Scientia amabilis: Szeretetre méltó tudomány

2026. november 9., hétfő

Mi fán terem a botanikus? 21.

Vajda László (1890–1986) — banktisztviselő, növényfotográfus.

Banki munkája mellett, majd nyugdíjasként vált jelentős növénygyűjtővé és mohakutatóvá. Mohaflorisztikai közleményei alapján önálló kutatói teljesítménye is jól dokumentálható. Tudományos közleményeinek mintegy négyötöde a nyugdíjba vonulása után született. Gyűjteményében a sok ezer préselt virágos növény mellett körülbelül harmincezer mohakapszula volt: a mohákat ilyen kis papírtasakokban őrzik. Fényképezett is, és felvételei Jávorka Sándor és Csapody Vera növényismereti munkájába is bekerültek.

Válogatott művek:

Vajda L. (1953): Neuere Beiträge und bryogeographische Beobachtungen zur Moosflora Ungarns. Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 45, series nova 4: 23–33.

Boros Á. & Vajda L. (1963): A Bakony dolomitjának mohaflórája. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1: 281–286.

2026. november 8., vasárnap

Növényneveink eredete 30.

Szamárkenyér (Echinops).

Népi növénynév; a szamár és a kenyér összetétele a szúrós kórót állati eledelként jeleníti meg. Az Echinops gömbös virágzati fejei is támogatják a kenyérrel, cipóval való képszerű társítást, de önmagukban nem bizonyítják a szó keletkezését. Közismertségéhez Petőfi Az alföld című verse is hozzájárult. Mágocsy-Dietz 1923-ban Kiskőrös környékéről gyűjtött növények alapján megerősítette, hogy ott szamárkenyérnek az Echinops ruthenicus növényt nevezik. Beszámolója szerint a név szakirodalmi rögzítésében Borbás Vince névgyűjtése fontos szerepet játszott. Más tájakon egyéb tüskés kórókat is jelölhetett; a mai szaknyelv az Echinops nemzetségre alkalmazza. (Mágocsy-Dietz 1923: 122–123; Simoncsics 2017: 285.)

Irodalom

Mágocsy-Dietz S. 1923: Szamárkenyér. – Magyar nyelv 19(5–6): 122–123. Elérhető: https://real-j.mtak.hu/15360/1/MagyarNyelv_1923.pdf

Simoncsics P. 2017: Növénynevek magyarázó szótára. – Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani Tanszék, Szeged–Sopron–Gödöllő. (Tilia 18.) Elérhető: https://real-j.mtak.hu/21196/7/315-331-PB.pdf

Mi fán terem a botanikus? 20.

Vajda Ernő (1889–1980) — ügyvéd, természetfotográfus.

A magyar növényfotózás jelentős alakja. Növényismereti és florisztikai munkássága a fényképezéssel kapcsolódott össze: a növényeket és élőhelyeiket tudományosan használható módon dokumentálta. Felvételeinek túlnyomó részét egy 9 × 12 centiméteres képméretű Voigtländer Bergheil kamerával készítette. A magyar növényvilág képeskönyve című munkája idegen nyelvű kiadásokban is eljutott az olvasókhoz. Öreg fák című albumában a fényképeket Devecseri Gábor versei kísérték.

Válogatott művek:

Vajda E. (1956): A magyar növényvilág képeskönyve. Művelt Nép, Budapest. 54 p. + 120 képtábla.

2026. november 7., szombat

Növényneveink eredete 29.

Szamárbogáncs (Onopordum).

A szamár és a bogáncs összetétele; a tüskés kórók állati táplálékként való megnevezésének hagyományába illik. A német Eselsdistel azonos jelentésű név, amelyet Vörös a magyar szó fordításos mintájának tekint. A szamár előtag nem valamely virágrész szamárhoz hasonló alakját írja le, hanem a durva, szúrós növény és az állat kapcsolatát fejezi ki. A szamárbogáncs nevet Mágocsy-Dietz 1923-ban Wagner 1908-as gyomnövénykönyvéből is idézi, népi használatú nevek között. A növény régebbi szamártövis, szamárrózsa nevei más korú megnevezések. Ezért a szamárbogáncs pontos alakját nem indokolt automatikusan középkori vagy Diószegiék által alkotott névként besorolni. Népi használatú, fordításos eredetű szaknév. (Mágocsy-Dietz 1923: 122–123; Vörös 2008: 365.)

Irodalom

Mágocsy-Dietz S. 1923: Szamárkenyér. – Magyar nyelv 19(5–6): 122–123. Elérhető: https://real-j.mtak.hu/15360/1/MagyarNyelv_1923.pdf

Vörös É. 2008: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. – Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet, Debrecen. Elérhető: https://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf

Mi fán terem a botanikus? 19.

Trautmann Róbert (1873–1953) — építészmérnök.

A menták specialistája volt, Jávorka flóraművének munkatársa. 1920-ban egy szentendrei építkezésen figyelt fel arra a rózsára, amelynek vizsgálatába Degen Árpádot is bevonta; a növény szentendrei rózsa néven vált ismertté. A felfedezés helye a Pismány-hegyen volt; a rózsa megóvása érdekében az építkezést is módosították. Termőhelye 1941-ben védelmet kapott. A növény szaporított utódai botanikus kertekbe is eljutottak, így a mérnök figyelmes megfigyeléséből helyszíni és kerti megőrzés egyaránt született.

Válogatott művek:

Trautmann R. (1927): Mentha falcata nov. sp. Magyar Botanikai Lapok 25(1–12): 90–96.

2026. november 6., péntek

Mi fán terem a botanikus? 18.

Priszter Szaniszló (1917–2011) — jogász, banktisztviselő, később hivatásos botanikus.

Jogi diplomája megszerzése után mintegy tíz évig bankban dolgozott, és csak ezt követően lett főfoglalkozású botanikus. Az ELTE Füvészkertjének igazgatójaként, valamint a magyar növénynevek és a növénytani szaknyelv kutatójaként vált különösen ismertté. Gyűjtőútjai a Balkántól Kis- és Közép-Ázsiáig vezették, és az onnan hozott növényekkel a Füvészkert élő gyűjteményét is gazdagította. Már 1974-ben felhívta a figyelmet Budapest és környéke növényvilágának elszegényedésére. Növényneveink című, 1998-as szótára mintegy ötvenezer faj latin és magyar nevét fogta össze.

Válogatott művek:

Priszter Sz. (1998): Növényneveink. A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Növényneveink eredete 28.

Sárkányfű (Dracocephalum).

A mai nemzetségnév a görög eredetű Dracocephalum, „sárkányfej” névadási szemléletével függ össze. A tátott szájú, sárkányfejhez hasonlított kétajkú virág a név szemléleti alapja; a magyar szó az állatnevet megtartva a fű elemmel jelöli a növényt. A sárkányfej és sárkányfő társnevek közvetlenebbül követik a tudományos nevet, a régi magyar szaknyelvben a pofóka is használatos volt. A sárkányfű szó korábbi, 18. századi adatai viszont más növényre, sárkánykontyvirágra vonatkoznak. (Simoncsics 2017: 183–184; Vörös 2008: 353.)

Irodalom