Lovas-Kiss Ádám az Ökológiai Kutatóközpont egyik kutatói díjasa 2019-ben

Lovas-Kiss Ádám volt tanítványom az Ökológiai Kutatóintézet kutatói díját nyerte el (az idei díjazottak közül legfiatalabbként). Az indoklás szerint „Fő kutatási területe a növények madarak általi terjesztése, melyben elért eredményeinek jelentős nemzetközi visszhangja van. 2019-ben kiemelkedő publikációs teljesítményt nyújtott. Mint a legjobb PhD dolgozat írója, több száz kutató előtt tartott plenáris előadást a SEFS–en (Symposium for European Freshwater Sciences) Zágrábban, ami az Ökológiai Kutatóközpont nemzetközi láthatóságát jelentősen növelte.”

Ádám kutatásairól friss híradás a 24.hu-n olvasható.

Gratulálok és további sikereket kívánok!

 

 

A Fiatal Kutatók Akadémiája, a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola és az MTA-DAB Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság Ökológiai, Botanikai és Evolúcióbiológiai Munkabizottságok vezetősége meghívja

a

’RISING STARS’ – TEHETSÉGES FIATAL ÖKOLÓGUSOK ÉS EVOLÚCIÓBIOLÓGUSOK BEMUTATKOZÁSA

 

című előadóülésre

 

Időpont és helyszín: 2019. november 28., 9 00

DAB Székház, Bognár Rezső terem, Debrecen

(4015 Debrecen Thomas Mann u. 49.)

 

A rendezvény bemutatkozási lehetőséget biztosít azoknak a kiemelkedő teljesítményű negyven év alatti szupraindividuális biológiával foglalkozó és saját kutatócsoportot még nem vezető kutatóknak, akik a Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolában az elmúlt három évben szerezték Ph.D. fokozatukat vagy Ph.D. fokozattal még nem rendelkeznek, de kiemelkedő publikációs teljesítményt nyújtanak.

 

Program

 

9 00 – 9 20 KÖSZÖNTŐ - A Fiatal Kutatók Akadémiájának (FKA) feladata és céljai – Prof. Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának Társelnöke

 

Szakmai előadások (egyenként 15 perc + 5 perc vita)

 

9 20 – 9 40 Kókai Zsuzsanna, Borics Gábor, Bácsi István, Lukács Áron, T-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, Csépes Eduárd, Török Péter, B-Béres Viktória: A vízhasználat és a szezonalitás szerepe a Tisza-tó bentikus kovaalga közösségének alakításában

 

9 40 – 10 00 Nagy Dávid, Csumita Mária, Mizser Szabolcs, Póliska Szilárd, Tóthmérész Béla: Közönséges kullancsok (Ixodes ricinus) baktérium-közösségeinek feltérképezése újgenerációs szekvenálással egy urbanizációs élőhelygrádiens mentén

 

10 00 – 10 20 Sonkoly Judit, Balogh Nóra, Godó Laura, Kelemen András, Kiss Réka, Miglécz Tamás, Tóth Edina, Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Török Péter: Hogyan hat a magok eltemetődése és az avartakarás az invazív fajok csírázására? - Természetvédelmi és restaurációs ökológiai vonatkozások.

 

10 20 – 10 40 Tóth Edina, Török Péter, Penksza Károly, Sonkoly Judit, Kelemen András, Tóthmérész Béla: A legelés gyeptípus-függő hatásainak szerepe a gyepek diverzitásának megőrzésében.

 

10 40 – 11 00 Löki Viktor, Fekete Réka, Süveges Kristóf, Lovas-Kiss Ádám, Malkócs Tamás, Takács Attila, & Molnár V. Attila: Európai temetők orchideái.

 

11 00 – 11 20 Süveges Kristóf, Fekete Réka, Malkócs Tamás, Löki Viktor és Molnár V. Attila: Mediterrán olajligetek orchideái.

 

11 20 – 12 00 Kávészünet (Szendvicsebéd)

 

12 00 – 12 20 Sebestyén Flóra, Miklós Máté, Iván Katalin, Barta Zoltán, Tökölyi Jácint: Regeneráció édesvízi hidráknál: életmenet döntések és fiziológiai hátterük

 

12 20 – 12 40 Lukács Áron, Bácsi István, Kókai Zsuzsanna, Török Péter, Borics Gábor, Török-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, B-Béres Viktória: Extrém időjárási események hatása bentikus algák kolonizációjára

 

12 40 – 13 00 Lovas-Kiss Ádám, Vincze Orsolya, Löki Viktor, Pallér-Kapusi Felícia, Navarro José María, van Leeuwen Casper, Green Andy J., Lukács Balázs András: Jobban terjednek az idegenhonos növények endozoochór módon, mint a honosak? Egy esettanulmány tőkés récékkel.

 

13 00 – 13 20 Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Kelemen András: Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája

 

13 20 – 13 40 Fülöp Attila, Vágási I. Csongor, Osváth Gergely, Pap Péter László, Benkő Zoltán, Pénzes Janka, Lendvai Ádám, Barta Zoltán: Csoportszerkezet és fiziológiai állapot házi verebeknél

 

13 40 – 14 00 ZÁRSZÓ - A Debreceni Egyetem Juhász Nagy Pál Doktori Iskola, mint az ökológus- és evolúcióbiológus képzés egyik kiemelkedő hazai műhelye – Prof. Tóthmérész Béla, a Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola vezetője.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Meghívó Löki Viktor doktori védésére (2019. szeptember 9.)

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Informatikai Doktori Tanácsa Löki Viktor tanítványom „A temetők szerepe a növényi biodiverzitás megőrzésében” című egyetemi doktori értekezésének nyilvános vitáját 2019. szeptember 9-én, 12:00 órára tűzte ki.

A védés helye: Debreceni Egyetem Élettudományi Épület F.202-es terem (Debrecen, Egyetem tér 1.)

Az értekezés, a bírálatok és a válaszok a TTDT Iroda (Főépület 15B szoba) megtekinthetők.

Minden érdeklődőt szívesen látunk!

Lovas-Kiss Ádám tanítványom elismerése

Az EFFS (European Federation For Freshwater Sciences) nevű tudományos szervezet pályázatot írt ki a 2017–2018-ban megvédett, édesvizek kutatásával foglalkozó doktori (PhD) értekezések szerzői számára. Első körben az európai államok önállóan bírálták az értekezéseket és országonként a két legjobbnak ítélt disszertáció „jutott tovább”. A nemzetközi pályázaton Lovas-Kiss Ádám tanítványom (Prof. Andy Green társ-témavezetésével készült) Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates - case studies from Europe című dolgozatáért ítélte oda az első díjat az öttagú, nemzetközi zsűri. Az indoklás szerint a tudományos kiválóságon kívül a disszertáció pán-európai jellegét értékelték nagyra. Ádám meghívott előadóként fog plenáris előadást tartani 2019. július 5-én az EFFS 11. konferenciáján, Zágrábban.

Szép munka volt és gratulálok!

 

Lovas-Kiss Ádám doktori (PhD) értekezésének nyilvános vitája

Lovas-Kiss Ádám tanítványom „Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates – case studies from Europe” című PhD-értekezésének nyilvános vitája 2018. szeptember 3-én, 11 órai kezdettel kerül megrendezésre, a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület földszint F202-es termében.

 

 

A bíráló bizottság elnöke:

Dr. Tóthmérész Béla DSc, tv. egyetemi tanár (DE TTK Ökológiai Tanszék)

A bíráló bizottság tagjai:

Dr. Barta Zoltán DSc, tv. egyetemi tanár (DE TTK Evolúciós Állattani Tanszék)

Dr. Valkó Orsolya PhD, egyetemi adjunktus (DE TTK Ökológiai Tanszék)

Dr. Borics Gábor DSc, tud. tanácsadó (MTA ÖK DKI Tiszakutató Osztály)

Dr. Botta-Dukát Zoltán DSc, tud. tanácsadó (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet)

Hivatalos bírálók:

Dr. Török Péter DSc, egy. docens (DE TTK Ökológiai Tanszék)

Dr. Bátori Zoltán PhD, egy. adjunktus (SZTE Ökológiai Tanszék)

Témavezetők:

Molnár V. Attila & Andy J. Green

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

-----------------------------

Az értekezés alapjául szolgáló közlemények:

	IF(2016)	SJR
van Leeuwen, C. H., Lovas-Kiss, Á., Ovegård, M. & Green, A. J. (2017): Great cormorants reveal overlooked secondary dispersal of plants and invertebrates by piscivorous waterbirds. –Biology Letters 13(10): 20170406.	3.089	Q1
Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A., Green, A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology doi: 10.1111/1365-2745.12913	5.813	Q1
Lovas-Kiss Á., Sánchez M.I., Molnár V. A., Valls L., Armengol X., Mesquita-Joanes F. & Green A.J. (2018): Crayfish invasion facilitates dispersal of plants and invertebrates by gulls. – Freshwater Biology 63: 392-404.	3.225	Q1

Az értekezés témaköréhez kapcsolódó további közlemények:

	IF	SJR
Lovas-Kiss Á., Sonkoly J., Vincze O., Green A. J., Takács A., & Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by waterfowl in a rare, ephemeral wetland plant species, Astragalus contortuplicatus (Fabaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3): 321–326.	1.213	Q3
Wilkinson D. M., Lovas-Kiss Á., Callaghan D. A., & Green A. J. (2017): Endozoochory of large bryophyte fragments by waterbirds. – Cryptogamie, Bryologie 38(2): 223–228.	1.062*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Horváth O., Sramkó G., Popiela A., Mesterházy A., Lovas-Kiss Á., Green A. J., Löki V., Nagy T., Lukács, B. A. (2017): The rare aquatic angiosperm Elatine gussonei (Elatinaceae) is more widely distributed than previously thought.– Aquatic Botany 141: 47–50.	1.714*	Q1
Bartel, R. D., Sheppard, J. L., Lovas-Kiss, Á., Green, A. J. (2018). Endozoochory by mallards in New Zealand: what seeds are dispersed and how far? – PeerJ 6:e4811, doi:10.7717/peerj.4811	2.177*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Lukács B. A, Nagy T., Lovas-Kiss Á., Green A.J., Popiela A., Somlyay L. (2018). Resurrection and typification of Elatine campylosperma (Elatinaceae), a long-forgotten waterwort species. – PeerJ 6:e4913, doi: 10.7717/peerj.4913	2.177*	Q1

* IF (2016)

Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola, Botanika és Növénybiológia Program

A Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolájában az elmúlt években a növénytan iránt érdeklődő és elkötelezett hallgatók eddig a Biológia, a Biodivezitás vagy a Kvantitatív és Terresztris Ökológia programokba jelentkezhettek.

A Debreceni Egyetemen a botanikus képzés jelentős múltra tekint vissza, amelyet ’Debreceni Iskola’-ként ismert a magyar növénytani kutatásban meghatározó jelentőségű, Soó Rezső által alapított botanikai (elsősorban növényföldrajzi-rendszertani irányultságú) műhely fémjelez. Az utóbbi évtizedben a Növénytani Tanszék oktatói/kutatói a klasszikus botanikai kutatások (molekuláris taxonómia, filogenetika és filogeográfia, természetvédelmi botanika, terjedésbiológia) mellett a növénybiológia (növényi-metabolizmus, -fiziológia, sejtbiológia, szövettenyésztés, természetes hatóanyag-kutatás) területén is jelentős eredményeket értek el. A Növénytani Tanszék oktatóihoz kötődő doktoranduszok örvendetes módon szélesítették a korábbi kutatási spektrumot, nemzetközi léptékben versenyképes közleményeket publikálnak és értekezéseket védenek meg.

Ennek is köszönhető, hogy a Doktori Iskolán belül, az idei évtől vezetésemmel elindult a Botanika és Növénybiológia Program.



A programba felvételt nyert Süveges Kristóf tanítványom, akinek kutatási témája: Ültetvényerdők és faültetvények jelentősége a növényi biodiverzitás megőrzésében

Jó munkát kívánok!

 

Lovas-Kiss Ádám doktori (PhD) értekezése

Elkészült Lovas-Kiss Ádám tanítványom doktori ’ Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates - case studies from Europe’ című értekezése.

Az értekezés nyilvános vitája szeptemberben várható.

Az értekezés alapjául szolgáló közlemények:

	IF(2016)	SJR
van Leeuwen, C. H., Lovas-Kiss, Á., Ovegård, M. & Green, A. J. (2017): Great cormorants reveal overlooked secondary dispersal of plants and invertebrates by piscivorous waterbirds. –Biology Letters 13(10): 20170406.	3.089	Q1
Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A., Green, A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology doi: 10.1111/1365-2745.12913	5.813	Q1
Lovas-Kiss Á., Sánchez M.I., Molnár V. A., Valls L., Armengol X., Mesquita-Joanes F. & Green A.J. (2018): Crayfish invasion facilitates dispersal of plants and invertebrates by gulls. – Freshwater Biology 63: 392-404.	3.225	Q1

 

Az értekezés témaköréhez kapcsolódó további közlemények

	IF	SJR
Lovas-Kiss Á., Sonkoly J., Vincze O., Green A. J., Takács A., & Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by waterfowl in a rare, ephemeral wetland plant species, Astragalus contortuplicatus (Fabaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3): 321–326.	1.213	Q3
Wilkinson D. M., Lovas-Kiss Á., Callaghan D. A., & Green A. J. (2017): Endozoochory of large bryophyte fragments by waterbirds. – Cryptogamie, Bryologie 38(2): 223–228.	1.062*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Horváth O., Sramkó G., Popiela A., Mesterházy A., Lovas-Kiss Á., Green A. J., Löki V., Nagy T., Lukács, B. A. (2017): The rare aquatic angiosperm Elatine gussonei (Elatinaceae) is more widely distributed than previously thought.– Aquatic Botany 141: 47–50.	1.714*	Q1
Bartel, R. D., Sheppard, J. L., Lovas-Kiss, Á., Green, A. J. (2018). Endozoochory by mallards in New Zealand: what seeds are dispersed and how far? – PeerJ 6:e4811, doi:10.7717/peerj.4811	2.177*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Lukács B. A, Nagy T., Lovas-Kiss Á., Green A.J., Popiela A., Somlyay L. (2018). Resurrection and typification of Elatine campylosperma (Elatinaceae), a long-forgotten waterwort species. – PeerJ 6:e4913, doi: 10.7717/peerj.4913	2.177*	Q1

* IF (2016)

 

 

Cikk a Preslia című folyóiratban

Fekete Réka első szerzőségével megjelent legfrisebb cikkünk a Preslia című folyóiratban.

A teljes cikk elérhető itt.

 

Összefoglalás

Az úthálózat növekedése megkönnyíti egyes növényfajok terjedését az utak mentén. Ezeken a különleges élőhelyeken a téli csúszásmentesítéshez használt só alkalmazása stressz-toleráns sótűrő növények számára alkalmas élőhelyeket hoz létre. Jelen tanulmány egy idegenhonos halofiton, a dán kanálfű terjedését vizsgálja a kontinentális Európában. Ez a faj Európa atlanti partvidékein őshonos, de utak mentén számos országban megjelent és 2016-ban fedeztük fel Magyarországon. A faj európai terjedésének nyomonkövetése céljából irodalmi áttekintést végeztünk. Ezután meghatároztuk a fajnak a helyi talajviszonyokhoz való alkalmazkodását talajvizsgálatok és csírázási kísérletek segítségével (19 különböző NaCl koncentrációjú közegen és  szikes talajon). A terjedési sebesség becsléséhez 2016-ban és 2017-ben becsültük meg a négy magyar populáció méretét, ugyanakkor meghatároztuk a virágzó hajtások számát, a virágok számát, a magok számát a termésekben és az ezermagtömeget. A Cochlearia danica a kontinentális Európában nyolc országban fordul elő utak mentén. Az irodalmi adatok szerint az európai utakon 62-65 km / év sebességgel terjed. Magyarországon a fajt négy, a talaj magas sótartalmával jellemzett útmenti lelőhelyen találtuk. A NaCl koncentráció és a százalékos csírázás közötti kapcsolat szigmoid görbét követett. A csírázási kísérletek kimutatták, hogy a NaCl-koncentráció szignifikáns negatív hatással van a 0,5% -os NaCl feletti csírázásra, de a csírázás még 2% -os NaCl-koncentrációjú, rendkívül sós közegen is bekövetkezett. A legnagyobb magyar állomány területe 2016 és 2017 között több mint 99%-kal csökkent, a második legnagyobb populáció területe pedig több mint 30%-kal nőtt. Bár a faj a talaj magas sótartalmához alkalmazkodott, ezek a gyors és jelentős változások a populációk méretében azt jelzik, hogy e faj állományainak dinamikája a helyi csapadékmennyiség és a talajtípus közötti kölcsönhatásoktól függhet. Véleményünk szerint a C. danica újabb megtelepedéseivel számolhatunk utak mentén.

 

 

 

 

 

Abstract

The increase in road networks facilitates the dispersal of many species of plants along roadsides. In these special habitats, the use of deicing salt can provide suitable habitat conditions for the establishment of stress-tolerant halophytes. This study investigates the spread of an alien halophyte Cochlearia danica in continental Europe. This species is native to the Atlantic shores of Europe, has already spread in many countries along roadsides and was recently discovered in Hungary. We performed a literature review to track the European spread of this species, and investigated the Hungarian occurrences in detail. Then we determined the ability of this species to adapt to local soil conditions by means of soil analyses and germination tests using 19 different NaCl concentrations and alkaline soils. To estimate the rate of spread, we estimated the size of the four Hungarian populations in 2016 and 2017, and at the same time we measured the number of flowering stems, number of flowers in an inflorescence, number of seeds per fruit and seed mass. Cochlearia danica is recorded growing along roadsides in eight countries in continental Europe. Literature data indicate a rapid spread of this species along European roads, of 62–65 km/year. In Hungary this species is recorded at four roadside localities characterized by a high soil salt content. The relationship between NaCl concentration and percentage germination followed a sigmoidal curve. Germination tests revealed a significant negative effect of NaCl concentration on germination above 0.5% NaCl, but germination occurred even on extremely saline substrates with a 2% NaCl concentration. The area of the largest Hungarian population decreased by more than 99% and that of the second largest population increased by more than 30% between 2016 and 2017. Even though this species can adapt to high salinity in the soil, these rapid and marked changes in population size indicate that the population dynamics of this species may depend on interactions between the amount of local precipitation and soil type. Our study indicates that we should expect further occurrences of C. danica along roads.

Hivatkozás:

Fekete R., Mesterházy A., Valkó O. & Molnár V. A. (2018): A hitchhiker from the beach: the spread of the maritime halophyte Cochlearia danica along salted continental roads. – Preslia 90: 23–37.

Löki Viktor PhD-értekezésének munkahelyi vitája

Meghívó

Löki Viktor

(Debreceni Egyetem, Juhász-Nagy Doktori Iskola)

’ A temetők szerepe a növényi biodiverzitás megőrzésében’ című egyetemi doktori (PhD) értekezésének munkahelyi (előzetes) vitájára

Időpont: 2018. január 30., 13:00 óra

Helyszín: Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszék, Diószegi Szeminárium (Élettudományi Épület, 1.035), 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Az értekezés opponensei:                        Dr. Török Péter, MTA doktora, egyetemi docens (Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék)

                                                                           Dr. Babai Dániel PhD, tudományos munkatárs (MTA  Néprajztudományi Intézet)

A bíráló bizottság elnöke:                         Prof. Dr. Vasas Gábor (Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék)

Amikor a Salvinia natans nem csak a rucáknak öröm - Elfogadta közlésre cikkünket a Journal of Ecology

Journal of Ecology című folyóirat elfogadta közlésre Lovas-Kiss Ádám tanítványom első szerzőségével készült, Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe című cikkünket. A közleményben a leggyakoribb hazai réceféle általi endozoochór növényi propagulumterjesztést vizsgáltuk. 

Munkánk bemutatja, hogy a vándorló vízimadár vektorok és a terjesztett növények közötti kölcsönhatások hálózata térben változatosságot mutat. Harasztok madarak általi endozoochór terjesztését első ízben mutattuk ki. A kimutatott 22 taxon közül nyolc esetében eddig nem mutatták ki, hogy tőkésrécék terjesztenék. Ez arra utal hogy további hasonló kísérletek szükségesek, hogy megértsük, mely növények képesek a vándorló madarak által terjedni.

Ádám ezzel nagy lépést tett előre afelé, hogy jövőre megvédhesse doktori (PhD) értekezését. Gratulálok és büszke vagyok! 
A munkában (az ürülékminták előkészítésében, a propagulumok válogatásában és életképességük vizsgálatában) jelentős részt vállalt Vizi Balázs III. évf. biológia  BSc hallgató, aki az intézményi Tudományos Diáköri Konferencián, a Biológia szekcióban a témából készült dolgozatával tegnap megosztott II. helyezést ért el, amihez szintén gratulálok! 
Ezúton szeretném még megköszönni a cikk további társszerzőinek közreműködésüket; Vincze Orsolyának az adatelemzésben végzett munkáját és Andy J. Green-nek a koncepció megalkotásában, az eredmények interpretálásában és a közlemény megírása során végzett munkáját.

Amint a közlemény megjelenik arról a blogon is beszámolok, egyúttal  az anyag elérhetőségét is közzéteszem.

Magyar nyelvű összefoglaló

1. A madarak fontos szerepet töltenek be a növények terjesztésében, és bár a recens irodalom elsősorban főleg a gyümölcsevő fajokra koncentrál, a legutóbbi tanulmányok rámutattak a vándorló vízimadarak jelentőségére a növények hosszútávú endozoochór terjedésében. Mindazonáltal kevés kísérletes terepi vizsgálatot folytattak a témakörben, amelyek révén azonosítani lehet a vízimadarak által terjesztett fajokat. Így többek között arra sem volt egyértelmű bizonyíték, hogy vízipáfrányok is képesek endozoochoór módon terjedni vízimadarak révén.

2. Munkánk során tőkés récéktől (Anas platyrhynchos) származó, őt helyről gyűjtött székletmintát (n = 215) vizsgáltunk, melyeket az őszi vonulás idején a Tisza és Balaton környékén gyűjtöttünk. A minták feldolgozása során a sértetlen propagulumokat kiválogattuk és standard körülmények között teszteltük életképességüket. A különböző lelőhelyeken előkerült növények fajkompozícióját PERMANOVA-val és más többváltozós módszerekkel hasonlítottuk össze.

3. A vízi rucaöröm (Salvinia natans) nevű harasztfaj összesen 381 makrospóráját 32 székletmintában találtuk meg, amelyek közül 16 életképesnek bizonyult. Munkánk az első terepi igazolása a vízipáfrányok madarak általi endozoochór terjesztésének. Összesen 21 további növényfaj szaporítóképletét is megtaláltuk, melyből 8 taxon életképesnek bizonyult. A székletmintákból összesen 13 szárazföldi fajt mutattunk ki; a legtöbb esetben mocsári és vízinövényeket, mint például a zsióka (Bolboschoenus maritimus) vagy a fésűs békaszőlő (Potamogeton pectinatus). A mintákban két, ültetett fajt is találtunk: a közönséges fügét (Ficus carica) és a nyugati ostorfát (Celtis occidentalis). A terjesztett növényi taxonok összetétele jelentős térbeli változatosságot mutatott. Kevés eltérést találtunk az 1 km-en belül gyűjtött minták esetében. Viszont nagy különbség volt megfigyelhető a két vizsgált régió (Balaton, Tisza) között; így egyúttal dokumentáltuk egy vándorló vízimadárfaj által endozoochór módon terjesztett növényi taxonok térbeli variablitását is.

4. Szintézis. Kimutattuk egy vándorló vízimadár által terjesztett növényfajok térbeli variabilitását. Elsőként bizonyítottuk terepi körülmények között a páfrányok madarak általi endozoochór terjesztését. Munkánk során nyolc olyan növényfajt találtunk, amelyek tőkés récék általi terjesztése nem volt ismert. Kutatásunk rámutat további hasonló kísérletek szükségességére, annak érdekében, hogy megértsük, mely növények képesek a vándorló madarak által terjedni.

Hivatkozás
Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A. & Green A. J. (accepted for publication): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology  (coming soon)

Sikeres PhD-felvételi

Tanítványom, Fekete Réka felvételt nyert a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolájába.

Réka kutatási témája: Utak hatásai a növényi biodiverzitásra

Gratulálok és jó munkát kívánok!

Takács Attila doktori (PhD) védése

A tegnapi napon Takács Attila tanítványom sikeresen megvédte doktori (PhD) értekezését, amelyhez ezúton is gratulálok!

 

 

 

Az alábbiakban a nyilvános vita vége felé elmondott méltató hozzászólásom szerkesztett, bővített szövegét teszem közzé:

Kedves Egybegyűltek!

A 20. század második felére kialakult szemlélet szerint a herbáriumi gyűjtés idejétmúlt dolog, hiszen a növényfajok előfordulásai éppen olyan jól dokumentálhatók növényfényképek segítségével. A mai nap viszont fényesen igazolja, hogy a herbáriumok milyen jelentős információs aranybányák, hiszen a fényképekből – ellentétben a herbáriumban megőrzött növényekkel – nem lehet például DNS-t kivonni, epidermisz-nyuzatot készíteni, a felszínükre tapadt kovaalgákat vagy nehézfémtartalmukat, sztómasűrűségüket stb. tanulmányozni és a többi….

„Sokat gondolkodom a ″modern″ botanikusok mentalitásán, akik nem gyűjtenek. A Növénytár herbáriumában alig van az utolsó 3-4 évtizedben szedett anyag. …  alig van hét, mikor 2-3 ifjú füvész ne motoszkálna herbáriumban, de kérdésemre, hogy miért nem gyűjtenek, bizonytalan vállvonogatás és néhány átlátszó kifogás a válasz. Pedig napjainkban, mikor a mohó, pénzéhes civilizáció baromi gépeivel és kultúrátlan Amerika-utánzásával pusztítja, dúlja országunkat, mikor napról-napra tűnnek el élővilágunkkal együtt szép tájaink, különösen fontos lenne természeti értékeink gyűjtése legalább herbáriumba …

A modern botanikusnak ″nincs ideje″ - és szíve-lelke sem a herbáriumkészítés munkaigényességéhez, sem ahhoz, hogy elgyönyörködjék a szépen ″préselt″ fölragasztott és cédulázott lap esztétikájában, a régi mesterek kezevonásában, céduláik stílusában és a lapra ragasztott revíziócédulákról tükröződő szakmai fejlődésben, saját lapjain pedig a kirándulás, a fölfedezés és gyűjtés szívet melengető emlékében.” – írta az idén elhunyt Felföldy Lajos, az egyik legsokoldalúbb és legeredetibb Soó-tanítvány (Felföldy 2000: 81.).

A mai nap fényesen igazolja, hogy igaza volt Lajos bácsinak: „A növénygyűjtést tehát a kis-és nagyokosok, a jóra való restek és kényelmeskedők ál-természetvédelme és suttogó propagandája ellenére érdemes folytatni.”

Ha jól számolom kilenc évvel ezelőtt történt, hogy egy elsőéves BSc-hallgató sétált be hozzám, azzal, hogy ő a növények, a botanika iránt érdeklődik és e téren keres szakdolgozati témát (éppen csak azt nem mondtam Neki, mint hajdanán Soó Rezső az ifjú Jakucs Pálnak: – Gólya! Lovasszobrot nem akar a főépület elé?). Takács Attila nem csak magas termetével, szőke copfjával, fekete bölcsészkabátjával és tarisznyájával tűnt ki a tömegből, hanem érdeklődésével, ismereteivel is. Azon kivételesek közé tartozik, akik szinte kész növényismerettel érkeztek az egyetemre. Herbáriumi célra középiskolás korában, 2005. május 2-án szedte legelső növényeit, önállóan készített élőhelytérképet a Taktaközben és sorolhatnám.

Hamar bekapcsolódott a tanszéki munkába és kutatásokba. Tevékenységének sokrétűségét nem adja vissza teljességében a ma bemutatott doktori disszertációja, mert az szükségszerűen a tudománymetriai szempontokra koncentrál. Éppen ezért had emeljek én ki néhány egyéb szempontot.

Attila tevékenységének köszönhetően új lendületet kapott Tanszékünkön a herbáriumi gyűjtés: ő az a kutató, aki nemcsak learatja mások gyűjtésének elemzésével a babérokat, hanem új herbáriumi babérbokrokat is ültetget – mégpedig ezrével. 2015-ig 22 országból több mint 3000 herbáriumi példányt gyűjtött, mintegy 2000 lappal gazdagította a gyűjteményünket, de cserepéldányokat juttatott budapesti, berlini, prágai, helsinki, bécsi, pozsonyi, kassai, madridi és keszthelyi herbáriumoknak is. Nem csak a saját maga által gyűjtött lapok, hanem sokunk példányait preparálta, cédulázta és osztotta be. Részt vett a teljes debreceni, egri és ELTE füvészkerti, és a keszthelyi herbáriumi anyag digitalizálásában, adatbevitelében és hozzáférhetővé tételében.

A ma bemutatott eredményeken túl aktívan közreműködött számos hazai és külföldi terepi munkában, eljutottunk együtt például Portugáliába, Spanyolországba, Itáliába, Szicíliába, Lampedusára, Albániába, Törökországba. Részt vett hazai nyár-ültetvények, itthoni és külhoni temetők orchideaflórájának vizsgálatában, ritka és veszélyeztetett fajok talaj- és dns-mintáinak gyűjtésében, bekapcsolódott a rendszertan gyakorlatok és terepgyakorlatok vezetésébe, a Kitaibelia folyóirat szerkesztésébe. Utóbbi terheit mára szinte teljesen levette a vállamról.

Végezetül: meggyőződésem, hogy ez a védés jelentős esemény a debreceni botanikai hagyományok újjáéledése és a magyarországi Scientia amabilis szempontjából.

Nagyon örülök és büszke vagyok, hogy elérkezett a mai nap!

Lassan kezdhetik alapozni azt a lovasszobrot!

-------------------------------

A védést követően Attila köszöntéseképpen, egy meglepetés-vetítést tartottunk, amely során az elmúlt évek közös élményeit elevenítettük fel. (Ezúton is köszönöm Nagy Timea, Sonkoly Judit, E. Vojtkó Anna, Löki Viktor, Ljubka Tibor, Bódis Judit és Donkó Bettina fényképeit!)

A következőkben ebből a vetítésből adok kis ízelítőt:



Első éves növénybiológus-hallgatóként (E. Vojtkó Anna felvétele)

Útban a látonyás időszakos tavacska felé a Donana Nemzeti Parkban

Siker! Görbült magvú, tetramer virágú látonyák tömegei között El Rocio-nál (Sonkoly Judit felvétele)

 

Persze a hasonló látonyázás kissé megviseli a cipőt (Mizsei Edvárd felvétele)

 

Sarkantyús sallangvirág-fényképezés Szerbiában

 

A nap nem ér véget este: készül a herbárium Gyergyóban (Bódis Judit felvétele)

 

Fontos a gondos és alapos préselés (E. Vojtkó Anna felvétele)

 

Bajuszvirág fényképezése (Törökország, Nagy Timea felvétele)