Cikkünk a kagylótutajról az Ecology and Evolution című folyóiratban

Megjelent a "Data to the distribution and ecology of Pistia stratiotes L. (Araceae) in Hungary" című, Kis Szabolcs első szerzőségével készült cikkünk az Ecology and Evolution című folyóirat.

Összefoglalás

A vízfelszínen szabadon lebegő vízinövények által okozott biológiai inváziók egyre jelentősebb veszélyt jelentenek Közép-Európa síkvidéki édesvízi rendszereire, különösen ott, ahol a hőhatásnak kitett csatornahálózatok új élőhelyi feltételeket teremtenek. Jelen tanulmány elsőként ad részletes áttekintést az úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) elterjedéséről, élőhelyi jellemzőiről és szaporodási teljesítményéről a Békés és Békéscsaba környéki Élővíz-csatorna rendszerében (Délkelet-Magyarország), amely a faj európai elterjedési területének északi pereméhez közel helyezkedik el.

2022 szeptemberében 71 mintavételi pontot vizsgáltunk a csatorna és mellékágai mentén; a P. stratiotes 35 helyszínen fordult elő (49,3%).

A fajjal borított élőhelyeket kémiailag viszonylag homogén, erősen lúgos kémhatású vizek jellemezték (pH 9,28–9,69), alacsony–közepes vezetőképességgel és lassú vízáramlással (0,05–0,32 m s⁻¹). A sodródási vizsgálatok kimutatták, hogy a nagyobb áramlási sebesség jelentősen fokozza a rozetták lefelé irányuló szállítását, ami arra utal, hogy az áramlás által közvetített terjedés kulcsfontosságú mechanizmus a csatornahálózaton belüli terjedésben.

A vizsgált 126 egyed közül 12,7% volt virágzó. A reproduktív egyedek levelei számottevően nagyobbak voltak, és szignifikánsan több vegetatív sarjat (rametet) hoztak létre, mint a nem virágzó példányok, ami arra utal, hogy az ivaros szaporodás egy méretfüggő küszöbértékhez kötött, és kedvező körülmények között fokozott klonális szaporodással társul.

Eredményeink azt mutatják, hogy a részben termikusan befolyásolt síkvidéki csatornák mérsékelt égövi körülmények között is képesek tartós P. stratiotes populációk fenntartására, és potenciálisan inváziós gócpontként működhetnek, bár ezt a szerepet jelen vizsgálat nem tesztelte közvetlenül. E rendszerek ezért kiemelt jelentőségűek a monitoring és a korai kezelési beavatkozások szempontjából.

1. ábra. A Pistia stratiotes elterjedése az Élővíz-csatornában Békéscsaba és Gyula térségében (Délkelet-Magyarország). / Fig. 1. Distribution of Pistia stratiotes along the Élővíz Canal (Élővíz-csatorna) near Békéscsaba and Gyula, southeastern Hungary. 

2. ábra. A Pistia stratiotes az Élővíz-csatornában (Békés vármegye, Délkelet-Magyarország).
A–B – élőhelyek, C – tömeges előfordulás, D – virágzat. / Fig. 2. Pistia stratiotes in Élővíz Canal (Békés county, SE-Hungary). A & B– habitats, C – mass occurrence. D –inflorescence.

Abstract

Biological invasions by free-floating macrophytes are emerging as a major threat to lowland freshwater systems in Central Europe, particularly where thermally influenced canal networks create novel habitat conditions. Here we provide the first detailed account of the distribution, habitat characteristics and reproductive performance of Pistia stratiotes along the Élővíz Canal system near Békés and Békéscsaba (SE Hungary), situated close to the northern margin of the species’ European range. In September 2022, we surveyed 71 sampling points along the canal and its tributaries; P. stratiotes was recorded at 35 sites (49.3%; Table 1.). Sampling locations where P. stratiotes was not detected are provided in Supplementary Table S1. Occupied localities were characterised by chemically relatively homogeneous, strongly alkaline waters (pH 9.28–9.69) with low to moderate conductivity and slow flow (0.05–0.32 m s⁻¹). Drift counts revealed that higher current velocities substantially enhanced downstream transport of rosettes, indicating that flow-mediated dispersal is a key mechanism of spread within the canal network. Of 126 individuals examined, 12.7% were flowering. Reproductive plants had markedly larger leaves and produced significantly more vegetative ramets than non-flowering individuals, suggesting a size-dependent threshold for sexual reproduction coupled with enhanced clonal propagation under favourable conditions. Our findings demonstrate that partially thermally influenced lowland canals can support persistent P. stratiotes populations under temperate climatic conditions and may potentially act as invasion hubs, although this role ws not explicitly tested in the present study. These systems therefore warrant priority for monitoring and early management interventions.

Mit kaptunk a növényektől 18.

Talajvédelem – Gyökerek, amelyek megtartják a világot

A növények gyökerei megfogják a talajt, csökkentik az eróziót, segítik a humuszképződést, élőhelyet adnak talajlakó szervezeteknek, és javítják a víz beszivárgását.

Gyökerek mint láthatatlan mérnökök

A talajvédelem egyik leghatékonyabb eszköze gyakran a növényzet maga. Vannoppen és mtsai (2015) áttekintése szerint a gyökerek mechanikailag erősítik a talajt, növelhetik a beszivárgást, és csökkenthetik a koncentrált lefolyás romboló hatását. A lombkorona tompítja az esőcseppek ütését, az avar védi a felszínt, a gyökérzet pedig hálóként tartja össze a talajt. A lecsupaszított lejtő ezért nem egyszerűen „üres föld”, hanem védelem nélküli rendszer. A növényzet a táj bőre és varrata egyszerre.

Irodalom

Laws B. (2012): Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet. – Kossuth Kiadó, Budapest, 224 pp. Fordította és magyar vonatkozásokkal kiegészítette: Molnár V. Attila & Papp Mária.

Molnár V. A. (ford.), Papp M. (lektorálta) (2011): A növények ereje. Határtalan természet. – Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest. ISBN: 978-963-289-092-0.

Vannoppen W., Vanmaercke M., De Baets S. & Poesen J. (2015): A review of the mechanical effects of plant roots on concentrated flow erosion rates. – Earth-Science Reviews, 150: 666–678. https://doi.org/10.1016/j.earscirev.2015.08.011

A Kitaibelia című folyóirat közleményei

Adatok a Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

 

A cikk 45 gyomnövény 2013 és 2025 között gyűjtött dunántúli florisztikai adatait összegzi. Külön hangsúlyt kapnak a ritka, szórványos vagy vörös listás szegetális fajok, továbbá néhány terjedő gyomnövény aktuális előfordulása. A tanulmány kiemeli, hogy egyes vetések és mezőgazdasági élőhelyek ma is fontos menedéket jelenthetnek adat-hiányos gyomfajok számára.

A teljes cikk elérhető itt / The paper is freely available here.

Contributions to the weed flora of Transdanubia

The article summarises Transdanubian floristic records of 45 weed species collected between 2013 and 2025. It focuses on rare, sporadic or red-listed segetal taxa and also documents some expanding weeds. The paper shows that certain crop fields and agricultural habitats can still act as refuges for poorly documented weed species.

Hivatkozás

Pinke Gy. (2026): Adatok a Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 31(1): 45–59. https://doi.org/10.17542/kit.31.084

Két gyakori aggófű egy ritka hibridjéről

A közönséges aggófű (Seneció vulgaris) - ahogy neve is mutatja - hazánkban is igen gyakori ("közönséges"), közeli rokona, a tavaszi aggófű (Senecio vernalis) pedig az ezredforduló óta vált tömegessé Magyarországon. Sokszor együtt is előfordulnak, de hibridjük (Senecio ×helwingii) felbukkanásáról hazánkban alig van információnk. Először 2008-ban találták a miskolci vasútállomáson egy példányát, amelyről a Botanikai Fórum nevű világhálós oldalra feltöltött képek tanúskodnak. Ezt követően Rédei Tamás bukkant egy újabb néhány példányára Budapesten (Bauer et al. 2023).

Az idén közutak mentén terjedő növényfajok felmérése során a két fajt iegn sok helyen láttuk, számtalan esetben együtt is, de mindössze 2 lelőhelyen figyeltünk fel hibridjük (Senecio ×helwingii) 1-1 példányára. Triploid, továbbszaporodásra képtelen, önfenntartó állományokat nem alkotó hibridről van szó. Termete, szőrözöttsége, fészekpikkelyeinek függelékei átmenetiek a két szülőfaj között. A S. vulgaris-szal ellentétben vannak sugárzó nyelves virágai, de azok kisebb számúak, rövidebbek  és keskenyebbek mint a S. vernalis esetében. 

A két szülőfaj és a hibrid (középen) fészekpikkelyei. Kis Szabolcs felvételei.

A hibrid virágporszemei különböző mértékben abortáltak. Kis Szabolcs felvételei.

A hibridnek a Gbif-en mindössze néhány előfordulása ismert. Magyarországon kívül eddig Németországban, Ausztriában és Lengyelországban találták 1-1 helyen.

Irodalom

Bauer N., Rédet T., Barabás S., Locsmándi Cs., Mesterházy A., Mészáros A., Molnár Cs., Vajna F. & Takács A. (2023): Taxonomical and Chorological Notes 18 (184–194). Studia Botanica Hungarica 54(2): 205–224.

Mit kaptunk a növényektől 17.

Fosszilis energia – Ősi növények lángja

A fa volt az emberiség egyik legősibb tüzelőanyaga. A kőszén, kőolaj és földgáz jelentős része pedig ősi élőlények, köztük növényi eredetű biomassza geológiai átalakulása során képződik. Vagyis amikor fosszilis energiát égetünk, régi napfényt és régi fotoszintézis maradványait használjuk fel.

Régi napfény a lángban

A tüzelőfa közvetlenül, a szén és kőolaj pedig geológiai áttételeken keresztül őrzi az egykori fotoszintézis energiáját. Beerling és Berner (2005) a növények és a légköri szén-dioxid hosszú távú együttalakulását tárgyalva mutatták meg, hogy a növényzet nem passzív díszlet, hanem a földi szénkörforgalom történeti szereplője. A fosszilis energia használatával tehát nem egyszerűen „üzemanyagot” égetünk, hanem évmilliók alatt eltemetett biológiai termelést szabadítunk fel rövid idő alatt. Ez magyarázza a fosszilis korszak erejét és klímakockázatát is.

Irodalom

Laws B. (2012): Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet. – Kossuth Kiadó, Budapest, 224 pp. Fordította és magyar vonatkozásokkal kiegészítette: Molnár V. Attila & Papp Mária.

Molnár V. A. (ford.), Papp M. (lektorálta) (2011): A növények ereje. Határtalan természet. – Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest. ISBN: 978-963-289-092-0.

Beerling D. J. & Berner R. A. (2005): Feedbacks and the coevolution of plants and atmospheric CO2. – Proceedings of the National Academy of Sciences, 102(5): 1302–1305. https://doi.org/10.1073/pnas.0408724102