Mi fán terem a botanikus? 3.

Csató János (1833–1913) — földbirtokos, vármegyei főjegyző, majd alispán.

1849-ben Bem seregében szolgált; később Alsó-Fehér vármegye vezető tisztviselője lett. Jelentős botanikai és madártani gyűjteményt hozott létre, Erdély flórájának kutatásában és a borókák vizsgálatában is részt vett. Tizenéves honvédből lett szenvedélyes gyűjtő: herbáriuma mintegy hatvanezer növénypéldányt számlált. Madárgyűjteménye is közel háromezer példányból állt. Gyűjteményeit a nagyenyedi kollégiumnak ajándékozta; növényei 1912-ben kerültek oda, és a későbbi kutatók számára is megőrizték erdélyi gyűjtőútjainak adatait.

Válogatott művek:

Csató J. (1886): Juniperus Kanitzii (J. sabina × communis). Magyar Növénytani Lapok 10: 145–146.

Növényneveink eredete 10.

Farkasalma (Aristolochia). 

Nyelvújítás előtti növénynév: már 1470 körüli glosszában adatolható, később a füveskönyvekben és a népnyelvben is elterjedt. Az alma tagot a gömbölyded föld alatti részekkel és a termés alakjával hozzák kapcsolatba; a farkas előtag a vad, emberi tápláléknak alkalmatlan, ártalmas növények névtípusába illik. A mai közönséges farkasalma jellemzőit ezért nem célszerű a teljes régi névanyag egyetlen magyarázatává tenni. Latin lupinum malum és német Wolfsapfel megfelelője is ismert. Az átvétel iránya vitatott: Vörös latin mintát valószínűsít, Rácz a német név magyarból való fordításának lehetőségét tárgyalja. Régi, népi használatú nemzetségnév; pontos keletkezéstörténete nem teljesen tisztázott. (Rácz 2001a: farkasalma szócikk; Vörös 2008: 160–161.)

Irodalom

Vörös É. 2008: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. – Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet, Debrecen. Elérhető: https://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf

Rácz J. 2001a: A farkas állatnév összetett növényneveinkben. – Magyar nyelvőr 125(2): 187–202. Elérhető: https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1252/125207.htm

Ismeretterjesztő cikk a királydinnyéről az Élet és Tudományban

 

Mi fán terem a botanikus? 2.

Benkő József (1740–1814) — református lelkész, történetíró, nyelvész.

Erdély növényvilágának kutatója, a magyar növénytani szaknyelv és a Linné-féle nevezéktan hazai meghonosításának fontos alakja. Nála a lelkészi szolgálat, a történetírás és a természetrajzi kutatás szorosan összekapcsolódott. Középajtai kertjében több száz növényfajt nevelt, így a növényismeretet élő gyűjteményen is gyakorolhatta. Érdeklődése a mindennapi gazdálkodásra is kiterjedt: 1792-ben külön könyvet jelentetett meg a dohányról, termesztéséről és használatának ártalmairól. Erdély növényvilágát összefoglaló nagy flóraműve viszont kéziratban maradt, és nem őrződött meg teljes egészében.

Válogatott művek:

Benkő J. (1783): Nomenclatura botanica. Füszéres nevezetek. In: Molnár J. szerk.: Magyar Könyv-ház. I. Pozsony, 317–432.

 

Előadás: Mocsár, méreg és múlt: Nyomozás a gyilkos csomorika után

Megtekinthető Youtube-on a Mocsár, méreg és múlt: Nyomozás a gyilkos csomorika után című előadásunk.

A növénytan néha halálos rejtélyek nyomába ered. A mai előadás a gyilkos csomorika nevű, a vízrendezések és lecsapolások előtt elterjedtebb, ma ritka és védett mérgező növény egykori elterjedését, népi neveiet és a hozzá kötődő mérgezési esetek történetét feltáró kutatásunk eredményeit mutatja be.

 

További olvasnivaló. 

Előadás: Orchideák és gombák: Kölcsönösség vagy kizsákmányolás?

Növényneveink eredete 9.

Csillagfürt (Lupinus).

Tudatos magyar botanikai névalkotás, amely Diószegi és Fazekas nyelvújítás kori nevezéktanában honosodott meg. A csillag a tenyeresen összetett, sugarasan elhelyezkedő levélkékre, a fürt a fürtös virágzatra vonatkoztatható; a Czuczor–Fogarasi-szótár külön is kiemeli a csillagforma leveleket. Rácz egy régi, a csillagokból nyert tápláló erőről szóló hiedelmet is összekapcsol a névvel; ez nem azonos a névalkotás közvetlen dokumentálásával. A szó nem a latin Lupinus fordítása: annak névadási hátterében a latin lupus, „farkas” állatnév áll. A csillagfürt sikeres szaknyelvi újításként a köznyelvben és a kertészeti nyelvben is elterjedt. (Czuczor–Fogarasi 1862: 997; Rácz 2000d; Rácz 2001a, farkasbab szócikk; Simoncsics 2017: 83.)

 

Irodalom

Czuczor G. – Fogarasi J. 1862: A magyar nyelv szótára. I. kötet. – Emich Gusztáv, Pest. Elérhető: https://mek.oszk.hu/05800/05887/

Rácz J. 2000d: Húr szavunk a növénynevekben. – Magyar nyelvőr 124(2): 239–247. Elérhető: https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1242/124209.htm

Rácz J. 2001a: A farkas állatnév összetett növényneveinkben. – Magyar nyelvőr 125(2): 187–202. Elérhető: https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1252/125207.htm

Simoncsics P. 2017: Növénynevek magyarázó szótára. – Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani Tanszék, Szeged–Sopron–Gödöllő. (Tilia 18.) Elérhető: https://real-j.mtak.hu/21196/7/315-331-PB.pdf