A Bors című nyomdaipari termék a szúrós csodabogyóról

A Bors című napilap 2015. december 21-ei számának 27. oldalán az alábbi cikk jelent meg a szúrós csodabogyóról:

Az írás egyáltalán nem említi, hogy a hatályos jogszabály értelmében a faj hazánkban - 10.000 forintos természetvédelmi értékkel - védett. (Ez azt jelenti, hogy szinte minden vele kapcsolatos tevékenységhez - például birtokban tartásához, gyűjtéséhez, kereskedelmi forgalomba hozatalához - engedély szükséges.)
Éltem a gyanúperrel, hogy az újságban illusztrációként megjelent képet nem a Szerkesztőség valamely tagja vagy az írás meg nem nevezett szerzője avagy talán maga 'Katyus' készítette, hanem inkább a világhálón kerestek egy képet és azt 'újrahasznosították'. Rákerestem és 10 másodperc alatt megtaláltam a kép forrását:

Hogy a Szerkesztőség figyelmét a faj védettsége elkerülte volna azért is nehezen hihető, ugyanis az az weboldal ahonnan a fajt bemutató fényképfelvételt "kölcsönözték" kiemelt helyen és két alkalommal is említi a faj védettségét.

Mit tehetünk ilyen esetben? Nyilván nem sokat, de kérdéseinkkel bátran fordulhatunk a megadott

gyogynoveny@borsonline.hu

email-címre.

Karácsonyfa

A Magyar Nemzet beszámolt róla, hogy "A római Szent Péter térre csütörtökön érkezett meg az a 25 méter magas vörösfenyő, amelyet az idén Bajorország ajándékozott a Vatikánnak. " És mindezt egy fényképpel is illusztrálták:

Fotó: Koszticsák Szilárd     Forrás: mno

A vatikáni vörösfenyő hírét a Kossuth Rádió is átvette.

A vörösfenyő (Larix decidua) lombhullató faj, így karácsonyfának ritkán alkalmazzák. De a képen nem is ez a faj látható. Az is igaz, hogy a kép nem Vatikánban, hanem a Kossuth téren készült, nem novemberben, hanem januárban és nem állítják a fát, hanem bontják.

A hírről az alábbi vicc jut eszembe:

A jereváni rádió bemondta:
"Moszkvában mercédeszeket osztogatnak."
Később kiderült, hogy a hír igaz.
Csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban.
Nem mercédeszeket, hanem moszkvicsokat.
És nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

Ismeretterjesztő cikk az akácról az Interpress Magazinban

Az elmúlt hónapokban egy tervezett európai uniós rendelet miatt hazánkban szenvedélyes vita bontakozott ki a fehér akácról, annak hasznáról és káráról, őshonosságáról és hungarikummá nyilvánításáról. Vannak, akik a brüsszeli bürokrácia kifejezetten magyarellenes megnyilvánulásának tekintik a rendelettervezetet, mások pedig hazánk legjellemzőbb, legértékesebb élőhelyeit féltik e növényfajtól. Az Interpress Magazin 2014. júliusi számában megjelent ismeretterjesztő cikkben ezeket a kérdéseket igyekeztem bemutatni. A cikk letölthető innen.

Gyepkezelés és fűnyírás

Negyedmilliárd forint támogatást nyert a Duna-Ipoly Nemzeti Park, hogy kezelje az esztergomi és Középső-Ipoly-völgyi gyepterületeket, közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park hétfőn az MTI-vel.
A pályázati forrásból földeket vásárolt a nemzeti park, villanypásztor-rendszert, karámokat és itatóhelyeket épített ki.

És hogy adta hírül mindezt az Index nevű hírportál?

Füvet nyírnak negyedmilliárdból

A fenti cím véleményem szerint azt sugalmazza, hogy aránytalanul költséges és felesleges a beruházás és önmagában alkalmas lehet arra, hogy a kevésbé tájékozott olvasókat a Nemzeti Parkok vagy a magyar természetvédelem ellen hangolja, noha lehet, hogy a címet kiötlő újságírónak csupán a figyelemfelkeltés volt a célja.

Sok még a teendő a szemléletformálás terén: a természetvédelmi szempontú gyepkezelés nem egyenlő a fűnyírással. Persze a legjobb az lenne, ha lenne külterjesen tartott jószág, ami legelne...