Mit kaptunk a növényektől 16.

 

Gumi, gyanta, festék, olaj – mint növényi adományok

Gumifa, lenolaj, repceolaj, napraforgóolaj, olívaolaj, pálmaolaj, indigó, annatto, gyanták, kaucsuk, viaszok – a növények ipari nyersanyagokat is szolgáltatnak.

Latex, pigment, olaj: növényi ipar a sejtekből

A növények ipari jelentősége nem ér véget az élelemnél. A kaucsuk, gyanták, viaszok, olajok és festékek mind speciális növényi anyagcsere- vagy raktározási termékek. Van Beilen és Poirier (2007) szerint a természetes gumi stratégiai nyersanyag maradt, miközben az emberiség gumifa (Hevea brasiliensis) függése fenntarthatósági és ellátásbiztonsági kérdéseket is felvet. Az indigó, a festő csülleng, a báránypirosító és az annatto festékanyagok, a len- és napraforgóolaj élelmiszerek és ipari termékek, a gyanták pedig ragasztók, lakkok és illatanyagok történetében kaptak szerepet. A növény tehát valóságos 'vegyi gyár", amelynek gyökere van.

Irodalom

Laws B. (2012): Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet. – Kossuth Kiadó, Budapest, 224 pp. Fordította és magyar vonatkozásokkal kiegészítette: Molnár V. Attila & Papp Mária.

Molnár V. A. (ford.), Papp M. (lektorálta) (2011): A növények ereje. Határtalan természet. – Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest. ISBN: 978-963-289-092-0.

van Beilen J. B. & Poirier Y. (2007): Establishment of new crops for the production of natural rubber. – Trends in Biotechnology, 25(11): 522–529. https://doi.org/10.1016/j.tibtech.2007.08.009

Mit kaptunk a növényektől 15.

Dohány – Jean Nicot keserű öröksége

A dohány (Nicotiana tabacum) az egyik legjobb példa arra, hogy egy növény történelmi karriert futhat be úgy is, hogy végül súlyos egészségügyi károkkal kapcsolódik össze. A nemzetség neve Jean Nicot francia diplomatára utal, aki a 16. században hozzájárult a dohány európai ismertségéhez; róla kapta nevét a nikotin is.

Egy levél, amely iparágat teremtett és egészséget rombol

A dohány története figyelmeztető példa arra, hogy egy növényi hatóanyag világméretű gazdaságot és közegészségügyi válságot is létrehozhat. A GBD 2019 Tobacco Collaborators (2021) elemzése szerint a dohányzás továbbra is hatalmas betegségterhet okoz világszerte. A nikotin a növény számára védekező alkaloid, az ember számára erős függőséget kialakító idegrendszeri hatóanyag. A dohány így nem pusztán mezőgazdasági növény, hanem kultúrtörténeti és epidemiológiai fordulópont: élvezetből ipar, iparból függőség, függőségből népegészségügyi probléma lett.

Irodalom

Laws B. (2012): Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet. – Kossuth Kiadó, Budapest, 224 pp. Fordította és magyar vonatkozásokkal kiegészítette: Molnár V. Attila & Papp Mária.

Molnár V. A. (ford.), Papp M. (lektorálta) (2011): A növények ereje. Határtalan természet. – Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest. ISBN: 978-963-289-092-0.

GBD 2019 Tobacco Collaborators (2021): Spatial, temporal, and demographic patterns in prevalence of smoking tobacco use and attributable disease burden in 204 countries and territories, 1990–2019. – The Lancet, 397(10292): 2337–2360. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)01169-7

Benowitz N. L. (2010): Nicotine addiction. – New England Journal of Medicine, 362: 2295–2303. https://doi.org/10.1056/NEJMra0809890