A magyar látonya elterjedéséről és az azt befolyásoló
környezeti tényezőkről jelent meg cikkünk a
Preslia című lapban:
Takács A., Schmotzer A., Jakab G., Deli T., Mesterházy A.,
Király G., Lukács B. A., Balázs B., Perić R., Eliáš P. jun., Sramkó G., Tökölyi
J. & Molnár V. A. (2013): Key environmental variables affecting the
distribution of Elatine hungarica in the Pannonian Basin. –
Preslia 85:
193–207.
Összefoglalás:
Az Elatine hungarica Moesz elterjedését vizsgáltuk a Pannon-medencében irodalmi, herbáriumi
adatok és 1998 és 2011 közötti, 160
flóratérképezési négyzetre vonatkozó saját megfigyelések
alapján. A legtöbb országban nagyon ritka, veszélyeztetett vagy adathiányos
kategóriába sorolt faj ismert előfordulásainak zöme a
Pannon-medencén belül Magyarországon található, a faj szórványos előfordulású Romániában, Szerbiában és Szlovákiában. Az
adatok időbeli eloszlása nagyon
egyenetlen, az elmúlt 213 év (1798–2011) során csupán 27 évben észlelték.
A jelenlét / hiány adatok vizsgálata alapján szignifikáns
összefüggést találtunk a faj adott évi megjelenése és
két kulcsfontosságú, de nem független
környezeti változó: az éves csapadék
mennyisége és a belvízi elöntés maximális kiterjedése között.
A intenzívebben dokumentált
1998 és 2010 közötti időszakban az éves észlelések száma
szignifikánsan korrelál a belvízi
elöntés maximális kiterjedésével, viszont a csapadék éves mennyiségével nem. A
faj elterjedése a Pannon-medencében figyelemre méltó földrajzi egyenlőtlenséget
mutat, ismert előfordulásainak többsége a Tisza és mellékfolyói környékéről
vált ismertté. Bár a megfelelő termőhelyek és viszonylag gyakoriak a Duna
mellett is, de az E. hungarica ott
kifejezetten ritka. Ez az egyenlőtlenség nem újkeletű, mert Kitaibel és Kerner
adatai alapján már a folyószabályozásokat megelőzően is fennállt. Mindezek
alapján az elterjedés térbeli mintázatában tapasztalt egyenlőtlenség
valószínűleg nem terjedési okokkal, hanem ökológiai tényezőkkel (például talaj
jellemzőkkel) magyarázható.
Abstract
Elatine hungarica Moesz is a small wetland ephemerophyte
that occurs and is classified as extinct, data deficient or a very rare and
endangered taxon in most countries in eastern and central Europe. Based on
literature and herbarium data, supplemented by 160 field records collected
between 1998 and 2011, we present the currently known distribution of this
species in the Pannonian Basin, which mostly but not exclusively includes
Hungary. Within the Pannonian Basin this species is distributed throughout
Hungary, with sporadic occurrences in Romania, Serbia and Slovakia. The
temporal distribution of floristic records is very uneven. This species was recorded
only in 27 years during the last 213 years (1798–2011). When examining
presence/absence data for most of the 20th century, we found a significant
correlation between the number of records of this species in a given year and
two key, but not independent, environmental variables: rainfall and the extent
of the area inundated in the same year. In the more intensively documented
period between 1998 and 2010, there is only a significant correlation between
the numbers of records of this species and the extent of flooding, which is
because there is a delay in the effect of an increase in rainfall. The peak
occurrence of records in the 1940s and 1950s is associated with extensive rice
production in Hungary. Today, most records are for agricultural fields that are
subject to flooding and becoming temporary wetlands. The comparison of recent
and past distributions of E. hungarica reveals a consistent and marked regional
difference; whereas this species is not rare along the Tisza river and its
tributaries, it is markedly scattered in similar habitats near the Danube.
Keywords: ephemerophyte, flooding, Hungary, inland water,
Isoëto-Nanojuncetea, Elatinaceae, mapping, rainfall, rice weeds, Romania,
Serbia, Slovakia, temporary ponds