Kikről kapták a nevüket az orchideák?

A magyar "orchidea-pápa" ujjaskosbora

Berei Soó Rezső [Székelyudvarhely (ma Odorheiu Secuiesc, Románia), 1903 – Budapest, 1980] magyar botanikus, akadémikus, a debreceni, majd a budapesti tudományegyetem iskolateremtő professzora, a 20. századi magyar botanika egyik meghatározó alakja. Már középiskolás korában érdeklődött az orchideák iránt. A Berlin-Dahlemben töltött kutatóévek után évtizedeken át az európai orchideaflóra egyik vezető szaktekintélyének számított. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a Flora Europaea orchideákat tárgyaló kötetében több nemzetség – köztük az Ophrys és a Dactylorhiza – feldolgozását is ő készítette. Tanítványa, Borsos Olga (1926–2025) Soó tiszteletére adta a sooana nevet az erdei ujjaskosbor alfajának. Virágainak fehér mézajkát ciklámenlila–bíbor rajzolat díszítheti.

Kikről kapták a nevüket az orchideák?

A Futák-nőszőfüvet (Epipactis futakii) Mereďa és Potůček (1998) írták le Szlovákiából és elnevezésével Ján Futák (1914–1980) szlovák botanikusnak állítottak emléket. A faj jellegzetességei közé tartoznak bókoló, ki nem nyíló virágai, amelyek lepellevelei jellegzetesen kétszínűek: a tövüknél barnás-ibolyásak, csúcsuk felé zöldesek. A szlovákiai Sztrázsó-hegységből leírt faj, amely előkerült még a Kis-Kárpátokból, az Inóc-hegységből, a Fehér-Kárpátokból, a Rőcei- és az Osztrovszki-hegységek határvidékéről. Szlovákián kívül jelenleg csak hazánkból (a Pilis-Visegrádi-hegységben, a Börzsönyben és a Mátrában) ismert. 

Futák Strasbourgban teológiát és természettudományokat tanult, 1937-ben katolikus pappá szentelték, de 1940-től növénytani-tudományos pályán dolgozott. Részt vett a pozsonyi egyetem Növénytani Intézetének megalapításában, később pedig a Szlovák Tudományos Akadémia Botanikai Intézetének vezető munkatársa és igazgatóhelyettese lett. Legfontosabb tudományos vállalkozása a többkötetes Flóra Slovenska koncepciójának kidolgozása, munkálatainak elindítása és első három kötetének szerkesztése volt. Kiemelten kutatta Szlovákia növényvilágát és bennszülött taxonjait, emellett úttörő szerepet játszott a botanikai bibliográfia, a vegetációtérképezés és a természetvédelem területén.

Kiktől kapták a nevüket az orchideák?

Szerzőség és tiszteletadás

A növények tudományos neve gyakran többet jelent mint egy leltári azonosító. Presze az is, de az elnevezés mögött nem egyszer portrék, életek, sorsok sejlenek fel, többnyire olyanoké akiknek szenvedélyük volt a botanika és különösen az orchideák világának megismerése...

A dőlt betűs név után álló szerzői rövidítés azt mutatja, ki közölte érvényesen a nevet. A faj neve sok mindenre vonatkozhat: utalhat a növény valamely jellegzetességére (például alaktanára, fenológiájára, élőhelyigényére stb.), de előfordul, hogy egy olyan személy nevét rejti, akit a a faj leírója az elnevezéssel meg akart tisztelni, akinek emléket szeretett volna állítani … Előfordulhat, hogy a névadó felfigyelt a növényre, korábban gyűjtötte, tanulmányozta, de az is, hogy másirányú tevékenységével érdemelte ki az elismerést. Sorozatunkban egyrészt a Magyarországon is előforduló orchideák tudományos nemzetség- és fajneveiben megőrzött botanikusok emlékét idézzük fel, másrészt azokat a fajokat igyekszünk bemutatni, amelyeket hazánk területéről írtak le vagy magyar botanikus nevéhez fűződik a leírásuk.

Erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) - azaz Leonhart Fuchs ujjaskosbora...

Leonhart Fuchs (1500-1566)

Az erdei ujjaskosbort Dactylorhiza fuchsii (Druce) néven tartjuk számon. A név alapjául szolgáló taxont Georghe Claridge Druce (1850–1932) angol botanikus – 1900–1901-ben Oxford polgármestere – írta le Orchis fuchsii néven 1915-ben. Az elnevezés Leonhart Fuchs (1501–1566) reneszánsz német orvos-botanikusnak állít emléket.