2026. november 12., csütörtök

Előadás: Mi fán terem a botanikus?

Megtekinthető a Youtube-on a Mi fán terem a botanikus című előadásom.



Előadás: A növénynemzetségek neveinek eredete

Megtekinthető a Youtube-on A növénynemzetségek neveinek eredete című előadásom.

Elérhető a Youtube-on a Meglepő felfedezés szikeseinken: a kígyónyelvlevelű boglárka Magyarországon című előadás.



Előadás: A magdimorfizmus szerepe a csókalábú útifű sikeres útmenti terjedésében

Elérhető a Youtube-on A magdimorfizmus szerepe a csókalábú útifű sikeres útmenti terjedésében című előadás.



Mi fán terem a botanikus? 24.

Chamisso, Adelbert von (1781–1838) — költő, katonatiszt.

A francia születésű, németül alkotó író a Peter Schlemihl csodálatos története szerzőjeként ismert. A Rurik világ körüli expedíciójának természetbúváraként jelentős növényanyagot gyűjtött; később hivatásszerűen is botanikával foglalkozott. Az 1815–1818-as hajóút Alaszkától Kalifornián át a Csendes-óceán szigeteiig sokféle növényvilág megismerésére adott alkalmat. A hazahozott préselt növényekből Berlinben is kutatható gyűjtemény lett. Chamisso a berlini botanikus kert és herbárium munkatársaként folytatta pályáját: a világjáró költőből intézményi botanikus lett.


Válogatott művek:

Chamisso, A. de – Schlechtendal, D. de (1826): De plantis in expeditione speculatoria Romanzoffiana observatis rationem dicunt Adelbertus de Chamisso et Diedericus de Schlechtendal. Linnaea 1: 1–73. 

Dia-nosztalgia

Körülbelül 40 éve kezdtem el növényeket fényképezni. Eleinte (1–2 évig) fekete-fehér negatív filmre, majd színes diapozitívra. (2005-től van digitális gépem, de ezután is még évekig fényképeztem diára is.) Sajnos az első – igen gyengén sikerült – diáimat az ezredforduló táján „leselejteztem”, pedig esztétikai fogyatékosságaik dacára manapság értékes dokumentumok lehetnének…

Az 1990-as évek elejétől viszont már szép számmal vannak fennmaradt, vállalható minőségű fényképeim. Ebben a bejegyzésben olyan diáról szkennelt képeket mutatok be, amelyek hazánk ritka és veszélyeztetett növényfajait és termőhelyeit ábrázolják – néhány évtizeddel ezelőtt… Vannak közöttük olyanok, amelyek szerencsére napjainkban is „jó egészségnek örvendenek”, de vannak olyan fajok és termőhelyek is, amelyek nagyon megfogyatkoztak vagy kipusztulásközeli, kritikus állapotba kerültek.

Kenyérbél cikckafark (Achillea ptramica) termőhelye a Vendvidéken, 35 éve

Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) tömeges előfordulása és virágzása a Baláta-tóban, 26 éve

Illatos hagyma (Allium suaveolens) a Káli-medencében, 28 éve

Bordapáfrány (Blechnum spicant) termőhelye a Vendvidéken, 34 éve

Tavaszi kikerics (Colchicum vernum) termőhelye a Dél-Alföldön, 24 éve

Hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya) termőhelye a Mátrában, 24 éve


Lápi sás (Carex davalliana) termőhelye Sümeg határában, 30 éve

Virágzó tátorjánok (Crambe tataria) Balatonkenesén, 32 éve

Halvány sáfrány (Crocus vittatus) termőhelye a Bakonyalján, 36 éve

 
Zöld ujjaskosbor (Dactylorhiza viridis) a Keleti-Bakonyban, 34 éve

Laposkorpafű (Diphasiastrum complanatum) és vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) termőhelye a Vendvidéken, 34 éve


Égerláp Belső-Somogyban, a tóalma (Ludwigia palustris) termőhelye, 28 éve

 
Magyar látonya (Elatine hungarica) termőhelye Mezőtúr határában, 26 éve

 
Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) termőhelye a Bakonyalján, 30 éve


 Sárga sásliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus) és genyőte (Asphodelus albus) termőhelye a Bakonyalján, 29 éve


Békaliliom (Hottonia palusztris) nyírségi csatornában, 30 éve

Heverő iszapfű (Lindernia procumbens) belvizes szántón a Tiszántúlon, 26 éve

Mételyfű (Marsilea quadrifolia) termőhelye Bodrog-holtágban, 24 éve

 
Forrásfű (Montia arvensis) termőhelye Belső-Somogyban, 27 éve

Szarvas bangó (Ophrys oestrifera) és szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) termőhelye a Turjánvidéken, 29 éve
 

Bánsági bazsarózsa (Paeonia banatica) termőhelye a Keleti-Mecsekben, 30 éve


Cifra kankalin (Primula auricula) termőhelye a Keleti-Bakonyban, 26 éve

 
Lisztes kankalin (Primula farinosa) a Káli-medencében, 28 éve

Magyar kökörcsin (Pulsatilla flavesvens) és homoki nőszirom (Iris arenaria) termőhelye a Nyírségben, 24 éve


Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens) a Nyírségben, 32 éve

 

Lápi békabuzogány (Sparganium natans) termőhelye a Bakonyalján, 30 éve


Hólyagos heres (Trifolium vesiculosum) termőhelye a Hortobágyon, 24 éve


Pusztai meténg (Vinca herbacea) termőhelye a Vértesben, 24 éve

2026. november 11., szerda

Mi fán terem a botanikus? 23.

Buxton, Richard (1786–1865) — cipész.

Manchester környékének autodidakta növénykutatója, aki megélhetését cipőkészítéssel biztosította. Különösen jó példa arra, hogy egyetemi végzettség és jelentős anyagi háttér nélkül is létrejöhetett használható regionális flóramű. Tizenhat évesen még nem tudott olvasni; saját erejéből tanulta meg, és később növénytani könyvekből képezte magát. 1849-ben megjelent kalauza Manchester tizenhat mérföldes, nagyjából huszonhat kilométeres körzetének növényeit vette számba. A virágos növények mellett páfrányokat, mohákat és algákat is bemutatott, így az iparváros környékének kevésbé feltűnő élővilágára is figyelmet irányított.

Válogatott művek:

Buxton, R. (1849): A botanical guide to the flowering plants, ferns, mosses, and algae, found indigenous within sixteen miles of Manchester; with some information as to their agricultural, medicinal, and other uses. Longman and Co., London. XXI + 168 pp.