2026. november 20., péntek

Mi fán terem a botanikus? 32.

Stuart, John, Bute harmadik grófja (1713–1792) — brit miniszterelnök.

1762–1763-ban vezette a brit kormányt. Botanikával tartósan és elmélyülten foglalkozott; kilenckötetes, gazdagon illusztrált növénytani táblázatgyűjteményt készíttetett és adott ki nagyon kis példányszámban. Botanical Tables című munkáját Charlotte királynénak ajánlotta; példányai szűk udvari és tudósi körhöz jutottak el. A növénycsaládokat és a felismerésüket segítő bélyegeket képes táblákon rendezte el. A kew-i kert korai fejlesztésében is szerepet vállalt Augusta hercegnő mellett, így érdeklődése a könyvtől az élő növénygyűjteményig terjedt.


Válogatott művek:

Stuart, J., Earl of Bute (1785 körül): Botanical Tables, containing the different Familys of British Plants, distinguished by a few obvious parts of fructification rang’d in a synoptical method. I–IX. Magánkiadás, London. Az illusztrációk többségét John Miller készítette.


2026. november 19., csütörtök

Mi fán terem a botanikus? 31.

Smuts, Jan Christiaan (1870–1950) — jogász, tábornok, tábornagy, Dél-Afrika miniszterelnöke.

Rendszeresen gyűjtött, szakbotanikusokkal dolgozott együtt, gyűjtései Kew és Pretoria herbáriumaiba kerültek. Terepi útjairól növényzeti beszámolókat is készített. Botanikai érdeklődése még diákéveihez kötődött: Stellenboschban Rudolf Marloth tanára lett, és közös kirándulásokra is elvitte. A dél-afrikai növényvilág megismerése politikai pályája idején is tartós szenvedélye maradt. A későbbi államférfi és a szakbotanikus kapcsolata így jóval korábban kezdődött, mint Smuts nemzetközi ismertsége.

Válogatott művek:

Smuts, J. C. (1933): The Vegetation of Schoemanskloof, Eastern Transvaal. Bulletin of Miscellaneous Information, Royal Botanic Gardens, Kew 1933(9): 417–427.

2026. november 18., szerda

Mi fán terem a botanikus? 30.

Rousseau, Jean-Jacques (1712–1778) — filozófus, író, zeneszerző, kottamásoló.

Életének későbbi szakaszában rendszeresen botanizált, herbáriumokat állított össze, és közérthető növénytani oktatóleveleket írt. Nála a növénytan a filozófiai és irodalmi életmű mellett tényleges gyűjtő- és ismeretterjesztő tevékenységet jelentett. Préselt növényeit gondosan megkomponált lapokra rendezte: egyik fennmaradt herbáriumában vörös keretek és aranyszínű papírcsíkok fogják közre a példányokat. A lapokon növénynevek és saját kezű feljegyzések is szerepelnek. A párizsi Carnavalet múzeum ilyen gyűjteményt őriz tőle; a ma könyvként ismert darabot csak a 19. században kötötték egybe.

Válogatott művek:

Rousseau, J.-J. (1782): Lettres élémentaires sur la botanique. In: Collection complète des œuvres de J. J. Rousseau. 7: Mélanges. Genève, pp.: 531–588.

Rousseau, J.-J. (1782): Fragmens pour un Dictionnaire des termes de Botanique. Mélanges. Genève,pp.: 460–527.


Dia-nosztalgia 2.

Ebben a bejegyzésben folytatom a korábban megkezdett sorozatot: 20–30 éve készült, hazai növényritkaságokat és termőhelyeket bemutató fényképek közreadásával.

Az ágfalvai Arbesz-rét, a kopasz palástfű termőhelye, 28 éve

Babásodó nádas a sajkodi öbölben, 30 éve

Buglyos boglárka és nagy víziboglárka által alkotott hínárnövényzet a Hortobágyon, 27 éve
 

Égerláp a Turjánvidéken, 22 éve

 

Égerláp békaliliommal Belső-Somogyban, 27 éve

Félszáraz gyep nagy pacsirtafűvel a Gömör-Tornai-karszton, 28 éve

Homoki erdeifenyves Bakonyszentlászló mellett, 33 éve

Gyöngyvirágos tölgyes a Nyírségben, 32 éve

Magyar és pocsolyalátonyás iszapnovenyzet Pocsaj mellett 27 éve

 

Keményfás ligeterdő a Beregi-síkon, 24 éve

Kékperjés laprét a Bakonyalján, illatos hagyma tömeges előfordulásával, 32 éve

 
Mészkerülő bükkös aljnövényzete a Zempléni-hegységben, 29 éve

Babérfüzes nyírláp a Nyírségben, 29 éve

Szántóföldi gyomvegetáció a Bakonyban, pipaccsal, búzavirággal, ebszékfűvel és konkollyal, 24 éve

 
Melegkedvelő tölgyes  a Pilisben, pilisi bükkönnyel, 29 éve

Tőzegmohás láp hüvelyes gyapjúsással a Beregi-síkon, 33 éve



Változó vízgazdálkodású tölgyes mocsári kardvirággal a Bakonyalján, 30 éve

2026. november 17., kedd

Mi fán terem a botanikus? 29.

Potter, Beatrix (1866–1943) — gyermekkönyvíró, illusztrátor.

A Nyúl Péter szerzője komoly mikológiai megfigyeléseket végzett, gombákat rajzolt és a spórák csírázását vizsgálta. A gombák ma külön élőlényországot alkotnak; itt a mikológia és a botanika tudománytörténeti összetartozása indokolja szerepeltetését. A spórákat üveglemezen is csíráztatta, majd mikroszkóppal követte a fejlődésüket. Vizsgálatairól készült dolgozatát 1897-ben George Massee ismertette a londoni Linnean Society ülésén. Gombákról és más természeti tárgyakról készült több száz rajzának jelentős részét az Armitt gyűjteménye őrzi: a mesekönyvek illusztrátora tudományos pontosságú képeket is hagyott maga után.

Tudományos dolgozata:

Potter, H. B. (1897): On the germination of the spores of Agaricineae. Nyomtatásban meg nem jelent dolgozat; a londoni Linnean Society 1897. április 1-jei ülésén bemutatták.

2026. november 16., hétfő

Mi fán terem a botanikus? 28.

Jefferson, Thomas (1743–1826) — ügyvéd, államférfi, az Egyesült Államok harmadik elnöke. 

Növénymegfigyeléseket vezetett, virágzási időket jegyzett fel, növénycserét és termesztési kísérleteket folytatott. Megfigyeléseit és kertészeti kísérleteit több évtizeden át vezetett feljegyzései dokumentálják. Monticello veteményesében több mint háromszáz zöldségfajtával kísérletezett, a megszokott élelmiszernövények mellett számára új változatokat is kipróbálva. Kertészeti naplóját 1766-tól 1824-ig vezette. A vetés, a termés és a kudarcok feljegyzése révén kertje hosszú távú kísérleti területté vált, amelyet rabszolgasorban tartott emberek munkája is fenntartott.


Válogatott művek:

Jefferson, T. (1787): Notes on the State of Virginia. John Stockdale, London. A mű növényvilággal kapcsolatos adatokat is tartalmaz.

Jefferson, T. (1944): Thomas Jefferson’s Garden Book, 1766–1824. Szerk.: Edwin Morris Betts. American Philosophical Society, Philadelphia. Memoirs 22. Posztumusz forráskiadás.

2026. november 15., vasárnap

Mi fán terem a botanikus? 27.

Hirohito, Sóva császár (1901–1989) — Japán császára.

Természetrajzi tevékenységéből rendszerint tengerbiológiai kutatásait emelik ki, de növénygyűjtéssel és florisztikai megfigyelésekkel is foglalkozott. A Nasu vidékéről készült flóramű az ő terepi érdeklődéséhez és gyűjtéseihez is kapcsolódik. A császári biológiai laboratórium anyagából mintegy tizenhétezer edényes növénypéldány került a japán Nemzeti Természet- és Tudományos Múzeumhoz. A nasui gyűjtőutakról olyan történetet is feljegyeztek, amely szerint egyetlen példányban talált növényt inkább a helyén hagyott. Gyűjteménye így személyes érdeklődésének emléke mellett múzeumban kutatható tudományos anyag is lett.

Kapcsolódó kiadvány:

Biological Laboratory, Imperial Household szerk. (1962): Flora Nasuensis. Sanseidō, Tokyo. 384 p. Intézményi szerkesztésű kötet, Hirohito előszavával.