2020. január 15., szerda

Cikk az Ecology and Evolution című folyóiratban

Lovas-Kiss Ádám első szerzőségével megjelent „Seed mass, hardness and phylogeny determine the potential for endozoochory by granivorous waterbirds" című közleményünk az Ecology and Evolution című folyóiratban.
A teljes közlemény letölthető innen.
Abstract
Field studies have shown that waterbirds, especially members of the Anatidae family, are major vectors of dispersal by endozoochory for a broad range of plants lacking a fleshy fruit, yet whose propagules can survive gut passage. Widely adopted dispersal syndromes ignore this dispersal mechanism, and we currently have little understanding of what traits determine the potential of angiosperms for endozoochory by waterbirds. Results from previous experimental studies have been inconsistent as to how seed traits affect seed survival and retention time in the gut, and have failed to control for the influence of plant phylogeny. Using 13 angiosperm species from aquatic and terrestrial habitats representing nine families, we examined the effects of seed size, shape and hardness on the proportion of seeds surviving gut passage through mallards (Anas platyrhynchos), and their retention time within the gut. We compiled a molecular phylogeny for these species and controlled for the non-independence of taxa due to common descent in our analyses. Intact seeds from all 13 species were egested, but seed survival was strongly determined by phylogeny and by partial effects of seed mass and hardness (wet load): species with seeds harder than expected from their size, and smaller than expected from their loading, had greater survival. Once phylogeny was controlled for, a positive partial effect of seed roundness on seed survival was also revealed. Species with seeds harder than expected from their size had a longer mean retention time, a result retained after controlling for phylogeny. Our study is the first to demonstrate that seed shape and phylogeny are important predictors of seed survival in the avian gut. Our results demonstrate the importance of controlling simultaneously for multiple traits, and that relating single traits (e.g. seed size) alone to seed survival or retention time is not a reliable way to detect important patterns, especially when phylogenetic effects are ignored.

Összefoglalás
A terepi tanulmányok kimutatták, hogy a vízimadarak, különösen a récefélék, az endozoochómia útján történő propagulum-terjesztés fő vektorai olyan számos olyan növény számára, amelyeknek nincs húsos termésük, de szaporítóképleteik túlélik az emésztőcsatornán való áthaladást. Az általánosan elfogadott terjedési szindrómák általában figyelmen kívül hagyják ezt a terjesztési mechanizmust, és jelenleg kevés ismeretünk van arról, hogy mely tulajdonságok határozzák meg a zárvatermők vízimadarak általi endozoochór-potenciálját. A korábbi kísérleti vizsgálatok eredményei nem voltak konzisztensek abban, hogy a mag-tulajdonságok miként befolyásolják a magok túlélését és a bélben való megtartási idejét, és nem tudták ellenőrizni a növényi filogenetika hatását. Kilenc családot képviselő 13 vízi és szárazföldi élőhelyből származó faj felhasználásával vizsgáltuk a mag méretének, alakjának és keménységének a tőkés récék (Anas platyrhynchos) béltraktusán áthaladó magvak arányát és azok megtartási idejét. Összeállítottuk ezeknek a növényfajoknak a molekuláris filogenetikáját, és elemzéseink során ellenőriztük e taxonok a közös származás miatti függetlenségét. Mind a 13 faj érintetlen magvai átjutottak, de túlélésüket erősen meghatározta a filogenetikai pozíció, valamint a mag tömegének és keménységének részleges hatása. Azok a fajok, amelyek magjai méretüknél várhatóan nehezebbek voltak, és a tömegüknél várhatónál kisebbek voltak nagyobb arányú túlélést mutattak. A filogenetikai viszonyokra kontrollálva a magok kerekségének részleges pozitív hatása van a mag túlélésére. A méretüknél elvártnál nehezebb magvakkal rendelkező fajok átlagos retenciós ideje hosszabb volt, az eredmény megmaradt a filogenezis ellenőrzése után is. Vizsgálatunk elsőként bizonyította, hogy a mag alakja és a filogenetika fontos előrejelzője a madárbélben a magok túlélésének. Eredményeink azt mutatják, hogy fontos a több tulajdonság egyidejű ellenőrzése, és az, hogy az egyes tulajdonságok (például a magméret) önmagában a mag túlélésére vagy megtartására vonatkoznak, nem megbízható módszer a fontos mintázatok észlelésére, különösen akkor, ha a filogenetikai hatásokat figyelmen kívül hagyjuk.
 
Hivatkozás
Lovas-Kiss Á., Vincze O., Kleyheg E., Sramkó G., Laczkó L., Fekete R., Molnár V. A., Green A. J. (2019): Seed mass, hardness and phylogeny determine the potential for endozoochory by granivorous waterbirds. – Ecology and Evolution DOI: 10.1002/ece3.5997

2020. január 8., szerda

A XIII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencia jelképéről

A soron következő “Flórakonferencia” jelképnövényének a magyar sóvirágot (Limonium gmelini subsp. hungaricum) választottuk. Választásunk azért esett erre a növényre, mert egyrészt a konferencia helyszínének, Debrecen város tágabb környéke szikes legelőinek jellegzetes és természetes körülményeket jelző faja. Másrészt viszont sózott közutak mentén napjainkban tapasztalható terjedése egy korunkra jellemző jelenség.
 
 
A növény hajtásainak és virágainak elhelyezkedése a Kárpát-medence alakját, illetve hegy- és vízrajzát idézi – ezt az ötletet Mizsei Edvárdnak köszönjük. A grafikai megjelenítés során tett fáradozásokat pedig Kóra Juditnak, Takács Attilának és Löki Viktornak.

Ismét Flórakonferencia Debrecenben, 2020. novemberében!

Tisztelt Kollégák!
 
Az Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke, valamint az MTA Debreceni Területi Bizottság Botanikai Munkabizottsága és a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület nevében tisztelettel meghívunk minden érdeklődőt a
 
XIII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében
 
című nemzetközi konferenciára, amelyet 2020. november 12–15. között a MTA Debreceni Területi Bizottság Székházában (4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49., 47.5495°, 21.6152°) rendezünk meg.
 
1997 novemberében Debrecenből indult útjára az „Aktuális flóra- és vegetációkutatás Magyarországon” című konferencia. Az azóta 12 alkalommal megrendezett konferencia az eltelt 22 év alatt a hazai botanikai közélet legnagyobb „seregszemléjévé” és nemzetközivé is vált.
 
A konferencia célja
A rendezvény továbbra is lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak a napjainkban a Kárpát-medencében folyó flóra- és vegetációkutatás legfrissebb eredményeiről. A korábbi konferenciák hagyományait megőrizve szeretnénk elősegíteni az elmúlt időszakban történt florisztikai, cönológiai, taxonómiai, tudomány- és tájtörténeti kutatások, valamint ökológiai és természetvédelmi vonatkozásainak bemutatását, megvitatását.
A rendezvény az egyetemek, kutatóintézetek fiatal kutatógárdájának szeretne kiemelt lehetőséget kínálni, hogy eredményeiket a szakközönség elé tárják. Ennek érdekében a fiatalokat megcélzó programokkal várjuk a jelentkezésüket.
 
A konferencia témakörei
A konferencián nem lesznek párhuzamos szekciók. A következő szekciókba várunk majd szakmai előadásokat és posztereket:
 
1. FLÓRATÉRKÉPEZÉS ÉS TAXONÓMIA (Plenáris előadó: Zdenek Kaplan, Cseh Tudományos Akadémia Botanikai Kutatóintézete, Průhonice, CZ).
2. TÁRSULÁSTAN ÉS VEGETÁCIÓTUDOMÁNY (Plenáris előadó: Milan Chytrý, Botanikai és Zoológiai Tanszék, Masaryk Egyetem, Brno, CZ).
3. HAGYOMÁNYOS ÖKOLÓGIAI TUDÁS ÉS ETNOBOTANIKA (Plenáris előadó: Lukasz Luczaj, Botanikai Tanszék, Rzeszów Egyetem, PL).
4. NÖVÉNYÖKOLÓGIA, NÖVÉNYI INVÁZIÓ (Plenáris előadó: Pál Róbert, Biológiai Tudományok Intézete, Montana Technológiai Egyetem, USA).
 
Minden szekciót egy-egy meghívott plenáris előadással nyitunk meg. A plenáris előadást követően a standard előadások következnek, végül a szekciókat a rövid előadásokkal és poszterelőadásokkal zárjuk.
 
A konferencia nyelve
A konferencián előadások és poszterek bemutatására magyar és angol nyelven lesz lehetőség. Kérjük a jelentkezőket, hogy a magyar nyelven megtartani kívánt előadásokat illusztráló előadás diákat ANGOL nyelven készítsék majd el.
 
A konferencia helyszíne
A rendezvény a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottság Székházában (4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49., 47.5495°, 21.6152°) kerül megrendezésre. A helyszínen korlátozott számban ingyenes parkolóhelyek állnak rendelkezésre. A vonattal érkezők számára a legegyszerűbb megközelíthetőséget a debreceni vasútállomásról induló 2-es villamos jelenti, amelyről a DAB Székház megállónál kell leszállni.
 
A konferencia programjai
A rendezvényen az előadói- és poszterszekciókon kívül vitaest, fotópályázat, legjobb poszter verseny, kiállítás, esti- és napközbeni szociális programok is segítik a résztvevők közötti szakmai kapcsolatok kialakulását és elmélyítését. A konferencián kerülnek átadásra a 2020. évi Boros Ádám díjak.
 
Előadások a konferencián
A konferencián előre láthatóan mintegy 35 előadás bemutatására lesz lehetőség. A beérkezett előadás-összefoglalók alapján a szervezőbizottság kéri fel az előadókat és sorolja őket szekciókba. A szervezők fenntartják a jogot arra, hogy előadásból a poszter szekcióba soroljon át szakmai anyagokat.
A standard előadások időtartama 15 perc (+5 perc vita). A standard előadások mellett lehetőséget szeretnénk adni rövid (vitával együtt 5 perces) előadások (fast talk) és poszter előadások tartására is. Előadásra 2020. szeptember 15-éig beküldött 1000–1500 karakteres magyar és 1000–1500 karakteres angol nyelvű összefoglalóval lehet jelentkezni. (Az összefoglaló ne tartalmazzon ábrákat, táblázatokat és a hivatkozott irodalmak felsorolását.)
 
Vitaest
A rendezvényen, a korábbi szokásokhoz hasonlóan tematikus vitaestet szervezünk. A vitaest témája: „A pannon növényzetről alkotott képünk eurázsiai kitekintésben”. A vitaesten az ugyanezen címen megrendezett zártkörű műhelytalálkozó eredményeit, állásfoglalását egy vetítéssel egybekötött előadás formájában mutatják be az érdeklődők számára. Ezt követően kerül sor a téma szélesebb körű megvitatására is, ahol mindenki elmondhatja a meglátásait, ötleteit.
 
Részvételi díjak
A részvételi díj magába foglalja a konferencia rendezvényein való részvételt, az előadás és/vagy poszter bemutatásának lehetőségét és részvételt a szombat esti fogadáson, a folyamatosan biztosított büfé-szolgáltatás és ingyenes wifi-szolgáltatás igénybevételét, előadások és poszterek összefoglalóit tartalmazó e-konferenciakötetet és a programfüzetet, részvételi lehetőséget a szakmai vetélkedőn való részvételre, valamint a konferencia teljes időtartama alatt a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének ingyenes látogatását.
 
 
Alap részvételi díj
Csökkentett részvételi díj (3)
Támogatói részvételi díj
Kedvezményes (1)
17.000 Ft
13.000 Ft
40.000 Ft
Helyszínen fizetve (2)
22.000 Ft
18.000 Ft
40.000 Ft
 
(1) Kedvezményes részvételi díj 2020. október 15-ig fizethető átutalással a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület számlaszámára (11738008-20060415), az utalás tárgyában feltüntetve az "Afvk" rövidítést, és a résztvevő nevét.
(2) Azok a résztvevők, akik 2020. október 15-ig nem utalják át a részvételi díjukat, a konferencia helyszínén készpénzzel fizethetnek.
(3) Csökkentett részvételi díj fejében vehetnek részt a rendezvényen a nappali tagozatos egyetemi hallgatók és nyugdíjasok.
 
Utaláshoz szükséges adatok:
 
Számlatulajdonos: Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
IBAN: HU39 1173 8008 2006 0415 0000 0000
Számlaszám: 11738008-20060415
Swift/BIC: OTPVHUHB
Közlemény: AFVK+VezetéknévKeresztnév
 
Ingyenes konferencia részvételi pályázat fiatal kutatók részére
A konferencia szervezői két 30 év alatti fiatal kutató részére lehetőséget biztosítanak, hogy ingyenesen vegyenek részt a konferencián. A részvételen túl a nyertes pályázók kiemelt helyet kapnak egy az előadásuk témájának megfelelő szekcióban, ahol bemutathatják kutatási eredményeiket. Pályázni az előadás témájához kapcsolódó, a Kitaibelia folyóirathoz benyújtott kézirattal lehet 2020. június 15-éig.
 
Jelentkezés a konferenciára
A rendezvényre az http://afvk2020.blogspot.hu/ honlapon a jelentkezési lap kitöltésével (regisztráció gombra kattintva) lehet regisztrálni. Az előadásokra történő jelentkezésre szintén a honlapon az „Összefoglaló” gombra kattintva lesz lehetőség.
A regisztrációt és absztrakt feltöltést 2020 februárjában nyitjuk meg.
 
További információk
A rendezvénnyel kapcsolatos további részletek a konferencia honlapon (http://afvk2020.blogspot.hu/) olvashatók. Kérdéseiket az afvk2020@unideb.hu email címen várjuk.
Köszönettel vesszük a körlevél továbbítását és terjesztését a potenciális érdeklődők felé.
 
A konferencia szervezőbizottsága nevében,
 
Tisztelettel:
 
Dr. Lukács Balázs és Dr. Molnár V. Attila

2020. január 1., szerda

Cikk a TRY növényi jelleg-adatbázisról

A tegnapi napon elektronikusan hozzáférhetővé vált a jelentős nemzetközi összefogás eredményeként (730 társszerző közreműködésével létrejött), a TRY nevű szabad hozzáférésű növényi jelleg-adatbázist és annak eredményeit bemutató, TRY plant trait database – enhanced coverage and open access című cikkünk a Global Change Biology című lapban. A közlemény elérhető
itt.
Összefoglalás
A növényi jellegek – a növények egyedi szinten mérhető alaktani, anatómiai, élettani, biokémiai és fenológiai tulajdonságai – meghatározzák, hogy a növények miként reagálnak a környezeti tényezőkre, befolyásolnak más trofikus szinteket, és az ökoszisztéma tulajdonságait, valamint azok előnyeit és hátrányait az emberiség számára. A növényi jellegekkel kapcsolatos adatok tehát az evolúciós biológiát, a közösséget és a funkcionális ökológiát, a biodiverzitás megőrzését, az ökoszisztéma és a tájgazdálkodást, a helyreállítást, a biogeográfiát és a földrendszer modellezését érintő hatalmas kutatási terület alapját képezik. A TRY növényi tulajdonságokkal foglalkozó adatbázisa 2007-es alapítása óta folyamatosan növekszik. Mára példátlanul lefedettségű és szabadon hozzáférhető  adattömeget biztosít. Ez a legjelentősebb növényi jellegekkell foglalkozó adatbázis, amelyet a kutatóközösség világszerte használ. A TRY adatbázis egyre növekvő mértékben támogatja a jellegalapú botanikai kutatásokat is, ideértve az adathiányok azonosítását és az azt követő új adatok mobilizálását vagy mérését. A fejlesztés támogatása érdekében ebben a cikkben kiértékeljük a TRY-ban összegyűjtött tulajdonsági adatok mértékét, és elemezzük az adatok lefedettségének és reprezentativitásának kialakuló mintáit. A legjobb faji lefedettséget kategorikus tulajdonságokkal érik el - szinte teljes lefedettséggel a 'növénynövekedés formája'. Az ökológia és a vegetáció modellezése szempontjából releváns jellemzők többségét azonban folyamatos fajspecifikus variáció és a tulajdonság-környezet kapcsolatok jellemzik. Ezeket a tulajdonságokat az egyes növényegyedeken kell mérni a saját környezetükben. A példa nélküli adatátvitel ellenére sok szempontból megfigyeltük a folyamatos tulajdonságok jelentős hiányosságát és reprezentativitását. Ezért azt a következtetést vonjuk le, hogy az adatrések és az eltérések csökkentése a TRY adatbázisban továbbra is kulcsfontosságú kihívás, és összehangolt megközelítést igényel az adatok mobilizálása és a tulajdonságok mérése szempontjából. Ezt csak más kezdeményezésekkel együtt lehet elérni.
Abstract
Plant traits - the morphological, anatomical, physiological, biochemical and phenological characteristics of plants - determine how plants respond to environmental factors, affect other trophic levels, and influence ecosystem properties and their benefits and detriments to people. Plant trait data thus represent the basis for a vast area of research spanning from evolutionary biology, community and functional ecology, to biodiversity conservation, ecosystem and landscape management, restoration, biogeography and earth system modelling. Since its foundation in 2007, the TRY database of plant traits has grown continuously. It now provides unprecedented data coverage under an open access data policy and is the main plant trait database used by the research community worldwide. Increasingly, the TRY database also supports new frontiers of traitbased plant research, including the identification of data gaps and the subsequent mobilization or measurement of new data. To support this development, in this article we evaluate the extent of the trait data compiled in TRY and analyse emerging patterns of data coverage and representativeness. Best species coverage is achieved for categorical traits—almost complete coverage for ‘plant growth form’. However, most traits relevant for ecology and vegetation modelling are characterized by continuous intraspecific variation and trait–environmental relationships. These traits have to be measured on individual plants in their respective environment. Despite unprecedented data coverage, we observe a humbling lack of completeness and representativeness of these continuous traits in many aspects. We, therefore, conclude that reducing data gaps and biases in the TRY database remains a key challenge and requires a coordinated approach to data mobilization and trait measurements. This can only be achieved in collaboration with other initiatives.
Hivatkozás:
Kattge J., Bönisch G., Díaz S., Lavorel S., Prentice I. C.  et al.(2020): TRY plant trait database - enhanced coverage and open access. – Global Change Biology DOI 10.1111/gcb.14904

2019. december 20., péntek

Nemzeti Kiválóság Program - fenntartási jelentés (2019)

2013. szeptember 1. és 2014. december 31. közötti időszakban a Nemzeti Kiválóság Program Szentágothai János Ösztöndíjában részesültem. A támogatási szerződés V. fejezet 4.2. pontja szerint ösztöndíjas időszak lezárultát követő 5 éven keresztül, meghatározott időpontokban fenntartási jelentést kell benyújtanom. Mivel a benyújtásra megadott link évek óta nem működik a jelentést itt teszem közzé, hiszen ennek a blognak a létrejöttét a Szentágothai Ösztöndíj iniciálta.
 
Fenntartási jelentés
Nemzeti Kiválóság Program
Konvergencia-Szentágothai János Ösztöndíj Tapasztalt Kutatóknak-2013
 
A támogatott munka címe: Európai orchideák es látonyafélék kutatása
A támogatott neve: dr. Molnár V. Attila
Befogadó intézmény: Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar
Pályázat azonosítója: A2-SZJ-TOK-13-0001
NKPR iktatási azonosító: NKPR-2013-14040
A beszámoló tárgyát képező időszak: 2019. január 01. – 2019. december 31.
 
A 2019-es évben elért fontosabb eredmények:
6 tudományos és ismeretterjesztő előadást tartottam különböző rendezvényeken;
Löki Viktor témavezetésemmel megvédte egyetemi doktori (PhD) értekezését;
Megszerveztem a Botanikai kutatások Debrecenben: növények a környezet és a társadalom szolgálatában – 90 éves a DE Növénytani Tanszék című előadóülést;
Megszerveztem a Másodlagos és antropogén élőhelyek kutatása című előadóülést;
Megszerveztem a Diószegi Szeminárium című előadássorozat 1 előadását;
Kutatói blogot működtettem (újabb 54 bejegyzés);
Részt vettem a Kitaibelia című botanikai folyóirat 24. évfolyamának szerkesztésében, lektorálásában és kiadásában.
14 tudományos közlemény jelent meg (vagy fogadtak el közlésre) nemzetközi folyóiratban (kumulatív impakt faktor: 39,6), melyek a következők:

[1]  Lukács B.A., E.-Vojtkó A., Erős T., Molnár V. A., Szabó S. & Götzenberger L. (2019): Carbon forms, nutrients and water velocity filter hydrophyte and river-bank species differently: A trait-based study., Journal of Vegetation Science https://doi.org/10.1111/jvs.12738     Impact factor:2.944

[2]  Laczkó L., Lukács B. A., Mesterházy A., Molnár V. A., Sramkó G. (2019): Is Nymphaea lotus var. thermalis a Tertiary relict in Europe?, Aquatic Botany 155: 1–4. Doi 10.1016/j.aquabot.2019.02.002, Impact factor:1.787

[3]  Löki V., Deák B., Lukács B. A. & Molnár V. A. (2019): Biodiversity potential of burial places – a review on the flora and fauna of cemeteries and churchyards., Global Ecology and Conservation 18: e00614. DOI 10.1016/j.gecco.2019.e00614,           Impact factor:2.751

[4]  E-Vojtkó A., Balogh N., Deák B., Kelemen A., Kis Sz., Kiss R., Lovas-Kiss Á., Löki V., Lukács K., Molnár V. A., Nagy T., Sonkoly J., Süveges K., Takács A., Tóth E., Tóth K., Tóthmérész B., Török P., Valkó O., Vojtkó A. & Lukács B. A. (2019): Leaf trait records of vascular plant species in the Pannonian flora with special focus on endemics and rarities. Folia Geobotanica (accepted for publication), 2019        Impact factor:1.571

[5]  Fekete, R., Löki, V., Urgyán, R., Süveges, K., LovasKiss, Á., Vincze, O., & Molnár V. A. (2019): Roadside verges and cemeteries: Comparative analysis of anthropogenic orchid habitats in the Eastern Mediterranean., Ecology and Evolution 9: 6655–6664           Impact factor:2.537

[6]  Lovas-Kiss Á., Vincze O., Kleyheg E., Sramkó G., Laczkó L., Fekete R., Molnár V. A., Green A. J. (2019): Seed mass, hardness and phylogeny determine the potential for endozoochory by granivorous waterbirds., Ecology and Evolution (accepted for publication)           Impact factor:2.537

[7]  Bódis J., Biró É., Nagy T., Takács A., Sramkó G., Bateman R. M., Gilián L. Illyés Z., Tökölyi J., Lukács B. A., Csábi M. & Molnár V. A. (2019): Biological flora of Central Europe Himantoglossum adriaticum H. Baumann., Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 40: 125461. DOI 10.1016/j.ppees.2019.125461           Impact factor:2.524

[8]  Nagy T., Pfliegler W., Takács A., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2019): Distribution, infection rates and DNA-barcoding of Uromyces erythronii (Pucciniaceae), a parasite of Erythronium (Liliaceae) in Europe., Willdenowia 49(1): 13-20, 2019  Impact factor:1.500

[9]  Süveges K., Löki V., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Fekete R., Takács A., Vincze O., Lukács B. A., Molnár V. A. (2019): From European priority species to characteristic apophyte: Epipactis tallosii (Orchidaceae)., Willdenowia 49(3): 401–409. DOI: 10.3372/wi.49.49310,   Impact factor:1.500

[10]         Nobis M., Klichowska E., Terlević A…. Molnár V. A. … Zykova E. (2019): Contribution to the flora of Asian and European countries: new national and regional vascular plant records, 8., Botany Letters DOI: 10.1080/23818107.2019.1600165, 2019     Impact factor:1.342

[11]         Kattge J., Bönisch G., Díaz S., Lavorel S., Prentice I. C., Leadley, Tautenhahn S., Werner G., … Lukács B. A., .… Molnár V. A. … & Wirth C.: (2020): TRY plant trait database - enhanced coverage and open access., – Global Change Biology DOI 10.1111/gcb.14904   Impact factor: 8.880

[12]         Costea M., El Miari H., Laczkó L., Fekete R., Molnár V. A. Lovas-Kiss Á., Green A. J. (2019):The effect of gut passage by waterbirds on the seed coat and pericarp of diaspores lacking “external flesh”: evidence for widespread adaptation to endozoochory in angiosperms., PLoS ONE 14(12): e0226551. DOI: 10.1371/journal. pone.0226551  Impact factor: 2.776

[13]         Sramkó, G., Paun, O., Brandrud, M. K., Laczkó, L., Molnár V., A., & Bateman, R. M. (2019). Iterative allogamy-autogamy transitions drive actual and incipient speciation during the ongoing radiation within the orchid genus Epipactis (Orchidaceae). Annals of Botany 124(3): 481–497.      Impact factor: 3,454

[14]         Löki V.*, Molnár V. A.*, Süveges K., Heimeier H., Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Kreutz C.A.J., Sramkó G. & Tökölyi J. (2019): Predictors of conservation value of Turkish cemeteries: a case study using orchids. – Landscape and Urban Planning 186: 36–44.      Impact factor: 5,144 (* megosztott első szerzők)
 
 
 

2019. december 19., csütörtök

Cikk a PLoS One című folyóiratban

Megjelent a „The effect of gut passage by waterbirds on the seed coat and pericarp of diaspores lacking “external flesh”: evidence for widespread adaptation to endozoochory in angiosperms" című közleményünk az PLoS One című folyóiratban.
A teljes közlemény letölthető innen.
Abstract
The widely accepted “endozoochory syndrome” is assigned to angiosperm diaspores with a fleshy, attractive tissue and implies the existence of adaptations for protection against digestion during gut passage. This syndrome has led diaspore fleshiness to be emphasized as the exclusive indicator of endozoochory in much of the ecology and biogeography research. Crucially, however, endozoochory in nature is not limited to frugivory, and diaspores without “external flesh” are commonly dispersed, often over long distances, via birds and mammals by granivory. A key question is: are such diaspores somehow less prepared from an architectural point of view to survive gut passage than fleshy diaspores? To answer this question, we selected 11 European angiosperm taxa that fall outside the classical endozoochory syndrome yet are known to be dispersed via endozoochory. We studied their seed coat/pericarp morphology and anatomy both before and after gut passage through granivorous waterfowl, and determined their seed survival and germinability. We found no fundamental differences in the mechanical architecture of the seed coat and pericarp between these plants dispersed by granivory and others dispersed by frugivory. Neither diaspore traits per se, nor dormancy type, were strong predictors of diaspore survival or degree of damage during gut passage through granivores, or of the influence of gut passage on germinability. Among our 11 taxa, survival of gut passage is enabled by the thick cuticle of the exotesta or epicarp; one or several lignified cell layers; and diverse combinations of other architectural elements. These protection structures are ubiquitous in angiosperms, and likely to have evolved in gymnosperms. Hence, many angiosperm diaspores, dry or fleshy, may be pre-adapted to endozoochory, but with differing degrees of specialization and adaptation to dispersal mechanisms such as frugivory and granivory. Our findings underline the broad ecological importance of “non-classical endozoochory” of diaspores that lack “external flesh” 
Hivatkozás
Costea M., El Miari H., Laczkó L., Fekete R., Molnár V. A. Lovas-Kiss Á. & Green A. J. (2019): The effect of gut passage by waterbirds on the seed coat and pericarp of diaspores lacking “external flesh”: evidence for widespread adaptation to endozoochory in angiosperms. PLoS One 14(12): e0226551. DOI: 10.1371/journal. pone.0226551

Kellemes Ünnepeket!