A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Seprűkötéshez használt növényfajok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Seprűkötéshez használt növényfajok. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. március 2., hétfő

Ciprusi seprűk

Nemrégiben tértünk haza egy ciprusi kirándulásról. A mostani bejegyzésben az ottani, vadon élő növényekből készített seprűkről szerzett tapasztalataimat osztom meg és néhány fényképet teszem közzé.
A vadon élő növényeken alapuló seprűkötés hagyománya kihalóban van. A funkcionális és rendszertani sokféleséget eltünteti az indusztralizáció (a műanyagból készült seprűk és a motoros lombfúvók térhódítása), a globalizáció (az olcsó, import seprűk hozzáférhetősége) és az önellátásra képtelen fogyasztói társadalom elkényelmesedése…
Úgy vélem, hogy e téren is a 24. órában vagyunk: fogy az időnk, hogy a meglevő hagományos ökológiai ismereteket összegyűjthessük: hol, milyen növényekből, mikor, hogyan, milyen célra alkalmas seprű készíthető?
A ciprusi látogatás előtt úgy véltem, hogy viszonylag kicsi az esélye, hogy egy ilyen jóléti társadalmak közé számító közegben még adatokat gyűjthessek ebben a témakörben. Szerencsére pozitívan csalódtam!
Hogyan lehet adatokat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy milyen növényeket használnak seprűkészítésre? Az alábbi pár fénykép ezt hivatott illusztrálni…
Az ember jártában-keltében észrevesz egy seprűt – mondjuk egy felújítás alatt levő ház udvarán, egy nyitott ajtajú garázsban vagy egy baromfiudvarban
Kérdezősködhetünk is: és néha eredményre jutunk…
Érdemes nyiltott szemmel járni piacok és mezőgazdasági eszközöket áusító boltok környékén is…
Ugye milyen hasznos, ha az ember a közutak mentén terjedő, tengerparti növényfajokat is vizsgálja? Előfordulhat, hogy egy tematikus útmenti megállónál egy öreg, elkopott seprűre bukkan…
Valakit a seprű használata vagy éppen a készítéshez szükséges alapanyag gyűjtése közben is „tetten érhetünk”
A seprűkötésnek sokféle technikája létezik. Cipruson egy másutt addig nem észlelt módszerrel találkoztam. Két köteg fásodó szárú és kellően merev hajtású növényt kötnek a nyél két oldalára, sokszor meglehetősen kevéssé míves és kifinomult módon…
… mindezt megkönnyíti ha a az uralkodó vegetációban számos olyan növény van, amely életformája, növekedési típusa igen alkalmassá teszi erre a célra…
…Bővült a tárgy-gyűjtemény is: egy példányt sikerült hazahoznunk, bár a ciprusi határőr/vám-hivatalnokok kissé értetlenkedtek: "Very unusual!"
 
 

2019. május 26., vasárnap

Grúziai útibeszámoló

Tegnap értünk haza egyhetes Grúziai kirándulásról. Az úton főleg temetők növényeit, orchideákat, vadon élő növények használatát igyekeztünk figyelemmel kísérni.

Az alábbiakban néhány képpel számolok be élményeinkről.


Virágzó méhbangók egy grúziai temetőben
Keleti nyelvorchidea
Virágárusnál árusított tornyos sisakoskosbor csokor

A lónyelvű csodabogyót tömegesen gyűjtik koszorúkészítéshez

Útszélen árusítják a sóvirágból és gyöngyvesszőből készült seprűket
Keleti gyertyán erdőben virágzó majomkosbor-állomány
Négy páfrányfajnak otthont adó rakott kőfal
Gazdag styeppnövényzetnek otthont adó temető
Temetőben is előkerült a csipkés gyöngyvessző
Csipkés gyöngyvesszőn növekvő számomra ismeretlen gubacsok
Varjúláb (Coronopus didymus)
Idős néni jeneszter vesszőt gyűjt seprűkötéshez
Szúrós csodabogyóból készült seprű használatban
Elütött aranysakál
 

2018. október 16., kedd

A csákvári csipkés gyöngyvesszőről

A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) egy sarjtelepét tavaly ősszel találtuk meg az csákvári református ótemetőben. Az elég nehezen járható, orgonával benőtt temetőben Süveges Kristóf idén tavasszal két újabb tövet talált.


Néhány napja kerestük fel ismét a lelőhelyet és konstatáltuk, hogy az egyik példány hajtásainak jó részét lenyesték és a tőre más bokrokról levágott ágakat, nyesedéket raktak

’Mentsük a menthetőt’ alapon a levágott ágakból vesszőseprűt kötöttem (hiszen Kitaibel Pál beszámolójából tudjuk, hogy Hevesen két évszázaddal ezelőtt az ott ’nyúlvessző’-nek nevezett cserjéből seprűt készítettek)
 

2018. október 7., vasárnap

Szilseprű Szerepről




Bernát Miklós (Mityu bácsi) Szerepen megmutatta, miként kell készíteni vesszőseprűt "pusztai szil"-ből

2018. augusztus 9., csütörtök

Seprűk nyomában

Ma eljutottunk a karcagi északi temetőbe, ahol még áll a temetőcsősz háza, amely a középkori veremházak valószínűleg utolsó képviselője hazánkban és mint ilyen műemlék jellegű épület
Az egykori temetőcsősz unokája, a most 71 éves Ácsné Lovas Erzsébet elmondta, hogy nagyapja a 70-es években telepítette be a ház kertjébe a Caragana frutex nevű cserjét a temetőből (amelyet ők 'sárga akác' néven ismernek), mégpedig azért mert minden ősszel seprűt kötött belőle. Ezen felül ismerte a pókhálózásra használt, nád virágzatból készült 'pihnád'-at is.
A blog egy korábbi bejegyzése nyomán jelentkezett a vajdasági Adáról (Szerbia) Király János, hogy ő még most is használ ilyen saját készítésű nádseprűt, amit arrafelé porolónak hívnak. 
Ha a blog Olvasói között vannak olyanok, akik környezetükben, ismeretségi körükben tudomásuk van arról, hogy valaki birtokol saját készítésű seprűt vagy arról, hogy a környéken milyen növényfajokból készítettek/készítenek seprűt, örömmel és köszönettel veszem ha értesít az alábbi címen:


A nyírfaseprű kötés fogásait Oláh Jánostól (Hencida) volt szerencsém megtanulni.
Ezúton is köszönet érte!