2026. november 16., hétfő

Mi fán terem a botanikus? 28.

Jefferson, Thomas (1743–1826) — ügyvéd, államférfi, az Egyesült Államok harmadik elnöke. 

Növénymegfigyeléseket vezetett, virágzási időket jegyzett fel, növénycserét és termesztési kísérleteket folytatott. Megfigyeléseit és kertészeti kísérleteit több évtizeden át vezetett feljegyzései dokumentálják. Monticello veteményesében több mint háromszáz zöldségfajtával kísérletezett, a megszokott élelmiszernövények mellett számára új változatokat is kipróbálva. Kertészeti naplóját 1766-tól 1824-ig vezette. A vetés, a termés és a kudarcok feljegyzése révén kertje hosszú távú kísérleti területté vált, amelyet rabszolgasorban tartott emberek munkája is fenntartott.


Válogatott művek:

Jefferson, T. (1787): Notes on the State of Virginia. John Stockdale, London. A mű növényvilággal kapcsolatos adatokat is tartalmaz.

Jefferson, T. (1944): Thomas Jefferson’s Garden Book, 1766–1824. Szerk.: Edwin Morris Betts. American Philosophical Society, Philadelphia. Memoirs 22. Posztumusz forráskiadás.

2026. november 15., vasárnap

Mi fán terem a botanikus? 27.

Hirohito, Sóva császár (1901–1989) — Japán császára.

Természetrajzi tevékenységéből rendszerint tengerbiológiai kutatásait emelik ki, de növénygyűjtéssel és florisztikai megfigyelésekkel is foglalkozott. A Nasu vidékéről készült flóramű az ő terepi érdeklődéséhez és gyűjtéseihez is kapcsolódik. A császári biológiai laboratórium anyagából mintegy tizenhétezer edényes növénypéldány került a japán Nemzeti Természet- és Tudományos Múzeumhoz. A nasui gyűjtőutakról olyan történetet is feljegyeztek, amely szerint egyetlen példányban talált növényt inkább a helyén hagyott. Gyűjteménye így személyes érdeklődésének emléke mellett múzeumban kutatható tudományos anyag is lett.

Kapcsolódó kiadvány:

Biological Laboratory, Imperial Household szerk. (1962): Flora Nasuensis. Sanseidō, Tokyo. 384 p. Intézményi szerkesztésű kötet, Hirohito előszavával.

2026. november 14., szombat

Mi fán terem a botanikus? 26.

Hibbert, George (1757–1837) — rabszolgakereskedő, üzletember, parlamenti képviselő.

Vagyonának és üzleti kapcsolatainak hátterében a brit atlanti rabszolga-gazdaság állt; politikailag is védelmezte ezt a rendszert. Jelentős növénygyűjteményt tartott fenn, növénygyűjtő utakat finanszírozott, különösen dél-afrikai növények meghonosítását támogatta. Botanikai szerepe elsősorban gyűjteményéhez és a növénygyűjtés támogatásához kapcsolódott. 1798-ban James Nivent küldte a Fokföldre növényeket gyűjteni. A gyűjtő magokat és herbáriumi példányokat juttatott Angliába, ahol Hibbert kertésze, Joseph Knight a különleges proteafélék nevelésével foglalkozott. A távoli gyűjtőutak, a tengeri szállítás és a szakszerű kertészet együtt tette lehetővé az egzotikus magángyűjtemény fenntartását.


Kapcsolódó szakirodalom:

Donington, K. (2019): The bonds of family: Slavery, commerce and culture in the British Atlantic world. Manchester University Press, Manchester.


2026. november 13., péntek

Előadás: A botanika 500 éve

A Youtube-on megtekinthető A botanika 500 éve avagy tizennyolc kézfogás története című előadásom.



Előadás: Őntözőcsatornák - menedékhelyek a kiszáradó Alföldön

A Youtube-on megtekinthető az Őntözőcsatornák - menedékhelyek a kiszáradó Alföldön című előadásunk.



Mi fán terem a botanikus? 25.

Goethe, Johann Wolfgang von (1749–1832) — költő, író, jogász, weimari államminiszter.

Botanikai munkája önálló elméleti teljesítmény: a növényi szervek alaki átalakulásának értelmezésével a növénymorfológia történetének fontos szereplője lett. Az 1790-ben megjelent növényátalakulás-tanulmányban a levelek, csészelevelek és más virágrészek közötti alaki kapcsolatokat kereste. Úgy vélte, a különböző növényi szervek egy közös alapszerv módosulásaiként értelmezhetők. Elképzeléseihez csírázó növényeket is megfigyelt és rajzolt: a költői természetélmény mellett aprólékos összehasonlításokat végzett.


Válogatott művek:

Goethe, J. W. von (1790): Versuch die Metamorphose der Pflanzen zu erklären. C. W. Ettinger, Gotha. 79 pp.