A herefojtó aranka "új" gazdanövényei

A hét végén a berettyóújfalusi régi temetőben figyeltem fel a védett sziki kocsordon (Peucedanum officinale) és pettyegetett őszirózsán (Aster punctatus) élősködő herefojtó arankára (Cuscuta epithymum). Ennek az érdekes, élősködő növénynemzetségnek a gazdanövény-spektrumával és élőhelyválasztásával a közelmúltban foglalkozott Baráth Kornél és Csiky János, akik herbáriumban, valamint terepen végzett kutatásuk során összesen 350 növényfajon találták, de közöttük nem szerepel a most említett két védett faj. Ezt az arankát korábban a sziki kocsordon a gyöngyösi Sár-hegyen találtam, Budapesten, a Szabadság-hegyen pedig a fokozottan védett sápadt ledneken (Lathyrus pallescens) élősködve is észleltem.

Irodalom

Baráth K. & Csiky J. (2012): Host range and host choice of Cuscuta species in Hungary. – Acta Botanica Croatica 71: 215–227.

Baráth K. (2013): A magyarországi Cuscuta fajok gazdaspektruma, gazda- és élőhelyspecifitása. – PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

Molnár. V. A. (2010): Adatok a Lathyrus pallescens (Bieb.) C. Koch 1841 ismeretéhez. – Botanikai Közlemények (2009) 96(1–2): 57–65.

Fülemüleszittyó gubacsa

A gubacs (Cecidium) növényi szövetekben, valamely más élő szervezet tevékenységének hatására létrejövő rendellenes sejtszaporulat vagy sejtméret-növekedés. A gubacsképző szervezetek igen különbözőek, fiatal, fejlődő növényi szövetekben baktériumok, gombák, fonalférgek, rovarok és atkák egyaránt indukálhatnak gubacsképződést. Bár gubacsokról hallva az embereknek általában fásszárúak (elsősorban tölgyfák) gubacsai jutnak az eszükbe, de lágyszárúak esetében is sokféle gubacs ismeretes. (Korábban itt a blogban már írtam a lápi csalánon észlelt gubacsszúnyog által indukált gubacsról.) Jóval gyakrabban észlelhetjük a fülemüleszittyón (Juncus articulatus) Livia juncii nevű poloska gubacsait.

 

 

 

Ez a rovar olyan mértékben megváltoztatja a szittyó hajtásainak megjelenését, hogy akár azokat más fajnak is gondolhatnánk