![]() |
| Nem volt hiábavaló a csapadékos nyárelő; a Bakonyban Mészáros András július 29-án talált virágzó bajuszvirágot (Epipogium aphyllum). (A fényképet külön köszönöm Andrásnak!) |
A blog botanikai-természetvédelmi kutatások eredményeit, ritka és veszélyeztetett növényeket, tudománytörténeti érdekességeket igyekszik bemutatni közérthetően és mégis szakszerűen. Készül a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékén. Felelős szerkesztő: Molnár V. Attila
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csapadék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csapadék. Összes bejegyzés megjelenítése
2018. július 29., vasárnap
A Bakonyban is virágzik a bajuszvirág
2018. június 26., kedd
A Zselicben is virágzik a bajuszvirág
![]() |
| Nem volt hiábavaló a csapadékos nyárelő; a Zselicben Kiticsics Anikó június 23-án talált virágzó bajuszvirágot (Epipogium aphyllum). (A fényképet Lukács Róbertnek köszönöm.) |
2018. június 22., péntek
Virágzik a 'szellemorchidea'
Az idén jelent meg cikkünk a levéltelen bajuszvirág (Epipogium
aphyllum) virágzásának csapadékfüggéséről az Acta Botanica Hungarica folyóirat
márciusi számában.
Hazánkban igen ritka faj: 1924 és 2014 között csupán 25
datált megfigyelése ismert 15 település határából. Magyarország a faj
elterjedési területének peremén helyezkedik el, ahol csak a hegyvidéki
területeken hull jelentősebb mennyiségű csapadék. Ezért a csapadék térbeli és
időbeli mintázata korlátozhatja a generatív hajtások kialakulását. Ebben a
cikkben összehasonlítottuk egyes, a virágzást megelőző időszakok összegzett
csapadékmennyiségét a sokéves átlaggal. A virágzás évét és a
virágzás előtti hónapot (de nem a virágzás előtti évet és a virágzó hónapot)
szignifikánsan több csapadék jellemzi, mint a többéves átlagos
csapadékmennyiség. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a faj megjelenése
Magyarországon csapadékfüggő. A bajuszvirágot tehát az átlagosnál csapadékosabb években érdemes
keresni (és monitorozni), mégpedig átlagosnál csapadékosabb nyári hónapokat
követően.
Most érdemes a fajt keresni!!
Nagy T.,
Nótári K., Takács A., Malkócs T., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2018):
Precipitation and timing of flowering in Ghost orchids (Epipogium aphyllum Sw.). – Acta Botanica Hungarica 60(1–2):
223–230.
2018. március 18., vasárnap
Cikk a bajuszvirág virágzásának csapadékfüggéséről az Acta Botanica Hungarica-ban
Nagy Timea első szerzőségével megjelent cikkünk a bajuszvirág virágzásának csapadékfüggéséről az Acta
Botanica Hungarica idei márciusi számában.
A ritka, mikoheterotróf levéltelen bajuszvirág (Epipogium aphyllum) csak a rövid virágzása és termésérlelési
időszaka alatt észlelhető a talaj felszíne felett, május és október között, de
mindössze néhány hétig. A virágzás látszólagos kiszámíthatatlansága miatt
évtizedek eltelhetnek míg egyanazon lelőhelyen ismét észlelik a fajt. A
virágzás időzítését befolyásoló tényezők e faj esetében nagyrészt ismeretlenek.
Hazánkban rendkívül ritka növény: 1924 és 2014 között csupán 25 datált megfigyelése
ismert 15 település határából. Magyarország a faj elterjedési területének peremén
helyezkedik el, ahol csak a hegyvidéki területeken hull jelentősebb mennyiségű
csapadék. Ezért a csapadék térbeli és időbeli mintázata korlátozhatja a
generatív hajtások kialakulását. Ebben a cikkben összehasonlítottuk a egyes a
virágzást megelőző időszakok összegzett csapadékmennyiségeket a sokéves
átlaghoz viszonyítva. A virágzás évét és a virágzás előtti hónapot (de nem a
virágzás előtti évet és a virágzó hónapot) szignifikánsan több csapadék
jellemzi, mint a többéves átlagos csapadékmennyiség. Ezek az eredmények arra
utalnak, hogy a fajok megjelenése Magyarországon csapadékfüggő. A faj az
átlagosnál csapadékosabb években érdemes keresni (és monitorozni), mégpedig
átlagosnál csapadékosabb nyári hónapokat követően.
A teljes cikk letölthető innen.
Abstract
The rare, fully mycoheterotrophic Ghost Orchid, Epipogium
aphyllum is only visible during its short flowering and fruiting season,
which lasts for a few weeks between May and October. Due to the apparent
unpredictability of its flowering, decades may pass between subsequent
observations at the same locality. The factors affecting timing of flowering in
this enigmatic species remain largely unexplored. In Hungary, it is an
extremely rare species: between 1924 and 2014 only 25 dated observations from
15 locations are known. Hungary is located on the edge of the species’
distribution area where higher precipitation may occur only in higher regions
of mountains. Hence, the spatial and temporal pattern of precipitation might
limit the emergence of generative shoots. In this paper we compared rainfall
patterns in relation with the Ghost Orchids’ observations to multiannual
precipitation averages. The year of flowering and the month preceding flowering
(but not the year before flowering and the month of flowering) were
characterised by significantly more rainfall than the multi-annual average
precipitation. These results suggest that the appearance of the species in
Hungary is precipitation-dependent.
Hivatkozás
Nagy T., Nótári K., Takács
A., Malkócs T., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2018): Precipitation and
timing of flowering in Ghost orchids (Epipogium
aphyllum Sw.). – Acta Botanica Hungarica 60(1–2): 223–230.
2016. augusztus 11., csütörtök
Itt van az ősz...
Van néhány növényfajunk - mint például az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) és a a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) - amelyek virágzásukat az első nyár végi - ősz elejii esők megérkeztéhez "igazítják". E növények talaj feletti megjelenése emiatt általában általában szeptember hónapra esik. (Utóbbi faj magyar nevét állítólag onnan kapta, hogy nyílása az őszi búza vetésével egy időre szokott esni.) Tavaly augusztus 18-a környékén jelentős mennyiségű csapadék hullott szülővárosomban, ennek köszönhetően már augusztus 23-án teljes virágzásban találtuk a Veszprém belterületén található jelentős "kikericsvirágú sárika"-állományt. Az elmúlt időszak jelentős zivatarai miatt úgy gondoltam most lehetséges, hogy még korábban rábukkanhatunk a növényre és valóban: már augusztus 11-én találtam virágzó példányokat. Sok példány még csak éppen kibújt a talajból, de voltak néhányan amelyek már 2-3 napja virágozhattak.
E korai virágzási esemény ritkaságát jelzi, hogy a fajnak 4 herbáriumban őrzött több mint négyszáz hazánk területén gyűjtött példánya közül mindössze kettőt szedtek augusztusban. A Berlin Dahlem-i gyűjteményben található egy Kováts Gyula által 1842 augusztusában a budai Sashegyen ("Adlersberg") gyűjtött lapja (a nap pontosabb megjelölése nélkül), míg Filarszky Nándor és Kümmerle Jenő Béla a budapesti Kamaraerdőben 1908. augusztus 28-án gyűjtötték (ez a lap a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának Herbarium Carpato-Pannonicum gyűjteményében található).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




