Előadás: A biciklisek ellensége és a klímaváltozás nyertese - A királydinnye

Megtekinthető Youtube-on A biciklisek ellensége és a klímaváltozás nyertese - A királydinnye című előadásom.

A növénytan néha „húsba vágó” kérdésekkel foglalkozik. A mai előadásban a kerékpárosok ellenségét és az éghajlatváltozás nyertesét: a királydinnyét (Tribulus terrestris) mutatom be. Ez az alacsony, apró sárga virágú növény sokaknak egy bosszantó kerékpárdefektről jut eszébe. Botanikai szempontból azonban különösen érdekes: gyorsan növekszik, jól hasznosítja a napsütötte, meleg élőhelyeket, és tüskés termései révén könnyen terjed. Szó lesz arról, hogy miért ilyen sikeres, hogy vélekednek róla a biciklisek, szervizek és kutyások. Végül számba vesszük a védekezési lehetőségeket is.

További olvasnivaló.

Előadás: Mit kaptunk a növényektől?

Megtekinthető Youtube-on a Mit kaptunk a növényektől? című előadásom.

„Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé” – mondja Ézsaiás könyve. A bibliai kép eredetileg az emberi élet törékenységéről beszél, mégis különös erővel emlékeztet valamire, amit a modern ember hajlamos elfelejteni: testünk, táplálékunk, lélegzetünk, kultúránk és történelmünk mélyen növényi eredetű.

A növények annyira magától értetődően vesznek körül bennünket, hogy többnyire háttérnek látjuk őket. Erdőként, mezőként, kertként, fasorként, búzatáblaként vagy virágcsokorként vannak jelen az életünkben. Pedig nem díszletei, hanem alapfeltételei az emberi létezésnek. Belőlük készül a kenyér, a ruha, a papír, a bútor, a hajlék, a gyógyszer, a fűszer, a tüzelőanyag és számtalan mindennapi tárgy. Még akkor is növényekből élünk, amikor húst, tejet vagy tojást fogyasztunk, hiszen az állatok tápláléka is végső soron növényi eredetű.

 

További olvasnivaló.

Előadás: Széchenyi Zsigmond növényismerete

Megtekinthető Youtube-on a Széchenyi Zsigmond növényismerete című előadásom.

Széchenyi Zsigmond egyike a kedvenc íróimnak. Nemcsak eredeti stílusa szórakoztató, de kiváló megfigyelőképessége és példaadó vadászi hozzáállása is megsüvegelendő: „A vadászat vadűzés és erdőzúgás. De több erdőzúgás.” – írta.

Élethosszig tartó, legendás vadásszenvedélye közismert, bár megjegyzendő, hogy már az afrikai és alaszkai expedíciókon is fényképezett és beszámolt róla, hogy mennyivel nehezebb megfelelő távolságból és jó fényviszonyok között, valamint szép háttér mellett kamerával „elejteni” egy vadat, mint puskával. Vonzódása a növényvilághoz alig kapott figyelmet.

Ebben az előadásban a műveiben itt-ott felbukkanó, növényekhez kapcsolódó idézeteket olvasom fel, kommentálom és a mesterséges intelligencia segítségével készült képek segítségével illusztrálom.

További olvasnivaló.

Előadás: Darwin, a botanikus

Megtekinthető Youtube-on a Darwin, a botanikus című előadásom.

Charles Darwin nevét legtöbben az evolúcióval és az 1859-ben megjelent A fajok eredete című művével kapcsolják össze. A Beagle nevű vitorlás fedélzetén, 1831 és 1836 között tett utazása fontos megfigyelésekkel alapozta meg gondolkodását. Fő tétele szerint a természetes kiválasztódás felelős azért hogyan azok az öröklődő tulajdonságok, amelyek adott környezetben növelik a szaporodási sikert gyakoribbá válnak.

Ám Darwin növénytani kutatások terén is úttörő, sokoldalú és eredeti munkát végzett. Joseph Dalton Hookernek azt írta 1861-ben: „Soha életemben nem érdekelt semmi jobban, mint az orchideák.” Botanikai munkálkodása során több érdekes felfedezést tett és számos későbbi kutatást inspirált.

 

További olvasnivaló.

Lenyűgözően hatékony geometria...

Debreceni egyetemi kutatói ösztöndíj program (EKÖP) – 2026

A Debreceni Egyetem 246 hallgatója, doktorandusza, doktorvárományosa és oktatója szerepelt sikerrel az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) pályázatán és a következő 6-12 hónapban támogatásban részesülnek. Oklevelüket ünnepélyes keretek között, 2026.szeptember 25-én vették át Prof. Kun Ferenctől, a DE tudományos elnökétől.

Az ösztöndíjasok pályázataikban vállalták, hogy a tanév során témavezető felügyeletével kutatási tevékenységet végeznek, amelynek eredményét népszerűsítik és az intézményi EKÖP konferencián is bemutatják. Ugyancsak kötelező vállalás volt valamennyi kategóriában, hogy a nyertesek közreműködnek a felsőoktatási intézmény hallgatóinak felzárkóztatásban, illetve a tehetséggondozásban.

A DE TTK Növénytani Tanszék és Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Botanika Program két doktorandusza, Molnár-Bak Henrietta (témavazető: Dormán-Fekete Réka) és Kis Szabolcs (témavezető: Molnár V. Attila) részesült az elismerésben! Jó munkát Heni és Szabi!

Minden díjazottnak gratulálunk és eredményes munkát kívánunk!

A nyertesek listája és kutatási témáik itt olvashatók. 

Előadás: Nagy magyar botanikusok

Megtekinthető Youtube-on a Nagy magyar botanikusok című előadásom.

A magyar botanika története több évszázados, gazdag és sokszínű hagyományra épül. A korai füveskönyvektől és gyógynövényes munkáktól a flórakutatáson, növényrendszertanon, mikológián, algológián és paleobotanikán át a modern növényökológiáig sokféle irányban születettek maradandó eredmények. A magyar botanikusok munkája abban a kitartó és aprólékos kutatásban ragadható meg, amely feltárta a Kárpát-medence és a környező tájak növényvilágát, rendszerezte a fajokat, leírta az élőhelyeket, és érthetőbbé tette a növények szerepét a természetben és az emberi környezetben.

Ez az előadás a legjelentősebb magyar botanikusok munkásságát mutatja be rövid, közérthető formában. Célja, hogy az érdeklődők képet kapjanak arról, kik voltak azok a kutatók, akik könyvekben, herbáriumokban, laboratóriumokban, erdőkben, lápokon, hegyvidékeken vagy éppen mikroszkóp mellett dolgozva hozzájárultak növényvilágunk megismeréséhez és a botanika fejlődéséhez. Az egyes ismertetésekhez kapcsolódó, az adott kutató hiteles portréján alapuló, mesterséges intelligencia (AI) segítségével készült illusztrációk nem arcképek kívánnak lenni, hanem azt teszik láthatóvá, mivel foglalkozott az adott kutató. Így az előadás egyszerre ad rövid tudománytörténeti áttekintést és vizuális kapaszkodót a növénytan sokféle munkamódszeréhez.

 

További olvasnivaló.