Urgyán Renáta első, valamint Andy Green és Lovas-Kiss Ádám utolsó szerzőségével megjelent cikkünk a Global Ecology and Biogeography című folyóiratban.
A vándorló vízimadarak fontos vektorok számos olyan növény számára, amelyeknek nincs húsos termése. Célunk annak a kérdésnek a vizsgálata volt, hogy hogyan változik az endozoochória aránya az éves ciklus során, és ez hogyan függ össze a növények életformájával és fenológiájával. Mintáinkat a Velencei-tó mellett egy naptári éves időtartamban (2017-2018) gyűjtüttük. A tőkés réce (Anas platyrhynchos) endozoochóriáját tanulmányoztuk, a terjesztett magvak és egyéb propagulumok számszerűsítésével, ürülékminták (összesen = 670) havonként történő gyűjtésével vizsgáltuk az ürülékmintákból kinyert magvak csírázóképességét. Az ürülékmintáiból 5760 magot találtunk, amelyek 35 taxont képviselnek, és e magok 40%-a sikeresen kicsírázott a bélen történt átjutást követően. Az egyes évszakok között jelentős különbségeket találtunk a kinyert magvak fajösszetételében. A faji diverzitás és a szárazföldi magvak mennyiségének csúcspontja egybeesett a tőkés récék tavaszi vonulásával. Fontos, hogy az endozoochória csak az alámerült hínárnövények magtermelésének idejével volt erősen szinkronban, ami a talaj (üledék) magbankjából elfogyasztott magok terjesztésének lehetőségét mutatja. Összességében eredményeink azt sugallják, hogy a vándorló vízimadarak által végzett endozoochória a növények elterjedésének erős és alábecsült mozgatórugója, és valószínűleg elősegíti a növények elterjedési területének eltolódását az éghajlatváltozás hatására és az idegen fajok megtelepedését követően.
