Magyarország védett hajtásos növényei - Poloskaszagú sisakoskosbor

Poloskaszagú sisakoskosbor

Anacamptis coriophora (L.) R. M. Bateman, Pridgeon & M. W. Chase

Szubmediterrán elterjedésű faj. Iránban, Szíriában, a Kaukázusban, Kis-Ázsiában, Közép- és Dél-Európában, valamint Észak-Afrika partvidéki területein honos. Savanyú és bázikus kémhatású talajokon egyaránt előfordul, Legtöbbször időlegesen (tavasszal) vízhatás alatt álló termőhelyeken található. Láp- és hegyi réteken, homokpusztákon, nedves és száraz homoki rétek érintkezési zónájában él. Nyugat-Európában veszélyeztetett. Termőhelyének lecsapolására (az időleges vízborítás megszűnésére), a talaj tápanyagokban való feldúsulására (trágyázásra) és a becserjésedésre igen érzékeny. A gyepterületek kezelésének felhagyása, feltörése és erdősítése fenyegeti a populációit. Gumójáért a vaddisznók gyakran kitúrják.

Molnár V. Attila

A fényképeket készítették: C: Csábi Miklós, D: Csirmaz Kálmán.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Agár-sisakoskosbor

 Agár-sisakoskosbor

Anacamptis morio (L.) R. M. Bateman, Pridgeon & M. W. Chase

Európai flóraelem. Elterjedésének északi határa Angliától Dél-Skandinávián át a Baltikumig húzódik. Dél felé Portugáliától Északnyugat-Afrikán, Krétán és Kis-Ázsián át Iránig terjed. Leggyakoribb orchideafajunk, amely hazánkban sík-, domb- és hegyvidékeken is elterjedt. Savanyú és bázikus talajokon is megtalálható; legelőkön, kaszálókon, hegyi, homoki, láp- és ritkábban mocsárréteken, szikes és homokpusztákon, pusztafüves lejtőkön, cserjésekben, nyílt erdeifenyvesekben, gesztenyésekben él. Országos állományának fennmaradása nem veszélyeztetett, de egyes populációkat a gyepek használatának átalakulása, erdősítése vagy spontán cserjésedése és a túlszaporodott vaddisznóállomány fenyegeti.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképet készítette: Molnár V. Attila.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Mocsári sisakoskosbor

Mocsári sisakoskosbor

Anacamptis palustris (Jacq.) R. M. Bateman, Pridgeon & M. W. Chase

Nyugat- és közép-európai elterjedésű faj, amely keleten Lengyelország határáig hatol, a Balkánról hiányzik. Hazánkban a meszes talajú, síkvidéki vizes élőhelyeken még gyakori, de kelet felé megritkul. Fénykedvelő, vízjárta termőhelyei a jó természeti állapotú lápok, láprétek, magassásosok, mocsár- és kaszálórétek. Talajvízközeli, felhagyott homokbányákban és árkokban is megtelepszik. Nyár elején nyíló virágait hártyásszárnyúak porozzák meg. A műtrágyázás, a kaszálás elmaradása és a beerdősülés fenyegetik állományait. A létfeltételeit biztosító vizes élőhelyek pusztulásával nagymértékben veszélyeztetett, a Duna–Tisza közi homokhátság kiszárításával ottani állománya nagyon lecsökkent.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítették: A: Molnár V. Attila, A: Csábi Miklós.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Pompás sisakoskosbor

Pompás sisakoskosbor

Anacamptis elegans (Heuff.) A. Molnár & Lovas-Kiss

Elterjedési területe kevéssé feltárt, Szlovákiában, Ukrajnában, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Bulgáriában ismert. Kis-Ázsiában és Közép-Ázsiában jelenléte valószínű. Nálunk elsősorban síkvidéki taxon. Jó vízellátottságú termőhelyek faja, elsősorban bázikus kémhatású talajokon fordul elő, lápokban, lápréteken, mocsárréteken, magassásosokban, magaskórósokban, üde kaszálókon találjuk. Nyárelőn nyíló virágait hártyásszárnyúak porozzák meg. Ahol a mocsári sisakoskosborral együtt fordul elő, átmeneti formák is megjelennek. A vizes élőhelyek pusztulásával és az általános szárazodással sokfelé nagymértékben veszélyeztetett.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítették: A: Molnár V. Attila, B: Csirmaz Kálmán.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Majomkosbor

Majomkosbor

Orchis simia Lam.

Atlanti–(szub-)mediterrán flóraelem. Elterjedésének északi határa Dél-Angliától Magyarországon és a Krím félszigeten át Iránig húzódik. Mész- és melegkedvelő, fényigényes, tűri a nyári szárazságot. Molyhos tölgyes bokorerdők, mészkedvelő tölgyesek (ritkán gyertyános-tölgyesek), pusztafüves lejtők növénye. A bíboros és a vitézkosborral rendszeresen képződnek hibridjei. Hollandiában azt tapasztalták, hogy a legeltetés felhagyása után előretörő tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) kiszorítja a fajt addigi élőhelyéről. A nitrogénformák ülepedésének kedvezőtlen hatását is leírták. A kaszálás és az avar eltávolítása megnöveli virágzási hajlandóságát. Állományai a Mecsekben és a Villányi-hegységben nagy egyedszámúak, stabilak, másutt sérülékenyek.

Molnár V. Attila

A fényképeket készítette: Molnár V. Attila.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Borsos O. 1963: Geobotanische Monographie der Orchideen der pannonischen und karpatischen Flora VII. – Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Biologica 6: 43–81.

Csiky J. & Judik B. 1998: Az Orchis simia Lam. előfordulása az Északi-középhegységben. – Kitaibelia 3: 129–130.

Raksányi Zs. 2002: Orchis simia Lam. a Sümeg-Tapolcai háton. – Kitaibelia 7: 282.

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Bíboros kosbor

Bíboros kosbor

Orchis purpurea Huds.

Európa nagy részén előforduló robusztus, feltűnő növény. Elterjedési területe északon a német–lengyel–ukrán határig húzódik, délen az Ibériai-félszigetet csak érinti. Hazánkban főleg karbonátos talajokon jellemző, domb- és hegyvidéken. Széles ökológiai tűrőképességének köszönhetően zárt bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, cseresekben, melegkedvelő és száraz tölgyesekben, szegélyeken, sztyepréteken fordul elő. Gyakorta megtelepszik gyümölcsösökben, gesztenyésben, parlagokon, aranyvesszősben, útrézsűkben. Elterjedésének súlypontja a középhegységekben van, de a hegységeket kísérő dombvidékeken is gyakori, az Alföldön meglehetősen ritka, de az utóbbi időben több új állománya bukkant fel. Jelenleg hazánkban nem veszélyeztetett.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítette: Molnár V. Attila.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Vitézkosbor

Vitézkosbor

Orchis militaris L.

Eurázsiai flóraelem, amelynek elterjedése északon a Baltikumig, délen a Balkánig húzódik. Az egyik leggyakoribb, inkább mészkedvelő orchideánk, a talaj vízellátottságát tekintve tág tűrésű. Hazai termőhelyei hegyi, homoki és sztyeprétek, láprétek, valamint fényben gazdag bokorerdők, ritkás cseres- és mészkedvelő tölgyesek és ezek szegélyei. Extenzív művelésű gyümölcsösökben, bolygatott felszíneken, homokbányákban, útrézsűkben, töltésoldalakban, szőlőparlagokon, feketefenyő-ültetvényekben is megtelepedik. Virágait hártyásszárnyúak – köztük a háziméh is – látogatják és porozzák meg. Hazai állománya erős, előfordulásainak többségén jelenleg még nem veszélyeztetett.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítették: A: Raksányi Zsolt, B–C: Molnár V. Attila.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Füles kosbor

Füles kosbor

Orchis mascula subsp. speciosa (Mutel) Hegi

Közép-Európa és a Balkán hegyvidékein előforduló taxon, nálunk kollin–montán faj, az Észak-Alföldön egyetlen példánya került elő [Molnár V. A. et al. 2024]. Változatos talajkémhatású, nyílt termőhelyen, félárnyékban vagy időszakos árnyékban fordul elő. Száraz, üde és gyertyános-tölgyesekben, mészkerülő és bokorerdőkben, sziklagyepekben, sziklafüves lejtőkön, karszterdőkben, hegyi réteken, gesztenyésekben, esetleg bükkösökben él. Illat nélküli álnektárvirágait poszméhfajok porozzák meg. Termőhelyei közül a hegyi réteket elsősorban a beerdősülés, a ligetes állományú tölgyeseket az intenzív erdészeti tevékenység és a vadállomány fenyegeti. A vaddisznók a gumókért kitúrják a töveit, ami figyelembe véve a hazai állományok kis egyedszámát jelentékeny veszteségeket okozhat.

Molnár V. Attila

A fényképeket készítették: A–B: Csirmaz Kálmán, C: Molnár V. Attila.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Molnár V. A. et al. 2024: Adatok a Pannon Ökorégió őshonos növényfajainak ismeretéhez I. (1–5). – Kitaibelia 29: 160–172.

Óvári M. 2016: Az Orchis mascula subsp. signifera (Vest) Soó újrafelfedezése a Keszthelyi-hegységben. – Kitaibelia 21: 51–54.

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Sápadt kosbor

Sápadt kosbor

Orchis pallens L.

Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázusban megtalálható taxon. Hazánkban (kollin–) szubmontán–montán faj. Rendszerint félárnyékban fordul elő, ahol a gyepszint borítása legfeljebb 10% körüli. Természetközeli állapotú, ligetes erdőkben, például elegyes karszterdőkben, bükkösökben, gyertyános-, meleg- és mészkedvelő tölgyesekben él, másodlagos élőhelyeken nem telepszik meg. Bodzaszagú virágai nem termelnek nektárt, a lednekfajok (pl. Lathyrus vernus) virágait mímelik, és poszméhek porozzák meg őket. Hazai állományainak kis kiterjedése és kis egyedszáma önmagában is veszélyeztető tényező. Egyes termőhelyeit a túltartott nagyvadállomány fenyegeti, és potenciális veszélyt jelent rájuk az erdőgazdálkodás is.    Virágzatai érzékenyek a késői fagyokra.

Csábi Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítették: C: Raksányi Zsolt, D: Csábi Miklós.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Borsos O. 1963: Geobotanische Monographie der Orchideen der pannonischen und karpatischen Flora VII. – Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Biologica 6: 43–81.

Pelles G. 1996: A sápadt kosbor (Orchis pallens L.) új lelőhelye a Bükk hegységben. – Kitaibelia 1: 65.

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Illatos bibircsvirág

Illatos bibircsvirág

Gymnadenia odoratissima (L.) Rich.

Európában honos, döntően hegyvidéki, mészkedvelő faj. Elterjedésének északi határa Csehországban, délen a Közép-Balkánon húzódik. Hazánkban minden bizonnyal egy hűvösebb klímaidőszak ritka túlélője. Termőhelyei részben vízhatás alatt álló lápok, láprétek, üde hegyi rétek, másrészt félszáraz és szárazgyepek. Alkalmanként anyagnyerő helyeken, felhagyott bányákban is megtelepszik. A faj legtöbb hazai lelőhelyén kis egyedszámából adódóan igen veszélyeztetett, termőhelyeinek az éghajlatváltozás okozta átalakulása, kiszáradása, a települések közelsége, terjeszkedése, valamint a kirándulók taposása fenyegeti.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítették: D: Molnár V. Attila, E: Bauer Norbert.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Sűrűvirágzatú bibircsvirág

Sűrűvirágzatú bibircsvirág 

Gymnadenia densiflora (Wahlenb.) A. Dietr.

Svédországból leírt taxon, amelynek faji önállóságát genetikai vizsgálatok is alátámasztják. Európa jelentős részén előfordul, hiányzik az Ibériai-félszigeten és a Dél-Balkánon. Állományai főleg a magashegységekben (Alpok, Kárpátok) élnek. Üde gyepekben, magaskórósokban, patakok, források mentén fordul elő. Magas virágzó hajtást fejlesztő, robusztus faj erősen illatozó virágokkal. Hazánkban a Zalai-dombság egyetlen pontján, egy felhagyott parlagon kialakult kékperjés gyepben és a Vértesben nagy szittyós (Juncus subnodulosus) lápréten ismerjük egy-egy előfordulását. Bár mindkét lelőhely védelem alatt áll, a települések közelsége korlátozhatja a védelmének lehetőségeit.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítette: Csirmaz Kálmán.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Szúnyoglábú bibircsvirág

Szúnyoglábú bibircsvirág

Gymnadenia conopsea (L.) R. Br.

Egész Európában jelen lévő faj, amelynek áreája keleten Szibériáig húzódik. Hazánkban az Alföldön, valamint domb- és hegyvidékeken egyaránt előfordul. Inkább mészkedvelő. Termőhelyei rétlápok, láprétek, mezofil gyepek és homoki rétek, mocsárrétek, egykor kaszált aljnövényzetű gyümölcsösök és szelídgesztenye-ligetek. Nektártermelő virágait különböző lepkék látogatják és porozzák meg. Az emberi tevékenység (kavicsbányászat, jóléti tavak létesítése, melioráció, csatornarendszer kialakítása, gyepfeltörés, kezelés elmaradása) és az éghajlatváltozással összefüggő drasztikus termőhelyi átalakulások sok helyen veszélyeztetik állományait.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítette: Molnár V. Attila.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Lappföldi ujjaskosbor

Lappföldi ujjaskosbor

Dactylorhiza lapponica (Laest. ex Hartm.) Soó

Arktikus–alpin elterjedésű növény. Skandináviában, valamint az Alpokban és annak peremterületein fordul elő. Európában 140 és 2400 méteres tengerszint feletti magasságok között található meg. Hazánkban eddig egyetlen előfordulása vált ismertté az Ikva-síkon [Dítě D. et al. 2006]. Állománya igen kicsi, legfeljebb néhány tipikus és tucatnyi átmeneti jellegű példányt számlál. Általában bázikus kémhatású talajokon, üde lápréteken, forráslápokban fordul elő. Nálunk kékperjés láprét mélyebben fekvő foltjain él. Hazai állománya a kis egyedszám és a sérülékeny és kis kiterjedésű élőhely miatt fenyegetett. A termőhelyén végzett lecsapolás, a korábbi legeltetés/kaszálás felhagyása miatt a fűavar felhalmozódása, valamint a cserje- és fafajok betelepülése veszélyezteti.

Molnár V. Attila

A fényképeket készítették: D: Molnár V. Attila, E: Makádi Sándor.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Dítě D. et al. 2006: Dactylorhiza lapponica (Laest. ex. Hartm.) Soó, a new taxon for Hungary. – Flora Pannonica 4: 91–97.

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Széleslevelű ujjaskosbor

Széleslevelű ujjaskosbor

Dactylorhiza majalis (Rchb.) P. F. Hunt & Summerh.

Európai elterjedésű flóraelem, amelynek Franciaországtól a Baltikumig, délen az Észak-Balkánig összefüggő áreája van, amelyen túl csak kis diszjunkt előfordulásai ismertek. A mediterrán tájak hegyvidékein vikariáns fajok (pl. D. cordigera, D. saccifera) helyettesítik. Hazánkban domb- és hegyvidékeken él, az Alföldön igen ritka. Fényigényes, élőhelyei láperdők tisztásai, forráslápok, láprétek, mocsárrétek, magaskórósok, néha másodlagos termőhelyeken (parlag, sztyeprét) is megtelepszik időszakosan. A termőhelyi körülmények változására (vízelvezetés, trágyázás, beerdősülés, kaszálás elmaradása) igen érzékeny. Nagymértékben veszélyeztetett, a vizes élőhelyek pusztulásával állománya az utóbbi két évtizedben helyenként drasztikusan lecsökkent.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítette: Molnár V. Attila.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Foltos ujjaskosbor

Foltos ujjaskosbor

Dactylorhiza maculata (L.) Soó

A foltos ujjaskosbor törzsalakjának előfordulása hazánk területén nem bizonyított, korábbi, kőszegi adata a herbáriumi példányok alapján erdei ujjaskosborra (D. fuchsii) vonatkozik. A balkáni–kárpáti elterjedésű, Nagyszeben környékéről leírt erdélyi ujjaskosbor (subsp. transsylvanica) a foltos ujjaskosbor rokonsági köréhez tartozik, nálunk a Zemplénben, mészkerülő mezofil kaszálóréten él. Fényigényes, legfeljebb részleges árnyékot elviselő növény. A környező országokban a síkságtól a montán zónáig fordul elő, leggyakrabban a szubmontán övezetben, lápréteken, dagadólápokon és mezotróf lápokon. Mintegy két héttel később nyílik, mint az erdei ujjaskosbor. Termőhelye növényzetének megváltozására érzékeny, egyetlen ismert hazai populációja kis egyedszámú és igen veszélyeztetett.

Sulyok József & Molnár V. Attila

A fényképeket készítette: Sulyok József.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Wucherpfennig W. 2004: Dactylorhiza transsilvanica (Schur) Soó, eine weitere diploide Sippe aus dem Dactylorhiza maculata-Complex. – Journal Europäischer Orchideen 36: 935–950.

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Erdei ujjaskosbor

Erdei ujjaskosbor

Dactylorhiza fuchsii (Druce) Soó

Euroszibériai elterjedésű faj. A közép-európai magashegységek egyik leggyakoribb orchideája. Hazánkban ritka, kollin–montán elterjedést mutató faj, a Dunántúlon szórványos, részben ideiglenes megtelepedései ismertek, az Északi-középhegységben stabil állományai is élnek. A talaj kémhatására nézve tág tűrőképességű növény. Többnyire mészkerülő bükkösök, gyertyános- és cseres-tölgyesek üde szegélyein, hegyi réteken él, ritkán megtelepszik telepített lucfenyvesekben, továbbá árkokban, homokbányákban, láp- és mocsárréteken, sőt átmenetileg feltűnhet parlagokon, sztyepréteken is. Az éghajlatváltozás következtében megtelepedései valószínűleg egyre kevésbé lesznek sikeresek.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítette: Molnár V. Attila.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.

Magyarország védett hajtásos növényei - Halvány ujjaskosbor

Halvány ujjaskosbor

Dactylorhiza incarnata subsp. ochroleuca (Wüstnei ex Boll) P. F. Hunt & Summerh.

Európai flóraelem, minden bizonnyal egy hidegebb klímájú korszak tanúja, feltűnő túlélője. Jelentős állományai döntően a balti országok és Svédország tőzegmohás lápjaiban, valamint a Központi-Alpokban vannak. További előfordulásai kis példányszámú, térben elszigetelődött állományok, amelyek lokális, hűvös mikroklímazugokban maradtak fenn. Hazánkban a Bakonyaljáról, Zalából és a Duna–Tisza közéről már eltűnt, egyetlen fennmaradt állománya Sopron mellett él, ahol termőhelyét napjainkra nagyrészt körbeépítették, tápláló forrásai közül több elapadt. Élőhelyén a korábbi lápi vegetáció drasztikus változása figyelhető meg. Nálunk végveszélyben lévő, kipusztulással veszélyeztetett orchidea. Ismert megporzói hártyásszárnyúak és bogarak.

Óvári Miklós & Molnár V. Attila

A fényképeket készítették: D: Takács Gábor, E: Csábi Miklós.

A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea.

Irodalom

Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.