Adatközlő cikksorozat a Kitaibelia-ban

2016. februárjában harangoztuk be a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza című kötet térképeihez képest új adatokat közre adó cikksorozatot. A sorozat első része a Kitaibelia 21(1) számában jelent meg. Ebben 14 szerzőtől 297 taxon adatai jelentek meg, 247 flóratérképezési negyedkvadrátból.

A sorozat második része is lassan összeáll, ebben több mint 640 taxonról, 284 flóratérképezési negyedkvadrátból szerepelnek adatok 9 szerzőtől, amely várhatóan a 21(2) számban fog megjelenni idén decemberben.

 

A tervezett harmadik részhez várunk további adatokat a kitaibelia@unideb.hu email címen.

Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához

Megjelent a Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához című tervezett (és korábban beharangozott) cikksorozat I. része a Kitaibelia című folyóiratban.

Közleményünk célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. Összesen 297 edényes taxon előfordulási adatait közöljük az ország egész területéről, mintegy 247 flóratérképezési negyedkvadrátból. Az adatok között a ritkább taxonok (például Armoracia macrocarpa (Waldst. et Kit.) Kit. ex Baumg., Samolus valerandi L., Epipactis voethii Robatsch) mellett országosan elterjedt, de többékevésbé adathiányos fajok (például Ranunculus ficaria L., Viola kitaibeliana Roem. et Schult., Gagea villosa (M. Bieb.) Duby), illetve adventív fajok (például Cymbalaria muralis G. Gaertn., B. Mey. et Scherb., Potentilla indica (Andrews) Focke, Tragus racemosus (L.) All.) esetében is közöljük az atlasz térképeihez képest újnak bizonyuló lelőhelyeket.

A teljes cikk letölthető innen.

A sorozat folytatása következik az idei 2. számban.

Cikksorozat a KITAIBELIA-ban

Kiegészítések a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához

A hazai terepbotanika egyik jelentős mérföldkövéhez érkezett el, amikor a közelmúltban megjelent a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza – Atlas Florae Hungariae (Bartha et al. 2015). A hazai flóra módszeres, a közép-európai flóratérképezéssel összehangolt feltárásának gondolata 1999-ben, a III. Aktuális Flóra és Vegetációkutatás konferencián vetődött fel. Azóta a Magyarország területét lefedő több, mint 2800 KEF-kvadrát felmérése megtörtént. A munkában 171 terepi felmérő vett részt. Az adatsorba bedolgozásra kerültek a közép-európai-flóratérképezési azonosítóval (Niklfeld 1997) ellátott publikált előfordulási adatok, valamint számos taxon esetében herbáriumi adatok is.

Az elterjedési adatokat ilyen finom léptékben megjelenítő, ekkora területet lefedő és ennyi taxont feldolgozó mű törvényszerűen hordoz hiányosságokat. A most megjelent térképek többsége kiegészíthető (i) kvadrátazonosító nélkül publikált adatokkal, (ii) publikálatlan, ’elfekvő’ adatokkal vagy (iii) herbáriumi anyag feldolgozásával. Az elkövetkező évek fontos feladata az Atlaszban megjelent térképek pontosítása, kiegészítése. Erre, vagyis adatok megküldésére a flóratérképezési program számára, tettek is felhívást a kötet szerkesztői. Ugyanakkor a jelentőséggel bíró adatok esetében talán nem érdemtelen a primer lelőhelyadatok publikálása sem.

A hazai növényvilág jobb megismeréséért és védelméért fáradozó szakmai folyóiratok eddig is nagyszámú florisztikai cikket közöltek, amelyek jellemzően területi, esetleg taxonómiai alapon gyűjtötték egy csokorba az adatokat. A flóraatlasz megjelenése egy új tematika lehetőségét is felveti: a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképein nem szereplő, publikálatlan adatok egybegyűjtését. Terveink szerint a Kitaibelia-ban elindítunk egy cikksorozatot, amelynek célja az Atlasz adatbázisának struktúrájával kompatibilis, dokumentált adatközlés. A sorozatban reményeink szerint sok szerzős közlemények fognak megjelenni, az egyes adatok esetében pedig feltüntetésre kerül az adat szerzőjének neve.

A sorozat első részéhez várjuk a közreműködők jelentkezését! Az országosan vagy regionálisan ritka, szórványos vagy adathiányos taxonok legalább KEF-kvadrát szintjén újnak bizonyuló előfordulási adatait, amelyeket a szerzők más tematikájú cikkekben nem szándékoznak publikálni. Az adatközlés taxonómiai-nevezéktani alapjának maga az Atlasz (Bartha et al. 2015), az ebben nem szereplő taxonok esetében széles körben elfogadott művek (Flora Europaea, Atlas Florae Europaeae, IPNI, The Plant List, Euro+Med Plantbase, kritikus taxonok nemzetközi monográfiái) tekintendők.

Adatközlésnél a következő attribútumokat kérjük megadni:

* taxon-név

* település (közigazgatási hovatartozás)

* pontos lelőhely (dűlőnév vagy más, könnyen azonosítható viszonyítási pont megadásával)

* KEF-kvadrát azonosítója

 

* észlelés ideje

* herbárium

* releváns irodalmi hivatkozás

* adatszolgáltató neve

Példa:

 

Az adatok ellenőrizhetősége érdekében javasoljuk bizonyítópéldányok elhelyezését valamely közgyűjteményben (például MTM Növénytára, Debreceni Egyetem herbáriuma).

Miért a Kitaibelia?

Az Atlaszban összesen 25 folyóiratnak 269 cikkét hivatkozták, legnagyobb számban a Kitaibelia-t (117 cikk).

 

 

Ez egyfelől megnyugtató visszaigazolása az erőfeszítéseinknek, másrészt pedig kihívás is a jövőre nézve. Bízunk benne, hogy lapunk továbbra is a hazai terepbotanika népszerű fóruma marad.

A cikksorozat első része a Kitaibelia 21(1) füzetében fog megjelenni, amelyhez még örömmel fogadunk adatokat a kitaibelia@unideb.hu email címen.

 

Takács Attila & Molnár V. Attila

szerkesztők

Hivatkozott irodalom

Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.

Niklfeld H. (1971): Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. – Taxon 20: 545–571.