Cikk a mocsári kockásliliomról a Kitaibelia legújabb számában

Bódis Judit első szerzőségével megjelent áttekintő cikkünk a mocsári kockásliliomról (Fritillaria meleagris), amely 2016-ban volt hazánkban az év vadvirága. A közlemény és az elektronikus függelék egyben letölthető innen.

Összefoglalás

Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodásbiológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Pontosítottuk a faj európai elterjedési térképét és kiegészítéseket teszünk a hazai előfordulásaihoz. Saját adatokat közlünk a növény magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, hazai állományainak demográfiai jellemzőiről, valamint termőhelyeinek talajadottságairól.

Abstract

In this paper a short review of the nomenclature and etymology, taxonomy, morphology, histology, life cycle, phenology, reproduction, habitat preference, biotic interactions, biologically active compounds, micropropagation, applications possibilities and conservation status of snake's head fritillary (Fritillaria meleagris L.) can be found. Refining of the European distribution area and contributions to the distribution in Hungary are also presented. Primer seed-set, thousand-seed weight, soil characteristic and demographic data are published.

Hivatkozás

Bódis J., Takács A., Óvári M., Virók V., Kulcsár L., Magos G., Sulyok J., Nótári K., Molnár A., Barna Cs., Kuczkó A., Biró É., Gerencsér B., Freytag Cs., Tüdősné Budai J. & Molnár V. A. (2020): Az év vadvirága 2016-ban: a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris). –  Kitaibelia 25(1): 79–100.; DOI: 10.17542/kit.25.79

Érleli és szórja magját a 2016-os év vadvirága

A mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) bókoló virágaiból mostanra felálló toktermések fejlődtek, amelyek három kopácsra kovadnak.

A magvak sárgásbarna színűek, laposak, hártyás szegélyűek, mintegy 5 mm hosszúak és 3 mm szélesek.

Hazai vizsgálataink szerint egy toktermésben átlagosan 127 mag képződik (min: 89, max: 187), amelyeknek átlagosan 28%-a (min: 7%, max: 88%) a többinél jelentősen kisebb méretű, fejletlen, valószínűleg léha. Az ezermagtömeg átlagosan 1,5 gram körül mozog (min: 1,25, max: 1,85).

Olvasnivaló a 2016-os év vadvirágáról

A közelmúltban fejeztünk be egy ismeretterjesztő kéziratot az idei év vadvirágáról, a mocsári kockásliliomról, amely a faj virágzásának idején (március vége – április eleje táján) fog megjelenni az Élet és Tudomány című hetilapban.

A betűk mögött felsejlenek a növények...

A kockásliliomos cikkhez igyekeztünk összegyűjteni a fajról közölt legfontosabb információkat, áttekinteni a vele kapcsolatos irodalmat, amely jó alapot jelent majd a Kitaibelia folyóirat “Év vadvirága” című kismonográfia sorozatának 2017-ben esedékes cikkéhez. (A sorozat nyári tőzikéről és szibériai nősziromról megjelent közleményei megtalálhatók itt és itt.)

Miután a napokban olvastam Lengyel Attila blogján arról a #365papers nevű kihívásról, amelynek célja, hogy arra buzdítsa a kutatókat, hogy olvassunk el naponta egy cikket, úgy döntöttem az összegyűjtött közlemények listáját (és a hozzáférhetőségüket) itt közzéteszem, hátha mások is találnak közöttük olvasásra érdemeseket.

Alaktan, anatómia, szövettan:

Corneanu G. C. & Popescu G. G. (1981): Distributional and anatomical studies on Fritillaria (Liliaceae) in Romania. – Willdenowia 11: 307-315.

Petrić M., Subotić A., Jevremović S. & Trifunović  M. (2011): Somatic embryogenesis and bulblet regeneration in snakehead fritillary (Fritillaria meleagris L.). – African Journal of Biotechnology 10(72): 16181–16188.

Subotić A., Trifunović M., Jevremović S. & Petrić M. (2010): Morpho-histological study of direct somatic embryogenesis in endangered species Frittilaria meleagris. – Biologia Plantarum 54(3): 592–596.

Virág- és megporzásbiológia:

Stpiczyńska M., Nepi M. & Zych M. (2012): Secretion and composition of nectar and the structure of perigonal nectaries in Fritillaria meleagris L.(Liliaceae). – Plant Systematics and Evolution 298(5): 997–1013.

Zych M. & Stpiczyńska M. (2012): Neither protogynous nor obligatory outcrossed: pollination biology and breeding system of the European Red List Fritillaria meleagris L.(Liliaceae). – Plant Biology 14(2): 285–294.

Ökológia, élőhelypreferencia:

Horsthuis M. A. P., Corporaal A. & Westhoff V. (1994): Die Schachblume (Fritillaria meleagris L.) in Nordwest-Europa, insbesondere in den Niederlanden: Ökologie, Verbreitung, pflanzensoziologische Lage. – Phytocoenologia 24(1-4): 627–647.

Kaldewey H. (1957): Wachstumsverlauf, Wuchsstoffbildung und Nutationsbewegungen von Fritillaria meleagris L. im Laufe der Vegetationsperiode. – Planta 49(3): 300–344.

Trist P. J. O. (1981): Fritillaria meleagris L.: Its survival and habitats in suffolk, England. – Biological Conservation 20(1): 5–14.

Zhang L. (1983): Vegetation ecology and population biology of Fritillaria meleagris L. at the Kungsängen Nature Reserve, eastern Sweden. – Doctoral thesis at Uppsala University, Sweden. – Acta Phytogeographica Suecica 73. 92 pp.

Zhang L. & Hytteborn H. (1985): Effect of ground water regime on development and distribution of Fritillaria meleagris. – Holarctic Ecology 8(4): 237–244.

Filogenetika, rendszertan:

Rønsted N., Law S., Thornton H., Fay M. F, & Chase M. W. (2005): Molecular phylogenetic evidence for the monophyly of Fritillaria and Lilium (Liliaceae; Liliales) and the infrageneric classification of Fritillaria. – Molecular Phylogenetics and Evolution 35(3): 509–527.

Raksányi Zsolt felvétele

 

 

 

Klasszikusok a kockásliliomról

Jelen bejegyzésben néhány régebbi – számomra klasszikusnak számító – írást és ábrázolást szeretnék bemutatni a 2016-os év vadvirágáról.

 

Vajda Ernő és Vajda László 1931-ben Flora photographica Hungariae címen jelentettek meg egy a magyar flóra növényeir bemutató kiadványt. Az egyenként fotográfiai eljárással lenagyított fényképeket nyomdai eljárással készült kartonlapokra kasírozták fel. A sorozatban helyet kapott a kockásliliom is (mégpedig kockás tulipán néven):

 

 

Csapody István Védett növényeink című, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent könyve az alábbiakban mutatta be növényünket:

 

Csapody Vera akvarellje

 

 

Németh Ferenc és Seregélyes Tibor Ne bántsd a virágot című, az OKTH és az MTI kiadásában 1982-ben megjelent könyvében az alábbiak találhatók a fajról:





Gyurkó Gizella rajza