Mérgezett föld - Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene!

Mindenkinek ajánlom a „Mérgezett föld” című magyar ismeretterjesztő film megtekintését. Megdöbbentő, tanulságos, hiteles.

Szabadon megnézhető itt.

Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene! És tanulni belőle.

 

„Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell  táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.”

A filmet írta, fényképezte és rendezte: Kővári Gábor Mihály

Társrendező: Iván Róbert

Producer: Tóth Zsolt Marcell

Gyártó: TZSM Produkció

Forgalmazó: Filmdzsungel Stúdió

Narrátor: Kőszegi Ákos

Közreműködött: Sztarenki Pál

Szereplők: Borsos Béla, Dr. Gyulai Iván, Sztupa Gergely, Dömötörfi József, Christoph Frebourg, John Crawford & Csuja László

Szakértők: Dr. Rodics Katalin, Dr. Daoda Zoltán, Aranyoss Éva, Kontró József, Kökény Attila, Dr. Biro Borbála, Dr. Szabó Béla & Simon Gergely

Az origo.hu a Fertőzésről

Az origo.hu ismertetést közölt a Fertőzés című 2011-es amerikai filmről:

A filmet a blogomon (másokkal együtt) én is ajánlottam március 16-án:

Érdemes elolvasni az origo cikkét, itt csak két részletet emelnék ki belőle:

„Persze, egy ilyen film nem létezhet (létezhetett az Obama-Amerikában) baloldali zöldpropaganda nélkül, de ez már egy más kérdés.”

„A film utolsó jelenetében fakitermelő buldózer zavarja meg egy denevérkolónia nyugalmát a kínai esőerdőben. (Ez természetes - 2011-es film, Obama újraválasztására készül Amerika, a zöldpropaganda természetesen a szokásosnál is erősebb.) Az egyik menekülő denevér egy sertéstelep tetőszerkezetén megpihenve banándarabot ejt el, az egyik malac pedig megeszi a már megrágcsált gyümölcsöt. A malac később egy makaói étterem konyhájában landol, a frissen vágott hússal dolgozó, a konyháról kiszólított főszakács pedig alaposabb tisztálkodás nélkül fog kezet az egyik vendéggel, a későbbi zéró beteggel.”

Eddig az idézetek.

Szerintem már az a megfogalmazás is legalább érdekes, ha kivágják az erdőt (azaz megsemmisítik rengeteg élőlény élőhelyét), azt a név nélküli újságíró „a denevérkolónia nyugalmának” megzavarásaként (és a baloldali zöldpropaganda megnyilvánulásaként) értékeli.

Szerintem a film legfontosabb két mondanivalója:

1) A természetes élőhelyek megsemmisítése és az állatokról emberre terjedő (zoonótikus) betegségek megjelenése között összefüggés van.

2) A világjárványok kialakulásában kulcsszerepe van annak a korábban soha nem látott léptékű és mértékű globális mobilitásnak, amelyet a nemzetközi légiforgalom jelent

Végezetül csak egy gondolat. A jelenlegi helyzetben nyilván a gazdasági szereplők széles köre szenved el óriási károkat. És tartok tőle, hogy a különböző gazdaságélénkítő csomagok segíteni fognak azoknak a  gazdasági szereplőknek,  akiknek komoly szerepe van a jelenlegi helyzet kialakulásán túl például az éghajlatunk korábban soha nem látott sebességű megváltoztatásában. És ezáltal csak újrateremtjük a problémát.

További olvasnivalónak ajánlom LányiAndrás írását.

Ismét Azerbajdzsánban: seprű-biodiverzitás

Második nap Azerbajdzsánban. Időutazás egy fenntartható világba. Ahol a természetben gyűjtött, vadonélő növényből kézi munkával készült seprű olcsóbb, mint a termesztett cirokból nagyipari úton előállított és kilométerek ezrein át szállított. Ahol emiatt két nap alatt a hatodik növényfajból készült seprűt találtam. És közülük csak egy termesztett, de vannak viszont ritka sztyeppi növényfajok is.

Egyéb kötelező olvasmány Konrad Lorenz-től: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne.

Érleli a termését a Himantoglossum formosum

 

In memoriam Bolye Ferenc

 

 

2016. október 6-án elhunyt Bolye Ferenc, Kishantos egyik megálmodója és vezetője, az ökológiai gazdálkodás, a fenntartható vidékfejlesztés egyik legnagyobb magyar alakja.

Újra elborítja a belvíz a médiát

Régóta vesszőparipám a belvíz (a blogon is írtam róla például itt). Az elmúlt napok híradásai megint különösen aktuálissá teszik a témát, amellyel kapcsolatban ajánlom az Ember és Tisza - fenntarthatósági tanulságok című blog bejegyzését Balogh Pétertől.

Más nézőpontból közelítve nagyon hasonló következtetésekre jutottunk...

Érdemes elolvasni Pinke Zsolt cikkét is.