A „KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye” díj - 2025

A 2024-ben alapított „KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye díj” célja, hogy elismerjük a nemzetközi szinten legjelentősebb érdeklődést kiváltó cikkek szerzőit. A díjat minden évben annak a közleménynek a szerzői vehetik át, amely az adott évet megelőző három éves időszakban jelent meg és a Scopus adatbázis szerint a legtöbb független hivatkozást kapta. A Scopus adatbázisban megtörtént a tavaly megjelent cikkek hivatkozásainak feldolgozása így második alkalommal tudunk eredményt hirdetni. A KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye díjat 2026-ban Kovács Dániel, Málnási-Csizmadia Gábor, Somlyai Márta, Táborská Jana és Tálas László Máté nyerték el a 2023-ban megjelent „Adatok hazai gyűjteményes kertekben elvaduló fajokról / Data on spreading cultivated species in Hungarian botanical gardens” című cikkükkel

A Díjjal díszoklevél és 100.000 Ft pénzjutalom jár. A díjat ünnepélyes keretek között egy előadóülésen fogjuk átadni. A díjazottaknak szívből gratulálunk! Molnár V. Attila és Takács Attila Kovács D., Málnási-Csizmadia G., Somlyai M., Táborská J., & Tálas L. M. (2023). Data on spreading cultivated species in Hungarian botanical gardens. – Kitaibelia 28(1): 62–78. https://doi.org/10.17542/kit.28.006 Scopus hivatkozások: Sonkoly J., Molnár V. A., Török P., Süveges K. & Takács A.: Nurseries and garden centres act as hubs of alien plant invasions: a case study from Hungary - Preslia 97(4), 2025. Süveges K.: Data on the flora of the Danube–Tisza Interfluve (Hungary) II | Adatok a Duna–Tisza köze flórájának ismeretéhez II. – Botanikai Közlemények 112(2), 2025. Dudás M., Bauer N., Elias P. jun., … Tyr S. New floristic records from Central Europe 15 (reports 222-231). – Thaiszia – Journal of Botany 35(1), 2025. Molnár Cs. Mounds in Harangod and Tokaj-Hegyalja (NE Hungary) I. – Flora | Halmok a Harangodban és a Hegyalján I. – Tájökológiai Lapok – Journal of Landscape Ecology 23(2), 2025. Dudás M., Elias P. jun., Hrivnák M., ... Király G., Pliszko A.: New floristic records from Central Europe 16 (reports 232-251). – Thaiszia – Journal of Botany 35(2), 2025. Molnár V.A., Kis Sz., Molnár Cs., ... Süveges K. & Takács A.: Data on alien vascular plant species in Hungary I. (1–6) | Adatok idegenhonos növényfajok ismeretéhez Magyarországon I. (1–6). – Kitaibelia 29(1), 2024. Dudás M., Elias P. jun., Hrivnák R., … Schmotzer A. & Takács A.: New floristic records from Central Europe 13 (reports 176-197). – Thaiszia – Journal of Botany 34(1), 2024. Schmidt D., Mesterházy A. Molnár Cs., Csathó A.I. & Bauer N.: Bidens connata Muhl. ex Willd. in Hungary and additions to the distribution of other alien taxa in the country | A Bidens connata Muhl. ex Willd. Magyarországon és kiegészítések idegenhonos fajok hazai elterjedéséhez. – Botanikai Közlemények 111(2), 2024. Petrulaitis L.: Veronica peregrina (Plantaginaceae), an alien species rediscovered in Lithuania. – Botanica 29(2), 2023.

Cikkünk a kagylótutajról az Ecology and Evolution című folyóiratban

 Elfogadta közlésre a "Data to the distribution and ecology of Pistia stratiotes L. (Araceae) in Hungary" című, Kis Szabolcs első szerzőségével készült cikkünket az Ecology and Evolution című folyóirat.

Összefoglalás

A vízfelszínen szabadon lebegő vízinövények által okozott biológiai inváziók egyre jelentősebb veszélyt jelentenek Közép-Európa síkvidéki édesvízi rendszereire, különösen ott, ahol a hőhatásnak kitett csatornahálózatok új élőhelyi feltételeket teremtenek. Jelen tanulmány elsőként ad részletes áttekintést az úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) elterjedéséről, élőhelyi jellemzőiről és szaporodási teljesítményéről a Békés és Békéscsaba környéki Élővíz-csatorna rendszerében (Délkelet-Magyarország), amely a faj európai elterjedési területének északi pereméhez közel helyezkedik el.

2022 szeptemberében 71 mintavételi pontot vizsgáltunk a csatorna és mellékágai mentén; a P. stratiotes 35 helyszínen fordult elő (49,3%).

A fajjal borított élőhelyeket kémiailag viszonylag homogén, erősen lúgos kémhatású vizek jellemezték (pH 9,28–9,69), alacsony–közepes vezetőképességgel és lassú vízáramlással (0,05–0,32 m s⁻¹). A sodródási vizsgálatok kimutatták, hogy a nagyobb áramlási sebesség jelentősen fokozza a rozetták lefelé irányuló szállítását, ami arra utal, hogy az áramlás által közvetített terjedés kulcsfontosságú mechanizmus a csatornahálózaton belüli terjedésben.

A vizsgált 126 egyed közül 12,7% volt virágzó. A reproduktív egyedek levelei számottevően nagyobbak voltak, és szignifikánsan több vegetatív sarjat (rametet) hoztak létre, mint a nem virágzó példányok, ami arra utal, hogy az ivaros szaporodás egy méretfüggő küszöbértékhez kötött, és kedvező körülmények között fokozott klonális szaporodással társul.

Eredményeink azt mutatják, hogy a részben termikusan befolyásolt síkvidéki csatornák mérsékelt égövi körülmények között is képesek tartós P. stratiotes populációk fenntartására, és potenciálisan inváziós gócpontként működhetnek, bár ezt a szerepet jelen vizsgálat nem tesztelte közvetlenül. E rendszerek ezért kiemelt jelentőségűek a monitoring és a korai kezelési beavatkozások szempontjából.

1. ábra. A Pistia stratiotes elterjedése az Élővíz-csatornában Békéscsaba és Gyula térségében (Délkelet-Magyarország). / Fig. 1. Distribution of Pistia stratiotes along the Élővíz Canal (Élővíz-csatorna) near Békéscsaba and Gyula, southeastern Hungary. 

2. ábra. A Pistia stratiotes az Élővíz-csatornában (Békés vármegye, Délkelet-Magyarország).
A–B – élőhelyek, C – tömeges előfordulás, D – virágzat. / Fig. 2. Pistia stratiotes in Élővíz Canal (Békés county, SE-Hungary). A & B– habitats, C – mass occurrence. D –inflorescence.

Abstract

Biological invasions by free-floating macrophytes are emerging as a major threat to lowland freshwater systems in Central Europe, particularly where thermally influenced canal networks create novel habitat conditions. Here we provide the first detailed account of the distribution, habitat characteristics and reproductive performance of Pistia stratiotes along the Élővíz Canal system near Békés and Békéscsaba (SE Hungary), situated close to the northern margin of the species’ European range. In September 2022, we surveyed 71 sampling points along the canal and its tributaries; P. stratiotes was recorded at 35 sites (49.3%; Table 1.). Sampling locations where P. stratiotes was not detected are provided in Supplementary Table S1. Occupied localities were characterised by chemically relatively homogeneous, strongly alkaline waters (pH 9.28–9.69) with low to moderate conductivity and slow flow (0.05–0.32 m s⁻¹). Drift counts revealed that higher current velocities substantially enhanced downstream transport of rosettes, indicating that flow-mediated dispersal is a key mechanism of spread within the canal network. Of 126 individuals examined, 12.7% were flowering. Reproductive plants had markedly larger leaves and produced significantly more vegetative ramets than non-flowering individuals, suggesting a size-dependent threshold for sexual reproduction coupled with enhanced clonal propagation under favourable conditions. Our findings demonstrate that partially thermally influenced lowland canals can support persistent P. stratiotes populations under temperate climatic conditions and may potentially act as invasion hubs, although this role ws not explicitly tested in the present study. These systems therefore warrant priority for monitoring and early management interventions.

Két gyakori aggófű egy ritka hibridjéről

A közönséges aggófű (Seneció vulgaris) - ahogy neve is mutatja - hazánkban is igen gyakori ("közönséges"), közeli rokona, a tavaszi aggófű (Senecio vernalis) pedig az ezredforduló óta vált tömegessé Magyarországon. Sokszor együtt is előfordulnak, de hibridjük (Senecio ×helwingii) felbukkanásáról hazánkban alig van információnk. Először 2008-ban találták a miskolci vasútállomáson egy példányát, amelyről a Botanikai Fórum nevű világhálós oldalra feltöltött képek tanúskodnak. Ezt követően Rédei Tamás bukkant egy újabb néhány példányára Budapesten (Bauer et al. 2023).

Az idén közutak mentén terjedő növényfajok felmérése során a két fajt iegn sok helyen láttuk, számtalan esetben együtt is, de mindössze 2 lelőhelyen figyeltünk fel hibridjük (Senecio ×helwingii) 1-1 példányára. Triploid, továbbszaporodásra képtelen, önfenntartó állományokat nem alkotó hibridről van szó. Termete, szőrözöttsége, fészekpikkelyeinek függelékei átmenetiek a két szülőfaj között. A S. vulgaris-szal ellentétben vannak sugárzó nyelves virágai, de azok kisebb számúak, rövidebbek  és keskenyebbek mint a S. vernalis esetében. 

A két szülőfaj és a hibrid (középen) fészekpikkelyei. Kis Szabolcs felvételei.

A hibrid virágporszemei különböző mértékben abortáltak. Kis Szabolcs felvételei.

A hibridnek a Gbif-en mindössze néhány előfordulása ismert. Magyarországon kívül eddig Németországban, Ausztriában és Lengyelországban találták 1-1 helyen.

Irodalom

Bauer N., Rédet T., Barabás S., Locsmándi Cs., Mesterházy A., Mészáros A., Molnár Cs., Vajna F. & Takács A. (2023): Taxonomical and Chorological Notes 18 (184–194). Studia Botanica Hungarica 54(2): 205–224.

Meghívó díjátadóra és könyvbemutatóra

A 2024-ben alapított „A KITAIBELIA folyóirat kiváló közleménye díj” célja, hogy elismerjük a nemzetközi mércével legjelentősebb érdeklődést kiváltó cikkek szerzőit. A díjat minden évben annak a közleménynek az első szerzője veheti át, amely az adott évet megelőző három éves időszakban jelent meg és a Scopus adatbázis szerint a legtöbb független hivatkozást kapta.

A díjat 2025-ben Kun András, Exner Tamás & Bauer Norbert 2023-ban megjelent „A Torilis nodosa új behurcolásai és terjedése Magyarországon” című cikke nyerte el https://doi.org/10.17542/kit.28.030

A Díjjal díszoklevél és 100.000 Ft pénzjutalom jár, amelyet ünnepélyes keretek között 2026. március 6-án 10.00 órától adunk át a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület Udvardy Miklós szemináriumi termében (F.201).

Ugyanekkor kerül sor a Takács Attila, Bauer Norbert és Molnár V. Attila által szerkesztett "Magyarország védett hajtásos növényei" című könyv bemutatójára is. A könyv, ami több mint 170 szakember (szerző és fotós) sokéves munkájának eredménye, 488 oldalon, mintegy 2600 színes fényképen és 700 térképen mutatja be a Magyarországon jelenleg törvényi oltalmat élvező növényfajokat. A tudományos igényű, de közérthető stílusú könyv a szerkesztők szándéka szerint az oktató és kutatómunkát, valamint a természetvédelem céljait szolgálja.

Az esemény programja:

10.00–10.05: Prof. Molnár V. Attila (főszerkesztő): Köszöntő,

10.05–10.10: Prof. Kun Ferenc (dékán, felelős kiadó): A díj átadása,

10.10–10.30: A díjazottak előadása,

10:30–11:00: A "Magyarország védett hajtásos növényei" című könyv bemutatása.

Minden érdeklődőt szívesen látunk!

Takács Attila, Bauer Norbert & Molnár V. Attila

Az MTA Zólyominé Barna Piroska Emlékdíj 2026. évi díjazottai

Az MTA Zólyominé Barna Piroska Emlékdíj 2026. évi díjazottai

Fekete Réka a fiatal botanikus–növényökológus nemzedék egyik ígéretes és következetesen építkező kutatója, akinek munkásságát a természet iránti korai, személyes elköteleződés és az ökológiai szemlélet egysége jellemzi. Gyermekkori természetélményei a Dinnyési-fertőhöz kötődnek, s ez a kíváncsiságból induló, majd a megőrzés felelősségévé érő érdeklődés vezette a Debreceni Egyetem biológus szakára, ahol már elsőévesként a botanika mellett köteleződött el. Kutatói pályájának kiindulópontja az orchideák vizsgálata volt, különösen azoké a helyzeteké, amikor e különleges növénycsoport másodlagos, ember által alakított élőhelyeken – például temetőkben, faültetvényekben és útszegélyeken – talál menedékre. E témában meghatározó szerzőségű munkái nemcsak azt mutatták meg, hogy az útszegélyek a táj orchideaflórájának refúgiumai lehetnek, hanem azt is, hogy a különböző antropogén élőhelyek összehasonlítása révén jobban érthetővé válnak az emberi tájhasználat természetvédelmi következményei. Az útszegélyeket egyszerre vizsgálja ritka fajok potenciális menedékhelyeként és a sótűrő, részben idegenhonos növényfajok terjedését segítő ökológiai folyosóként. Az orchideák előfordulásában kimutatott finom léptékű mintázatok (például kitettség és mikroklíma szerinti különbségek) rámutatnak arra, hogy az útmenti rézsűk akár antropogén klímamenedékekként is működhetnek, ami gyakorlati szempontból is fontos üzenet a kezelés és fenntartás számára. Doktori értekezését 2021-ben „Utak hatásai a növényi sokféleségre” címmel védte meg, és a téma ma is kutatásai középpontjában áll. Fiatal édesanyaként és kutatóként egyszerre példázza, hogy a tudományos alaposság, a természet iránti felelősség és a mindennapi kitartás képes egymást erősíteni.

Fenesi Annamária

Tinya Flóra az ELTE-n szerezte biológus diplomáját, és PhD értekezését is itt védte meg 2011-ben. 2016 óta a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében dolgozik, az Erdőökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa. Hallgató kora óta erdőökológiával foglalkozik, feltárta őrségi erdőkben a faállomány és a fényviszonyok erdei aljnövényzetre és felújulásra gyakorolt hatását. Posztdoktori kutatásai alatt is az erdei aljnövényzet, a felújulás és a fényviszonyok maradtak érdeklődési körében. A Pilis Üzemmód és Pilis Lék kísérletekben vizsgálta különböző erdészeti beavatkozások aljnövényzetre és felújulásra gyakorolt hatását. Kutatásai jelentősen hozzájárultak a kocsánytalan tölgy felújításának megalapozásához a folyamatos erdőborítást fenntartó örökerdő üzemmód keretében. Jelenleg önálló kutatási témaként az erdészeti közelítőnyomok hatását vizsgálja az erdei aljnövényzetre. Kutatási eredményei rendszeresen jelennek meg az erdőökológia vezető szakfolyóirataiban, három önálló OTKA pályázatnak volt témavezetője, elnyerte az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíját. Kutatási tevékenysége mellett nagy hangsúlyt fektet a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítására, a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők védelmének megalapozására. Tagja az Országos Erdészeti Egyesület Örökerdő szakosztályának, rendszeresen tart gyakorlati szakembereknek előadásokat, terepi bemutatókat, rendszeresen közli kutatásainak gyakorlati üzeneteit az Erdészeti Lapok folyóiratba. Számos szakmai közéleti aktivitása közül kiemelkedik, hogy 2020 óta ellátja a Természetvédelmi Közlemények főszerkesztői feladatait. 

Varga Anna

E. Vojtkó Anna a fiatal botanikus-növényökológus nemzedék kiemelkedő, sokat hivatkozott tagja, akinek munkássága jelentős mértékben hozzájárult a modern, ökológiai jelleg-alapú megközelítések fejlődéséhez. A növények szeretetét, a botanika iránti elkötelezettséget a családból hozta magával a Debreceni Egyetemre, ahol megszerezte diplomáját. Doktori tanulmányait České Budějovicében folytatta, és nemzetközi együttműködések révén tovább erősítette kutatói profilját, miközben szoros tudományos kapcsolatokat ápolt magyarországi kollégáival is. Kutatásai különösen a virágtulajdonságok vizsgálatát mozdították előre – a funkcionális ökológia egyik alapvető, mégis hosszú ideig alulreprezentált dimenzióját –, és közleményei fontos szerepet játszottak abban, hogy e tulajdonságok kulcstényezővé váljanak a növényi stratégiák és a közösség-szerveződés megértésében. Tudományos munkájának alapossága mellett sokan ismerik derűs, jókedvű jelenlétéről – mindig mosolyog, és őszinte optimizmust sugároz minden szakmai közegben ahol megfordul. 

Gratulálunk!

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által a Biológiai Tudományok Osztálya kezdeményezésére a hazai és a Kárpát-medencei flórát és vegetációt kutató botanikusok elismerésére befogadott Boros Ádám-díjat a 2026. évben a Kuratórium három kutatónak ítélte oda.

Karácsonyi Károlynak több évtizedes erdélyi és partiumi botanikai tevékenységéért, amelynek során Románia Nyugati-síkságának növényzetét és gombavilágát tárta fel, több fajt (Sida spinosa, Panicum dichotomiflorum, Polycarpon tetraphyllum) elsőként gyűjtött a Kárpát-medencéből, köztük a Sida spinosa fajt Európára is újként mutatott ki, továbbá nagykárolyi múzeumi és arborétumi munkájáért.

 

Lengyel Attilának nemzetközi szintű vegetációfeltáró és elemző munkásságáért, florisztikai ismereteinek megosztásáért, botanikai témájú online ismeretterjesztő munkájáért, valamint a közösségi tudományban rejlő szakmai lehetőségekkel kapcsolatos hazai úttörő tevékenységéért.

 

Mesterházy Attilának a hazai és kárpát-medencei virágos és lopvanősző (moha- és csillárka-) flóra, különösen a vizes élőhelyek széleskörű botanikai, invázióbiológiai feltárásában elért eredményeiért.

 

Gratulálunk!

Zólyomi Emlékdíj átadója és díjazottai

A Magyar Tudományos Akadémia Zólyominé Barna Piroska Emlékdíjának ünnepélyes átadására 2026. február 10-én, 10 órakor kerül sor az MTA Könyvtárának II. emeleti konferenciatermében.

Az eseményen minden érdeklődőt szeretettel látnak!

A díjazottak 2026-ban:

A kitüntetetteknek szívből gratulálok és további örömteli és eredményes kutatómunkát kívánok!