Eredményes ÚNKP pályázatok

Süveges Kristóf tanítványom „Másodlagos élőhelyek növényi biodiverzitásra gyakorolt hatásai” című pályázatával 10 hónapos doktori ösztöndíjat nyert el az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében.

Lovas-Kiss Ádám volt doktoranduszom az idén elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját és ehhez kapcsolódóan, „Vízimadarak endozoochór magterjesztésének vizsgálata” című pályázatával az Új Nemzeti Kiválóság Program 10 hónapos Bolyai+ Ösztöndíját.

Gratulálok és eredményes munkát kívánok!

Sonkoly Judit PhD-védése

A tegnapi napon Sonkoly Judit volt szakdolgozóm sikeresen megvédte a „Reproduktív jellegek szerepe a növényi életciklusban és a biodiverzitás fenntartásában” című egyetemi doktori értekezését.

Gratulálok és további sikeres munkát kívánok!

Takács Attila doktori (PhD) értekezésének nyilvános vitája

Takács Attila tanítványom „Esettanulmányok herbáriumok aktuális botanikai kutatásokban betöltött szerepéről” című PhD-értekezésének nyilvános vitája 2016. október 25-én, 12 órai kezdettel kerül megrendezésre, a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület földszint F202-es termében.

A Bíráló Bizottság:

Elnök:

Dr. Varga Zoltán Sándor prof. emeritus, DE Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék (Debrecen)

Tagok:

Dr. Papp Mária ny. egyetemi docens, DE TTK Növénytani Tanszék (Debrecen)
Dr. Valkó Orsolya egyetemi adjunktus, DE TTK Ökológiai Tanszék (Debrecen)
Dr. Borics Gábor osztályvezető, tudományos főmunkatárs, MTA ÖK Tisza-kutató Osztály (Debrecen)
Dr. Bátori Zoltán egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék (Szeged)

Hivatalos bírálók:

Dr. Végvári Zsolt c. egyetemi tanár, tanszékvezető, DE-HNP Természetvédelmi Zoológiai Kihelyezett Tanszék (Debrecen)
Dr. Bauer Norbert főmuzeológus, Magyar Természettudoományi Múzeum, Növénytár (Budapest)

Az értekezés letölthető innen.

Az értekezés alapjául szolgáló közlemények:

Nemzetközi, referált folyóiratokban megjelent cikkek:

	Folyóirat szakterülete, helyzete	IF
Molnár V. A., Takács A., Horváth O., E. Vojtkó A., Király G., Sonkoly J. & Sramkó G. (2012): Herbarium Database of Hungarian Orchids I. Methodology, dataset, historical aspects and taxa. – Biologia 67(1): 79–86.	Plant Science 259/367 Q3	0,506
Takács A., Lukács B. A., Schmotzer A., Jakab G., Deli T., Mesterházy A., Király G., Balázs B., Perić R., Eliáš P. jun., Sramkó G., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2013): Key environmental variables affecting the distribution of Elatine hungarica in the Pannonian Basin. – Preslia 85(2): 193–207.	Plant Science 46/373 Ecology 50/291 Q1	2,778
Molnár V. A., Löki V., Takács A., Schmidt J., Tökölyi J., Bódis J., Sramkó G. (2015): No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids. –Applied Ecology and Environmental Research 13(4): 1097–1108.	Ecology, Evolution, Behavior and Systematics 404/525 Q4	0,5
Molnár V. A., Kreutz C. A. J., Óvári M., Sennikov A. N., Bateman R. M., Takács A., Somlyay L. & Sramkó G. (2012): Himantoglossum jankae (Orchidaceae: Orchideae), a new name for a long-misnamed lizard orchid. – Phytotaxa 73: 8–12.	Plant Science 11/367 Q1	1,295

Hazai folyóiratokban megjelent cikkek:

E. VOJTKÓ A., TAKÁCS A., MOLNÁR V. A., VOJTKÓ A. (2014): Herbarium database of the vascular collection of Eszterházy Károly College (EGR). – Kitaibelia 19(2): 339–348.

TAKÁCS A., NAGY T., FEKETE R., LOVAS-KISS Á., LJUBKA T., LÖKI V., LISZTES-SZABÓ Zs., MOLNÁR V. A. (2014): A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) I. A „Soó Rezső Herbárium”. – Kitaibelia 19(1): 124–137.

TAKÁCS A., SÜVEGES K., LJUBKA T., LÖKI V., LISZTES-SZABÓ ZS., MOLNÁR V. A. (2015): A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”. – Kitaibelia 20(1): 15–22.

Az értekezés témaköréhez kapcsolódó további publikációk

Impakt faktoros közlemény

	Folyóirat szakterülete, helyzete	IF
Molnár V. A., Sonkoly J., Lovas-Kiss A., Fekete R., Takács A., Somlyay L. & Török P. (2015): Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage. – Preslia 87(3): 319–328.	Plant Science 24/293 Ecology 33/376 Q1	2,711

Nem impakt faktoros közlemények

SZARVAS V. E., TAKÁCS A., NAGY M. (2010): A Debreceni Egyetem Herbáriumának mohagyűjteménye. – Kitaibelia 15(1–2): 65–72.

Takács A., Laczkó L., Molnár V. A. (2013): A herbáriumok „új típusú” felhasználásai. – Botanikai Közlemények 100: 217–238.

TAKÁCS A. & MOLNÁR V. A. (2014): Az év vadvirága 2013-ban: A nyári tőzike (Leucojum aestivum L.) – Kitaibelia 19(2): 354–364.

TAKÁCS A., NAGY T., SALAMON-ALBERT É., MOLNÁR V. A. (2015): Az év vadvirága 2014-ben: A szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) – Kitaibelia 20(2): 268–285.

Könyvfejezetek

MOLNÁR V. A. & TAKÁCS A. (2011): Vertikális elterjedés. In: MOLNÁR V. A. (szerk.): Magyarország orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest, p. 158.

MOLNÁR V. A., TAKÁCS A., SRAMKÓ G., HORVÁTH O., E. VOJTKÓ A., KIRÁLY G., KOVÁCS D., LOVAS-KISS Á., ÓVÁRI M., SONKOLY J., SULYOK J., WIRTH T. (2011): A Magyarországi Orchideák Herbáriumi Adatbázisa. In: MOLNÁR V. A. (szerk.): Magyarország orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 171–182.

Ismeretterjesztő cikkek

MOLNÁR V. A. & TAKÁCS A. (2016): Az Év vadvirága 2016-ban. A közönségkedvenc kockásliliom. – Élet és Tudomány 71: 464–466.

MOLNÁR V. A., SONKOLY J., TAKÁCS A. (2015): Meddig életképesek a magvak? Növények Csipkerózsika-álma. – Élet és Tudomány 70: 1222–1224.

MOLNÁR V. A., TAKÁCS A., SRAMKÓ G. (2013): Új orchideafaj Magyarországról. Mutasd a pettyeidet! – Élet és Tudomány 68: 336–338.

TAKÁCS A. & MOLNÁR V. A. (2013): Az Év vadvirága, a nyári tőzike. Verseny az ártéri élőhelyekért. – Élet és Tudomány 68: 745–747.

TAKÁCS A., NAGY T., MOLNÁR V. A. (2016): Herbáriumok: porosodó szénakazlak, vagy információs aranybányák? – Interpress Magazin 36(1): 32–38.

Nyertes Lendület pályázat

Munkatársam és volt tanítványom, Sramkó Gábor elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását és így megalakíthatja a MTA-DE "Lendület" Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoportot.
 

Az elmúlt években több hazai növényfaj taxonómiai és biogeográfiai hátterét sikerült tisztázni filogenetikai megközelítésben – amelyben Gábor vezető szerepet játszott. Érdeklődése az elmúlt években a Pannon-régió sztyeppei élővilágának eredete felé fordult, és észrevette azt, hogy ennek a biomnak az filogenetikai feltártsága igencsak hiányos. Emiatt az elmúlt években több kutatóutat tett Ukrajna és Oroszország sztyeppi területein, valamint a Kaukázusban, ahonnan gazdag anyagot gyűjtött folyamatban levő vizsgálatokhoz. Eddigi tevékenysége során kiváló munkakapcsolatot alakított ki orosz, lengyel és brit kutatókkal, amit publikációk is jeleznek.

A Lendület pályázat 2016. évi nyertesei, Lovász Lászlóval, az MTA elnökével (forrás: mta.hu)

A pályázatra idén 95 pályamunka érkezett, az 5 évre szóló, évente összesen mintegy 400 millió forintos támogatását 11-en nyerték el. (A Debreceni Egyetemről az idei évben egyedüliként Gábor.) Az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I.-et négyen, a már sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II.-t pedig heten. Közülük ketten külföldről térnek haza. Mindkét kategória nyertesei vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági felhívására.

Az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport egy, a magyarság számára kiemelten fontos biogeográfiai egység, a sztyeppei élőlények eredetét szeretné vizsgálni (The origins of steppic biota – an evolutionary phylogenomic approach). Az élőlényekben lévő örökítőanyag (DNS) nagyon sok információt őriz a múltban lezajlott eseményekről, melyeket a DNS szekvenálásával fel lehet tárni. Ahhoz, hogy a sztyeppei élővilág múltját kutathassuk a legmodernebb módszerek alkalmazására, ún. új-generációs szekvenálási módszerre van szükség, mely több ezer gén együttes vizsgálatát teszi lehetővé. A tervezett, három fős kutatócsoport ezt a legmodernebb kutatási módszertant tervezi használni, hogy tíz, hazánkban kiemelt jelentőségű sztyeppei élőlény, hét növényfaj (Salvia nutans, Crambe tataria, Pulsatilla patens, Paeonia tenuifolia, Aster oleifolius, Spiraea crenata, Kochia prostrata) és három állatfaj (Sicista subtilis, Lethrus apterus, Plebejus sephyrus) filoegográfiai szerkezetét feltárja. A munka végére egy összegzést szeretnénk készíteni a tíz esettanulmányból levonható biogeográfiai következtetésekből, így járulva hozzá a sztyeppei élővilág kialakulásának és történetének megértéséhez. A munka olyan járulékos hozadékokkal is kecsegtet, mint az új-generációs adatsorból kinyerhető mikroszatellit régiók fejlesztése a veszélyeztetett fajok konzervációgenetikájához, illetve a nagy adatbázisokban alulreprezentált kelet-európai élőlények DNS-bankja, melyet a mintagyűjtéssel egybekötve szeretnénk kialakítani. A munkatervben évenként két faj feldolgozása szerepel; minden egyes fajra így egy-egy félév jut, illetve az utolsó évben tervezzük az egyes fajokban megfigyelt biogeográfiai struktúra közös vonásainak feltárását és összehasonlítását.

 

 

A Lendület pályázat egyik célja, hogy azokat a fiatal kutatókat támogassa, akiknek a tudományos teljesítménye dinamikusan növekszik. Úgy gondoljuk, hogy ennek a feltételnek Gábor megfelel, amit érzékeltet az a tény, hogy az elmúlt két évben nemzetközileg referált lapban megjelent és elfogadott 17 közleményének kumulatív impakt faktora kb. 41. Az újonnan alakuló kutatócsoport a közvetlenül a PhD fokozat megszerzése előtt álló Takács Attila tanítványom alkalmazásával is számol. Attila amellett, hogy közreműködik a tanszéki oktatásban és kutatásban, az utóbbi két évben oroszlánszerepet játszott a Kitaibelia folyóirat szerkesztésében és emellett a tanszéki herbáriumunkat több ezer példánnyal bővítette, adatbázisba vitte.

 

 

Sramkó Gábor 2014 óta megjelent és elfogadott jelentősebb publikációi:

 

1.    Sonkoly J, E. Vojtkó A, Tökölyi J. Török P, Sramkó G, Illyés Z, Molnár V. A. (2016): Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids. – Journal of Ecology DOI: 10.1111/1365-2745.12511 (IF₂₀₁₄: 5,521)

2.    Cserkész T, Rusin M, Sramkó G (2016) An integrative systematic revision of the European southern birch mice (Rodentia: Sminthidae, Sicista subtilis group). – Mammal Review 46 (in press.) DOI: 10.1111/mam.12058 (IF₂₀₁₄: 4,256)

3.    Kalinka A., Sramkó G., Horváth O., Molnár V. A. & Popiela A. (2015): Chromosome numbers of selected species of Elatine L. (Elatinaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(4): DOI: 10.5586/asbp.2015.036 (IF₂₀₁₄: 1,174)

4.    Molnár V. A, Tóth J. P., Sramkó G., Horváth O., Popiela A., Mesterházy A., Lukács B. A. (2015): Flood induced phenotypic plasticity in amphibious genus Elatine (Elatinaceae). – PeerJ 3:e1473; DOI 10.7717/peerj.1473 (IF₂₀₁₄: 2,1)

5.    Bartha L, Sramkó G, Volkova PA, Surina B, Ivanov AL, Banciu HL (2015) Patterns of plastid DNA differentiation in Erythronium (Liliaceae) are consistent with allopatric lineage divergence in Europe across longitude and latitude. – Plant Systematics and Evolution 301(6): 1747-1758. (IF₂₀₁₄: 1,422)

6.    Cserkész T, Aczél-Fridrich Zs, Hegyeli Zs, Sugár Sz, Czabán D, Horváth O, Sramkó G (2015) Rediscovery of the Hungarian birch mouse (Sicista subtilis trizona) in Transylvania (Romania) with molecular characterisation of its phylogenetic affinities. – Mammalia 79(2): 215-224. (IF₂₀₁₄: 0,681)

7.    Löki V., Tökölyi J., Süveges K., Lovas-Kiss Á., Hürkan K., Sramkó G., Molnár V. A. (2015): The orchid flora of Turkish graveyards: a comprehensive survey. – Willdenowia 45(2): 231–243. (IF₂₀₁₄: 0,721)

8.    Molnár V. A., Löki V., Takács A., Schmidt J., Tökölyi J., Bódis J., Sramkó G. (2015): No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids. – Applied Ecology and Environmental Research 13(4): 1097–1183. (IF₂₀₁₄: 0,557)

9.    Rácz R, Bereczki J, Sramkó G, Kosztolányi A, Tóth JP, Póliska S, Horváth A, Barta E, Barta Z (2015) Isolation and characterisation of 15 microsatellite loci from Lethrus apterus (Coleoptera: Geotrupidae). – Annales Zoologici Fennici 52 (1-2): 45-50. (IF₂₀₁₄: 0,855)

10.Bateman RM, Sramkó G, Rudall PJ (2015) Floral miniaturisation and autogamy in boreal-arctic plants are epitomised by Iceland’s most frequent orchid, Platanthera hyperborea. –PeerJ 3: e894. (IF₂₀₁₄: 2,1)

11.Sramkó G., Molnár V. A., Hawkins J. A., Bateman R. B. (2014): Molecular phylogeny and evolutionary history of the Eurasiatic orchid genus Himantoglossum s.l. (Orchidaceae). – Annals of Botany 114(8): 1609–1626. (IF: 3,654)

12.Loreto F, Bagnoli F, Calfapietra C, Cafasso D, De Lillis M, Filibeck G, Fineschi S, Guidolotti G, Sramkó G, Tökölyi J, Ricotta C (2014) Isoprenoid emission in hygrophyte and xerophyte European woody flora: ecological and evolutionary implications. Global Ecology and Biogeography 23(3): 334–345. (IF: 6,531)

13.Bereczki J, Tóth JP, Sramkó G, Varga Z (2014) Multilevel studies on the two phenological forms of Large Blue (Maculinea arion) (Lepidoptera: Lycaenidae). Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 52(1): 32–43. (IF: 1,6)

14.Tóth JP, Bereczki J, Varga Z, Rota J, Sramkó G, Wahlberg N (2014) Relationships within the Melitaea phoebe species group (Lepidoptera: Nymphalidae): new insights from molecular and morphometric information. Systematic Entomology 39(4). 749–757. (IF: 2,784)
15. Szczecińska, M., Sramkó G., Wołosz, K., & Sawicki, J. (2016). Genetic Diversity and Population Structure of the Rare and Endangered Plant Species Pulsatilla patens (L.) Mill in East Central Europe. PloS one, 11(3), e0151730.  (IF: 3,234)

16. Kajtoch, Ł., Cieślak, E., Varga, Z., Paul, W., Mazur, M. A., Sramkó G., & Kubisz, D. (2016). Phylogeographic patterns of steppe species in Eastern Central Europe: a review and the implications for conservation. Biodiversity and Conservation DOI 10.1007/s10531-016-1065-2 (IF: 2,365)
17. Mosolygó-L. Á. Sramkó G., Barabás S., Czeglédi L., Jávor A., Molnár V. A., Surányi Gy. (2016): Molecular genetic evidence for allotetraploid hybrid speciation int he genus Crocus L. (Iridaceae). –  Phytotaxa (accepted for publication) (IF: 1,318)

 

Takács Attila jelentősebb publikációi

 

1.    Molnár V. A, Takács A, Horváth O, E. Vojtkó A, Király G, Sonkoly J, Sramkó G. (2012): Herbarium Database of Hungarian Orchids I. Methodology, dataset, historical aspects and taxa. – Biologia 67(1): 79–86. (IF: 0,506)

2.    Molnár V. A, Kreutz C. A. J, Óvári M, Sennikov A. N, Bateman R. M, Takács A, Somlyay L, Sramkó G. (2012): Himantoglossum jankae (Orchidaceae: Orchideae), a new name for a long-misnamed lizard orchid. – Phytotaxa 73: 8–12. (IF: 1,295)

3.    Takács, A, Lukács, B. A, Schmotzer, A, Jakab, G, Deli, T, Mesterházy, A, Király, G, Balázs, B, Perić, R, Eliáš, P. jun, Sramkó, G, Tökölyi, J, Molnár V, A. (2013): Key environmental variables affecting the distribution of Elatine hungarica in the Pannonian Basin. – Preslia 85(2): 193–207. (IF: 2,778)

4.    Molnár V. A, Löki V, Takács A, Schmidt J, Tökölyi J, Bódis J, Sramkó G. (2015): No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids. – Applied Ecology and Environmental Research 13(4): 1097–1183. (IF₂₀₁₄: 0,557)

5.    Molnár VA, Sonkoly J, Lovas-Kiss Á, Fekete R, Takács A, Somlyay L, Török P. (2015): Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage. – Preslia 87: 319–328. (IF₂₀₁₄: 4,104)

6.    Lovas-Kiss A, Sonkoly J, Vincze O, Green A. J, Takács A. & Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by waterfowl in a rare, ephemeral wetland plant species (Astragalus contortuplicatus, Fabaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3): 321–326. (IF₂₀₁₄: 1,174)

Takács Attila tanítványom doktori szigorlata

TAKÁCS ATTILA

biológiai tudományokban PhD doktorjelölt

doktori szigorlatát a DE Természettudományi és Informatikai Doktori Tanácsa

 

2016. április 18-án, hétfőn, 10:00 órára tűzte ki.

Helye: DE TTK Ökológiai Tsz 104-es terem (Debrecen, Egyetem tér 1.)

 

A Szigorlati Bizottság:

Elnök:

Dr. Magura Tibor (az MTA doktora), egyetemi tanár, Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék

Tagok:

Dr. Lengyel Szabolcs (az MTA doktora), tudományos tanácsadó, MTA ÖK DKI Tisza-kutató Osztály

Dr. Deák Balázs (PhD), tudományos munkatárs, MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport

Vizsgatárgyak:

Főtárgy: Természetvédelem
Melléktárgy: Növényföldrajz és florisztika