Tőzegáfonya
Vaccinium
oxycoccos L. (s. l.)
Cirkumboreális
flóraelem. Az önmegporzásra hajlamos tetraploid faj az állandóan vizes,
erősen savanyú kémhatású tőzegmohalápok és dagadólápok növénye. Hazánkban jégkorszaki
reliktum, amelynek ma már csak az Észak-Alföldön ismertek előfordulásai.
Vegetatívan jól szaporodik, és azon kevés lápi fajok egyike, amelynek állományai stabilak, sőt az utóbbi időben növekedtek
is, ami az élőhelyeken kiépített, a lápok vízellátását stabilizáló
vízpótlásnak köszönhető, és remélhetőleg középtávon biztosítja fennmaradásukat.
A Mátra egyetlen pontján, gyapjasmagvú sásos tőzegmohalápban él a kisebb termetű, május elején virágzó, diploid V. microcarpum. 1994-ben került
elő, és valószínűleg betelepítették, de azóta is jól érzi magát és szaporodik.
Sulyok József & Lesku Balázs
A fényképeket készítették: A:
Sulyok József, B–C: Molnár V. Attila, D: Lesku Balázs.
A térképet szerkesztette: Takács
Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot
szerkesztette: Nagy Timea.
Irodalom
Bartha D. et al. (szerk.) 1999: Magyarország ritka fa- és
cserjefajai I. – Tilia 7: 69–77.
Nagy J. Gy. et al. 2016: A Vaccinium microcarpum (Turcz. ex
Rupr.) Schmalh. Magyarországon. – Kitaibelia 22: 71–76.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025:
Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi
és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum,
Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése