Növények a magyar szólásokban és közmondásokban

Bevezetés: mit tekintünk szólásnak és mit közmondásnak?

 

A két műfaj között nincs minden esetben éles határ. A szólás rendszerint mondatrészként illeszkedik a beszédbe, ragozható, és egyetlen fogalmat vagy helyzetet nevez meg: például „borsot tör valakinek az orra alá”. A közmondás ezzel szemben önálló, általános érvényű kijelentés, amely tapasztalatot, tanácsot vagy erkölcsi ítéletet fogalmaz meg: „Kicsi a bors, de erős.” A mai szakirodalom is e funkcionális különbséget tekinti kiindulópontnak, bár számos átmeneti alakot – „szólásmondást”, „közmondásszerű szólást” – is számon tart.

 

A gyűjteményben szereplő fontosabb növények és növényi fogalmak: alma, bab, babér, bors, borsó, búza, csalán, dió, haraszt, ibolya, káka, káposzta, kender, körte, liliom, mák, nád, narancs, naspolya, nyárfa, pálma, pipacs, rózsa, szőlő és uborka, továbbá ág, bokor, fa, fű, gyümölcs, kóró, szalma, széna, tövis, tüske és virág. A gomba és a szarvasgomba a hagyományos gyűjteményekben a növényekkel együtt szerepel, noha a mai rendszertan szerint nem növények, hanem a gombák külön országába tartoznak.

 

A szöveg többnyire mai helyesírás szerint szerepel, de néhány hangulatos, tájnyelvi alakot – például a ménkű szót – megtartottam.

 

Szólások

 

Növényi	Szólás	Magyarázat, jelentés
ág	Ágról szakadt.	Nagyon szegény, nincstelen, támasz nélkül maradt emberre mondjuk. Erdélyi János magyarázata szerint az ilyen ember „nyomorú, ügyefogyott”.
ág	Zöld ágra vergődik / zöld ágra jut.	Valaki hosszú küszködés után boldogulni kezd, rendeződnek az anyagi vagy személyes ügyei.
fa	Nagy fába vágja a fejszéjét.	Olyan nehéz, nagy munkába kezd, amely komoly erőt, tudást és kitartást kíván.
fa	Rossz fát tesz a tűzre.	Valaki csínyt, helytelen vagy tiltott dolgot követ el, ezért számíthat a következményekre. A kifejezés régi használatát Sirisaka is feljegyezte.
fa	Fát lehet vágni a hátán.	Rendkívül béketűrő, jámbor ember, aki szinte mindent szó nélkül elvisel.
fa	Maga alatt vágja a fát.	Saját érdekei ellen cselekszik, és maga készíti elő a saját kudarcát vagy bukását.
fa, erdő	Nem látja a fától az erdőt.	A részletek annyira lekötik, hogy nem veszi észre az összefüggéseket és az egész helyzet lényegét. A változat Margalits gyűjteményében is megtalálható.
fa	Más fából faragták.	Az illető természetében, gondolkodásában vagy képességeiben lényegesen különbözik attól, akihez hasonlítják.
fa	Kemény fából faragták.	Erős akaratú, szívós ember, aki nehezen törik meg a megpróbáltatások alatt.
fű	Fűbe harap.	Meghal, elesik; tréfás vagy nyers hangulatú kifejezés. Sirisaka már „meghalt” jelentéssel közli.
fű, fa	Fűt-fát ígér.	Válogatás nélkül mindent megígér, rendszerint többet is, mint amennyit teljesíteni tud vagy akar.
fű, fa	Fűnek-fának elmondja.	Mindenkinek kifecseg valamit, amit inkább titokban kellett volna tartania.
káka	Kákán is csomót keres.	Ott is hibát, kifogást keres, ahol valójában semmiféle hiba nincs; fölöslegesen akadékoskodik. Ezt a jelentést Sirisaka is szó szerint megadja.
bors	Borsot tör az orra alá.	Bosszúságot, kellemetlenséget okoz valakinek, esetleg szándékosan megnehezíti a dolgát.
borsó	Falra hányt borsó.	A figyelmeztetés vagy tanács teljesen hatástalan, mert a címzett nem hallgat rá.
bab	Egy babot sem ér / egy babot sem ad érte.	Valamit teljesen értéktelennek tart, ezért a legcsekélyebb áldozatot sem hozná érte.
bab	Nem babra megy a játék.	Komoly a tét, ezért a helyzetet nem szabad könnyelműen vagy tréfaként kezelni.
dió	Kemény dió.	Nehezen megoldható feladatot vagy nehezen kiismerhető, nehezen kezelhető embert jelent.
dió	Dióhéjban mondja el.	Nagyon röviden, csak a legfontosabb tudnivalókat összefoglalva ad elő valamit.
búza	Elválasztja a búzát az ocsútól.	Megkülönbözteti az értékeset az értéktelentől, a jót a rossztól vagy a hozzáértőt a hozzá nem értőtől.
káposzta	Kecskére bízza a káposztát.	Olyan emberre bízza valaminek az őrzését, akinek éppen annak megszerzéséhez vagy elpusztításához fűződik érdeke.
káposzta	Úgy intézi, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon.	Olyan kompromisszumot keres, amelyben egyik fél sem veszít mindent, és lehetőleg mindkettő elégedett marad.
uborka	Felkapaszkodik az uborkafára.	Valaki hirtelen ranghoz vagy vagyonhoz jut, majd ettől elbizakodottá válik. Erdélyi és Sirisaka is feljegyezte; Sirisaka magyarázata szerint „szerencséje elbizakodottá tette”.
szőlő	Savanyú a szőlő.	Valaki azért becsmérel egy elérhetetlen dolgot, mert nem tudta megszerezni; így próbálja kisebbíteni a kudarcát.
babér	Ül vagy pihen a babérjain.	Korábbi sikereivel megelégszik, és a további munka vagy fejlődés helyett tétlen marad.
babér	Learatja a babérokat.	Megkapja egy teljesítményért járó dicsőséget és elismerést; olykor arra is mondjuk, aki mások munkájának sikerét sajátítja ki.
rózsa	Rózsás színben lát vagy tüntet fel valamit.	A valóságosnál kedvezőbbnek, gondtalanabbnak mutat egy helyzetet.
szalma	Szalmaszálba kapaszkodik.	Végső kétségbeesésében a legcsekélyebb és legbizonytalanabb lehetőségben is reményt keres.
szalma	Egy szalmaszálat sem tesz keresztbe.	Semmilyen erőfeszítést nem tesz egy ügyért, még a legkisebb segítséget sem nyújtja.
széna	Rendben van a szénája.	Jól állnak az ügyei, rendezett az anyagi vagy személyes helyzete. Erdélyi szerint a gazdasága, vagyoni állása vagy akár a pere van jó állapotban.
széna	Nincs rendben a szénája.	Valamilyen gond van az illető ügyeivel, egészségével, anyagi helyzetével vagy magatartásával.
széna	Széna van a szarván.	Veszélyes, indulatos vagy támadó természetű emberre mondják. A kép a döfős állat megjelölésének régi szokását őrzi.
ibolya	Alulról szagolja az ibolyát.	Meghalt és eltemették; tréfásan, fekete humorral megfogalmazott szólás.
gomba	Nő, mint a gomba.	Valami nagyon gyorsan és nagy számban szaporodik vagy jelenik meg.
kóró	Sovány, mint a kóró.	Feltűnően vékony, csontos emberre mondjuk.
nyárfa	Reszket, mint a nyárfalevél.	Nagyon fél, fázik vagy izgatott, ezért egész testében remeg.
rózsa, pipacs	Piros, mint a rózsa / pipacs.	Élénkpiros arcú emberre mondják, akinek az arcszínét egészség, szégyen vagy izgalom okozza.
kender	Lucskos, mint a kenderáztató.	Teljesen átázott, vizes vagy sáros emberre, helyre mondják; ma már régies szóláshasonlat.
tüske, bokor	Tüskén-bokron keresztül.	Minden akadályt vállalva, nehézségekkel nem törődve halad valamilyen cél felé.
tüske	Tüske van a talpa alatt.	Nyugtalan, sietős emberre mondják, aki képtelen egy helyben maradni.
rózsa, kóró	Rózsa volt, kóró lett.	Valaki vagy valami hajdani szépsége, frissessége és vonzereje teljesen elmúlt.

 

Közmondások

 

Növény	Közmondás	Magyarázat, jelentés
csalán	Csalánba nem üt a ménkű!	Az értéktelennek vagy hitványnak tartott ember gyakran megússza a bajt, miközben különbeket csapás ér. Ugyanazt a keserű tapasztalatot fejezi ki, mint a „Rossz pénz nem vész el.” A ménkű a mennykő népies alakja. Margalits csalán-szócikke ezt a változatot közli.
csalán	Aki félve nyúl a csalánhoz, megégeti a kezét.	A bizonytalan, félénk cselekvés néha éppen azt a bajt idézi elő, amelyet el szeretnénk kerülni.
alma, fa	Nem esik messze az alma a fájától.	A gyermek tulajdonságaiban, viselkedésében vagy életútjában gyakran a szüleire hasonlít. Erdélyi 1862-es kiadásában még „Nem esik messze alma fájátul” alakban olvasható.
alma	Tiltott alma jobb ízű / A tiltott gyümölcs édesebb.	Ami tilos vagy nehezen hozzáférhető, az gyakran kívánatosabbnak tűnik annál, mint amilyen valójában.
alma	Későn érő alma tart sokáig.	A lassabban kibontakozó ember vagy eredmény tartósabbnak bizonyulhat a túl korai sikernél.
alma	Szép alma is gyakorta savanyú.	A kellemes külső nem biztosíték a jó belső tulajdonságokra vagy a valódi értékre.
bab	Babot sem leveért főzik.	Az emberek rendszerint nem pusztán a látszólagos vagy kimondott okból tesznek valamit; cselekedetüknek gyakorlati célja is van.
bors	Kicsi a bors, de erős.	A kis termetű, fiatal vagy jelentéktelennek látszó ember is lehet nagyon tehetséges, erős és hatásos.
vetés, aratás	Ki mint vet, úgy arat.	Mindenki saját korábbi tetteinek következményeivel találkozik: a jó cselekedet jó, a rossz cselekedet rossz eredményt hoz.
vetés, aratás	Aki szelet vet, vihart arat.	Aki viszályt vagy rosszat kezdeményez, annak a kezdetinél sokkal súlyosabb következményekkel kell számolnia.
vetés, aratás	Aki nem vet, nem arat.	Munka, befektetés és kezdeményezés nélkül eredményt sem lehet várni.
fa, gyümölcs	Gyümölcséről ismerni meg a fát.	Az embert nem a szavai, hanem tettei és munkájának eredménye alapján lehet igazán megítélni.
vad fa, gyümölcs	Vad fától nem lehet jó gyümölcsöt várni.	Rossz természetből, hibás nevelésből vagy rossz alapokból ritkán születik kifogástalan eredmény.
fa, levél, gyümölcs	Rossz fának több a levele, mint a gyümölcse.	A kevés valódi teljesítményt gyakran sok beszéd, feltűnés és külsőség próbálja elfedni.
fa, virág, gyümölcs	Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből.	A túl korán mutatkozó tehetség vagy siker nem mindig érik tartós, valódi eredménnyé.
fa	Nyesés nélkül a fa sem nő nagyra.	Fejlődéshez fegyelemre, javításra, a hibák eltávolítására és olykor kellemetlen korlátozásokra is szükség van.
száraz és nyers fa	Száraz fa mellett a nyers is megég.	Rossz társaságban az ártatlan vagy tisztességes ember is bajba kerülhet, illetve rossz hírbe keveredhet.
ledőlt fa	A ledőlt fát a gyermek is rángatja.	Aki elveszítette hatalmát és védtelenné vált, azt már a gyengék is könnyen bántják.
fa, forgács	Ahol fát vágnak, hullik a forgács.	Nagy változás vagy komoly munka nem történhet kisebb károk, kellemetlenségek és mellékhatások nélkül.
terméketlen fa	Terméketlen fára senki sem hajít követ.	Az emberek rendszerint azt támadják vagy irigylik, akiben értéket látnak; a teljesen haszontalannak tartott embert békén hagyják.
pálma	Teher alatt nő a pálma.	A nehéz feladatok és megpróbáltatások megerősíthetik az embert. Latin eredetű, magyar közmondássá vált bölcs mondás (sub pondere crescit palma).
rózsa	Türelem rózsát terem.	A kitartó, nyugodt várakozás végül szép eredményt hozhat. Margalits német eredetű párhuzamként jelölte, de a magyar nyelvben teljesen meghonosodott.
rózsa, tövis	Nincs rózsa tövis nélkül.	Nincs olyan öröm, szépség vagy érték, amelyhez ne társulna valamilyen nehézség vagy kellemetlenség.
rózsa, tövis	Rózsaszedés tövissel jár.	Az értékes cél megszerzése rendszerint fáradságot, kockázatot vagy fájdalmat is kíván.
rózsa	Nincs oly szép rózsa, mely el nem hervad.	A szépség, fiatalság és földi siker mulandó, ezért egyik sem tarthat örökké.
rózsa, tövis	Aki rózsából veti ágyát, alkudjék meg a tövissel.	Aki valamely élvezet vagy előny mellett dönt, annak a vele járó hátrányokat is el kell fogadnia.
rózsa	Nem nyílik a rózsa télen.	Minden dolognak megvan a maga ideje; amit idő előtt erőltetnek, attól nem várható természetes eredmény.
rózsa, tövis	Nem a rózsa szúr meg, hanem a tövise.	A jó vagy szép dolgokban sem maga az érték okozza a bajt, hanem a hozzájuk tapadó veszély vagy kellemetlen körülmény.
haraszt	Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.	Egy széles körben terjedő híresztelésnek rendszerint van valamilyen valóságos előzménye, még ha a hír túlzó is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden pletyka igaz.
nád	A nád sem indul szél nélkül.	Feltűnő változás vagy mozgolódás ritkán történik ok nélkül; jelentése közel áll a harasztról szóló közmondáséhoz.
fű, fa	Fűben-fában van az orvosság.	A természet sokféle gyógyító anyagot kínál, illetve baj esetén sok helyen találhatunk segítséget.
kert, fű	Nincs oly rossz kert, melyben ne teremne jó fű.	Rossz közösségben vagy kedvezőtlen körülmények között is akadhat jó ember és értékes eredmény.
virág	Egy virág nem hozza meg a tavaszt.	Egyetlen kedvező jelből vagy elszigetelt sikerből még nem szabad általános változásra következtetni. Jelentése az „Egy fecske nem csinál nyarat” közmondáséhoz hasonló.
virág, gyümölcs	Nem minden virágból lesz gyümölcs.	Nem minden ígéretből, jó kezdetből vagy tehetségből lesz befejezett és hasznos eredmény.
szalma	Szalmatűz fellobban, hamar oda van.	A hirtelen támadt lelkesedés gyakran gyorsan kialszik, ha nincs mögötte kitartás és valódi elkötelezettség.
széna	A széna akkor széna, amikor boglyában van.	A munkát csak akkor tekinthetjük eredményesnek, amikor a termés vagy a haszon már biztos helyen van.
szőlő	Holdvilágnál nem érik meg a szőlő.	A puszta látszat, a gyenge segítség vagy a szép szó nem helyettesítheti a valódi erőt, munkát és kedvező feltételeket.
szőlő	Szőlőben is terem arany.	A gondosan művelt szőlő jelentős jövedelmet és jólétet hozhat gazdájának.
mák	Sok mákszem mázsát nyom.	Sok egészen kis mennyiség együtt már tekintélyes egészet alkot; jelentése a „Sok kicsi sokra megy” közmondáséhoz közelít.
dió	Törd meg a diót, ha a belét meg akarod enni.	Az értékes eredményhez előbb munkát kell végezni és akadályokat kell leküzdeni; Sirisaka magyarázata szerint „munka nélkül semmihez sem férhetni”.
dió	Üres dió, üres pohár, ha eltörik, sem nagy kár.	Az értéktelen dolog elvesztése miatt nem érdemes sokáig bánkódni.
szarvasgomba	Nem minden sövény alatt terem szarvasgomba.	Ritka, értékes dolgot vagy kiváló embert nem találunk mindenütt.
körte, bimbó	Kisded bimbóból ered a fontos körte.	Jelentéktelennek látszó kezdetből idővel nagy és súlyos eredmény fejlődhet; a fontos itt eredetileg nagy súlyút jelent.
vadkörte	A vadkörte is akkor jó, ha megérik.	Embernek és tervnek egyaránt időre van szüksége ahhoz, hogy használhatóvá, értékessé vagy bölccsé váljon.
narancs	A narancs is keserű, ha nagyon facsarják.	A túlzott nyomás és kihasználás még a jó természetű embert is elkeserítheti.
naspolya, szalma	Idővel, szalmával a naspolya is megérik.	Türelemmel és megfelelő körülményekkel az is beérhet, ami kezdetben keménynek vagy reménytelennek látszik. A naspolyát régen valóban szalmán utóérlelték.
gomba	A gomba mag nélkül is terem.	Bizonyos jelenségek – például a pletykák, bajok vagy hirtelen felbukkanó emberek – látható előzmény nélkül is gyorsan elszaporodhatnak.

Irodalom

Erdélyi János (szerk.): Magyar közmondások könyve. A Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkeszti és kiadja Erdélyi János. Pest: nyomatott Kozma Vazulnál, 1851. IV + 461 pp.

Erdélyi János (szerk.): Válogatott magyar közmondások. 2. kiadás. Pest: Heckenast Gusztáv, 1862.

Sirisaka Andor (szerk.; Hirt János közreműködésével): Magyar közmondások könyve. Válogatott magyar közmondások, példabeszédek, szólásmódok betűrendes gyűjteménye. Pécs: Sirisaka Andor; nyomatott Engel Lajos Könyvnyomdájában, 1890. 279 pp.

Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Budapest: Kókai Lajos, 1896. 770 pp. Reprint: Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. ISBN 963-05-6511-0.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Budapest: Gondolat Kiadó, 1966. 860 p. A felhasznált későbbi kiadás: 4. kiadás, Budapest: Gondolat, 1985. ISBN 963-281-459-2.

Szemerkényi Ágnes: Szólások és közmondások. A magyar nyelv kézikönyvtára 3. Budapest: Osiris Kiadó, 2009. 744 p. ISBN 978-963-389-863-5.