A Debreceni Egyetemen folyó kutatási program keretében honfitársaink utazási szokásait és növényekkel kapcsolatos ismereteit vizsgáljuk. Várjuk azok jelentkezését (messenger üzenetben a https://www.facebook.com/molnar.v.attila címen vagy email-ben: mva@science.unideb.hu) akik segítenék a munkánkat egy kérdőív kitöltésével vagy egy online beszélgetésen történő részvétellel. (Az adatokat biztonságosan kezeljük, az eredményeket személyes azonosításra nem alkalmas módon, összegezve és tudományos közleményben kiértékelt formában tesszük közzé.)
Köszönettel és üdvözlettel: Molnár V. AttilaScientia amabilis: Szeretetre méltó tudomány
A blog botanikai-természetvédelmi kutatások eredményeit, ritka és veszélyeztetett növényeket, tudománytörténeti érdekességeket igyekszik bemutatni közérthetően és mégis szakszerűen. Készül a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékén. Felelős szerkesztő: Molnár V. Attila
2023. március 5., vasárnap
2023. január 18., szerda
Open access, predatory publishing és az MDPI
Néhány szó az MDPI (Multidisciplinary Digital Publishing Institute) nevű svájci székhelyű kiadóról, amely mintegy 395 folyóiratot ad ki, amelyek közül 93 impakt faktorral is rendelkezik [1]. Ezek a lapok szabad hozzáférésű cikkeket jelentetnek meg, amelyekért a szerzők fizetnek (gold open access), mégpedig elég borsos összeget (laponként változóan mintegy 1500–2000 sváci frankot). A svájci székhelyű céget alapító-tulajdonosa a kínai Shu-Kun Lin, aki vegyész és a kémia terén mérhető tudományos teljesítményt is kifejtett, elsősorban az 1990-es években.
Az
MDPI az utóbbi évekre kiterjedt folyóirat-hálózatot hozott létre, amelyek jó
részét a mechanikus tudománymetria is elismeri, általában Q1–Q2-es SJR
besorolásúak, impakt faktoruk 1,8 és 7,67között
mozog (átlag: 4,0, medián: 3,5). Lapjainak közös jellemzője az egyszavas,
nagyon nagy tudományterületet lefedő cím (például Sustainaibility, Animals,
Plants, Diversity, Biology, Life,
Materials, Molecules). A folyóiratok nyomtatásban nem jelennek meg, ez
persze nem egyedülálló jelenség, de feltétlenül költséghatékony. Bevett
gyakorlat, hogy a folyóiratok kutatókat keresnek meg, hogy vállalják egy-egy
különszám (Special Issue)
vendégszerkesztői tisztét. Cserébe általában a vendégszerkesztőnek 1 cikkre
kedvezményes vagy ingyenes publikálási lehetőséget kínálnak fel. A szerkesztő
által meghívott szerzők viszont nem kapnak vagy csak igen kis kedvezményt
kapnak a publikációs díjból, hasonlóan a kéziratokat bírálókhoz. A
vendégszerkesztők felé elvárás hogy egy különszámban legyen 10 cikk, amelyek
szerkesztése, lektoráltatása szinte semmi munkát nem ad a kiadónak, hiszen azt
a lelkes szerkesztők ingyen elvégzik. A legtöbb lap egy olyan kézirat templátot
használ, amely lehetővé teszi, hogy az abban készült kéziratot rendkívül
csekély munkával formailag véglegesíteni lehessen. Mindez tehát azt jelenti,
hogy az MDPI egy nagyszerűen felépített üzleti vállalkozás, amelyben a kiadónak
a fő feladata a marketing és a vendégszerkesztők tömeges felkérése. Egy-egy különszám
megjelentetése után a cég mintegy 15–-20 ezer svájci frank (5–7,5 millió
forint) profithoz jut. (Ezt jórészt az adófizetők pénzéből tudományos kutatási
célokra elnyert pályázatok fedezik.)
Vannak
akik az MDPI-t azzal vádolták meg, hogy ragadozó folyóiratokat („predatory
journal”) ad ki. Utóbbi gyakorlatról részletesebben [2].
Röviden:
a „predatory publishing” kizsákmányoló akadémiai kiadói üzleti modell, amely
magában foglalja a publikációs díjak felszámítását a szerzők számára anélkül,
hogy ellenőriznék a cikkek minőségét és legitimitását, és anélkül, hogy
szerkesztői és kiadói szolgáltatásokat nyújtanának, függetlenül attól, hogy
nyílt hozzáférésűek avagy nem.
A "predatory open access publishing" kifejezést Jeffrey
Beall nemzetközileg elismert könyvtártudós [3] alkotta
meg. Beall a Nature-ben írt cikket a
ragadozó folyóiratok által az open access mozgalomban okozott károkról [4]. Beall az MDPI-t felvette a predátor kiadók listájára [5], de ezt az MDPI jogi úton támadta meg és ennek
eredményeként 2015-ben lekerült onnan [6].
(Zárójelben: az MDPI tulajdonosa, Dr. Lin mögött elég komoly anyagi potenciál
áll ahhoz, hogy bárkit megtámadhasson jogi úton, aki nyilvánosan és nemzetközi
szinten megkérdőjelezi az MDPI legitimitását.)
Arról,
hogy az MDPI célja a bevétel és a közölt cikkek számának maximalizása és ennek
érdekében lemond a kéziratokat kritizáló tárgyilagos bírálatokról több konkrét
példa is ismert. A Science is
beszámolt róla, hogy az MDPI által kiadott Nutrients
című folyóirat 10 szerkesztője lemondott amiatt, mert a kiadó arra akarta
kényszeríteni őket, hogy fogadjanak el közlésre közepes minőségű és jelentőségű
kéziratokat [7]. Az MDPI kiadói
gyakorlatát, főként a bírálatok hitelességét máshonnan is érték kritikák [8] [9] [10] [11].
Az MDPI számos folyóiratában jogtalanul
tüntetett fel neves tudósokat, többek között Nobel-díjasokat mint a
szerkesztőbizottság tagjait. Mindezek miatt számos országban az MDPI
bojkottjára szólították fel a kutatókat. Én is szeretném felhívni a kollégák
figyelmét arra, hogy fontolják meg a publikálást az MDPI által kiadott
folyóiratoknál és azt, hogy vállalnak-e ezeknél a lapoknál vendégszerkesztői
feladatot.
Hivatkozások
[1] https://www.mdpi.com/about/journals/sci
[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Predatory_publishing
[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Jeffrey_Beall
[4] Beall, J. (2012). Predatory
publishers are corrupting open access. Nature 489(7415): 179. - https://www.nature.com/news/predatory-publishers-are-corrupting-open-access-1.11385
[5] https://web.archive.org/web/20140306052944/http://scholarlyoa.com/2014/02/18/chinese-publishner-mdpi-added-to-list-of-questionable-publishers/
[6] https://en.wikipedia.org/wiki/MDPI
[7] https://www.sciencemag.org/news/2018/09/open-access-editors-resign-after-alleged-pressure-publish-mediocre-papers
[8] https://www.universityaffairs.ca/features/feature-article/beware-academics-getting-reeled-scam-journals/
[9] https://www.ashclinicalnews.org/spotlight/predatory-publishing-dark-side-open-access-movement/
[10] http://www.australianparadox.com/
Temetők, értékek és fenntarthatóság
Modern temető |
Napjainkban már elvétve lehet csak kézzel kaszált temetőt találni. |
Másutt benzinzabáló fűnyírókkal vagy tratorokkal nyírják a gyepet. Eközben munkanélküliségre panaszkodunk és a fosszilis üzemanyagok túlzott használatára. |
Rokonsági fok
|
Szülők
|
Nagyszülők
|
Dédszülők
|
Ükszülők
|
Szépszülők
|
Korkülönbség (év)
|
25
|
50
|
75
|
100
|
125
|
Felmenők száma generációnként
|
2
|
4
|
8
|
16
|
32
|
Felmenők össz. száma
|
2
|
6
|
14
|
30
|
62
|
Rokonsági fok
|
6. nemzedék
|
7. nemzedék
|
8. nemzedék
|
9. nemzedék
|
10. nemzedék
|
Korkülönbség (év)
|
150
|
175
|
200
|
225
|
250
|
Felmenők száma generációnként
|
64
|
128
|
256
|
512
|
1024
|
Felmenők össz. száma
|
126
|
254
|
510
|
1022
|
2046
|
Rokonsági fok
|
11. nemzedék
|
12. nemzedék
|
13. nemzedék
|
14. nemzedék
|
15. nemzedék
|
Korkülönbség (év)
|
275
|
300
|
325
|
350
|
375
|
Felmenők száma generációnként
|
2048
|
4096
|
8192
|
16384
|
32768
|
Felmenők össz. száma
|
4094
|
8190
|
16382
|
32766
|
65534
|
2023. január 17., kedd
Véráldozat a békabuzogányért
További olvasnivaló
A növény-vakságról – két történet és két fénykép
Löki Viktor felvétele |
2023. január 16., hétfő
A szellemorchidea nyomában
![]() |
Minden tükrünket bevetettük a fényképezéshez (a Practica gép mögött: Sulyok Józsi) |
![]() |
Az 1995-ös könyvben megjelent a tükrökkel készült mecseki fénykép (a jobb oldalon). A bal oldali fotó németországi. |