2018. július 10., kedd

Pihseprű a Hortobágy mellyékéről

Az Azerbajdzsánban talált, nádból (Phragmites australis) kötött poroló seprű (qamış süpürge) megfelelője a mai napig megtalálható a Magyar Alföldön.

1980 körül lészült 'pihseprű' (Balmazújváros, 2018)
A pihseprű készítéséhez a nádat virágzás előtt kell gyűjteni. A levágott virágzatokat forró vízbe kell mártani, így kerülhető el, hogy azok felnyíljanak, beérjenek és később peregjenek, szemeteljenek.
 
A seprűért és az információkért hálás köszönet a Hunyadi és Szabó család tagjainak!

2018. július 8., vasárnap

Azeri 20 mánát


Így néz ki az azeri nemzeti valuta (mánát) 20-as címletű bankjegy hátoldala.
Nézzük csak meg közelebbről! Méhbangó (Ophrys apifera) tökéletes hűségű rajza díszíti!
(Köszönet Lovas-Kiss Ádámnak, hogy észrevette!)

2018. július 7., szombat

Szombati ebéd azeri módra

Az azeri piacokon rácsodálkoztam a fűszerek sokszínűségére. Hoztam is haza néhányat. 

Eddig nem jutott eszembe, hogy az azeri piacokon salátának árult kövér porcsint megkóstoljam. Most kipróbáltam és kellemesen ropogósnak találtam. Mindenkinek jó szívvel ajánlom.

Ezt készítettem: tyúkpörkölt kurkumás-sóskaborbolyás rizzsel és porcsinsalátával.

2018. július 6., péntek

Seprű-biodiverzitás 2: 'hazaértek' a seprűk

Az egyhetes azeri út alatt a 8 növényfajból készült 11 seprűt vettem. Tele lett velük a csomagtartó. Nem voltam biztos benne, hogy sikerül hazahozni, de úgy gondoltam érdemes megpróbálni.
Mivel a seprűk nem fértel el bőröndben vagy táskában, ezért a reptér előtti parkolóban használt kartonpapírokból rögtönöztem egy szállítódobozt, sok tíz méter ragasztószalag és madzag felhasználásával.
Kétségkívül nem ez a legszebb doboz a világon, de a célnak megfelelőnek látszott. Mikor a biztonsági ellenőrzés során kérdezték, hogy mi van benne (az átvilágítás után), a 'full of süpürge' válasz hallatán először kissé csodálkoztak, majd nevettek és felengedték a gépre
A biztonsági ellenőrzést követően lehetőség volt fóliával körbetekerni, amitől kicsit jobban hasonlított egy reptéri csomagra... (nagyon kicsit). A csomagfelvevő hölgy furcsán méregette és amikor mondtam neki, hogy 'süpürge' azonnal mosolygósra változott és kiderült a családja is foglalkozik seprűkötéssel... A csomagnak külön elbánásban volt része, nem a szállítószalagon utazott, hanem egy fiatalember kézben elvitte. A kép már Debrecenben készült a megérkezést követően.
A seprűk kicsomagolás után már a laborban. A fajok dokumentálása céljából mindegyikből elhelyezünk egy herbáriumi példányt a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék herbáriumában. A seprűket a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára Herbarium Generale gyűjteményének ajándékozom. (Természetesen mindegyikhez rendelkezésre áll a pontos lelőhely és gyűjtési dátum.)
Ma kilátogattam a debreceni zsibvásárba, ahol megismerkedtem a hencidai Oláh Jánossal, aki megmutatta a nyírfaseprű-kötés mesterfogásait és értékes információkat osztott meg a seprűkötéshez használható vadon élő növényfajokról és népi elnevezéseikről.
Kipróbáltam és igaznak találtam a magyar közmondást: 'új seprű jól seper'

2018. június 29., péntek

Ismét Azerbajdzsánban: seprű-biodiverzitás

Második nap Azerbajdzsánban. Időutazás egy fenntartható világba. Ahol a természetben gyűjtött, vadonélő növényből kézi munkával készült seprű olcsóbb, mint a termesztett cirokból nagyipari úton előállított és kilométerek ezrein át szállított. Ahol emiatt két nap alatt a hatodik növényfajból készült seprűt találtam. És közülük csak egy termesztett, de vannak viszont ritka sztyeppi növényfajok is.



Egyéb kötelező olvasmány Konrad Lorenz-től: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne.

Érleli a termését a Himantoglossum formosum
 

2018. június 27., szerda

Búcsú Nagy Miklós Tanár Úrtól

Életének 88. évében, 2018. június 21-én örökre eltávozott közülünk Dr. Nagy Miklós, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, a tanszék korábbi vezetője.
 
Nagy Miklós Tanár Úr terepgyakorlati 'hegyibeszédet' tart a Szársomlyón


1930. december 2-án született Debrecenben, Nagy Károly MÁV-kárpitos és Goldschmidt Teréz gyermekeként.  1949-ben érettségizett a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban. 1951-ben vette feleségül főiskolai csoporttársát, Horváth Ilonát, tanárjelöltként ezév szeptemberében kezdtek el tanítani a Csongrád megyei Csorva község iskolájában. Az egri Főiskolán 1952-ben szerzett biológia-kémia szakos tanári oklevelet. 1954-től a józsai általános iskolában tanított. Részlet az ebben az időszakban készült jellemzéséből: ’Tiszta gyöngédség, nem árt senkinek sem. Szereti is mindenki. Mivel szaktárgyaival tudományosan is foglalkozik, mint előadó magasabb beosztásban is megállná a helyét.’ 1959-ben kitüntetéssel megszerezte a földrajz szakos tanári diplomát is. 1963-ban megkapta ’Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója’ kitüntetést. 1973-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen biológia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett és ugyanebben az évben ’Kiváló tanár’ kitüntetést kapott. 1976-ban doktorált ’summa cum laude’ minősítéssel és ezév szeptemberétől a KLTE Növénytani Tanszék munkatársa lett. (1979-ben készült egyetemi minősítésében a következő sorok olvashatók: ’Szorgalma, kitartása és alapossága minden vonatkozásban példamutató. Pártonkívüli.’) 1983-ban a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot szerzett, 1986-ban docenssé nevezték ki.

Abban a szerencsében volt részem, hogy szakdolgozati és doktori témám vezetője volt
Számos biológia-tanár és biológus nemzedék nevelkedett Növényföldrajz és Növényrendszertan előadásain és az Általa vezetett Terepgyakorlatokon. Éveken keresztül ’éltünk együtt’ a Tanszék legkisebb (mintegy 5 négyzetméteres) dolgozószobájában hárman, Tanár Úr, Matus Gábor és jómagam (kiegészülve néhány szakdolgozóval és doktorandusszal). A szobát nem csak szóban hívtuk ’Az odú’-nak (magunkat pedig odulakóknak), hanem az ajtóra is kiírtuk a találó elnevezést.

Terepgyakorlati pihenő, kedves kolléganőjével és társszerzőjével, Papp Máriával, a védjegyévé vált 'David Attenbourough-típusú' ingben
Nemcsak tiszta emberségére, példás pedagógiai hozzáállására, hanem a szakmai kérdésekbe is beszűrődő humorára is emlékszünk (talyigakötő kappanfű, szemfenékjáró küllő és társai).

2009-ben a Debreceni Egyetem Természettudományi Kara emlékplakettet adományozott Neki sokéves, eredményes munkásságának elismeréséül.

A legutóbbi évekig rendszeresen bejárt a Tanszékre, és amíg egészsége engedte részt vett a Növényrendszertan gyakorlatok tartásában és a referálóanyagok karbantartásában, kiegészítésében, rendezésében.

Emlékét tisztelettel és szeretettel őrizzük.

2018. június 26., kedd

A Zselicben is virágzik a bajuszvirág

Nem volt hiábavaló a csapadékos nyárelő; a Zselicben Kiticsics Anikó június 23-án talált virágzó
bajuszvirágot (Epipogium aphyllum). (A fényképet Lukács Róbertnek köszönöm.)