Karantén-növénytan avagy filmek botanikus szemmel III.

Ismét egy kedves gyermekkori filmélmény illetve olvasmány: A Tenkes kapitánya. Örsi Ferenc regénye talán még jobban tetszett, mint a filmsorozat, de utóbbit is nagyon kedveltem, elsősorban Molnár Tibor, Zenthe Ferenc, Szabó Gyula hiteles alakítása miatt. (Mindig úgy éreztem, hogy a fő humorforrásnak szánt báró Eberstein Eckbertet alakító Ungvári László kissé túljátszotta a szerepet. Idiótának elegek lettek volna a ’labanc’ katonák közül Kibédi Ervin, Szilágyi István, Basilides Zoltán stb. ) No de vissza  a botanikához! A Rákóczi-szabdaságharc idején játszódó filmben persze bőven lehet találni oda nem illő növényeket. Most pár képen mutatom be azokat a fásszárú fajokat, amelyeknek nem sok keresnivalójuk van egy a 18. század elején, Magyarországon játszódó filmben. 

Délkelet-európai eredetű feketefenyő (Pinus nigra), melyet hazánk területén csak 150-200 évvel később kezdtek el telepíteni "kopárfásítás" céljából

Bővebben a fekete fenyőről (katt a képre)

Észak-amerikai eredetű zöld juhar (Acer negundo)

Kelet-ázsiai eredetű bálványfa (Ailanthus altissima)

Észak-amerikai eredetű fehér akác (Robinia pseudacacia)

Karantén-növénytan avagy filmek botanikus szemmel II.

Folytatom a filmekben látható növények ismertetését. Gyerekkorom egyik meghatározó olvasmányélménye volt Fekete István Tüskevár című regénye. Kedveltem – elsősorban Bánhidy László alakítása miatt – az azonos címmel készült fekete-fehér tévéfilm-sorozatot is (ha a forgatókönyvvel és a szereposztással – finoman szólva – nem is voltam teljesen elégedett). 2004 és 2010 kötött forgott, majd 2012-ben mutatták be a hasoncímű, színes mozifilmet. (Az ehhez kapcsolódó, a dramaturgiát, a forgatókönyvet, a zenét, a szereposztást érintő kritikai észrevételem meghaladnák ennek a bejegyzésnek a célját, ezért ezektől eltekintek.) Csupán néhány képet villantok fel, amelyeken olyan hazánkban idegenhonos özönnövények tűnnek fel, amelyek hiánya feltűnő az 1967-ben forgott fekete-fehér sorozatban. Ennyit változott az elmúlt 4-5 évtizedben a flóránk...

Tutajos nyári ludat zsákmányolt. A faj hazánkban 1949-től 2012-ig volt védett. Tehát a filmnek 1949 előtt kell(ene) játszódnia. A képen látható kék virágzató katáng (Cichorium intybus) és fehér virágú orvosi ziliz (Althaea officinalis) ebben az időszakban biztosan előfordult a film helyszínán, a Kis-Balaton környékén... 

Nem mondható el ugyanez azonban számos más a filmben azonosítható növényfajról. 

A kép bal oldalán belógó észak amerikai-eredetű gyalogakác (Amorpha fruticosa) előfordulása a 20. század első kétharmadában valószínűtlen a Kis-Balatonon. (A háttérben lévő fátyoltársulást alkotó fajokra még visszatérünk.) 

A filmben van egy jelenet, egy 1570-ben (a török időkben) játszódó visszaemlékezés a Tüskevár körüli harcokról. A képen látható fehér akác (Robinia pseudacacia) előfordulása teljesen kizárt akkoriban Magyarországon, Kitaibel Pál még az 1790-es évek végén is kivételes ritkaságként jegyezte fel példányait főként főúri parkokban. 

 Tutajos és Matula egy gáton (!) bandukol dús fátyoltársulással borított ligeterdő előtt...

A filmben igen sokszor láthatók jellegzetes ártéri ligeterdők fátyoltársulásai. Ezen a képen látható, hogy Matula, Tutajos és Bütyök észak-amerikai eredetű vadszőlőben (Vitis sp.)  keresik Tüskevár romjait. Ez felveti azt a lehetőséget, hogy a filmet nem is a Balatonnál, hanem valamelyik hazai folyó mellett forgatták. Utánanéztem így van: Csongrád-Bokroson. 

Tutajos hajnalban süntök (Echinocystis lobata) fátyoltársulásban cserkel. Ez az Észak-Amerikai faj szórványosan már a 20. század elejétől jelen volt hazánkban, de tömegesssé az utóbbi néhány évtizedben vált.

Karantén-növénytan avagy filmek botanikus szemmel I.

Tegnap este megtekintettem a „Risen” című 2016-ban készült amerikai filmet, amely nálunk „Feltámadt!” címmel került adásba. Az alkotás Jézus feltámadásának történetét mutatja be egy római katona szemszögéből. Az egyfajta szakmai ártalom, hogy nem tudok elvonatkoztatni a filmek természeti környezetétől, attól hogy a háttérnek használt képek mennyire támasztják alá a mondanivalót és mennyire hitelesek. Botanikusként ebben természetesen elsősorban a véletlenül feltűnő növények segítenek. A tegnapi filmben több olyan növény is feltűnt amelyek a Mediterráneum és a Közel-Kelet őshonos flórájának tagjai és mint ilyenek hiteles háttérül szolgálnak. Ilyen volt például az olajfa (Olaea europaea), a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) és az Ammophila arenaria nevű tengerparti homokdűnéken élő pázsitfűfaj, ezek minden bizonnyal megtalálhatók voltak kétezer évvel ezelőtt a film cselekményének helyszínén.  

Jézus sírkamrája egy óriási szentjánoskenyérfa árnyékában

Ugyanez nem mondható el azonban az újvilágú eredetű medvetalp-kaktuszokról (Opuntia spp.) és agávékról (Agave spp.). Ezek az amerikai eredetű behurcolt özönnövények mára igen gyakoriak a Mediterráneumban, annyira, hogy szinte lehetetlen kihagyni őket egy napjainkban forgó filmből… A természeti környezet alapján arra tippeltem, hogy a filmet Szicíliában forgatták, de kiderült, hogy Máltán és Spanyolországban.

Hatalmas agávé-tőlevelek

A horizonton agávék előző évi, száraz kórói rajzolódnak ki

Péter megpihen néhány méterre a medvetalpkaktusztól