Megtekinthető Youtube-on A kaukázusi sallangvirág nyomában címűelőadásom.
Az előadás egy rejtélyes orchideával kapcsolatos kutatásunk eredményeit mutatom be. Felderítjük rokonságát, megvizsgáljuk, hogyan találhat menedéket temetőkben, végül egy szénaboglyából előkerült, lekaszált példány szolgál meglepetéssel.
Megtekinthető Youtube-on a Tengerparti potyautas az autópályán: a csókalábú útifű Szlovákiában című előadásom.
Az előadás egy utak mentén terjedő, tengerpartokról származó növényi potyautas, a csókalábú útifű (Plantago coronopus) szlovákiai térhódításával kapcsolatos kutatásunk eredményeit mutatja be.
Megtekinthető Youtube-on A biciklisek ellensége és a klímaváltozás nyertese - A királydinnye című előadásom.
A növénytan néha „húsba vágó” kérdésekkel foglalkozik. A mai előadásban a kerékpárosok ellenségét és az éghajlatváltozás nyertesét: a királydinnyét (Tribulus terrestris) mutatom be. Ez az alacsony, apró sárga virágú növény sokaknak egy bosszantó kerékpárdefektről jut eszébe. Botanikai szempontból azonban különösen érdekes: gyorsan növekszik, jól hasznosítja a napsütötte, meleg élőhelyeket, és tüskés termései révén könnyen terjed. Szó lesz arról, hogy miért ilyen sikeres, hogy vélekednek róla a biciklisek, szervizek és kutyások. Végül számba vesszük a védekezési lehetőségeket is.
Megtekinthető Youtube-on a Mit kaptunk a növényektől? című előadásom.
„Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé” – mondja Ézsaiás könyve. A bibliai kép eredetileg az emberi élet törékenységéről beszél, mégis különös erővel emlékeztet valamire, amit a modern ember hajlamos elfelejteni: testünk, táplálékunk, lélegzetünk, kultúránk és történelmünk mélyen növényi eredetű.
A növények annyira magától értetődően
vesznek körül bennünket, hogy többnyire háttérnek látjuk őket. Erdőként,
mezőként, kertként, fasorként, búzatáblaként vagy virágcsokorként vannak jelen
az életünkben. Pedig nem díszletei, hanem alapfeltételei az emberi létezésnek.
Belőlük készül a kenyér, a ruha, a papír, a bútor, a hajlék, a gyógyszer, a
fűszer, a tüzelőanyag és számtalan mindennapi tárgy. Még akkor is növényekből
élünk, amikor húst, tejet vagy tojást fogyasztunk, hiszen az állatok tápláléka
is végső soron növényi eredetű.
Megtekinthető Youtube-on a Széchenyi Zsigmond növényismerete című előadásom.
Széchenyi Zsigmond egyike a kedvenc íróimnak. Nemcsak eredeti stílusa szórakoztató, de kiváló megfigyelőképessége és példaadó vadászi hozzáállása is megsüvegelendő: „A vadászat vadűzés és erdőzúgás. De több erdőzúgás.” – írta.
Élethosszig
tartó, legendás vadásszenvedélye közismert, bár megjegyzendő, hogy már az
afrikai és alaszkai expedíciókon is fényképezett és beszámolt róla, hogy
mennyivel nehezebb megfelelő távolságból és jó fényviszonyok között, valamint
szép háttér mellett kamerával „elejteni” egy vadat, mint puskával. Vonzódása a
növényvilághoz alig kapott figyelmet.
Ebben
az előadásban a műveiben itt-ott felbukkanó, növényekhez kapcsolódó idézeteket
olvasom fel, kommentálom és a mesterséges intelligencia segítségével készült képek
segítségével illusztrálom.
Megtekinthető Youtube-on a Darwin, a botanikus című előadásom.
Charles Darwin nevét legtöbben az evolúcióval és az 1859-ben megjelent A fajok eredete című művével kapcsolják össze. A Beagle nevű vitorlás fedélzetén, 1831 és 1836 között tett utazása fontos megfigyelésekkel alapozta meg gondolkodását. Fő tétele szerint a természetes kiválasztódás felelős azért hogyan azok az öröklődő tulajdonságok, amelyek adott környezetben növelik a szaporodási sikert gyakoribbá válnak.
Ám Darwin növénytani kutatások terén is úttörő,
sokoldalú és eredeti munkát végzett. Joseph Dalton Hookernek azt írta 1861-ben:
„Soha életemben nem érdekelt semmi
jobban, mint az orchideák.” Botanikai munkálkodása során több érdekes
felfedezést tett és számos későbbi kutatást inspirált.
