in Hungary at least until the end of the 20th century.