Az elmúlt években több hazai
növényfaj taxonómiai és biogeográfiai hátterét sikerült tisztázni filogenetikai
megközelítésben – amelyben Gábor vezető szerepet játszott. Érdeklődése az
elmúlt években a Pannon-régió sztyeppei élővilágának eredete felé fordult, és
észrevette azt, hogy ennek a biomnak az filogenetikai feltártsága igencsak
hiányos. Emiatt az elmúlt években több kutatóutat tett Ukrajna és Oroszország
sztyeppi területein, valamint a Kaukázusban, ahonnan gazdag anyagot gyűjtött folyamatban
levő vizsgálatokhoz. Eddigi tevékenysége során kiváló munkakapcsolatot
alakított ki orosz, lengyel és brit kutatókkal, amit publikációk is jeleznek.
 |
| A Lendület pályázat 2016. évi nyertesei, Lovász Lászlóval, az MTA elnökével (forrás: mta.hu) |
A pályázatra idén 95 pályamunka érkezett, az
5 évre szóló, évente összesen mintegy 400 millió forintos támogatását 11-en
nyerték el. (A Debreceni Egyetemről az idei évben egyedüliként Gábor.) Az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti,
kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal
kutatók számára kiírt Lendület I.-et négyen, a már sikeres önálló kutatói
pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert,
tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület
II.-t pedig heten. Közülük ketten külföldről térnek haza. Mindkét kategória
nyertesei vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során
vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik
kiválósági felhívására.
Az MTA-DE Lendület Evolúciós
Filogenomikai Kutatócsoport egy, a magyarság számára kiemelten fontos
biogeográfiai egység, a sztyeppei élőlények eredetét szeretné vizsgálni (The origins
of steppic biota – an evolutionary phylogenomic approach). Az élőlényekben lévő
örökítőanyag (DNS) nagyon sok információt őriz a múltban lezajlott
eseményekről, melyeket a DNS szekvenálásával fel lehet tárni. Ahhoz, hogy a
sztyeppei élővilág múltját kutathassuk a legmodernebb módszerek alkalmazására,
ún. új-generációs szekvenálási módszerre van szükség, mely több ezer gén
együttes vizsgálatát teszi lehetővé. A tervezett, három fős kutatócsoport ezt a
legmodernebb kutatási módszertant tervezi használni, hogy tíz, hazánkban
kiemelt jelentőségű sztyeppei élőlény, hét növényfaj (Salvia nutans, Crambe tataria,
Pulsatilla patens, Paeonia tenuifolia, Aster oleifolius, Spiraea
crenata, Kochia prostrata) és
három állatfaj (Sicista subtilis, Lethrus apterus, Plebejus sephyrus) filoegográfiai szerkezetét feltárja. A munka
végére egy összegzést szeretnénk készíteni a tíz esettanulmányból levonható
biogeográfiai következtetésekből, így járulva hozzá a sztyeppei élővilág
kialakulásának és történetének megértéséhez. A munka olyan járulékos
hozadékokkal is kecsegtet, mint az új-generációs adatsorból kinyerhető
mikroszatellit régiók fejlesztése a veszélyeztetett fajok
konzervációgenetikájához, illetve a nagy adatbázisokban alulreprezentált
kelet-európai élőlények DNS-bankja, melyet a mintagyűjtéssel egybekötve
szeretnénk kialakítani. A munkatervben évenként két faj feldolgozása szerepel;
minden egyes fajra így egy-egy félév jut, illetve az utolsó évben tervezzük az
egyes fajokban megfigyelt biogeográfiai struktúra közös vonásainak feltárását
és összehasonlítását.
A Lendület pályázat egyik célja,
hogy azokat a fiatal kutatókat támogassa, akiknek a tudományos teljesítménye
dinamikusan növekszik. Úgy gondoljuk, hogy ennek a feltételnek Gábor megfelel,
amit érzékeltet az a tény, hogy az elmúlt két évben nemzetközileg referált
lapban megjelent és elfogadott 17 közleményének kumulatív impakt faktora kb. 41.
Az újonnan alakuló kutatócsoport a közvetlenül a PhD fokozat megszerzése előtt
álló Takács Attila tanítványom alkalmazásával is számol. Attila amellett, hogy
közreműködik a tanszéki oktatásban és kutatásban, az utóbbi két évben
oroszlánszerepet játszott a Kitaibelia
folyóirat szerkesztésében és emellett a tanszéki herbáriumunkat több ezer
példánnyal bővítette, adatbázisba vitte.
Sramkó Gábor 2014 óta megjelent és
elfogadott jelentősebb publikációi:
1.
Sonkoly J, E. Vojtkó A, Tökölyi J. Török P, Sramkó G,
Illyés Z, Molnár V. A. (2016): Higher seed number compensates for lower fruit-set
in deceptive orchids. – Journal of Ecology DOI:
10.1111/1365-2745.12511 (IF2014: 5,521)
2.
Cserkész T, Rusin M, Sramkó
G (2016) An integrative systematic revision of the European southern birch
mice (Rodentia: Sminthidae, Sicista
subtilis group). – Mammal Review 46 (in press.) DOI: 10.1111/mam.12058 (IF2014: 4,256)
3.
Kalinka A., Sramkó G., Horváth O., Molnár V. A. & Popiela A.
(2015): Chromosome numbers of selected species of Elatine L. (Elatinaceae). – Acta
Societatis Botanicorum Poloniae 84(4): DOI: 10.5586/asbp.2015.036 (IF2014: 1,174)
4.
Molnár V. A, Tóth J. P., Sramkó G., Horváth O.,
Popiela A., Mesterházy A., Lukács B. A. (2015): Flood induced phenotypic
plasticity in amphibious genus Elatine
(Elatinaceae). – PeerJ 3:e1473; DOI 10.7717/peerj.1473 (IF2014: 2,1)
5. Bartha L, Sramkó G, Volkova PA, Surina B, Ivanov
AL, Banciu HL (2015) Patterns of plastid DNA differentiation in Erythronium (Liliaceae) are consistent
with allopatric lineage divergence in Europe across longitude and latitude. – Plant
Systematics and Evolution 301(6):
1747-1758. (IF2014:
1,422)
6.
Cserkész T, Aczél-Fridrich Zs,
Hegyeli Zs, Sugár Sz, Czabán D, Horváth O, Sramkó G (2015) Rediscovery
of the Hungarian birch mouse (Sicista
subtilis trizona) in Transylvania (Romania) with molecular characterisation
of its phylogenetic affinities. – Mammalia
79(2): 215-224. (IF2014: 0,681)
7. Löki V., Tökölyi J., Süveges K., Lovas-Kiss Á., Hürkan K., Sramkó
G., Molnár V. A. (2015): The
orchid flora of Turkish graveyards: a comprehensive survey. – Willdenowia 45(2):
231–243. (IF2014: 0,721)
8. Molnár V. A., Löki V.,
Takács A., Schmidt J., Tökölyi J., Bódis J., Sramkó G. (2015): No
evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids.
– Applied Ecology and Environmental Research 13(4): 1097–1183. (IF2014: 0,557)
9.
Rácz R, Bereczki J, Sramkó
G, Kosztolányi A, Tóth JP, Póliska S, Horváth A, Barta E, Barta Z (2015)
Isolation and characterisation of 15 microsatellite loci from Lethrus apterus (Coleoptera:
Geotrupidae). – Annales Zoologici Fennici 52 (1-2): 45-50. (IF2014: 0,855)
10.Bateman
RM, Sramkó G, Rudall PJ (2015) Floral miniaturisation and autogamy in
boreal-arctic plants are epitomised by Iceland’s most frequent orchid, Platanthera hyperborea. –PeerJ 3: e894. (IF2014: 2,1)
11.Sramkó G., Molnár V. A., Hawkins
J. A., Bateman R. B. (2014): Molecular phylogeny and evolutionary history of
the Eurasiatic orchid genus Himantoglossum s.l. (Orchidaceae). – Annals
of Botany 114(8): 1609–1626.
(IF: 3,654)
12.Loreto
F, Bagnoli F, Calfapietra C, Cafasso D, De Lillis M, Filibeck G, Fineschi S,
Guidolotti G, Sramkó G, Tökölyi J, Ricotta C (2014) Isoprenoid emission
in hygrophyte and xerophyte European woody flora: ecological and evolutionary
implications. Global Ecology and
Biogeography 23(3): 334–345. (IF: 6,531)
13.Bereczki
J, Tóth JP, Sramkó G, Varga Z (2014) Multilevel studies on the two phenological forms of
Large Blue (Maculinea arion)
(Lepidoptera: Lycaenidae). Journal of
Zoological Systematics and Evolutionary Research 52(1): 32–43. (IF: 1,6)
14.Tóth
JP, Bereczki J, Varga Z, Rota J, Sramkó G, Wahlberg N (2014)
Relationships within the Melitaea phoebe
species group (Lepidoptera: Nymphalidae): new insights from molecular and
morphometric information. Systematic
Entomology 39(4). 749–757. (IF: 2,784)
15. Szczecińska, M., Sramkó G., Wołosz, K., & Sawicki, J. (2016). Genetic Diversity and Population Structure of the Rare and Endangered Plant Species Pulsatilla patens (L.) Mill in East Central Europe. PloS one, 11(3), e0151730. (IF: 3,234)
16. Kajtoch, Ł., Cieślak, E., Varga, Z., Paul, W., Mazur, M. A., Sramkó G., & Kubisz, D. (2016). Phylogeographic patterns of steppe species in Eastern Central Europe: a review and the implications for conservation. Biodiversity and Conservation DOI 10.1007/s10531-016-1065-2 (IF: 2,365)
17. Mosolygó-L. Á. Sramkó G., Barabás S., Czeglédi L.,
Jávor A., Molnár V. A., Surányi
Gy. (2016): Molecular genetic evidence for allotetraploid hybrid speciation int
he genus Crocus L. (Iridaceae). – Phytotaxa
(accepted for publication) (IF: 1,318)
Takács Attila jelentősebb
publikációi
1. Molnár V. A, Takács A, Horváth O, E. Vojtkó A, Király G, Sonkoly
J, Sramkó G. (2012): Herbarium Database of Hungarian Orchids I. Methodology,
dataset, historical aspects and taxa. – Biologia
67(1): 79–86. (IF: 0,506)
2. Molnár V. A, Kreutz C. A. J, Óvári M, Sennikov A. N, Bateman R. M, Takács
A, Somlyay L, Sramkó G. (2012):
Himantoglossum jankae (Orchidaceae: Orchideae), a new name for
a long-misnamed lizard orchid. – Phytotaxa 73: 8–12. (IF: 1,295)
3. Takács, A, Lukács,
B. A, Schmotzer, A, Jakab, G, Deli, T, Mesterházy, A, Király, G, Balázs, B, Perić,
R, Eliáš, P. jun, Sramkó, G, Tökölyi, J, Molnár V, A. (2013): Key environmental
variables affecting the distribution of Elatine
hungarica in the Pannonian Basin. – Preslia
85(2): 193–207. (IF: 2,778)
4. Molnár V. A, Löki V, Takács
A, Schmidt J, Tökölyi J, Bódis J, Sramkó G. (2015): No evidence for
historical declines in pollination success in Hungarian orchids. – Applied
Ecology and Environmental Research 13(4): 1097–1183. (IF2014: 0,557)
5. Molnár VA, Sonkoly
J, Lovas-Kiss Á, Fekete R, Takács A, Somlyay L, Török P. (2015): Seed of
the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive
over 130 years of dry storage. – Preslia
87: 319–328. (IF2014:
4,104)
6. Lovas-Kiss A, Sonkoly J, Vincze O, Green A. J, Takács A. &
Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by
waterfowl in a rare,
ephemeral wetland plant species (Astragalus
contortuplicatus, Fabaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3):
321–326. (IF2014: 1,174)
