Cikk a magyarországi temetők védett növényeiről az Ecology and Evolution című folyóiratban

Löki Viktor első szerzőségével megjelent közleményünk a hazai temetők védett hajtásos flóráját bemutató közleményünk az Ecology and Evolution című folyóiratban. A teljes közlemény letölthető innen.

Összefoglalás

Az ember által befolyásolt élőhelyek szerepe az élővilág megőrzésében világszerte felértékelődni látszik a természetes élőhelyek megfogyatkozásával. A temetkezési helyek képesek megőrizni az élővilág egyes eredeti elemeit, és ez a tény legalább egy évszázad óta ismert. Ugyanakkor viszonylag keveset tudunk a temetőkben alkalmazott hosszú távú kezelés hatásáról az őshonos növényvilágra. Nemrégiben bizonyították a történeti térképek hasznát a természeti értékekre összpontosító kutatásokban, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos kérdések megválaszolásában, ám a digitalizált történelmi térképek felhasználása elég korlátozott a Kárpát-medence biodiverzitási kutatásában. Jelen cikkben az Osztrák Birodalom 2. katonai felmérésének (1819–1869) digitalizált térképei alapján különféle népességű magyar települések régen alapított és újonnan létrehozott temetőit kategorizáltuk 3  típusba, aszerint, hogy a területükön a térkép felmérésének idején milyen élőhely (antropogén, temető vagy természetes élőhely) volt található. Emellett a vizsgált 991 temető védett hajtásos növényvilágát mértük fel. A vizsgált temetők közül 553-ban (56%) találtunk védett növényt, összesen 92 védett faj mintegy 306 ezer példányát (amelyek 28 növénycsaládba tartoznak). Ezek a fajok a magyar védett hajtásos flora 12%-át teszik ki. A magyar temetők kulcsszerepet játszanak a sztyeppe és a száraz gyep növényfajok megőrzésében. A régen alapított és nagy területű temetők több védett növényfajnak adnak otthont, mint a kicsi és az újonnan létrehozott temetkezési helyek. A települések lakossága negatívan korrelált a védett fajok és példányok számával. A fásszárú növényzet boríítása és a gyepterület aránya szintén jelentősen pozitívan befolyásolja a temetőkben a védett növényfajok számát.

Abstract

The role of anthropogenically influenced habitats in conserving elements of the original wildlife has increased worldwide simultaneously with the disappearance of natural sites. Burial places are able to conserve original elements of the wildlife and this fact has been known for at least a century. To this day little is known about long-time changes, and the effect of long-time management methods in cemeteries on the flora they harbour. The utility of historical maps in research focused on natural values, as well as in answering questions related to conservation was recently demonstrated, but the use of digitized historical maps in biodiversity research of the Carpathian Basin is very limited. In the present paper, we aimed to predict the conservation potential of long-established and newly established cemeteries of Hungarian settlements with various population sizes based on the digitized maps of the 2^nd Military Survey of the Austrian Empire (1819–1869), by categorizing cemeteries into 3 distinct (anthropogenic habitat, cemetery, or natural habitat) types. To build our models we used records of the protected flora from Hungarian cemeteries, based on data of thematic botanical surveys of 991 cemeteries. Out of the surveyed cemeteries 553 (56%) harboured protected plants, totalling 306.617 estimated individuals of 92 protected species, belonging to 28 plant families. These species represent 12% of the entire protected flora of Hungary. Hungarian cemeteries play a key role mainly in preserving steppe and dry grassland plant species.Long-established and large cemeteries harbour more protected plant species than small and newly established ones.Human population size of the settlements correlated negatively with the number of protected species and individuals. Moreover, woodland cover and proportion of grassland, also significantly positively affected the number of protected plant species in cemeteries.

Geographic location, number of found protected species, and number of found individuals of the surveyed cemeteries. N=438 cemeteries did not harbour any protected plant species Red dots represent cemeteries with at least one protected taxa, black dots represent the ones without. The size of the dots indicates the number of protected plant species and number of individuals.

 

Cemeteries of Balatonfőkajár (A–C) and Hídvégardó (D–F) in the past 200 years on historical maps, and on a recent Gootle Earth image. Yellow polygons represent the area of cemetery. The cemetery of Balatonfőkajár (A-C) harbours the highest number of protected plant species in Hungary among the surveyed cemeteries. A: Map detail of the Second Military Survey B: Map detail of the Third Military Survey C: Map detail of a recent Google Earth satellite image. Image taken at 06/11/2018 D: Map detail of the Second Military Survey (according to the survey, the cemetery was only established later) E: Map detail of the Third Military Survey (where the cemetery already present) F: Map detail of a recent Google Earth satellite image. Image taken at 06/11/2018

Long-established cemeteries host more protected plant species than those converted from anthropogenic habitats into cemeteries relatively recently (i.e. after the 2^nd Military Survey).

Hivatkozás:

Löki V., Schmotzer A:, Takács A., Süveges K., Lovas-Kiss Á., Lukács B. A., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2020): The protected flora of long-established cemeteries in Hungary: using historical maps in biodiversity conservation. – Ecology and Evolution DOI: 10.1002/ece3.6476

A temetős könyv egy visszhangja

Tavasszal levelet kaptam Ouanphanivanh-Kiss Noémitől, aki a temetős könyvünk elolvasása után érdeklődött a jászfényszarui temetőben található csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) után. (Noémi férje Fényszaruról származik.) Most kaptam meg Tőle a helyi, a "Mi újság Fényszarun?" című újságban megjelent alábbi cikket:

 



 

De a további sorai is örömmel töltöttek el:

„igyekszem majd kezdeményezni, hogy jövőre kerítsék körbe és táblázzák ki a növényt Jászfényszarun.

...

Az év egyik legjobb döntésének érzem, hogy megvettem és elolvastam a temetős könyveteket, mert azóta az egész évemet átszőtte a temetkezés-hagyományok-természetvédelem témakör; remek gondolatébresztőnek bizonyult a könyv!

Megszületett a csatolt cikk, elolvastam Balassa Iván „A magyar temetők néprajza” című könyvét, és még a családi nyaralásokon-pihenéseken is felkeressük a régi, érintetlenebb temetőket (pl. Telkibánya, Derecske-Bányatemető), hogy gyönyörködhessünk a kiveszőfélben lévő, de néhol még látható gyepes sírhantokban, egyszerű fejfákban. Több ismerősömnek is meséltem röviden a temetős könyvben olvasottakról.

Tényleg nagyon sok szép élményt köszönhetek annak, hogy megírtátok ezt a könyvet, nagyon örülök, hogy elkészült ez a hiánypótló mű!”

Interjú a TrendFM-en

Ma délután 16:30 és 17:00 közötti sávban – a nemrégiben megjelent Földgömb cikk kapcsán – rövid telefonos interjút adok Azerbajdzsánban tett kutatóútjainkról.

Az adás online itt hallgatható meg.
(A Földgömb a Monitor Délutánban című műsor 2019.  09. 05-ei adásban a Belehallgatás sor alatti narancssárga sorra kattintva jelenik meg a panel, amelyen a lejátszógombra lehet kattintani.) 

Előadás a DE Evolúciós Állattani Tanszék szemináriumán

A temetők élővilága – a megőrzés lehetőségei és nehézségei címmel tartok előadást a Debreceni Egyetem TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének szemináriumán.

Helyszín: Élettudományi Épület, 2. szakasz, földszint, Udvardy terem (F 201)

Időpont: 2019. május 16. (csütörtök), 12:00

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Szemlecikk a temetkezési helyek élővilágáról

Löki Viktor első szerzőségével megjelent online a Global Ecology and Conservation című folyóiratban a temetkezési helyek természetvédelmi jelentőségéről írt szemlecikkünk. A teljes anyag letölthető innen.

 

Összefoglalás

Az elmúlt évszázadok során az ember tevékenység a természetes élőhelyek területének világszerte jelentős mértékű csökkenését eredményezte. Az átalakított tájban egyes kegyeleti jelentőséggel rendelkező helyek, mint például a temetők és a templomkertek lehetőséget kínálhatnak a biológiai sokféleség megőrzésére. Munkánk során e helyek természetvédelmi szerepének értékelését és az élőhelyeket fenyegető tényezők feltárását céloztuk meg. Összesen öt földrészről származó 97 releváns közlemény eredményeit értékeltük. Azt tapasztaltuk, hogy a temetők és templomkertek jelentős védelmi szerepet tölthetnek be, hiszen még a nagymértékben átalakított tájban is ritka és veszélyeztetett fajok élőhelyei; összesen 140 védett taxont gyűjtöttünk ki a vizsgált tanulmányokból. Kiderült, hogy a temetkezési helyek jelentős biológiai sokféleségét hosszú távú meglétük és zavartalan állapotuk támogatja. Ugyanakkor a társadalmi hozzáállás változásával párhuzamosan ezen természetes menedékek kezelése is világszerte megváltozott. A temetők növény- és állatvilágát fenyegető legfőbb veszélyek a gyepterületet csökkentő temetkezési szokások, a temetők intenzív kezelése (gyakori kaszálás és a fák kivágása), az invazív fajok spontán betelepedése és ember általi behurcolása, valamint a természeti erőforrások túlzott használata. Mivel a temetőkben a spiritualitás és a természeti értékek megőrzésének lehetősége szorosan összefonódik, e menedékhelyek megőrzése a lakosság kegyeleti viselkedésének visszaállításával  érhető el. Ezért fontos a helyi lakosság figyelmének felkeltése ezeknek a területeknek a természeti értékei iránt, valamint a természetes növény- és állatvilág számára megfelelő élőhelyeket biztosító területek specifikus, célzott kezeléssel való fenntartása.

 

 

Highlights

Cemeteries and churchyards have the potential for biodiversity conservation.

We reviewed the results of 97 relevant studies of the topic from five continents.

Altogether 140 protected taxa were listed in the evaluated papers.

We identified the major threats for the flora and fauna of these sites.

Preservation of these refuges can be achieved by reconstructing spirituality.

Abstract

During the past centuries human-induced land use changes resulted in a considerable loss of natural habitats worldwide. In transformed landscapes historical burial places such as cemeteries and churchyards can have the potential for biodiversity conservation. In our review we aimed at evaluating the conservation role of these sites and at revealing factors that can threaten their biota. Altogether we evaluated the results of 97 relevant studies from five continents. We found that cemeteries and churchyards have a considerable conservation role, as even in heavily transformed landscapes they often act as refuges for the populations of rare and endangered species; altogether 140 protected taxa were listed in the reviewed studies. We revealed that the high biodiversity of burial places is supported by their long-term existence and their undisturbed status. However, in parallel with changes in the social attitude the management of these natural refuges has also been altered worldwide. We identified the major threats for the flora and fauna to be altered burial habits decreasing the area of grasslands, intensified management of the cemeteries by frequent mowing and logging, the spontaneous and human-induced introduction of invasive species and the overexploitation of natural resources present in cemeteries. As conservation and spirituality is tightly interwoven in cemeteries, the preservation of these refuges can be achieved by the reconstruction of their sacred spirituality, by raising the attention of local populations for the natural values of these areas and also by specific, focused management providing proper habitats for the natural flora and fauna.

Hivatkozás

Löki V., Deák B., Lukács B. A. & Molnár V. A. (2019): Biodiversity potential of burial places – a review on the flora and fauna of cemeteries and churchyards. – Global Ecology and Conservation DOI 10.1016/j.gecco.2019.e00614

A temetős könyv fogadtatásáról...

Múlt héten kedden az Akadémián adtam át néhány példányt a temetős könyvből kollégáknak és a Biológiai Osztály tagjainak. Az ülés után szokás szerint egy kínai büfébe mentünk ebédelni. O.P. kolléga fizetés közben kezében tartotta a könyvet, amelyet a pénztárosnő elkért tőle, egy fotó erejéig, mondván ilyen szépet ő még nem látott...

Az Akadémiára adminisztratív okok miatt két példányt kellett leadnom. Nagyon jól esett, hogy az egyik példányt átvevő ügyintéző hölgy ma email-ben saját magának is megrendelte a könyvet.

Remélem a belbecs felér a külcsínhez... 

Könyvbemutató és előadás Egerben

Március 13-án, 17:00-tól, Egerben, a Líceum épületében (Eszterházy tér 1.) az EKE Tittel Pál Könyvtárban, az Egri Természetismereti Estek keretében tartok egy színesen illusztrált előadást a temetők élővilágáról.

Szervezők Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eszterházy Károly Egyetem, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és Kaptárkő TKE.