Frontiers in Ecology and Environment: törökországi kutatásaink visszhangja

Az Ecological Society of America neves folyóirata, a  Frontiers in Ecology and Environment című lap ’Dispatches’ rovatában foglalkozik a nemrégiben megjelent, Graveyards as refuges for Turkish orchids against salep harvesting című cikkünkkel.

 

Az írás elérhető itt (html-ben) vagy itt (pdf-ben).

 

Hivatkozás

Buehler J. (2018): Graveyard refuges for imperiled Turkish orchids. –  Frontiers in Ecology and Environment DOI: 10.1002/fee.1760

Molnár V. A., Nagy T., Löki V., Süveges, K., Takács A., Bódis J.& Tökölyi J. (2017): Graveyards as refuges for Turkish orchids against salep harvesting. – Ecology and Evolution 7: 11257–11264.

 

Temetők, orchideák és gumógyűjtés – cikk az Ecology and Evolution című lapban

Megjelent újabb cikkünk az Ecology and Evolution című folyóiratban. A közleményben a törökországi temetőket, mint az orchideák gumógyűjtéssel szembeni menedékeit vizsgáltuk. A teljes cikk szabadon letölthető innen.

Összefoglalás

A orchideák gumóit évszázadok óta használják téli forró ital (‘salep’) készítéséhez Kis-Ázsiában és a Balkánon. Ez a tevékenység napjainkban a gumós orchideafajok vadon élő állományait jelentősen fenyegeti – különösen Törökországban. Az utóbbi évek kutatásai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy Törökországban a temetők fontos szerepet játszanak az orchideák megőrzésében. Eddig nem álltak rendelkezésre adatok arról, hogy ezek az emberi tevékenység által jelentősen befolyásolt élőhelyek kegyeleti okokból védelmet nyújtanak-e a gumó-gyűjtés ellen. Munkánk során célunk volt, hogy felmérjük a temetőkben folytatott gumógyűjtés intenzitását és megvizsgáljuk, hogy mely tényezők befolyásolhatják a gyűjtési preferenciát. A fajok virágzási idejét irodalmi adatok, gumóméretét, hajtásmagasságát és virágszámát pedig herbáriumi példányok alapján számszerűsítettük. 474 törökországi temető terepi felmérése során 333 temetőben találtunk orchideákat és 311 temetőben gumós fajokat. 14 helyen tapasztaltunk gyűjtést, összesen 17 faj, 530 egyedét (a példányok 9%-át) találtuk kiásva. A temetőkre jellemző viszonylag alacsony gyűjtési intenzitás mellett fontos megemlíteni, hogy általában a gyűjtött állományok esetében sem került kiásásra az összes megtalálható példány. Ugyanakkor az egyes fajok eltérő mértékben veszélyeztetettek. A fajok gyűjtésének intenzitása szignifikáns negatív összefüggést mutat a virágzási idővel: a korábban nyíló fajok nagyobb arányban érintettek. Marginálisan szignifikáns pozitív összefüggést tapasztaltunk a gyűjtési intenzitás és a fajspecifikus gumóméret között. Eredményeink tovább hangsúlyozzák e speciális élőhelyek szerepét a törökországi orchideák megőrzésében.

Abstract

Harvest of orchid tubers for salep production is widespread in Southwestern Asia and the Balkans and constitutes a major conservation risk for wild orchid populations. Synanthropic habitats, such as graveyards are important refuges for orchids and other organisms, and could offer protection from salep harvesting because of their special cultural role. However, little is known about the occurrence and factors influencing harvesting of salep in graveyards. During field surveys of 474 graveyards throughout Turkey, we observed 333 graveyards with orchids, 311 graveyards with tuberous orchids and salep harvest in 14 graveyards. Altogether, 530 individuals of 17 orchid species were collected, representing 9% of the individuals recorded. Harvesting intensity was relatively low and populations were usually not wholly destroyed. However, some species were clearly more affected than others. Salep harvesting risk of orchid species was significantly associated with flowering time, with early-flowering species being more affected. A marginally significant positive relationship with between harvesting risk and species-specific tuber size was also detected. Our data suggest that graveyards might offer some protection against salep harvesting in Turkey, but they also show that some orchid taxa are much more affected than others. Overall, our observations add more weight to the conservation value of these special habitats.

Hivatkozás

Molnár V. A., Nagy T., Löki V., Süveges, K., Takács A., Bódis J. & Tökölyi J. (2017): Graveyards as refuges for Turkish orchids against salep harvesting. – Ecology and Evolution DOI 10.1002/ece3.3562

Új cikk salep termékekben található növények genetikai azonosításáról

Kelet-mediterrán országokban a vadon élő orchideák gumóit továbbra is gyűjtik kereskedelmi céllal, mert szárított gumóikból készítik a ’salep’ nevű port ill. téli frissítő italt. De Boer és munkatársai a minap, a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmányukban a nukleáris riboszomális DNS ITS1 és ITS2 nevű szakaszai segítségével végezték el 55 Iránban, Törökországban, Görögországban és Németországban kereskedelmi forgalomba hozott termékben található növények azonosítását (metabarcoding). Harminc mintából összesen 161 növényi taxont azonosítottak. 13 termék (43%) tartalmazott orchideákat, amelyek 10 talajlakó gumós fajhoz tartoznak. A minták 70%-ában az orchideákat helyettesítő összetevő a Cyamopsis tetraganoloba (guárbab) volt. A tanulmány igazolta, hogy a DNS metabakódolás az nrITS1 és nrITS2 markerekkel alkalmas a salep termékekben használt növényfajok azonosítására. Az ezen markerek szekvenciáinak interspecifikus genetikai távolságainak elemzése a salep-ként gyűjtött legelterjedtebb orchidea-nemzetségeket mutatja. A salepet szolgáltató orchideák sokféleségének és eredetének megértése lehetővé teszi a veszélyeztetett fajok kereskedelmi forgalomba hozatali láncának követését a gyűjtőkhöz és természetes élőhelyeikhez, és így lehetővé teszik az ilyen orchideák vadon élő populációinak védelme vagy fenntartható használata érdekében tett erőfeszítéseket.

Hivatkozás

de Boer HJ, Ghorbani A, Manzanilla V, Raclariu A-C, Kreziou A, Ounjai S, Osathanunkul M, Gravendeel B. 2017 DNA metabarcoding of orchid-derived products reveals widespread illegal orchid trade. Proc. R. Soc. B 284: 20171182. http://dx.doi.org/10.1098/rspb.2017.1182

Szálep céljára gyűjtött orchideagumók azonosítása molekuláris genetikai módszerekkel

A talajlakó orchideák gumóit a Földközi-tenger medencéjnek keleti részétől a a Kaszpi-tengerig terjedő területen szálep céljára gyűjtik. Iránban a megnövekedett középosztály  jólétének következtében a szálep iránti kereslet és a szálep ára jelentősen megemelkedett és a gyűjtés veszélyezteti a vadon élő orchidea-populációkat. A szálepként gyűjtött gumók alakilag csak korlátozottan alkalmasak a fajok azonosítására és így így nehéz megállapítani, hogy a gyűjtés mely fajokra irányul és melyeket fenyeget leginkább. Ghorbani és munkatársai frissen elfogadott cikkükben 133 taxon nrITS, trnL-F spacer and matK szekvenciái segítségével azonosítottak 12 iráni városban, 31 tételben vásárolt 150 orchideagumót, hogy felmérjék mely fajokat érint a salep-gyűjtés. A vizsgált gumók 67%-át sikerült faji szinten azonosítani nrITS szekvenciák alapján, 58%-át trnL-F és 59%-át a matK szekvenciák alapján. A szálep-gyűjtésből származó gumók legnagyobb részét az Orchis (34%), az Anacamptis (27%) és a Dactylorhiza (19%) nemzetségek adták. A cikk hangsúlyozza, hogy Iránban az összes gumós orchidea fajt fenyegeti a kereskedelem, és sürgeti az illegális gyűjtés és a határokon átnyúló kereskedelem ellenőrzését.



A szálepet adó nemzetségek elterjedése Iránban és a főbb piacok elhelyezkedése (csillaggal jelölve).

A szálep céljára gyűjtött gumók azonosítása molekuláris genetikai módszerekkel. B. Az azonosított nemzetségek részesedése. C. a kitöltött körök az adott taxon azonosított gumóinak számát jelölik.

Hivatkozás
Ghorbani, A., Gravendeel, B., Selliah, S., Zarré, S., & de Boer, H. (2016): DNA barcoding of tuberous Orchidoideae: A resource for identification of orchids used in Salep. – Molecular Ecology Resources (accepted for publication)

Cikk az észak-görögországi salep-gyűjtésről

A Görögország északnyugati részén folyó salep-gyűjtésről jelent meg cikk az Oryx című természetvédelmi folyóiratban. (A cikk letölthető innen.)

Több kelet-mediterrán országhoz hasonlóan Görögországban is jelentős hagyománya van az orchideák gumói gyűjtésének. A gyűjtés és a kereskedelem mozgatórugói azonban változnak az idők során. A szerzők azt vizsgálták, hogy mely fajok és nemzetségek gumóit gyűjtik napjainkban és kiváncsiak voltak arra is, hogy folyik-e a fajok termesztése, miként kerül a piacra a termék és milyen gadasági értéket képvisel. Terepmunka mellett 25 strukturált interjút készítettek gyűjtőkkel, utcai árusokkal és egy gyógynövény-bolt tulajdonosaival. Az eredmények azt mutatják, hogy számos orchidea faj gumóival kereskednek, de egyiket sem termesztik, mindannyit vadon gyűjtik. (Korábban Dactylorhiza-fajok gyűjtését Görögországban nem tapasztalták, mostani gyűjtésüket a szerzők szerint a preferált Orchis és Anacamptis fajok megfogyatkozása idézhette elő.) A Görögországban, Albániában és Törökországban gyűjtött gumókat Észak-Görögországban értékesítik kilogrammonként 55-150 eurós áron. A kereslet növekszik, amelynek okát a hagyományos, az ökológiai és alternatív élelmiszerek irán mutatkozó megélénkülő érdeklődésben, valamint a 2009-es gazdasági visszaesésben látják. Görögország és Albánia érintkező hegyvidékein jelenleg folytatott gyakorlat fenntarthatatlannak tűnik, ugyanis nem tapasztalták az anyagumók visszaültetését és a szerzők úgy látják, hogy a példányok magprodukcióját veszélyezteti, hagy a virágzás idején (a termésérlelés előtt) gyűjtik a gumókat.

A témához kapcsolódó korábbi bejegyzések: Iránnal kapcsolatban ill. Törökországról itt és itt.

Hivatkozás

Kreziou, A., de Boer, H., & Gravendeel, B. (2015): Harvesting of salep orchids in north-western Greece continues to threaten natural populations. Oryx DOI: http://dx.doi.org/10.1017/S0030605315000265

Kis törökországi etnobotanika

Az utóbbi időben felértékelődni látszik a természetről, az élőlényekről felhalmozott hagyományos népi tudás. Hazánkban az etnoökológiai ismeretek rohamosan fogyatkozni látszanak. Ennek fényében különösen érdekes volt látni a múlt hónapban, hogy Törökországban milyen széles körben ismerik és használják a vadon élő növényeket. A mostani bejegyzésben ennek néhány momentumát igyekszem bemutatni.

Nálunk vadon élő növényt már csak elvétve fogyasztunk, lassan a hagyományos “gyermek-csemegék” (mint a papsajt) is feledésbe merülnek. Ezzel szemben Törökországban még számos fajt gyűjtenek.

Zsenge spárga (Asparagus) és Smilax hajtásokat gyűjtögető idős asszony Mugla tartományban

 

Fiatal iringó (Eryngium) tőleveleket gyűjtő asszonyok Antalya tartományban

… megkóstoltam: ilyen zsenge állapotban tényleg nem szúr

Piacokon is számos vad növényt árulnak, például csalánt (Urtica)…

… sokféle fűszer- és illatos növényt…

 

… és spárgát (Asparagus acutifolius), amelyet megpárolnak és tojást ütnek rá…

… és díszként vadvirág csokrokat is (köztük néha orchideákat, a képen olasz kosbor (Orchis italica) látható)

Nagy volt a meglepetésünk amikor egy Bodrum környéki kis falu éttermébe betérve az asztalokat számos orchideafaj csokrai díszítették...

... közöttük a Törökországban rendkívül ritka (mindössze néhány példányban előforduló) fajként számon tartott Ophrys lesbis gyönyörű példányaival…

Rövid beszélgetés után kiderült, hogy a helyiek nagyon jól ismerik ezeket a növényeket: néven nevezik őket, a fajok egy részét egymástól megkülönböztetik és még termőhelyi jellegzetességeiket  is számon tartják.

Másnap készségesen megmutatták, hogy hol szedték a ritka Ophrys lesbis-t…

A család legidősebb tagjától, a 85 éves Güllü-től megtudtuk, hogy a szőnyegkészítéshez különböző festőnövényekkel színezett gyapjút használnak…

… ezt a színt például a báránypirosító (Alkanna tinctoria) gyökeréből nyerik

A konyhakertbe is ültetnek orchideákat, például pillangó sisakoskosbort…

… olasz kosbort (Orchis italica)…

… és Robert-sallangvirágot (Himantoglossum robertianum)

Az orchideákat (szálep) vidéken mindenki ismeri. Ez a pásztor Izmir tartományban mutatott Anacamptis papilionacea-t

Az orchideák gumóit (szálep) minden évben néhány héten keresztül gyűjtik, majd megszárítják

Aki szorgalmas egy idényben 30-40 kilogramnyi szárított gumót tud összeszedni

A szálep-gyűjtés nyomait széltében-hosszában és számos faj esetében tapasztaltuk.

Ophrys heterochila

 

 Anacamptis syriaca

Ophrys blitopertha

Ezzel együtt kezd az a véleményem kialakulni, hogy ez a tevékenység sokkal kevésbé fenyegeti a kosborfélék fennmaradását, mint az élőhelyek rombolása, átalakulása, beépítése, degradálódása.

Ezt a bejegyzést Molnár Zsoltnak ajánlom, akinek etnoökológiai témájú akadémiai doktori védésén éppen a törökországi út miatt nem tudtam részt venni.

A szálepgyűjtés és a törökországi orchideák

Törökország földrajzi globálisan is jelentős biodiverzitással rendelkezik, amely az utóbbi évtizedekben komoly válságban van (Şekercioğlu et al. 2011). Az országban ismert több, mint 9000 hajtásos növényfaj mintegy harmada bennszülött. Törökország kitűnik a térségben az orchideák nagy számával (Kreutz 1998). Ugyanakkor a kosborfélék fajainak jelentős visszaszorulása (Kreutz 2004) az élőhelyek megszüntetésén, átalakításán, túllegeltetésén kívül gumóik gyűjtésével is magyarázható (Schönfelder & Schönfelder 2002).

A kosborok szárított gumóit arabul khus yatus sahlab-ként (azaz rókahereként) emlegették, ebből az elnevezésből rövidült a török sahlep és salep. A szárított gumót, annak lisztjét illetve a belőle előállított készítményeket egyaránt nevezik szálepnek. Főként nyálkaanyagokat és keményítőt tartalmaz. Híre messze eljutott, Indiában arannyal fizettek érte, kivonatából erősítő és frissítő italt készítettek. A perzsák és a törökök a szálepet évszázadok óta forró tejbe teszik és gyömbérrel fűszerezik. Napjainkban Törökországban az orchideák gumóit hagyományos török fagylalt (salepi dondurma vagy mara) és egy forró, frissitő ital (salep) készítéséhez használják fel. A törökországi szálepet legalább 10 nemzetség 38 fajából, az ország 5 vidékéről (Kastamonu, Bilecik – Kütahya, Dél-Anatólia (Mugla, Antalya), Délkelet-Anatólia (Maras, Adiyaman és Malatya) és Kelet-Anatólia (Van, Mus, Bitlis) nyerik. Egy kilogramm szárított szálephez 1000–4350 kosbor példány elpusztítása árán lehet hozzájutni, amelyért a gyűjtő kb. 5,6 dollárt kap, a németországi kiskereskedelmi forgalomban ugyanez a mennyiség már háromszor annyit ér (Özhatay et al. 1997). A szálep gyűjtését főleg asszonyok, gyermekek és idősebb férfiak végzik, 1 kilogrammnyi szárított gumót mintegy 10 nap alatt lehet összeszedni. A törökországi belföldi kereskedelmi mennyiséget szinte lehetetlen megbecsülni, de az exportált mennyiség az 1990-es években a korábbinak a sokszorosára nőtt és elérte az évi néhány tízezer kilogrammot. Ez alapján Törökországban évente 10–20 millió (Kasparek – Grimm 1999) vagy 30–40 millió (Sezik 2002) orchidea-példány pusztulását okozza a szálep gyűjtése. Az áru mintegy 15 országba jut el, a nagyobb importőrök Németország, Észak-Ciprus és Hollandia. 

 

1. ábra. A. A kiásott (leánygumójától megfosztott) orchidea; B. Nagykereskedelmi forgalomban kapható instant szálep; C. A szálepet forró tejben, fahéjas ízesítéssel szolgálják fel; D. Idős gumógyűjtő asszony Aydın tartományból; E. Kiásott kosbor és bangó példányok; F. A sallangvirágok gyakori áldozatok; G. Kiásott Anacamptis pyramidalis-ok; H. A temetőkön kívül több más faj esetében is tapasztaltuk gumók gyűjtését, például az Anacamptis coriophora esetében.

Törökországon kívülről eddig kevés információval rendelkeztünk a szálep-gyűjtéssel kapcsolatban, de újabban Iránnal kapcsolatosan kezdték el kongatni a vészharangot (Ghorbani et al. 2014). Bár az orchideák gumóit Iránban is igen régóta gyűjtik az utóbbi időben úgy tűnik, hogy az szálep-gyűjtés és export növekszik. Hét nemzetség tizenhat faja és alfaja esetében dokumentálták a gumók gyűjtését. Becslések alapján 2013 április-júniusi időszakban több, mint 24,5 tonna friss gumót gyűjtöttek egyedül Golestan tartományban három kerületében. Ez a mennyiség – amelynek piaci értéke mintegy 320.000 USD – 5,5–6,1 millió orchidea példány elpusztítása árán volt előállítható. A teheráni bazárban a 2013 május–júliusi időszakban 1,9 tonna szárított orchideagumó cserélt gazdát, amelynek becsült kiskereskedelmi értéke 310.000 USD. Iránban vélhetően a növekvő külföldi kereslet miatt az utóbbi időben nagyon felélénkült a szálep-kereskedelem,.így úgy tűnik, hogy a szálep-gyűjtés jelenlegi gyakorlata Iránban nem fenntartható.

Az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a törökországi temetők számos orchideafajnak szolgálnak menedékül az intenzív legeltetés elől (Kreutz 1998) és – feltételezések szerint kegyeleti okok miatt – a szálep-gyűjtés elől.

2014 áprilisában és júliusában Törökországban összesen 300 temetőt kerestünk fel. Közülük 208 temetőben találtunk orchideákat és összesen 8 temetőben tapasztaltuk orchideagumók gyűjtését (1. ábra); Muğla (3) valamint Antalya, Ordu, Samsun, Kastamonu és Bolu tartományokban (1–1 esetben). Egy temetőben 1–3 faj, összesen 9 faj gyűjtését tapasztaltuk (1. táblázat). Adataink alapján a temetők fontos orchidea élőhelyek Törökországban, de a a szálep-gyűjtés a temetőkre is kezd kiterjedni.

1. táblázat. Szálep céljára gyűjtött orchideák törökországi temetőkben

Fajok	Temetők száma / Gyűjtött példányok száma
Anacamptis fragrans	1 (16)
Anacamptis pyramidalis	1 (50)
Anacamptis syriaca	1 (50)
Himantoglossum jankae	3 (1 + 5 + 19)
Himantoglossum caprinum	1 (2)
Himantoglossum comperianum	1 (1)
Himantoglossum robertianum	2 (6 + 9)
Ophrys minoa	1 (2)
Ophrys speculum	1 (3)

A munkát a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt támogatta. A projekt az EU támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Irodalom

Ghorbani A., Gravendeel B., Naghibi F. & de Boer H. (2014). Wild orchid tuber collection in Iran: a wake-up call for conservation. – Biodiversity and Conservation 23: 2749–2760.

Kasparek, M. & Grimm, U. (1999): European trade in turkish salep with special reference to Germany. – Economic Botany 53(4): 396–406.

Kreutz C.A.J. (1998): Die Orchideen der Türkei. Beschreibung, Ökologie, Verbreitung, Gefährdung, Schutz. – Kreutz & Seckel Verlag, Landgraaf, Netherlands. 766 pp.

Kreutz C.AJ. (2004): Neue und interessante Funde im Südosten der Türkei, sowie Bemerkungen zum ständigen Rückgang der Orchideen in diesem Land. – Journal Europaischer Orchideen 36(4): 1045–1059.

Özhatay, N., Koyuncu, M., Atay, S. & Byfield, A. (1997): A study on natural medicinal plants trade of Turkey. – Society for Protection of Natural, İstanbul.

Schönfelder, M. & Schönfelder, H. (2002): Türkei – Vernichtung des besten derzeit bekannten Ophrys isaura-Standortes durch Ausgrabung. – Ber. Arbeitskrs. Heim. Orchid. 18(2): 125.

Şekercioğlu, Ç. H., Anderson, S., Akçay, E., Bilgin, R., Can, Ö. E., Semiz, G., Tavşanoğlu, Ç. Yokeş, M. B., Soyumert, A., İpekdal, K., Sağlam, İ. K., Yücel, M. & Dalfes, N. H. (2011): Turkey’s globally important biodiversity in crisis. – Biological Conservation 144(12): 2752–2769.

Sezik, E. (2002): Turkish Orchids and salep. – Acta Pharmaceutica Turcica 44: 151–157.

A salep-gyűjtés Iránban is veszélyezteti az orchideákat

Amint arról már itt a blogban is többször szó esett, Törökországban jelentős mennyiségben gyűjtik az orchideafajok gumóit (salep) frissítő ital és jégkrém nyers- (vagy adalék-) anyagául. A gyűjtés intenzitása és a salep exportja az utóbbi évtizedekben jelentősen növekszik és mindez nagyon komolyan veszélyezteti számos orhideafaj populációinak fennmaradását.

Törökországon kívülről eddig viszonylag kevés információval rendelkeztünk a salep-gyűjtéssel kapcsolatban, de a Biodiversity and Conservation című folyóiratban ma megjelent közleményben a perzsa és belga szerzők Iránnal kapcsolatosan kezdték el kongatni a vészharangot.

A vadon élő orchideák régóta gyűjtik és használják a tradicionális gyógyászatban és fagylalt gyártáshoz Iránban. Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, hogy az illegális salep-gyűjtés és export növekszik. A tanulmány célja, hogy: (1) meghatározza a gumóikért gyűjtött vadon élő orchideafajokat és fontosabb gyűjtőkörzeteket Iránban; és (2) tanulmányozza a jelenlegi gyűjtési státus és a kereskedelmi lánc volumenének hatását orchidea-populációkra. A munka során terepi megfigyelésekkel és piaci felmérésekkel mérték fel a gyűjtött fajok körét és a gyűjtés ’forró pontjait” és dokumentálták a gyűjtés és kereskedelem nagyságrendjét.

 

A. A piros szaggatott vonallal jelölt terület az orchideák által benépesített terület Iránban, a zöld csillagok jelölik a tanulmányozott piacokat; B. Golestan tartomány és annak fő orchideás területei (kék szaggatott vonallal jelölve), a vizsgált piacokat piros csillagok jelzik.  

Hét nemzetség (Anacamptis, Dactylorhiza, Himantoglossum, Ophrys, Orchis, Platanthera, Steveniella) tizenhat faja és alfaja esetében dokumentálták a gumók gyűjtését.

A-B. gumójukért kiásott majomkosborok,  C-D. a friss gumókat a talaj lemosása után vízben tartják. A különböző méretű gumók kölönböző fajoktól származnak; E. Dactylorhiza fajok ujjasan osztott szárított gumói, F. Tojásdad alakú, szárított gumók

Becslések alapján 2013 április-júniusi időszakban több, mint 24,5 tonna friss gumót gyűjtöttünk egyedül Golestan tartományban három kerületében. Ez a mennyiség – amelynek piaci értéke mintegy 320.000 USD tehát kb. 76 millió magyar forint – 5,5–6,1 millió orchidea példány elpusztítása árán volt előállítható. (Azaz egy példány mintegy 13 forintot jövedelmezett.) A teheráni bazárban a 2013 május–júliusi időszakban 1,9 tonna szárított orchideagumó cserélt gazdát, amelynek becsült kiskereskedelmi értéke 310.000 USD (azaz kb. 74 millió forint). Iránban az utóbbi időben nagyon felélénkült a salep-kereskedelem, vélhetően a növekvő külföldi kereslet miatt. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a salep-gyűjtés jelenlegi gyakorlata Iránban nem fenntartható hosszú távon. 

A salep piaci árának változása a 2013-as szezonban: Golestan tartományban (kék vonal) és Nyugat-Azarbajan tartományban (piros vonal)

Az orchidea populációk megőrzésére a szerzők három javaslatot tesznek: hosszú távon speciális orchidea-védelmi területek kijelölését és fenntartható gyűjtési gyakorlat kialakítása; középtávon DNS-alapú molekuláris azonosító rendszer fejlesztése (amely segítheti vonalkód a gyűjtés monitorozását és ellenőrzését; és rövid távon a jelenlegi szabályozás erősítése, a legveszélyeztetettebb területeken a szigorúan ellenőrzött gyűjtési tilalom bevezetése szükséges, hogy elkerüljék a salep-gyűjtés orchidea állományokra gyakorolt katasztrofális hatásait elkerüljék.

Forrás:

Ghorbani A., Gravendeel B., Naghibi F. & de Boer H. (2014). Wild orchid tuber collection in Iran: a wake-up call for conservation. – Biodiversity and Conservation 23: 2749–2760.