A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vetővirág. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vetővirág. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. december 23., péntek

Békés karácsonyt!

Ezúton kívánok a blog minden Olvasójának békés, boldog ünnepet!

A közelgő karácsony tiszteletére megjelentek a vetővirágok levelei a talajfelszín felett.

A tavaly ősszel nem virágzott példányok esetében megkezdődött (az eleinte még sárgás, etiolált levelek) kihajtása,
de termések nem láthatók

A tavaly ősszel virágzott példányok esetében a talajfelszínen megjelent a termések csúcsa,
de a levelek még nem észlelhetőek
 

2022. május 16., hétfő

A vetővirág metamorfózisai

Az apró vetővirág vagy kikericsvirágú sárika (Sternbergia colchiciflora Waldst. & Kit.) közismert védett vadvirágunk. Észak-Afrikától és az Ibériai-félszigettől a Kaukázusig és a Közel-Keletig elterjedt, számos dél-európai országban is megtalálható. A világhálón rengeteg fényképet találhatunk a fajról, amelyek többsége virágzó állapotban mutatja be. Talán kevésbé látványos, de szintén igen jellegzetes megjelenésű tavasszal, lombleveleinek, illetve terméseinek megjelenésekor. E faj a tavaszi időszakban biztosabban – a csapadékviszonyoktól függetlenül – megtalálható, mint virágzásakor.

A mostani bejegyzésben a vetővirág kevésbé ismert megjelenési formáit is igyekszem bemutatni.
 
Általában így ismerjük: virágai augusztus és október között levelek nélkül jelennek meg
Levelei tél végén kezdenek növekedni (a képen 1-1,5 cm-esek)
Tavasz folyamán a talaj felszínén ülő toktermések és megcsavarodó levelek tovább növekednek (a képen március végén mintegy 6-7 cm hosszúságú levelekkel)
Ebben az időszakban a faj már könnyen észlelhető
Termései nálunk április vége és május közepe között érnek be. Kocsányuk ilyenkor néhány nap alatt több centiméteresre nyúlik, a termés fala megsárgul majd felnyílik
 
Megtalálható és zavartalanul termést érlel fűnyírózott termőhelyeken (például temetőkben) is 
Fűnyírózott helyeken levelei májusban sokszor már nem láthatók a gyepben, de megnyúlt kocsányú termásei ilyenkor is elárulják jelenlétét
 
Magjait hangyák terjesztik
 
Néhány milliméteres sötétbarna gömbölyded magvain fehér színű,
magas olajtartalmú függelék (ún. hangyakenyér) található
Már a fiatal magoncok 1-2 levele is mutatja a fajra jellemző alakot és csavarodást
 
A levelek május folyamán a nem kaszált termőhelyeken is elszáradnak
 
Immár féltucatnyi lelőhelyről ismert a faj üszöggombája, amely rendszerint a toktermés falában, ritkábban a kocsányban vagy kivételesen a levelekben jelenik meg.
A faj életének még egy fontos momentuma feltáratlan: nem sikerült megfigyelni virágainak rovarok által történő megporzását. Ha valaki e téren rendelkezik infromációkkal, arról köszönettel fogadok tájékoztatást.

Folytatás következik: az ősz folyamán...

2018. április 1., vasárnap

Tavaszi növevényezés Veszprémben

Mint arról korábban már több ízben beszámoltam kislányaimmal már harmadik éve kísérjük figyelemmel a Veszprém belterületén, gyepes járdaszigeteken található (Siffer Sándor által 2013-ban megtalált) jelentős vetővirág (Sternbergia colchiciflora) állományt. Az idei tavaszon újabb 4 járdaszigeten találtuk meg a növényt, köztük olyanokon is amelyeket korábban is ellenőriztük és eddig nem észleltük. Mindez arra utalhat, hogy a faj terjedőben van.

Hanga és Mandula ez egyik újonnan megtalált vetővirág szubpopulációval
 
A faj jellegzetes, sötétzöld és enyhén csavarodó levelei most különösen feltűnőek
Most érdemes a fajt keresni, mert ha rááll az ember szeme, akkor nagyon feltűnő!

2018. március 10., szombat

Cikk a vetővirág magjait terjesztő hangyákról

Elérhetővé vált online a vetővirág magjait terjesztő hangyákról írt cikkünk elfogadott kézirata a North-Western Journal of Zoology című folyóirat honlapján.
A szerkesztés nélküli elfogadott kézirat letölthető innen.
A magvak hangyák általi terjesztése (myrmecochoria) evolúciós, ökológiai és természetvédelmi szempontból egyaránt jelentős. Számos növényfaj magjain tápanyagokban gazdag függelék (elaioszóma azaz olajtest) található, amely vonzó bizonyos hangyák számára (ezért hívják magyarul találóan hangyakenyérnek vagy hangyakalácsnak). A fajok többsége esetében ez elaioszómák jelenlétéből következtettek arra, hogy myrmecochór terjesztésűek, de a legtöbb növényfaj esetében nem állnak rendelkezésre információk arról, hogy mely hangyafajok vesznek részt a magvak terjesztésében.
2017-ben, termésérlelés idején (áprilisban és májusban) vizsgáltuk Sternbergia colchiflora magjait terjesztő hangyákat. Összesen 5 hangyafajt találtunk, amelyek hét magyarországi lelőhelyen vettek részt a magvak terjesztésében. Adataink arra engednek következtetni, hogy az hangyák által közvetített magterjesztés a vetővirág esetében nem fajspecifikus kölcsönhatás. Két Lasius-faj, a Lasius alienus dolomit alapkőzeten és L. bombicina löszön tűnik ideálisnak, hiszen mindkettő domináns és tömeges, továbbá a magérés időszaka megegyezik a lárváik biomassza-növekedésének csúcsával. Adataink alapján, más hangyafajok is terjeszthetik a faj magjait, azonban ezek a kölcsönhatások kevésbé optimálisak, mert a lárvák növekedésének legfőbb időszaka megelőzi a S. colchiciflora magjainak érését.
 

A Sternbergia colchiciflora magjai (A) és terjesztőik: B – Lasius alienus (Várpalota-Inota). C – Camponotus piceus (Tihany). Fényképezte: A–B: Molnár V. A., C –Mészáros András. Méretvonal: 10 milliméter.

 Abstract
Ant-plant interactions such as myrmecochory, i.e. mutualistic, ant mediated seed dispersal, are interesting in evolutionary biology, ecology and conservation. Many plant species are known to have developed nutrient-rich attachments to seeds (elaiosomes) in order to attract ants. This interaction is obligatory and essential for the plant, hence a better understanding of the details of this association is essential for successful conservation. We studied myrmecochorous seed dispersal in the rare and threatened plant species, Sternbergia colchiciflora Waldst. & Kit., in which the presence of ant-attracting elaiosomes has long been known, however, no further details on ant-mediated seed dispersal is available. We studied myrmecochorous associations between S. colchiflora and local ant species in 27 Hungarian and 3 Serbian localities during the fruiting season (April and May 2017). We found five ant species to exhibit seed removal behavior in seven Hungarian localities. Our paper provides the first data on the myrmecochorous seed dispersal of S. colchiciflora. Our data suggest that ant-mediated seed dispersal is not a species-specific interaction in S. colchiciflora. Two species, Lasius alienus on dolomite bedrock and L. bombycina on loess substrate, appeared to be ideal agents in seed dispersal, as both of them are dominant and abundant on the sites with certain bedrock properties and seed maturity coincides with their larval biomass peak. Our study also suggests that other ant species can also disperse seeds, however, these interactions are less optimal, because their main larval biomass production precedes S. colchiciflora seed maturity, hence, their foraging activity declines by this time.
Hivatkozás
Molnár V. A., Mészáros A., Csathó A.I., Balogh G., Csősz S. (2018): Ant species dispersing the seeds of the myrmecochorous Sternbergia colchiciflora (Amaryllidaceae). – North-Western Journal of Zoology e177101

2017. szeptember 13., szerda

Kovács Ferenc óbecsei plébános nyomdokain a vetővirág nyomában

Több mint egy évszázaddal ezelőtt találta meg Kovács Ferenc (1915) a vetővirágot délvidéki temetőkben:


Kovács Ferenc óbecsei plébános és botanikus szavait idéző friss kép

Hivatkozás:
Kovács F. (1915): Változások Óbecse flórájában. – Botanikai közlemények 14(1-2): 68–76.

2017. augusztus 22., kedd

Öntözéses vetővirág-kísérlet

A pár éve Veszprém városában előkerült jelentős vetővirág (Sternbergia colchiciflora) állomány ideális alany a faj autökológiai vizsgálatához. Két éves megfigyelés után öntözéses kísérlettel kezdtük el vizsgálni a faj virágzásának csapadékfüggését, fenológiáját, feltételezett talajbéli virágzását…

 

Szakdolgozó munkában...
 

 

2017. április 17., hétfő

Most érdemes keresni a vetővirágot

Tavaly tavasszal találtuk az első vetővirág (Sternbergia colchiciflora) állományt temetőben. Az akkori bejegyzés nyomán derült ki, hogy Balogh Gábor és Csathó András István (KMNPI) már korábban rábukkantak a Dél-Tiszántúlon további két temetőben a fajra. Az idén tavasszal Mészáros András és Simon Pál (BfNPI) is csatlakozott a felmérésekhez, illetve az elmúlt pár napban két kislányom is. Eddig a Balaton-felvidéken összesen 8 temetőben, a Mezőföldön 4 temetőben, a Keleti-Bakonyban 1 temetőben került elő a faj.
Míg őszi megjelenésének ideje és a virágzó példányokszáma nagyon függ a csapadék mennyiségétől és eloszlásától, addig tavasszal levelei és termései alapján biztosabban megtalálható.


Jellegzetes, lapos és csavarodó leveleiről valamint a talaj felszínén található, majd később néhány centiméteres kocsányon ülő tokterméseiről könnyen azonosítható.

Jelenleg még az intenzíven fűnyírózott temetőkben is fellelhető, mert legalább a példányok egy részének termései (és részben levelei) átvészelik a fűnyírást

Hanga és Mandula keresik (és megtalálják!) a vetővirágot egy balaton-felvidéki temetőben

Jellegzetes termőhely...
Valószínűnek tűnik, hogy a vetővirág Budapest környékén is előfordul temetőkben. További temetőbeli előfordulásairól örömmel veszek értesítést.

2017. április 15., szombat

Egy járdasziget növényzetének anatómiája

Amint arról korábban beszámoltam, Veszprém belterületén, járdasszigetek nyírott gyepében Siffer Sándor néhány éve jelentős vetővirág (Sternbergia colchiciflora) állományt talált. Tavaly tavasszal ugyaninnen előkerült a szintén védett selymes boglárka (Ranunculus illyricus) erőteljes állománya is.
Úgy tűnik mindkét faj jól érzi magát és terjed, sőt idén tavasszal a pusztai meténg (Vinca herbacea) szépen virító példányai is előkerültek ugyaninnen.

Egy mintegy 2 méter átmérőjű járdasziget 2016 augusztusában, a vetővirág nyílása idején

 
Ugyanaz a járdasziget 2017 áprilisában, a pusztai meténg nyílása idején, a március végi fűnyírózás ellenére zavartalanul termést érlelő vetővirágokkal

De jó lenne tudni, hogy milyen technológiával és honnan származó talajjal hozták létre e járdaszigeteket... Ha szándékosan akarná az ember ezeknek a fajoknak az állományait áttelepíteni, nem vagyok benne biztos, hogy ugyanilyen sikereket érne el...