Harangláb (Aquilegia).
A harang és a láb összetétele, a harangtartó szerkezet nevének növényre alkalmazott, metaforikus használata. A bókoló virágok harangra emlékeztető alakja, illetve a visszahajló sarkantyúk adják a hasonlítás alapját. Vörös 1903-as botanikai munkából közli a nevet, de ezt nem szabad a szó keletkezési évének tekinteni. Népi típusú, képszerű elnevezés, amelyhez nem rendelhető biztonsággal meghatározott nyelvújító alkotó. Az Aquilegia régi magyar neve a cámolyfű volt, Diószegiék pedig a cámoly nemzetségnevet alkalmazták: a harangláb tehát nem azonos az ő újításukkal. Tájnyelvi haranglábfű név más harang alakú virágokat viselő növényt, például fekete nadálytövet is jelölhetett. (Mariánovics 1916: 258; Vörös 2008: 97, 204.)
Irodalom
Vörös É. 2008: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. – Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet, Debrecen. Elérhető: https://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf
Mariánovics M. 1916: Cámoly. – Magyar nyelvőr 45(5–6): 258. Elérhető: https://www.epa.hu/00100/00188/00611/pdf/EPA00188_magyar_nyelvor_1916_05-06.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése