Elérhetővé vált online a
vetővirág magjait terjesztő hangyákról írt cikkünk elfogadott kézirata a North-Western Journal of
Zoology című
folyóirat honlapján.
A szerkesztés nélküli elfogadott kézirat letölthető innen.
A magvak hangyák általi
terjesztése (myrmecochoria) evolúciós, ökológiai és természetvédelmi
szempontból egyaránt jelentős. Számos növényfaj magjain tápanyagokban gazdag
függelék (elaioszóma azaz olajtest) található, amely vonzó bizonyos hangyák
számára (ezért hívják magyarul találóan hangyakenyérnek vagy hangyakalácsnak).
A fajok többsége esetében ez elaioszómák jelenlétéből következtettek arra, hogy
myrmecochór terjesztésűek, de a legtöbb növényfaj esetében nem állnak
rendelkezésre információk arról, hogy mely hangyafajok vesznek részt a magvak
terjesztésében.
2017-ben,
termésérlelés idején (áprilisban és májusban) vizsgáltuk Sternbergia
colchiflora magjait terjesztő hangyákat. Összesen 5 hangyafajt találtunk,
amelyek hét magyarországi lelőhelyen vettek részt a magvak terjesztésében.
Adataink arra engednek következtetni, hogy az hangyák által közvetített magterjesztés
a vetővirág esetében nem fajspecifikus kölcsönhatás. Két Lasius-faj, a Lasius
alienus dolomit alapkőzeten és L. bombicina löszön tűnik ideálisnak,
hiszen mindkettő domináns és tömeges, továbbá a magérés időszaka megegyezik a lárváik
biomassza-növekedésének csúcsával. Adataink alapján, más hangyafajok is terjeszthetik
a faj magjait, azonban ezek a kölcsönhatások kevésbé optimálisak, mert a lárvák
növekedésének legfőbb időszaka megelőzi a S. colchiciflora magjainak
érését.
 |
A Sternbergia colchiciflora magjai (A) és terjesztőik: B – Lasius alienus (Várpalota-Inota). C – Camponotus piceus (Tihany). Fényképezte: A–B: Molnár V. A., C –Mészáros András. Méretvonal: 10 milliméter.
|
Abstract
Ant-plant interactions such
as myrmecochory, i.e. mutualistic, ant mediated seed dispersal, are interesting
in evolutionary biology, ecology and conservation. Many plant species are known
to have developed nutrient-rich attachments to seeds (elaiosomes) in order to
attract ants. This interaction is obligatory and essential for the plant, hence
a better understanding of the details of this association is essential for
successful conservation. We studied myrmecochorous seed dispersal in the rare
and threatened plant species, Sternbergia colchiciflora Waldst. & Kit., in which the presence
of ant-attracting elaiosomes has long been known, however, no further details
on ant-mediated seed dispersal is available. We studied myrmecochorous
associations between S. colchiflora
and local ant species in 27 Hungarian and 3 Serbian localities during the
fruiting season (April and May 2017). We found five ant species to exhibit seed
removal behavior in seven Hungarian localities. Our paper provides the first
data on the myrmecochorous seed dispersal of S. colchiciflora. Our data suggest that ant-mediated seed dispersal
is not a species-specific interaction in S.
colchiciflora. Two species, Lasius
alienus on dolomite bedrock and L.
bombycina on loess substrate, appeared to be ideal agents in seed
dispersal, as both of them are dominant and abundant on the sites with certain
bedrock properties and seed maturity coincides with their larval biomass peak.
Our study also suggests that other ant species can also disperse seeds,
however, these interactions are less optimal, because their main larval biomass
production precedes S. colchiciflora
seed maturity, hence, their foraging activity declines by this time.
Hivatkozás
Molnár V. A., Mészáros A.,
Csathó A.I., Balogh G., Csősz S. (2018): Ant species dispersing the seeds of
the myrmecochorous Sternbergia
colchiciflora (Amaryllidaceae). – North-Western Journal of Zoology e177101
