2026. november 20., péntek

Mi fán terem a botanikus? 32.

Stuart, John, Bute harmadik grófja (1713–1792) — brit miniszterelnök.

1762–1763-ban vezette a brit kormányt. Botanikával tartósan és elmélyülten foglalkozott; kilenckötetes, gazdagon illusztrált növénytani táblázatgyűjteményt készíttetett és adott ki nagyon kis példányszámban. Botanical Tables című munkáját Charlotte királynénak ajánlotta; példányai szűk udvari és tudósi körhöz jutottak el. A növénycsaládokat és a felismerésüket segítő bélyegeket képes táblákon rendezte el. A kew-i kert korai fejlesztésében is szerepet vállalt Augusta hercegnő mellett, így érdeklődése a könyvtől az élő növénygyűjteményig terjedt.


Válogatott művek:

Stuart, J., Earl of Bute (1785 körül): Botanical Tables, containing the different Familys of British Plants, distinguished by a few obvious parts of fructification rang’d in a synoptical method. I–IX. Magánkiadás, London. Az illusztrációk többségét John Miller készítette.


2026. november 19., csütörtök

Mi fán terem a botanikus? 31.

Smuts, Jan Christiaan (1870–1950) — jogász, tábornok, tábornagy, Dél-Afrika miniszterelnöke.

Rendszeresen gyűjtött, szakbotanikusokkal dolgozott együtt, gyűjtései Kew és Pretoria herbáriumaiba kerültek. Terepi útjairól növényzeti beszámolókat is készített. Botanikai érdeklődése még diákéveihez kötődött: Stellenboschban Rudolf Marloth tanára lett, és közös kirándulásokra is elvitte. A dél-afrikai növényvilág megismerése politikai pályája idején is tartós szenvedélye maradt. A későbbi államférfi és a szakbotanikus kapcsolata így jóval korábban kezdődött, mint Smuts nemzetközi ismertsége.

Válogatott művek:

Smuts, J. C. (1933): The Vegetation of Schoemanskloof, Eastern Transvaal. Bulletin of Miscellaneous Information, Royal Botanic Gardens, Kew 1933(9): 417–427.

2026. november 18., szerda

Mi fán terem a botanikus? 30.

Rousseau, Jean-Jacques (1712–1778) — filozófus, író, zeneszerző, kottamásoló.

Életének későbbi szakaszában rendszeresen botanizált, herbáriumokat állított össze, és közérthető növénytani oktatóleveleket írt. Nála a növénytan a filozófiai és irodalmi életmű mellett tényleges gyűjtő- és ismeretterjesztő tevékenységet jelentett. Préselt növényeit gondosan megkomponált lapokra rendezte: egyik fennmaradt herbáriumában vörös keretek és aranyszínű papírcsíkok fogják közre a példányokat. A lapokon növénynevek és saját kezű feljegyzések is szerepelnek. A párizsi Carnavalet múzeum ilyen gyűjteményt őriz tőle; a ma könyvként ismert darabot csak a 19. században kötötték egybe.

Válogatott művek:

Rousseau, J.-J. (1782): Lettres élémentaires sur la botanique. In: Collection complète des œuvres de J. J. Rousseau. 7: Mélanges. Genève, pp.: 531–588.

Rousseau, J.-J. (1782): Fragmens pour un Dictionnaire des termes de Botanique. Mélanges. Genève,pp.: 460–527.


Dia-nosztalgia 2.

Ebben a bejegyzésben folytatom a korábban megkezdett sorozatot: 20–30 éve készült, hazai növényritkaságokat és termőhelyeket bemutató fényképek közreadásával.

Az ágfalvai Arbesz-rét, a kopasz palástfű termőhelye, 28 éve

Babásodó nádas a sajkodi öbölben, 30 éve

Buglyos boglárka és nagy víziboglárka által alkotott hínárnövényzet a Hortobágyon, 27 éve
 

Égerláp a Turjánvidéken, 22 éve

 

Égerláp békaliliommal Belső-Somogyban, 27 éve

Félszáraz gyep nagy pacsirtafűvel a Gömör-Tornai-karszton, 28 éve

Homoki erdeifenyves Bakonyszentlászló mellett, 33 éve

Gyöngyvirágos tölgyes a Nyírségben, 32 éve

Magyar és pocsolyalátonyás iszapnovenyzet Pocsaj mellett 27 éve

 

Keményfás ligeterdő a Beregi-síkon, 24 éve

Kékperjés laprét a Bakonyalján, illatos hagyma tömeges előfordulásával, 32 éve

 
Mészkerülő bükkös aljnövényzete a Zempléni-hegységben, 29 éve

Babérfüzes nyírláp a Nyírségben, 29 éve

Szántóföldi gyomvegetáció a Bakonyban, pipaccsal, búzavirággal, ebszékfűvel és konkollyal, 24 éve

 
Melegkedvelő tölgyes  a Pilisben, pilisi bükkönnyel, 29 éve

Tőzegmohás láp hüvelyes gyapjúsással a Beregi-síkon, 33 éve



Változó vízgazdálkodású tölgyes mocsári kardvirággal a Bakonyalján, 30 éve

2026. november 17., kedd

Mi fán terem a botanikus? 29.

Potter, Beatrix (1866–1943) — gyermekkönyvíró, illusztrátor.

A Nyúl Péter szerzője komoly mikológiai megfigyeléseket végzett, gombákat rajzolt és a spórák csírázását vizsgálta. A gombák ma külön élőlényországot alkotnak; itt a mikológia és a botanika tudománytörténeti összetartozása indokolja szerepeltetését. A spórákat üveglemezen is csíráztatta, majd mikroszkóppal követte a fejlődésüket. Vizsgálatairól készült dolgozatát 1897-ben George Massee ismertette a londoni Linnean Society ülésén. Gombákról és más természeti tárgyakról készült több száz rajzának jelentős részét az Armitt gyűjteménye őrzi: a mesekönyvek illusztrátora tudományos pontosságú képeket is hagyott maga után.

Tudományos dolgozata:

Potter, H. B. (1897): On the germination of the spores of Agaricineae. Nyomtatásban meg nem jelent dolgozat; a londoni Linnean Society 1897. április 1-jei ülésén bemutatták.

2026. november 16., hétfő

Mi fán terem a botanikus? 28.

Jefferson, Thomas (1743–1826) — ügyvéd, államférfi, az Egyesült Államok harmadik elnöke. 

Növénymegfigyeléseket vezetett, virágzási időket jegyzett fel, növénycserét és termesztési kísérleteket folytatott. Megfigyeléseit és kertészeti kísérleteit több évtizeden át vezetett feljegyzései dokumentálják. Monticello veteményesében több mint háromszáz zöldségfajtával kísérletezett, a megszokott élelmiszernövények mellett számára új változatokat is kipróbálva. Kertészeti naplóját 1766-tól 1824-ig vezette. A vetés, a termés és a kudarcok feljegyzése révén kertje hosszú távú kísérleti területté vált, amelyet rabszolgasorban tartott emberek munkája is fenntartott.


Válogatott művek:

Jefferson, T. (1787): Notes on the State of Virginia. John Stockdale, London. A mű növényvilággal kapcsolatos adatokat is tartalmaz.

Jefferson, T. (1944): Thomas Jefferson’s Garden Book, 1766–1824. Szerk.: Edwin Morris Betts. American Philosophical Society, Philadelphia. Memoirs 22. Posztumusz forráskiadás.

2026. november 15., vasárnap

Mi fán terem a botanikus? 27.

Hirohito, Sóva császár (1901–1989) — Japán császára.

Természetrajzi tevékenységéből rendszerint tengerbiológiai kutatásait emelik ki, de növénygyűjtéssel és florisztikai megfigyelésekkel is foglalkozott. A Nasu vidékéről készült flóramű az ő terepi érdeklődéséhez és gyűjtéseihez is kapcsolódik. A császári biológiai laboratórium anyagából mintegy tizenhétezer edényes növénypéldány került a japán Nemzeti Természet- és Tudományos Múzeumhoz. A nasui gyűjtőutakról olyan történetet is feljegyeztek, amely szerint egyetlen példányban talált növényt inkább a helyén hagyott. Gyűjteménye így személyes érdeklődésének emléke mellett múzeumban kutatható tudományos anyag is lett.

Kapcsolódó kiadvány:

Biological Laboratory, Imperial Household szerk. (1962): Flora Nasuensis. Sanseidō, Tokyo. 384 p. Intézményi szerkesztésű kötet, Hirohito előszavával.

2026. november 14., szombat

Mi fán terem a botanikus? 26.

Hibbert, George (1757–1837) — rabszolgakereskedő, üzletember, parlamenti képviselő.

Vagyonának és üzleti kapcsolatainak hátterében a brit atlanti rabszolga-gazdaság állt; politikailag is védelmezte ezt a rendszert. Jelentős növénygyűjteményt tartott fenn, növénygyűjtő utakat finanszírozott, különösen dél-afrikai növények meghonosítását támogatta. Botanikai szerepe elsősorban gyűjteményéhez és a növénygyűjtés támogatásához kapcsolódott. 1798-ban James Nivent küldte a Fokföldre növényeket gyűjteni. A gyűjtő magokat és herbáriumi példányokat juttatott Angliába, ahol Hibbert kertésze, Joseph Knight a különleges proteafélék nevelésével foglalkozott. A távoli gyűjtőutak, a tengeri szállítás és a szakszerű kertészet együtt tette lehetővé az egzotikus magángyűjtemény fenntartását.


Kapcsolódó szakirodalom:

Donington, K. (2019): The bonds of family: Slavery, commerce and culture in the British Atlantic world. Manchester University Press, Manchester.


2026. november 13., péntek

Előadás: A botanika 500 éve

A Youtube-on megtekinthető A botanika 500 éve avagy tizennyolc kézfogás története című előadásom.



Előadás: Őntözőcsatornák - menedékhelyek a kiszáradó Alföldön

A Youtube-on megtekinthető az Őntözőcsatornák - menedékhelyek a kiszáradó Alföldön című előadásunk.



Mi fán terem a botanikus? 25.

Goethe, Johann Wolfgang von (1749–1832) — költő, író, jogász, weimari államminiszter.

Botanikai munkája önálló elméleti teljesítmény: a növényi szervek alaki átalakulásának értelmezésével a növénymorfológia történetének fontos szereplője lett. Az 1790-ben megjelent növényátalakulás-tanulmányban a levelek, csészelevelek és más virágrészek közötti alaki kapcsolatokat kereste. Úgy vélte, a különböző növényi szervek egy közös alapszerv módosulásaiként értelmezhetők. Elképzeléseihez csírázó növényeket is megfigyelt és rajzolt: a költői természetélmény mellett aprólékos összehasonlításokat végzett.


Válogatott művek:

Goethe, J. W. von (1790): Versuch die Metamorphose der Pflanzen zu erklären. C. W. Ettinger, Gotha. 79 pp. 

2026. november 12., csütörtök

Előadás: Mi fán terem a botanikus?

Megtekinthető a Youtube-on a Mi fán terem a botanikus című előadásom.



Előadás: A növénynemzetségek neveinek eredete

Megtekinthető a Youtube-on A növénynemzetségek neveinek eredete című előadásom.

Elérhető a Youtube-on a Meglepő felfedezés szikeseinken: a kígyónyelvlevelű boglárka Magyarországon című előadás.



Előadás: A magdimorfizmus szerepe a csókalábú útifű sikeres útmenti terjedésében

Elérhető a Youtube-on A magdimorfizmus szerepe a csókalábú útifű sikeres útmenti terjedésében című előadás.



Mi fán terem a botanikus? 24.

Chamisso, Adelbert von (1781–1838) — költő, katonatiszt.

A francia születésű, németül alkotó író a Peter Schlemihl csodálatos története szerzőjeként ismert. A Rurik világ körüli expedíciójának természetbúváraként jelentős növényanyagot gyűjtött; később hivatásszerűen is botanikával foglalkozott. Az 1815–1818-as hajóút Alaszkától Kalifornián át a Csendes-óceán szigeteiig sokféle növényvilág megismerésére adott alkalmat. A hazahozott préselt növényekből Berlinben is kutatható gyűjtemény lett. Chamisso a berlini botanikus kert és herbárium munkatársaként folytatta pályáját: a világjáró költőből intézményi botanikus lett.


Válogatott művek:

Chamisso, A. de – Schlechtendal, D. de (1826): De plantis in expeditione speculatoria Romanzoffiana observatis rationem dicunt Adelbertus de Chamisso et Diedericus de Schlechtendal. Linnaea 1: 1–73. 

Dia-nosztalgia

Körülbelül 40 éve kezdtem el növényeket fényképezni. Eleinte (1–2 évig) fekete-fehér negatív filmre, majd színes diapozitívra. (2005-től van digitális gépem, de ezután is még évekig fényképeztem diára is.) Sajnos az első – igen gyengén sikerült – diáimat az ezredforduló táján „leselejteztem”, pedig esztétikai fogyatékosságaik dacára manapság értékes dokumentumok lehetnének…

Az 1990-as évek elejétől viszont már szép számmal vannak fennmaradt, vállalható minőségű fényképeim. Ebben a bejegyzésben olyan diáról szkennelt képeket mutatok be, amelyek hazánk ritka és veszélyeztetett növényfajait és termőhelyeit ábrázolják – néhány évtizeddel ezelőtt… Vannak közöttük olyanok, amelyek szerencsére napjainkban is „jó egészségnek örvendenek”, de vannak olyan fajok és termőhelyek is, amelyek nagyon megfogyatkoztak vagy kipusztulásközeli, kritikus állapotba kerültek.

Kenyérbél cikckafark (Achillea ptramica) termőhelye a Vendvidéken, 35 éve

Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) tömeges előfordulása és virágzása a Baláta-tóban, 26 éve

Illatos hagyma (Allium suaveolens) a Káli-medencében, 28 éve

Bordapáfrány (Blechnum spicant) termőhelye a Vendvidéken, 34 éve

Tavaszi kikerics (Colchicum vernum) termőhelye a Dél-Alföldön, 24 éve

Hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya) termőhelye a Mátrában, 24 éve


Lápi sás (Carex davalliana) termőhelye Sümeg határában, 30 éve

Virágzó tátorjánok (Crambe tataria) Balatonkenesén, 32 éve

Halvány sáfrány (Crocus vittatus) termőhelye a Bakonyalján, 36 éve

 
Zöld ujjaskosbor (Dactylorhiza viridis) a Keleti-Bakonyban, 34 éve

Laposkorpafű (Diphasiastrum complanatum) és vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) termőhelye a Vendvidéken, 34 éve


Égerláp Belső-Somogyban, a tóalma (Ludwigia palustris) termőhelye, 28 éve

 
Magyar látonya (Elatine hungarica) termőhelye Mezőtúr határában, 26 éve

 
Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) termőhelye a Bakonyalján, 30 éve


 Sárga sásliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus) és genyőte (Asphodelus albus) termőhelye a Bakonyalján, 29 éve


Békaliliom (Hottonia palusztris) nyírségi csatornában, 30 éve

Heverő iszapfű (Lindernia procumbens) belvizes szántón a Tiszántúlon, 26 éve

Mételyfű (Marsilea quadrifolia) termőhelye Bodrog-holtágban, 24 éve

 
Forrásfű (Montia arvensis) termőhelye Belső-Somogyban, 27 éve

Szarvas bangó (Ophrys oestrifera) és szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) termőhelye a Turjánvidéken, 29 éve
 

Bánsági bazsarózsa (Paeonia banatica) termőhelye a Keleti-Mecsekben, 30 éve


Cifra kankalin (Primula auricula) termőhelye a Keleti-Bakonyban, 26 éve

 
Lisztes kankalin (Primula farinosa) a Káli-medencében, 28 éve

Magyar kökörcsin (Pulsatilla flavesvens) és homoki nőszirom (Iris arenaria) termőhelye a Nyírségben, 24 éve


Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens) a Nyírségben, 32 éve

 

Lápi békabuzogány (Sparganium natans) termőhelye a Bakonyalján, 30 éve


Hólyagos heres (Trifolium vesiculosum) termőhelye a Hortobágyon, 24 éve


Pusztai meténg (Vinca herbacea) termőhelye a Vértesben, 24 éve