Cikk az ELTE Füvészkert herbáriumáról

Nótári Krisztina első szerzőségével megjelent az Eötvös Loránd Tudományegyetem Botanikus Kertjének növénygyűjteméyét (BPU) bemutató cikkünk a Kitaibelia 22. évfolyam 1. számában.

A cikk letölthető innen.

Az adatbázis magyarországi, nem kultivációból származó példányainak főbb adatait elektronikus mellékletben szabad felhasználásra közreadjuk, igény szerint részletesebb adatokat is közlünk.

Összefoglalás – Dolgozatunk az ELTE Füvészkert herbáriumát (BPU) mutatja be annak 2013-as állapota alapján. A herbárium kb. 16 000 példányáról készült fényképekről a cédulákon szereplő adatokat OpenOffice Calc táblázatba rögzítettük. Összesen 16 európai országból származnak a lapok. Ezek közel 80%-a magyarországi, 12%-a romániai, 5%-a szlovákiai. A hazai példányok közel 70%-a Pest, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik. Az 1850 és 2007 között keletkezett példányok több mint 70%-át 1931 és 1960 között gyűjtötték. A példányok harmadát Soó Rezső gyűjtötte, de kiemelkedő Felföldy Lajos, Simon Tibor és Priszter Szaniszló hozzájárulása is. Felföldy Lajos és Simon Tibor több mint 60 éven át gyarapították a gyűjteményt.

Abstract – The paper introduces the herbarium of Eötvös Loránd University (BPU), currently stored at the Botanical Garden of the University, according to its state in the year 2013. The BPU herbarium consists of ca. 16 000 specimens the relevant data of which have been organised into an OpenOffice Calc spreadsheet database. The specimens were collected in 16 European countries, mainly in the current territory of Hungary (80%), Romania (12%) and Slovakia (5%). Other countries are represented with very few specimens. The vast majority (ca. 70%) of the Hungarian specimens were collected in Pest, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar and Szabolcs-Szatmár-Bereg counties. Although the gatherings cover a century and a half period of time, the most rapid growth of the collection took place from the 1930s to the 1960s. The most prolific collectors were Rezső Soó and his followers: Lajos Felföldy, Tibor Simon and Szaniszló Priszter. Felföldy and Simon enriched the collection through more than 60 years. Data on the native plants collected in the present-day Hungary are summarized in Electronic Appendix 1. (incl. taxon name, settlement, collecting year, collector, file name of documentary photograph).

Hivatkozás:

Nótári K., Nagy T., Löki V., Ljubka T., Molnár V. A. & Takács A. (2017): Az ELTE Füvészkert herbáriuma (BPU) / The herbarium of the Botanical Garden of Eötvös Loránd University (BPU). – Kitaibelia 22(1): 55–59.

Ismeretterjesztő cikk a herbáriumok hasznáról

Az Élet és Tudományban két hete megjelent cikkben a herbáriumok históriáját foglaltuk össze, az e heti számban megjelent írásban pedig a hasznukról lehet olvasni.

Napjainkban a digitális technikának köszönhetően a növénygyűjtemények feldolgozásában és felhasználásában is új dimenziók tárulnak fel. A herbáriumi lapokról készített nagyfelbontású digitális másolatok, valamint a példányokhoz kapcsolódó információk adatbázisba rendezése lehetővé teszi a gyors, egyszerű keresést és adatgyűjtést. Ezek az adatbázisok egyre több esetben online szabadon hozzáférhetők, ami nagy tömegű, hosszú távú tér- és időbeli adatsorok összeállítására kínál lehetőséget. Az adatok tetszés szerinti csoportosíthatóságával, kereshetőségével az online elérhetőség forradalmasította a herbáriumok sokrétű felhasználását.

Hivatkozás
Takács A., Nagy T., Molnár V. A. (2017): A herbáriumok históriája és haszna 2. Mire jók a növénygyűjtemények? – Élet és Tudomány 72(24): 752–754.

Nagylelkű adomány Tanszékünk herbáriuma számára

Virók Viktor az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa (aki a Debreceni Egyetemen szerzett biológus diplomát) nagylelkű adománnyal örvendeztetett meg bennünket, mintegy 3500 lapot számláló herbáriumi gyűjteményét a DE TTK Növénytani Tanszék Soó Rezső herbáriumának adományozta. Az anyag legnagyobb része a Tornai-karszt magyarországi és szlovákiai részéről származik és mintegy 800 Farkas Rolandtól származó lapot is tartalmaz. Viktor egyúttal adatbázisban is rendelkezésünkre bocsátotta az anyagot.

 

Nagyon szépen köszönjük!!!

 

A lapok nagyon gondosan preparáltak, pontosan datáltak és lokalizáltak.



Látogatás a kolozsvári herbáriumban

A héten Löki Viktor, Fekete Réka, Ljubka Tibor és Lovas-Kiss Ádám látogatást tettek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 'Alexandru Borza' Botanikus Kertjének herbáriumában. Ez a gyűjtemény nagyon értékes forrása a hazai flóráról a 19. században és a 20. század első felében összegyűjtött ismereteknek, hiszen Soó Rezső kolozsvári professzorságának kezdetén, 1939-ben a debreceni Tudományegyetem herbáriumának egy részét ide költöztette. 

Tanítványaim csaknem 2200 hazánk jelenlegi területén gyűjtött példányt archiváltak a hazai veszélyeztetett növényfajok készülő herbáriumi adatbázisához, ezen kívül a kollekció összes európai orchideáját lefényképezték (további 907 lap). 

Ezúton is szeretném megköszönni mindannyiuk munkáját illetve Ruprecht Eszter és Bartha László kolozsvári kollégák nélkülözhetetlen támogatását!

Ljubka Tibor és Fekete Réka munka közben (Lovas-Kiss Ádám felvétele)

Cikk a Debreceni Egyetem Soó Rezső Herbáriumáról a Kitaibelia-ban

Megjelent a Debreceni Egyetem herbáriumának (DE) legnagyobb részgyűjtemenyet, a „Soó Rezső Herbáriumot” (SRH) bemutató cikkünk. Az SRH Európa szinte minden országából, de főként Magyarországról és a környező országok területéről őriz mintegy 38 ezer példányt. Soó Rezső és tanítványai, valamint Polgár Sándor a legproduktívabb gyűjtők. Legnagyobb számban Hajdú-Bihar, Pest, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területéről származnak a példányok, amelyek java részét a múlt század első felében (1930–1950) szedték. A gyűjtemény 1955–2000 között nem bővült, de az ezredfordulót követően új lendületet vett a gyűjtési aktivitás. Az SRH-ban számos, magyar szerző által leírt taxon originális példánya megtalálható. Az adatbázis attribútum-táblájának jelentős részét (a Magyarország mai területén gyűjtött, nem kultivált növények példányainak fő adataival) az 1. Elektronikus Mellékletben szabad felhasználásra közreadjuk (az 563. oldalas dokumentum letölthető innen). Az első szerző  tudományos célra, külön megkeresés alapján  részletesebb adatokat is szívesen közöl.

A cikk letölthető innen.

Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Ljubka T.,  Löki V., Lisztes-Szabó Zs. & Molnár V. A. (2014):  A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) I. A „Soó Rezső Herbárium”. – Kitaibelia 19(1): 142–155.

Pályázat az MTA doktori címre

A MTA Doktori Tanácsa 2014. április 18-ai ülésén döntött az MTA doktori cím megszerzése érdekében benyújtott pályázatom eljárásra bocsátásáról. Az Európai kosborfélék (Orchidaceae) és látonyafélék (Elatinaceae) kutatása: taxonómiai és ökológiai esettanulmányok című doktori mű tézisfüzete megtekinthető itt.

Cikk a Magyar Tudományban

Megjelent 'A herbáriumok jelentősége a klímaváltozás kutatásában' című cikkem Magyar Tudományos Akadémia 1840-ben alapított folyóirata, a Magyar Tudomány áprilisi számában. A teljes szöveg elérhető html formátumban a folyóirat honlapján, illetve pdf-ben a ResearchGate-en.

Látogatás a Bécsi Természettudományi Múzeum és a Bécsi Egyetem herbáriumaiban

A héten Sramkó Gábor, Löki Viktor és Kaan Hürkan látogatást tettek a Bécsi Természettudományi Múzeum és a Bécsi Egyetem herbáriumaiban, ahol egyrészt a törökországi orchideák készülő herbáriumi adatbázisához, másrészt pedig a hazai veszélyezetett fajok herbáriumi adatbázisához dokumentáltak digitális fényképeken több száz herbáriumi lapot. 

Bécsi Természettudományi Múzeum impozáns gyűjteménye

Kaan és Viktor a munka végeztével

Ezúton is köszönjük mindkét intézménynek és személy szerint Dr. Ernst Vitek kurátornak a munka lehetővé tételét. Végül, de nem utolsósorban én is szeretném megköszönni mindhárom munkatársamnak az elvégzett munkát!

Szakdolgozati témák bemutatkoznak: aláírásminták és rejtvények a herbáriumban

Mint arról már e blogban is beszámoltam a herbáriumok igen értékes információforrások. Ahhoz viszont, hogy a növénygyűjteményekben megőrzött információkhoz hozzáférjünk hosszú út vezet. Közel egy esztendeig tartó munka után,  végetért hazánk második legnagyobb hajtásos növénygyűjteménye, a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék herbáriumának digitalizálása és adatbázisban történő rögzítése. De a munka más gyűjteményekben folytatódik és ehhez örömmel vesszük érdeklődő és lelkes hallgatók jelentkezését.

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék herbáriumának
feldolgozása jórészt  Takács Attila érdeme

 

Az adatfeltárásnak természetesen része a herbárium cédulákon található információk leolvasása és rögzítése is. Ez néha - főképpen  a kézírással készült és latin nyelvű cédulák esetében - bizonyos gyakorlatot igényel, de kétségkívül igen tanulságos. Némely cédula esztétikai élményt is jelent, de tudománytörténeti jelentőségük is van: például segíthetnek a kutatók kutatási területeinek megismerésében, kutatóútjainak rekonstruálásában. Az alábbiakban a herbáriumi cédulák egy másik érdekes vetületét mutatjuk be: megőrizték a gyűjtők kézirását  és aláírásaikat. (Megjegyzés: a képek nagyításához katt a képre!)

 

Természetesen a gyűjtők aláírása idővel változik, a fenntiekben bemutatottak közül többeké (Boros Ádámé, Pócs Tamásé és Soó Rezsőé) igen fiatal korukból származik. 

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék  úgynevezett Soó Rezső-gyűjteményében elég gyakran találkozhatunk olyan nyomtatott cédulákkal, amelyeken a gyűjtőket (Soó-tanítványokat) néhány  betűs rövidítések jelzik. Ezek megfejtése nem mindig könnyű feladat.

Soó Rezső magán-gyűjteményéhez készült nyomtatott cédula, rajta 1. generációs Soó-tanítványok személyére utaló rövidítésekkel. (Balról: UFSz = Ubrizsy Gábor, Felföldy Lajos, Szűcs Lajos; jobbra: Z. et M. = Zólyomi Bálint és Máthé Imre sr.)

Intézeti fejléccel rendelkező cédulák (balról: S.P.J. = Simon Tibor, Pólya László, Jakucs Pál; jobbra: S.P.BZ. = Simon Tibor, Pólya László, Baráth Zoltán)

A rövidítések használata nem minden esetben következetes, néhol egyes gyűjtőket vezeték és keresztnevük rövidítése is jelölhet (balról: S.J.B. = Simon Tibor, Jakucs Pál, Borsos Olga; jobbra: TOP. = Tibor, Olga, Pali) 

Az egyik legszorgalmasabb gyűjtő Polgár Sándor nevének kiolvasása igen könnyű feladat, mivel neve pecséttel rányomtatva került a cédulára, de a cédula szövegének kiolvasása már nagyobb kihívást jelent, ahogy ezt az alábbi ('Comit. Győr, in silva ad Ráró prope Danubium', azaz 'Győr megye, erdőben Rárónál a Duná közelében', ma: Ásványráró) mellett gyűjtött madársisak cédulája is mutatja:

Megkezdődött a herbáriumi adatgyűjtés

Megkezdődött a nagyszabású herbáriumi adatgyűjtés a „Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza” című kutatásunkhoz. A munka során az a célunk, hogy a 2010-2011-ben a hazai orchideák esetében létrehozott herbáriumi adatbázishoz hasonló, de szélesebb körű (több fajt magába foglaló) adatsort hozzunk létre. Jórészt Takács Attila és közreműködői munkájának köszönhetően rövidesen elkészül a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék teljes edényes herbáriumának adatbázisa. E. Vojtkó Annának és Vojtkó Andrásnak köszönhetően  félúton van a megvalósulás felé az egri Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszéke harbáriumának adatbázisa. A héten kezdődött el több száz faj herbáriumi lapjainak digitális archiválása a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytár Carpato-Pannonicum Gyűjteményében (Süveges Kristóf és Freytag Csongor révén) és az ELTE Füvészkert gyűjteményében (Ljubka Tibor és Löki Viktor révén). 

Ezúton is szeretném megköszönni a közreműködők munkáját, és a gyűjtemények kurátorainak, munkatársainak (Barina Zoltánnak és Somlyay Lajosnak ill. Isépy Istvánnak és Orlóci Lászlónak) a segítségüket.

Cikk a Botanikai Közlemények 100. évfolyamában

Megjelent cikkünk (Takács A., Laczkó L. & Molnár V. A. 2013: A herbáriumok 'új típusú' felhasználásai) a Botanikai Közlemények című folyóirat jubileumi 100. évfolyamában.

Összefoglalás

Herbáriumaink hagyományosan a növények megismerésében, az egyes taxonok típusainak őrzésében és előfordulási adatok dokumentálásában töltenek be pótolhatatlan szerepet. Az e gyűjteményekben őrzött példányok azonban számos járulékos információt is hordoznak, melyek további távlatokat nyitnak meg azok felhasználhatósága terén. Jelen közleményben a herbáriumok nem hagyományos felhasználási lehetőségeinek szemléjét adjuk, nemzetközi kitekintésben. Többségében rangos nemzetközi lapok hasábjain megjelent tudományos közlemények révén mutatjuk be e muzeális anyagok legfőbb felhasználási területeit (invázióbiológia, környezetszennyezés, fenológia, klímaválasz, növényi interakciók, ökológia, konzervációbiológia, molekuláris taxonómia és farmakobotanika). Röviden igyekszünk összefoglalni azokat a torzító tényezőket is, melyekre tekintettel kell lenni a herbáriumi adatsorok alkalmazásakor (például a gyűjtés térbeli és időbeli egyenetlensége, egyes csoportok specialistáinak hiánya vagy eltérő tevékenysége, a gyűjtők szubjektivitása).

A közlemény letölthető innen.