Azeri 20 mánát

Így néz ki az azeri nemzeti valuta (mánát) 20-as címletű bankjegy hátoldala.

Nézzük csak meg közelebbről! Méhbangó (Ophrys apifera) tökéletes hűségű rajza díszíti!
(Köszönet Lovas-Kiss Ádámnak, hogy észrevette!)

Interjú a TrendFM-en

Ma délután 16:30 és 17:00 közötti sávban – a nemrégiben megjelent Földgömb cikk kapcsán – rövid telefonos interjút adok Azerbajdzsánban tett kutatóútjainkról.

Az adás online itt hallgatható meg.
(A Földgömb a Monitor Délutánban című műsor 2019.  09. 05-ei adásban a Belehallgatás sor alatti narancssárga sorra kattintva jelenik meg a panel, amelyen a lejátszógombra lehet kattintani.) 

Cikk Azerbajdzsánról a Földgömb című folyóiratban

Megjelent Löki Viktorral közösen írt és illusztrált ismeretterjesztő cikkünk a tavalyi azeri élményekről és tapasztalatokról a Földgömb 2019 július-augusztusi számában.

 

 

Diószegi Szeminárium 2018. 10. 04.

A Diószegi Szeminárium következő előadását 2018. október 4-én (Csütörtökön) 17.00 órától tartjuk a Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszékének Diószegi szemináriumi termében (Élettudományi Épület, 1.035). A vetített képekkel gazdagon illusztrált élménybeszámolót Süveges Kristóf és Löki Viktor fogja tartani, az idei felejthetetlen élményeket nyújtó, Azerbajdzsánba tett utunkról.

 

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

 

Seprű-biodiverzitás 2: 'hazaértek' a seprűk

Az egyhetes azeri út alatt a 8 növényfajból készült 11 seprűt vettem. Tele lett velük a csomagtartó. Nem voltam biztos benne, hogy sikerül hazahozni, de úgy gondoltam érdemes megpróbálni.

Mivel a seprűk nem fértel el bőröndben vagy táskában, ezért a reptér előtti parkolóban használt kartonpapírokból rögtönöztem egy szállítódobozt, sok tíz méter ragasztószalag és madzag, valamint merevítő vesszők felhasználásával.

Kétségkívül nem ez a legszebb doboz a világon, de a célnak megfelelőnek látszott. Mikor a biztonsági ellenőrzés során kérdezték, hogy mi van benne (az átvilágítás után), a 'full of süpürge' válasz hallatán először kissé csodálkoztak, majd nevettek és felengedték a gépre

A biztonsági ellenőrzést követően lehetőség volt fóliával körbetekerni, amitől kicsit jobban hasonlított egy reptéri csomagra... (nagyon kicsit). A csomagfelvevő hölgy furcsán méregette és amikor mondtam neki, hogy 'süpürge' azonnal mosolygósra változott és kiderült a családja is foglalkozik seprűkötéssel... A csomagnak külön elbánásban volt része, nem a szállítószalagon utazott, hanem egy fiatalember kézben elvitte. A kép már Debrecenben készült a megérkezést követően.

A seprűk kicsomagolás után már a laborban. A fajok dokumentálása céljából mindegyikből elhelyezünk egy herbáriumi példányt a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék herbáriumában. A seprűket a Néprajzi Múzeumnak ajándékoztam. (Természetesen mindegyikhez rendelkezésre áll a pontos lelőhely és gyűjtési dátum.)

Ma kilátogattam a debreceni zsibvásárba, ahol megismerkedtem a hencidai Oláh Jánossal, aki megmutatta a nyírfaseprű-kötés mesterfogásait és értékes információkat osztott meg a seprűkötéshez használható vadon élő növényfajokról és népi elnevezéseikről.

Kipróbáltam és igaznak találtam a magyar közmondást: 'új seprű jól seper'

Ismét Azerbajdzsánban: seprű-biodiverzitás

Második nap Azerbajdzsánban. Időutazás egy fenntartható világba. Ahol a természetben gyűjtött, vadonélő növényből kézi munkával készült seprű olcsóbb, mint a termesztett cirokból nagyipari úton előállított és kilométerek ezrein át szállított. Ahol emiatt két nap alatt a hatodik növényfajból készült seprűt találtam. És közülük csak egy termesztett, de vannak viszont ritka sztyeppi növényfajok is.

Egyéb kötelező olvasmány Konrad Lorenz-től: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne.

Érleli a termését a Himantoglossum formosum

 

Azeri út - 3. fényképes beszámoló

Újabb képek Azerbajdzsánból.



Gyomokban (Gladiolus, Turgenia, Bifora) gazdag gabonavetés

Turgenia latifolia

Galium humifusum

A nálunk behurcolt kaukázusi medvetalp eredeti előhelye

A krisztustövis (Paliurus spina-cristi) kellemetlenül szúrós-akadós cserje 

Ennek a cserjének a gallyaiból létrehozott sövények óvják a legelő jószágtól a gabonaföldeket...

... és a kaszálókat

Szarvas bangó kaukázusi alfaja (Ophrys oestrifera subsp. abchazica)

A temetőkben a leggyakoribb hüllő a seltopuzik nevű termetes lábaltan gyík

Egy utcai fűszer-, tea- és gyógynövényárus árukészletének egy része

Ez a jól öltözött városi úriember kirándulás közben csalánt szed a Sahdag alatt, hogy
elmondása szerint otthont levest főzzön belőle

E hűtőmágnes is tanusítja: Azerbajdzsánban nemzeti szimbólum a seprű

Ahogy már korábban is írtam a sóvirágból (Limonium) kötött seprűt lépten-nyomon láthatjuk használatban...

... és áruba bocsájtva is (itt a drágább cirokseprűvel együtt).  

Amint arra Molnár Zsolt felhívta a figyelmet a sóvirág (Limonium) nem szerepel a seprűkészítéshez használt növényeket bemutató cikkben és  ilyen felhasználása a Pannon-térségben sem ismert.

A boltok előtt kifüggesztve nem csak cirokseprűk láthatók, hanem gumilabdák is. Mivel a hithű muszlimok nem fogyasztanak alkoholt, a sör és más szeszes italok beszerzése néhol kisebb nehézségekbe ütközik. De azt a megfigyelést tettük, ha a bolt előtt labdák vannak kifüggesztve, akkor a boltban kapható sör! (Pivə var!)

Mint ez a kép is bizonyítja: három helyen találtunk temetőben Himantoglossum formosum-ot. És emellett rájöttünk a tiszta igazságra (vö. Чистая правда) is. Csak a lelkes gyűjtöknek: a 7,5 dl-es Stochichnaya vodka 5 manátban (kb. 750 Ft) kerül.

Azeri út - 2. fényképes beszámoló

Számos visszajelzést kaptam a blog olvasóitól, hogy érdekesnek találták az azeri útibeszámolót. Ezen felbuzdulva – valamint még mindig a túra hatása alatt állva – a készült közel 1500 fénykép közül ismét közzéteszek néhány tucatot, egy-egy címmel vagy rövidebb-hosszabb kommenttel.

'Marsbéli' táj Xizi környékén

'Marsbéli' táj Xizi környékén 2.

Igen sok gólyatöcsöt láttunk

A komoly legelési nyomás piramis alakúvá formálja a galagonyákat - egészen addig amíg ki nem nőnek a jószág szája alól. ("Ízlik a galagonya ruhája" - Weöres Sándor parafrázis Balogh Lajostól.)

A gabonavetések gazdag gyomflórája is lenyűgöző. Itt például korongos lucerna (Medicago orbicularis) látható, mint szántóföldi gyomnövény. (A képet és az országot egyaránt ajánlom Pinke Gyulának, sok szeretettel.)

Epipactis helleborine s. l. - természetesen temetőben

A csinos sallangvirág kaszálóréteken is előfordul - amint azt a szénaboglyából előkerült példányai bizonyították.

A csermelyciprus fiatal példányai leginkább sziksófűre emlékeztetnek. Egy ízben még a fiatal Boros Ádámot is megtévesztették...

Az egykori szovjet autóipar számtalan terméke szaladgál még az utakon. De ilyen ladákat nem mindenhol lehet látni (itt éppen előzés közben). (A képet Szabó Árpikának ajánlom.)

Piaci fűszerárus pórsáfrányt mér. Ujjan látszik, hogy termékeit maga termeszti és nem a nagybani piacon szerzi be.

Piaci vetőmag csendélet

Húsbolt (Et evi). A kép baloldalán lógó lefejezett birkáról már legombolták a bundát és igény szerint mérnek ki belőle. A kép jobb oldalán látható kék kerítés mögött várakoznak türelmesen a következő delikvensek (az autóból menet közben készült képen nem látszanak, de ott vannak és óráik-napjaik meg vannak számlálva). (A képet Hunyadi Lacinak ajánlom.) 

A Dactylorhiza incarnata s. l. alakkörébe tartozó, apró termetű (10-15 cm magas) ujjaskosbor, valószínűleg
Dactylorhiza kafiriana subsp. baumgartneriana (A képet Lantos Árpádnak ajánlom.)

A kaukázusi medvetalp főként a patakok környékét lakja,
de másutt is terjed. Ebben a temetőben "medvetalpalatnyi hely sem marad más, honos növényeknek. (A képet Balogh Lajának ajánlom és a szójátékot Neki köszönöm.)

Vonat.

Azerbajdzsán kettős arca: bivalyok és luxusterepjáró az úton

Janus-arcú Azerbajdzsán: fehér luxusterepjáró és sóvirágból készített seprű (sózott útszegélyek seprésére alkalmas "sóprű" © Balogh Lajos), valamint hagyományos öltözetű hölgy okostelefonján adatforgalmaz.

Orchidea-eldorádó: cserszömörce ültetvény Xizi környékén

Cipőpucoló bódéja

Virágzata mintha pázsitfű lenne, de álörvös levelei elárulják: galajféle (Rubiaceae). Ha valaki ismeri a nemzetséget, örömmel veszem ha értesít. Hasonló Albániában is akad, tehát különösen Barina Zolira gondolok, mint aki tudhatja.
Update: megérkezett a szerintem helyes megfejtés Lovas-Kiss Ádámtól: Crucianella cf. angustifolia.
Update 2: A nemzetséget megerősítette Barina Zoltán is.

Mennyi minden propagulumot cipelhetünk botanikusok-ökológusok a ruháinkon, lábbelinken (és járműveinken)? Saját cipőm fűzőjén például Medicago minima termések utaztak haza háborítatlanul. (A képet Valkó Orsinak ajánlom.) 

Ruhaszárítás a lakótelepen. (Hasonló típusú, de kissé romosabb házakon néhol 'tömeges' volt a fehérkarmú vércse.)

Az olajkút mellett levő gödörben feketén tükröződő kőolaj, arról tanúskodik, hogy olajbányászat esetén is igaz a magyar bölcsesség: 'Ahol fűrészelnek ott hullik a forgács is'. Látva a rengeteg olajkutat persze sokkal érthetőbb, hogy 20 manátért (3000 Ft), miért lehet 33 liter gázolajat tankolni...

Fűszereket, gyógynövényeket és teákat áruló idős néni. Ez a mosoly aranyat ér! (A képet Simán Benedeknek ajánlom.)



Sok helyütt árulják a fonott csalánt. (A képet Dénes Andreának ajánlom.)

Vízesés

Szőlőlevél a piacon ('tőtikének való'). (A képet Bodó Enikőnek ajánlom.)

Medvelepke (Arctia villica)- temetőben (A képet Simán Lászlónak ajánlom.)
A faj azonosítását Máté Andrásnak köszönöm.

Lábon korhadó fatörzs temetőben. Nálunk effajta 'rendetlenség' még erdőben is alig elképzelhető, nemhogy temetőben. Pedig a kép jól illusztrálja, hogy a holtfa mennyi különböző élőlénynek ad otthont: gombáknak (incl. zuzmók), moháknak, xilofág rovaroknak és madaraknak. (A képen látható fa odvából valami harkály fiókáinak eleségkérő hangja hallatszott.) A képet Ódor Péternek ajánlom.