Pontuszi nőszőfű
Epipactis pontica Taubenheim
A Törökországból (a Pontuszi-hegységből) leírt [Taubenheim G. 1975] faj elterjedése Európában a Kaukázustól Kis-Ázsia hegyvidékein és a Balkán-félsziget északi részének magasabb hegyvidékein át, a Kárpátokon keresztül az Alpok keleti széléig terjed. Inkább mészkerülő, árnyéktűrő növény, amely hazánk domb- és hegyvidékein fordul elő. A homokkő alapkőzetű területeken helyenként nem ritka. Élőhelyei főleg gyér aljnövényzetű elegyetlen bükkösök, de ritkábban gyertyános-tölgyesekben is megjelenik, üde völgytalpakon. A zárt erdőkhöz és kiegyenlített mikroklímához alkalmazkodott növényt az erdőgazdálkodás veszélyezteti a vágásterületet eredményező fahasználatokkal. A lombkoronaszint eltávolítását nem éli túl, de az élőhely benapozódását még elviseli.
Sulyok József & Molnár V. Attila
 |
| A fényképeket készítette: Csirmaz Kálmán. |
 |
| A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea. |
Irodalom
Sulyok J. & Molnár A. 1996: Az Epipactis pontica Taubenheim Magyarországon. – Kitaibelia 1: 66–70.
Taubenheim G. 1975: Epipactis pontica Taubenheim spec. nov., eine neue Stendelwurz aus Kleinasien. – Die Orchidee 26: 68–74.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése