Közvéleménykutatás a tudományos célú herbáriumi gyűjtésről

A XII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencián, 2018. február 24-én vitaestet szervezünk Természettudományi gyűjtemények és Természetvédelem címmel. Ennek előkészületeként szeretnénk tájékozódni a magyarországi botanikus és természetvédő szakma képviselőinek a témával kapcsolatos véleményéről. Kérjük segítse munkánkat egy kérdőív kitöltésével és az

mva@science.unideb.hu

címre történő visszaküldésével. A beérkezett válaszokat név nélkül tartjuk nyilván. A kérdőívet elküldjük a caltha-levelezőlistára, valaamint a konferencia regisztrált részvevőinek és közzé tesszük a rendezvény honlapján is. Ezen felül örömmel vesszük a kérdőív terjesztését további potenciális válaszadók között is.

Közvéleménykutatás a temetőkben ültetett növényekről

Újabb közvéleménykutatást indítok, amelyben arra keresek választ, hogy milyenek a temetőkben a növényültetési szokások. Összesen 3 kérdést tettem fel, amelyek  blogom jobb oldali sávjában olvashatók. Az első két kérdésre 1-1 lehetőség megjelölésével lehet válaszolni. A harmadik kérdés esetében arra kérem a szíves válaszadókat, hogy ebben a bejegyzésben alább látható nyolc, sorszámozott növény közül azt a négyet jelöljék meg, amelyeket szívesen beültetnének temetőbe. Szeretném kérni továbbá, hogy a válaszadók írják meg email-ben az mva@science.unideb.hu címre a képeken látható növények közül azoknak a nevét, amelyet felismernek. Email-ben várom annak jelzését is, ha valamelyik képen látott növényt látták már temetőben.

Előre is hálásan köszönöm a közreműködést!

1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

7. kép

8. kép

Közvéleménykutatás a temetőkről

Mint arról néhányszor itt is tudósítottam, évek óta foglalkozunk hazai, európai és kis-ázsiai temetők élővilágával. E munka során szembesültünk a temetők kezelésében az utóbbi évtizedekben bekövetkező drasztikus változásokkal. A jelenséget igyekszünk vizsgálni a temetőket látogató emberek (javarészt nyilván laikusok) körében végzett közvéleménykutatással. Emellett a blogomon indítottam egy másik felmérést  amelyben arra keresek választ, hogy a szakmabeli vagy a természet iránt elkötelezett emberek miként vélekednek ezekről a kérdésekről.
Összesen 8 kérdést tettem fel, amelyek megválaszolására néhány kattintással lehetséges és erre 2016. november 11-éig van lehetőség. Egy kérdésre válaszként általában csak egy lehetőség jelölhető be és egy IP-címről minden kérdésről csak egyszer lehet szavazni (de a leadott szavazat november 11-éig módosítható).
A kérdések és a válaszlehetőségek a blog jobb oldali sávjában, felül olvashatók.

Hálás vagyok mindenkinek, aki néhány percet rászán a kérdések megválaszolására!

Nemcsak a nevük szép

Lezárult a szavazás „Melyik növénynemzetségnek van a legszebb hangzású magyar neve?” címmel itt a blogon indított közvéleménykutatás során. Az előzetesen javasolt 32 nemzetségnévre 124 szavazótól összesen 308 voks érkezett. Minden jelölt kapott legalább egy szavazatot, de két név messze kitűnt a „mezőnyből”.

A völgycsillag és tündérfátyol a szavazók több mint 36 ill. 35%-ának nyerte el a tetszését. Mindkét nemzetségnek hazánkban 1-1 faja fordul elő, amelyeket az alábbiakban igyekszem bemutatni.

Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjának egyik leglátványosabb hazai faja a völgycsillag (Astrantia major). 0,3–1 (–1,5) méter magas, felső részén elágazó hajtású, vastag gyöktörzsű évelő növény. Tőálló leveleinek lemeze 10-20 cm széles, szinte alapjukig tenyeresen 3-7 osztatú, kerekded körvonalúak. A levélszeletek bevagdaltak, egyenletlenül csipkés-fűrészes szélűek, a két oldalsó egymással néha össze is nő. Az összetett ernyő gallérlevele lombleválszerű. Az 2-4 cm-es, tömött, fehéres ernyőcskéket körülvevő fehér alapszínű, zöldesen vagy rózsaszínűen futtatott, 10-12 mm-es, visszás-lándzsás, épszélű gallérkalevelek virágzatait igen jellegzetessé és egyben nagyon látványossá teszik. (Tudományos és magyar nevét is ennek köszönheti, az astron ógörögül csillagot jelent.) A csészefogak szálkás hegyűek, tojásdad lándzsásak, a szirmoknál általában hosszabbak. Érett termései 4-6 mm-esek, felszínükön fehér hólyagocskák vannak. Leginkább Északi-középhegységi, nyugat- és dél-dunántúli bükkösökben, szurdokerdőkben, hegyi réteken, fenyvesekben láthatjuk. Ritkábban szárazabb erdőkben, irtásokon is előfordul, a Kárpátokban mintegy 2000 méteres tengerszint feletti magasságig nő. Európától a Kaukázusig elterjedt nemzetségének 9 faja ismert.

 A vízen kiterülő kerekded leveleivel és a felszín felé emelkedő dekoratív virágaival első pillanatban a tündérrózsafélékre emlékeztet – de valójában a vidrafűfélék (Menyanthaceae) családjába tartozik – a tündérfátyol (Nymphoides peltata). Levelei hosszú nyelűek, lemezük kerekded, 3-10 cm átmérőjű, válla szívesen kivágott, felszínük világoszöld, fonákuk vöröses-ibolyás. Általában öttagú virágai 2-5-ösével a levelek hónaljában fejlődnek, átmérőjük 2-4 cm, hosszú kocsányaik a vízfelszín fölé emelik őket. A csészecimpák lándzsásak, az aranysárga párta mélyen osztott, tövén szakállas, a pártacimpák széle rojtos-fogacskás. Öt porzója alapjánál a pártával összenőtt. Tápanyagokban gazdag, gyorsan felmelegedő, 20–150 (-300) cm mély állóvizekben él, termőhelyének teljes kiszáradását nem viseli el. Hazánkban főként a nagyobb folyók környékén élnek szórványosan állományai. Virágzásakor – a nyár második felében – hatalmas összefüggő állományai szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak például a Tisza-tavon.

Végezetül: kérdés, miként alakult volna a versengés, ha az előzetes jelöltek listájára felkerült volna a tündérfürt is… Lehet, hogy dobogós lenne, de lehet, hogy szavazatokat vett volna el a tündérfátyoltól…

Közvéleménykutatás: melyik növénynemzetségnek van a legszebb hangzású magyar neve?

Elindult a közvéleménykutatás a legszebb hangzású magyar növénynemzetség-névről. A szavazatokat itt a blogon, a bejegyzések mellett felül, jobb oldalon lehet leadni 2016. augusztus 31-éig. (Egy szavazó több voksot is leadhat. A kívánt név/nevek melletti négyzet(ek)be kattintva, majd megnyomva a "Vote" gombot.)

A jelöltek közé felvettem mindazokat a neveket amelyekre javaslatot kaptam. (Amelyeket ezúton is köszönök!) Ugyanakkor nem jelenítettem meg a fajnevekre vonatkozó javaslatokat, bármilyen kellemes hangzásúak legyenek is (például terjőke kígyószisz vagy héjakút mácsonya), talán legközelebb...

A "győztes" nemzetségeket (a három dobogós helyen végzett név viselőit) be fogom mutatni itt a blogon, de valószínűleg ezesetben is igaz Pierre de Coubertin mondása:

„Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!”

Előre is köszönöm a szavazatokat és kiváncsian várom az eredményt.

Trencséni nőszőfű a befutó

Lezárult a közvéleménykutatás az Epipactis pseudopurpurata Mered’a jun. magyar nevéről. A legnagyobb támogatottságot a trencséni nőszőfű elnevezés kapta, így a faj megtalálói, Csábi Miklós és Halász Antal a Kitaibelia-ban idén megjelenő cikkükben ezt a nevet fogják használni.

 

 

Csábi Miklós tájékoztatása szerint a szavazatok mellett néhány további javaslat is érkezett. Ezek közül a következőt szeretném itt megosztani, annak sajátos humora miatt: a faj leírója iránti tiszteletből és a nőszőfű jelentését továbbgondolva a meredő nőszőfű nevet javasolták. Egy kedves barátom pedig ennek az önmegporzó fajnak az öncsábító nőszőfű nevet javasolta, mégpedig az egyik megtaláló előtti tisztelgésként...

Köszönjük mindenki javaslatait és szavazatait!

Az Epipactis pseudopurpurata magyar neve

Az Epipactis pseudopurpurata nevű obligát önmegporzó nőszőfűfajt ifj. Pavol MERED'A írta le (1996, Preslia 68 (1): 27.) a szlovákiai Strázsó-hegységből. Részletes ismertetés és elterjedési térkép található itt.

Később előkerült még Csehországból is. Legközelebbi rokona az ibolyás nőszőfű (E. purpurata), amelytől kisebb termetével, kevesebb virágával és főleg eltérő felépítésű ivaroszlopával különbözik. A fajt Csábi Miklós és Halász Antal az elmúlt években Magyarországon, a Budai-hegységben is megtalálták, erről beszámoló közleményük a Kitaibelia című folyóirat jövő évi első számában fog megjelenni.

A fajnak elfogadott magyar elnevezése még nincsen és ezért –a megtalálók kérésére –közvélemény-kutatást teszek közzé, hogy mi legyen a növény magyar elnevezése. A blog jobb oldalán található közvéleménykutatás ablakon belül a hat alternatíva közül lehet választani egyszerű kattintással. Örömmel és kíváncsian várjuk a szavazatokat!

 

   

 

Közvélemény-kutatás - Journal of Ecology borító

Az egyik vezető ökológiai folyóirat, a Journal of Ecology elfogadta közlésre a ’Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids’ című cikkünket (szerzők: Sonkoly J., E. Vojtkó A., Tökölyi J., Török P., Sramkó G., Illyés Z., Molnár V. A.). Az elfogadott közlemények szerzőinek lehetősége van javasolni képeket az újság borítójára. Készítettem 8 különböző tervet, amelyet az alábbiakban adok közre és egyúttal közvélemény-kutatást indítok (itt a bejegyzés mellett), hogy a blog olvasóinak melyik nyeri el legjobban a tetszését.

Végül némi információ a képek tudományos hátteréről ill. kapcsolódásukról a közleményhez:

Az első kép egy szexuálisan megtévesztő bangó-virágot mutat, látszanak az ivaroszlopból eltavolitott pollencsomagok es a bibefeluletre tapadt rengeteg pollen.

A 2-6. kép nektárt nem termelő (csaló) kosborfajokat mutat be megtévesztett megporzóikkal.

A 7-8. kép pedig arra utal, hogy a nagy számban termelődő, igen kis méretű és jól terjedő magjaikkal az orchideák képesek kolonizalni olyan szokatlan élőhelyeket, mint például leomlott meszes habarcs törmelék vagy közutak szegélyei és padkái.

És itt vannak a jelöltek:



Első

 

Második

 

Harmadik

 

Negyedik



Ötödik

 

Hatodik

 

Hetedik

 

Nyolcadik

Természetesen fontos tudni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a mi cikkünkhöz kapcsolódó képek közül választják ki a szerkesztők a borítót díszítő képet. Tehát az egész közvélemény-kutatás csak játék, amelyre igen ritkán van módunk. Ha jól számolom ez lesz ebben a nagy múltú lapban magyar szerzőktől megjelent ötödik cikk. A korábbiak:

 

Padisák, J. (1992). Seasonal Succession of Phytoplankton in a Large Shallow Lake (Balaton, Hungary) - A dynamic approach to ecological memory, its possible role and mechanisms. Journal of Ecology 80: 217–230.

Oborny, B. (1994). Growth rules in clonal plants and environmental predictability--a simulation study. Journal of Ecology 82: 341–351.

Magyari, E., Sümegi, P., Braun, M., Jakab, G., & Molnár, M. (2001). Retarded wetland succession: anthropogenic and climatic signals in a Holocene peat bog profile from north‐east Hungary. Journal of Ecology 89: 1019–1032.

Molnár V., A., Tökölyi, J., Végvári, Z., Sramkó, G., Sulyok, J., & Barta, Z. (2012). Pollination mode predicts phenological response to climate change in terrestrial orchids: a case study from central Europe. Journal of Ecology 100: 1141–1152.

Végezetül még egy érdekesség: az eddigi öt 'magyar' J. Ecol. cikk közül négynek első szerzője hölgy...

 

 

 



Véleményfelmérés a biológiai adatok megosztásáról

Bán Miklós és Bérces Sándor kérésére teszem közzé a blogon az alábbi felhívást. 

Mindenkit bíztatok, hogy töltse ki a kérdőívet!

Szeretnénk képet kapni róla, hogy miként vélekednek a biológiai adatok 

megosztásáról a kutatók, természetvédők, civil szervezetek és amatőr
adatgyűjtők. A felmérés eredményeit a Biológiai adatbázisok és adattárolás 

munkaértekezleten fogjuk bemutatni 2014. szeptember 19-én,
egy vitaindító előadás keretében. A kérdőív 23 kérdést tartalmaz és
kevesebb mint 10 perc alatt ki lehet tölteni. A kérdőív itt található

Köszönjük a hozzájárulást!

Bán Miklós, Bérces Sándor

Lezárult a közvéleménykutatás a herbáriumi gyűjtésről

Május elsején lezárult az itt a blogon a herbáriumi gyűjtésről 2014. február 27-én indított közvéleménykutatás. Ennek az eredményéről és tanulságairól számolok be ebben a bejegyzésben, de először megköszönöm mindenkinek, aki válaszolt a kérdésekre!

Összesen három kérdésre vártam a válaszokat.

Egyrészt arra voltam kíváncsi, hogy a blog olvasói gyűjtenek-e herbáriumi célra növényeket? Összesen 175-en válaszoltak erre a kérdésre, mégpedig 52 válaszadó ’igen’-nel és 123 olvasó ’nem’-mel. 

 

A 161 herbáriumi gyűjtést nem végző válaszoló, legnagyobb részben (51,6%) fényképes dokumentáció készítésével indokolták döntésüket, emellett húszan (12,4%) természetvédelmi okra hivatkoztak. Figyelemre méltó, hogy 17 válaszoló (10,6%) egyáltalán nem látja értelmét a herbáriumkészítésnek.  

Kíváncsi voltam arra, hogy mi a véleménye a blog olvasóinak a veszélyeztetett fajok herbáriumi célú gyűjtéséről. A 177 válaszolónak csaknem kétharmada (62,7%) szerint ’Tudományos szempontból lehet haszna, de természetvédelmi szempontból káros’, 10,7% szerint ’nem szükséges és nem hasznos’ és 26,6% szerint ’szükséges és hasznos’.

A közvélemény-kutatás alapvető tanulságait az alábbiakban látom:

1) A herbáriumi-gyűjtéssel kapcsolatos kérdések nagyon megosztják a botanika iránt érdeklődőket és a hazai többség véleménye nem esik egybe a herbáriumok szerepéről, jelentőségéről jelenleg elfogadott nemzetközi vélekedéssel;

2) A válaszolóknak kevesebb, mint harmada (29,7%) herbarizál, ami ahhoz képest kevés, hogy Linné (1751: 7.) szerint „Herbarium praestat omni Icone, necessarium omni Botanico” (azaz: a herbárium jobb bármely ábrázolásnál és minden botanikus számára szükséges), de mégsem lehet azt mondani, hogy hazánkból teljesen kivezett a herbárium készítés hagyománya vagy azt csupán néhány ember műveli;

3) A herbáriumi gyűjtéssel szembeni legjelentősebb érv a válaszadók többsége szerint növényfajok fotódokumentációjának készítése. Emiatt egy későbbi blogbejegyzésben fogok beszámolni arról, hogy azokra a tudományos és egyéb célokra, amelyekre sikeresen használtak herbáriumi példányokat, alkalmazhatók-e növényfényképek;

4) A herbáriumi gyűjtéssel, különösen veszélyeztetett fajok esetében komoly ellenérveknek tűnnek a természetvédelmi megfontolások. Azt a kérdést, hogy a herbáriumi gyűjtés valójában milyen hatással van veszélyezetett fajokra tudomásunk szerint tudományosan még nem vizsgálták, de ilyen kutatásokra szükség lenne;

5) Annak ellenére, hogy az utóbbi években a herbáriumoknak újabb és újabb. rendkívül érdekes tudományos és természetvédelmi alkalmazásai jelentek meg, a növénytan iránt vélhetően érdeklődő blog-olvasók között jelentős arányban találhatók olyanok, akik a herbáriumi gyűjtést nem tartják szükségesnek és hasznosnak (és annak nem látják értelmét). Emiatt szükséges a herbáriumok széleskörű felhasználhatóságának minél szélesebb körben történő bemutatása.

Új 'rovatok' indulnak a blogban

Lezárult a közvéleménykutatás, amelyben az olvasókat arról kérdeztem, hogy milyen jellegű írásokat olvasnának szívesen itt a blogban. Összesen 447 szavazat érkezett kilencvenöt olvasótól. A szavazatok megoszlása a következő volt:

Ennek megfelelően a legtöbb szavazatot kapott témaköröknek megfelelően három új 'rovatot' indítok: Magyarország növényritkaságai, A Kárpát-medence növényritkaságai és Hogyan fényképezzünk növényeket? címmel. 

Még egyszer köszönöm a közreműködést és remélem az új rovatok beváltják majd a hozzájuk fűzött reményeket.

 

Közvéleménykutatás a belvízről

Újabb fogalom kapcsán vagyok kíváncsi a blog Olvasóinak véleményére; ezúttal a belvízzel kapcsolatban tettem fel két kérdést, amelyek közvetlenül a bemutatkozásom alatt olvashatók. A válasz rájuk csupán egyetlen kattintás, nem szükséges hozzá regisztráció vgy egyéb hókusz-pókusz.

Időközben lezárult a tulipánok őshazájával kapcsolatos kérdezz-felelek, nagyon köszönöm a válaszokat! Egy későbbi bejegyzésben fogom elárulni azt, hogy miért is tettem fel ezt a kérdést és milyen következtetésre jutottam a kapott válaszokból.

Még körülbelül fél napig lehet válaszolni arra, hogy ki milyen jellegű, témájú bejegyzéseket olvasna legszívesebben itt a blog-on.  Az érkezett válaszok alapján szükségesnek látszik egy-két új "rovat" indítása, amelyek közül a 'Magyarország növényritkaságai' már el is indult, az első, lápi békabuzogányról szóló bejegyzéssel.

Még egyszer megköszönve az eddigi válaszokat érdeklődéssel várom az ezután következőket.

Közvéleménykutatás a tulipánok őshazájáról

Újabb közvéleménykutatást indítottam, ezúttal a tulipán (Tulipa) nemzetség őshazája, géncentruma iránt érdeklődöm. A szavazólap a szokásos helyen a bemutatkozásom alatt érhető el és csupán egyetlen kattintásra van szükség és lehetőség. Kérem a szíves érdeklődőket, hogy a válaszadás előtt ne nézzenek utána a "helyes" válasznak a világhálón, mivel ez nem egy vizsga. Csupán arra vagyok kíváncsi, hogy mi a közvélekedés (noha nyilván ez a minta semmilyen szempontből nem tekinthető reprezentatívnak). Nagyon köszönöm az eddigi válaszokat és nagyon várom az eztán születőket!

Egyébként kedves Barátom, Flóra nevű véreb gazdája azt javasolta, hogy szavaztassam meg az Olvasókat, arról, hogy legközelebb miről legyen szavazás...

Miről olvasna legszívesebben itt a blogban?

Számos ötletem van, miről lehetne írni, hírt adni itt a blogban, több mint amelyek megvalósítására a rendelkezésre álló idő elegendő. Ezért újabb közvélemény-kutatást indítottam, amelyben arra vagyok kíváncsi, hogy a nagyrabecsült Olvasó közönség milyen típusú bejegyzéseket olvasna legszívesebben. Az adatlap kitöltése csupán néhány kattintásból áll, közvetlenül a bemutatkozásom  alatt található. Arról, hogy  az egyes témaköröktől milyen jellegű írások várhatók az eddigi írások címkéi alapján lehet tájékozódni, bár lehetőség van néhány új 'rovat' indítására is. Mindeközben várom a további válaszokat a herbáriumi gyűjtésről indított kérdezz-felelekre is. (És egyúttal megköszönöm az eddig részvételt.)

Közvéleménykutatás a herbáriumi gyűjtésről

A botanikusok idestova fél évezrede készítenek szárított-préselt preparátumokat növényekről. Nem régen még a legtöbb általános és középiskolában is kötelező volt növénygyűjtemény készítése és a papírboltokban külön erre a célra készült növénygyűjtő lapot is lehetett kapni. Az utóbbi évtizedekben azonban a herbárium-készítés kimenni látszik a divatból és megítélése is ellentmondásos. Szeretnénk felmérni, hogy milyen a herbáriumokkal kapcsolatos vélekedés az olyan, növényeket ismerő, kedvelő emberek körében, mint amilyenek ennek a blognak is az Olvasói. Éppen ezért köszönettel veszem, ha ezt a munkánkat segítik és válaszolnak a blog jobb oldali sávjában felül olvasható három kérdésre. Csupán 3 kattintásról van szó, regisztráció és adatok megadása nem szükséges. Köszönöm!