A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 21., péntek

Az orchideák fényképezése a digitális korban: veszélyek, szabályok és ajánlások

Nemrégiben jelent Guerrero-Casado & Reques „Dear Influencers: Don't Disturb Amphibians and Reptiles for More Followers” (azaz Kedves influencerek: Ne háborgassátok a kétéltűeket és a hüllőket több követőért!) című cikke az Animal Conservation című folyóiratban.

Ennek kapcsán igyekeztem „csokorba szedni” azokat az információkat és tapasztalatokat amelyek az orchideák fényképezése kapcsán rendelkezésre állnak.



A természetfotózás és a digitális technológia terjedése alapvetően formálta át a modern természetvédelem és a terepi kutatások módszertanát. A digitális fényképezés kíméletes módszert jelenthet a tudományos dokumentáláshoz. A növényfényképezés az oktatás, az ismeretterjesztés és a szemléletformálás nélkülözhetetlen eszköze. Az utóbbi évtizedekben a digitális fényképezés széles körű elterjedése, valamint a műholdas helymeghatározó rendszerek (GPS) és digitális térképek és légifényképek elterjedése drasztikusan megkönnyítette a természeti látnivalók felkutatását.

Ugyanakkor a digitális nyilvánosság és az online platformok használata kettős arculatot mutat a természetvédelem szempontjából. Bár a közösségi média kiváló eszköz a természetvédelmi tudatosság növelésére, a vadon élő orchideákról, ritka fajokról szóló kontrollálatlan posztolás komoly veszélyeket rejt. A közösségi média térhódítása a természetfotózást tömegkommunikációs eszközzé alakította, ahol a lájkokért és elismerésért folyó verseny gyakran tolakodó, a természetet veszélyeztető magatartáshoz vezet. A virtuális platformok – a pontos földrajzi adatok (geokoordináták) megosztásával  és a több ezer fős tematikus csoportokkal – kontrollálatlan tömegeket vonzanak törékeny és értékes élőhelyekre. 

A digitális nyomás és a „halálra lájkolás” (Liked to Death) jelenség az orchideáknál

A biológiai sokféleség online megosztása komoly ökológiai áldozatokat követel. Davis és munkatársai (2024) részletesen elemezték a közösségi média biodiverzitásra gyakorolt negatív hatásait, rávilágítva arra, hogy a növények közül az orchideák az egyik legkedveltebb és leginkább veszélyeztetett célpontjai ezeknek a platformoknak. IUCN-statisztika: Az IUCN Vörös Listájának adatai alapján az orchideafajok jelentős része (közel 40%-a) közvetlen veszélynek van kitéve a rekreációs tevékenységek, a turizmus és az emberi behatások miatt.

A ritka orchideafajok virágzási helyeinek online megosztása, népszerűsítése zarándokhelyekké alakítja az apró populációk élőhelyeit, taposással súlyos fizikai károkat okozva a növényekben. Az internet és a közösségi oldalak felületei kaput nyitnak az illegális orchidea-kereskedelem számára, közvetlenül veszélyeztetve a vadon élő állományokat. Az orchideák bonyolult kapcsolatrendszereket alakítottak ki bizonyos mikorrhizagombákkal és megporzó rovarokkal, így a fizikai bolygatás nemcsak egy-egy egyedet pusztít el, hanem az egész életközösséget rombolja. 

Növényfényképezés a gyakorlatban

A jó szándékú természetfotósok gyakran óvatlanságból okoznak kárt. A fotózás során a legfőbb kockázatot a taposás jelenti. Az óvatlan látogatók sokszor nem veszik észre az áhított faj fiatal, vegetatív hajtásait vagy a környező más védett növényfajokat. A kitaposott ösvények vizuálisan is feltűnőbbé teszik a helyszínt, így a legelő vadak is könnyebben rátalálnak a ritka egyedekre. A fotózás kedvéért letaposott növényzet és a többszörösen látogatott „fotóstövek” elsorvadhatnak. 

Jogi keretek Magyarországon

Magyarországon minden vadon élő orchideafaj (kosborféle) védett. A természet védelméről szóló jogszabályok szigorúan tiltják a védett fajok szándékos károsítását, gyűjtését vagy zavarását. A fokozottan védett természeti területek látogatása engedélyhez kötött; gyakran csak a természetvédelmi kezelő által szervezett szakvezetéses túrák keretében lehetséges. Kiváló példa erre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gyakorlata, amely minden év májusában kiscsoportos, vezetett túrákat szervez az erdei papucskosbor (Cypripedium calceolus) megfigyelésére és fényképezésére.

Etikai kódex és ajánlások a kosborfélék fotózásához

Az orchideák megfigyeléséről és fotózásáról nem kell lemondanunk, de a tevékenységet a fenntarthatóság jegyében kell végezni. Nagy örömöt jelenthet a gyakoribb fajok ismeretlen állományainak felfedezése, színváltozatok, megporzók vagy hibridek dokumentálása is. 

Fényképezés során tartsuk be az alábbi szabályokat:

Ne osszunk meg pontos geokoordinátákat a közösségi médiában, és ne adjuk ki a részletes lelőhelyeket ellenőrizetlen személyeknek!

Mérsékeljük a látogatásokat! Ne keressük fel évente a hazánkban csupán néhány tővel jelen lévő legnagyobb ritkaságokat csak azért, hogy elkészítsük a sokadik azonos felvételt.

Nézzünk a lábunk elé! Ne csak a virágzó állapotú orchideákra figyeljünk, hanem a kisebb, leveles és terméses állapotú példányokra is, valamint a kosborféléken kívül más, veszélyeztetett, védett fajokra is.

Körültekintő „modellválasztás”! Különálló vagy az állományok szélén található példányokat válasszunk fotózásra, így mérsékelve a többi példányra nehezedő nyomást!

Környezetkímélő testhelyzet! Lehetőleg ne feküdjünk végig a növényzeten, hanem térdeléskor vagy óvatos guggoláskor is hagyjunk minél kisebb nyomot.

A „kísérőnövények” megóvása! Ne „gyomláljuk ki” a fényképezett növény környékét vagy hátterét; a növény természetes mikrokörnyezete védelmet nyújt.

Csoportos elkerülés! Ha több fotós érkezik a helyszínre, ne fényképezze ugyanazt a tövet mindenki külön-külön; így elkerülhető a koncentrált taposási kár. 

Irodalom

Davis R. A. et al. 2024: Liked to death: the impacts of social media and photography on biodiversity. – Science of the Total Environment 949: 175106. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2024.175106

Guerrero-Casado J. & Reques R. 2026: Dear Influencers: Don't Disturb Amphibians and Reptiles for More Followers. – Animal Conservation 29: https://doi.org/10.1111/acv.70095

Lenzi C. et al. 2020: “Let me take a selfie”: Implications of social media for public perceptions of wild animals. – Preprint https://doi.org/10.20944/preprints201904.0123.v1

2022. szeptember 20., kedd

Némi nézni és olvasnivaló



Nemrégiben tanítványaimmal beszélgetve döbbentem rá, hogy nem ismerik azokat a műveket, amelyek hazánkban a növénytani ismeretterjesztés első és legfontosabb “mérföldkövei” és amelyek pályaválasztásomban döntő szerepet játszottak.

Mindezek fényében ajánlom mindenkinek a következő könyveket:

Csapody István (1982): Védett növényeink. – Gondolat, Budapest.



Németh Ferenc & Seregélyes Tibor (1981): Ne bántsd a virágot. – OKTH – MTI, Budapest.

Németh Ferenc & Seregélyes Tibor (1984): 88 színes oldal tavaszi vadvirágokról. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

 
Vajda Ernő (1956): A magyar növényvilág képeskönyve. – Művelt Nép, Budapest.

Vajda László (1984): Flora Photographica Carpato-Pannonica. Hét évtized flóraképei. – Képzőművészeti Kiadó, Budapest.


Szerzőikről is igyekszem a közeljövőben megemlékezni itt a blogban.

2019. május 14., kedd

Előadás a DE Evolúciós Állattani Tanszék szemináriumán

A temetők élővilága – a megőrzés lehetőségei és nehézségei címmel tartok előadást a Debreceni Egyetem TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének szemináriumán.

Helyszín: Élettudományi Épület, 2. szakasz, földszint, Udvardy terem (F 201)

Időpont: 2019. május 16. (csütörtök), 12:00

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

2019. március 20., szerda

Akcióban a természet őrzői

Nyolc részes „Akcióban a természet őrzői” című filmsorozat készült a természetvédelmi őrök munkájáról. A tíz Nemzeti Park elképesztően gazdag környezeti változatossága sokféle kihívás elé állítja a szakembereket: az őrök lóháton, terepjáróval, csónakkal, vagy éppen kötélen ereszkedve jutnak el “munkahelyükre”, és a megoldandó feladatok legalább ennyire változatosak és izgalmasak. A váratlan helyzetek rátermettséget, az apró jelek nyomozói éleslátást, a távolságok kitartást, az ellenfelek bátor és határozott kiállást, a természet pedig szakmai tudást és hatalmas szívet követel szolgálóitól. Igen, szolgálnak ők és szolgálatban állnak, nem véletlen az elnevezés: természetvédelmi őrszolgálat.

https://filmdzsungel.tv/akcioban_a_termeszet_orzoi/?fbclid=IwAR15GjQOsnFWKev9Nfwez3ZaoQqxsNNOCb0yzD8mVXtDJlvSYhPNXXmtDGY
 

Külön öröm számomra, hogy filmsorozatot  beharangozó plakáton középen volt tanítványom, Magos Gábor a BNPI őrparancsnoka látható. Magonc botanikusnak indult, de igazi természetvédő lett, csak pár dolog az utóbbi évek tevékenységeiből: urali bagoly és szalakóta odú-telepítés, parlagi sas fészek felderítés, xilofág bogarak kutatása, élőhelyek helyreállítása stb. Jó arcot találtak a filmhez!

2018. február 5., hétfő

Közvéleménykutatás a tudományos célú herbáriumi gyűjtésről

A XII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencián, 2018. február 24-én vitaestet szervezünk Természettudományi gyűjtemények és Természetvédelem címmel. Ennek előkészületeként szeretnénk tájékozódni a magyarországi botanikus és természetvédő szakma képviselőinek a témával kapcsolatos véleményéről. Kérjük segítse munkánkat egy kérdőív kitöltésével és az
címre történő visszaküldésével. A beérkezett válaszokat név nélkül tartjuk nyilván. A kérdőívet elküldjük a caltha-levelezőlistára, valaamint a konferencia regisztrált részvevőinek és közzé tesszük a rendezvény honlapján is. Ezen felül örömmel vesszük a kérdőív terjesztését további potenciális válaszadók között is.

2017. április 28., péntek

Ismét a csipkés gyöngyvesszőről



Sokszor keseregtem már a blogban a temetőkben tapasztalt negatív folyamatokon. Most álljon itt egy bíztató történet. A tavaly a Nyírségben megtalált csipkés gyöngyvessző előfordulásokról tájékoztattuk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. Barna Péter természetvédelmi őrtől ma kaptam az alábbi képet: az egyik előfordulást a helyi önkormányzat önálló kezdeményezéssel táblával is megjelölte.

Köszönet a törődésért! Ahogy a háttérben látható sarjadó akácokon látható szükség lesz rá a növény megőrzéséhez.

2017. április 20., csütörtök

Aggályok az erdőtörvény módosításával kapcsolatban



A hatályos erdőtörvény (Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény) készülő módosításával kapcsolatban az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága és Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága elfogadott egy állásfoglalást, amelyet itt is közzéteszek:

“Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról" szóló T/14461 számú törvényjavaslatra vonatkozóan az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága és Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága megállapítja, hogy az érvényben levő erdőtörvényhez képest több ponton gyengül az erdők különleges (védelmi, talajvédelmi, Natura 2000) rendeltetése az alábbiak szerint:

1. A törvényben szereplő átalakító üzemmód helyett a bevezetett átmeneti üzemmód nem garantálja a folyamatos erdőborítást, ezért aggályos a törvényjavaslat azon pontja, amely a nem vágásos üzemmódok területi arányát szabályozza különleges rendeltetésű állami erdőkben. 

2. A folyók medrében levő természetvédelmi elsődleges rendeltetésű területeken aggályos az elsődleges rendeltetés árvízvédelmi rendeltetésre történő megváltoztatása.

3. Az inváziós fafajokkal történő erdőtelepítés esetében aggályos az eredeti törvényben szereplő 200 m-es puffertávolság 100 m-re történő csökkentése természetes vagy természetszerű erdő, valamint védett nem erdő rendeltetésű terület környezetében.

4. A közelítő nyomok engedélykötelességének megtartása indokolt azok szélességétől függetlenül. A javaslatban a négy méteres koronaszélességre vonatkozó szabályozás aggályos.

Az erdei ökoszisztéma funkciók valamint a biodiverzitás megőrzése a fenti esetekben az eredeti törvényszöveg változatlanul hagyását kívánja meg.”

2016. október 27., csütörtök

Szálep céljára gyűjtött orchideagumók azonosítása molekuláris genetikai módszerekkel

A talajlakó orchideák gumóit a Földközi-tenger medencéjnek keleti részétől a a Kaszpi-tengerig terjedő területen szálep céljára gyűjtik. Iránban a megnövekedett középosztály  jólétének következtében a szálep iránti kereslet és a szálep ára jelentősen megemelkedett és a gyűjtés veszélyezteti a vadon élő orchidea-populációkat. A szálepként gyűjtött gumók alakilag csak korlátozottan alkalmasak a fajok azonosítására és így így nehéz megállapítani, hogy a gyűjtés mely fajokra irányul és melyeket fenyeget leginkább. Ghorbani és munkatársai frissen elfogadott cikkükben 133 taxon nrITS, trnL-F spacer and matK szekvenciái segítségével azonosítottak 12 iráni városban, 31 tételben vásárolt 150 orchideagumót, hogy felmérjék mely fajokat érint a salep-gyűjtés. A vizsgált gumók 67%-át sikerült faji szinten azonosítani nrITS szekvenciák alapján, 58%-át trnL-F és 59%-át a matK szekvenciák alapján. A szálep-gyűjtésből származó gumók legnagyobb részét az Orchis (34%), az Anacamptis (27%) és a Dactylorhiza (19%) nemzetségek adták. A cikk hangsúlyozza, hogy Iránban az összes gumós orchidea fajt fenyegeti a kereskedelem, és sürgeti az illegális gyűjtés és a határokon átnyúló kereskedelem ellenőrzését.

A szálepet adó nemzetségek elterjedése Iránban és a főbb piacok elhelyezkedése (csillaggal jelölve).

A szálep céljára gyűjtött gumók azonosítása molekuláris genetikai módszerekkel. B. Az azonosított nemzetségek részesedése. C. a kitöltött körök az adott taxon azonosított gumóinak számát jelölik.

Hivatkozás
Ghorbani, A., Gravendeel, B., Selliah, S., Zarré, S., & de Boer, H. (2016): DNA barcoding of tuberous Orchidoideae: A resource for identification of orchids used in Salep. – Molecular Ecology Resources (accepted for publication)

2016. június 18., szombat

Jane Goodall-interjú avagy angolul Balóval

 
Gyerekkorom emlékezetes olvasmánya Jane Goodall Az ember árnyékában című könyve, amit tanzániai csimpánz-kutatásairól írt. Nemrégiben az RTL Klub interjút sugárzott a neves (immár 82 éves) kutatóval. Megnézését mindenkinek nagyon jó szívvel ajánlom: tanulságos és reménykeltő. (Én sajnos kissé borúlátóbb vagyok, de remélem Goodall-nak lesz igaza az emberiség és bolygónk jövőjét illetően.)
 
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=10776586514332501#editor/target=post;postID=5704886364687306531
 
A 30 perces interjú megtekinthető itt.

2016. május 20., péntek

Ismét az útszegélyekről

Amint arról a blogban már többször megemlékeztem, az útszegélyek, útbevágások és az utak menti mezsgyék számos esetben szolgálnak egyes növényeknek élőhelyül, vagy akár utolsó menedékül.

Osztrák tarsóka (Thlaspi goesingense) sziklás útbevágásban a Kőszegi-hegységben
A bókoló zsálya (Salvia nutans) két utolsó ismert hazai állományának egyike egy forgalmas főút melletti mezsgyében található

A téli kérészpáfrány (Anogramma leptophylla) egyetlen ismert közép-európai állománya egy erdészeti feltáróút bevágásában telepedett meg a Zempléni-hegységben
A fehér acsalapu (Petasites albus) az útbevágások és útszegélyek ritka, de jellegzetes lakója




Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy az utaknak számos negatív hatása van az élővilágra. Ezek közül a legfeltűnőbb a járművek által halálra gázolt gerinces állatok nagy száma. Miközben az ember az utak szegélyét vizslatja, néha bizony a keresett növények helyett ritka és védett fajok elütött példányaira is bukkan.
 
Nyuszt (Martes martes) Biharban
 
Vadmacska (Felis sylvestris) Vas megyében
Vidra (Lutra lutra) a Tiszántúlon
Mocsári teknős (Emys orbicularis) a Mezőföldön
 
 

2016. március 17., csütörtök

Az utak és az élővilág

Azt, hogy az utak milyen káros hatással vannak az élővilágra mindenki tudja illetve sejti.
 
A fokozottan védett vidra gyakran lesz az autóforgalom áldozata
Arról azonban kevesebb szó esik, hogy az utak illetve szegélyeik és bevágásaik ugyanakkor élőhelyet is jelentenek egyes élőlényeknek. E témában az Interpress Magazin áprilisi számában fog megjelenni Fekete Réka, Nagy Timea és jómagam szerzőségével 'Az utak és az élővilág' című ismeretterjesztő cikkünk.
 
Addig is kedvcsinálóként álljon itt néhány az elmúlt napokban készült kép:

Keleti zergevirág Temes megyében
Tarka sáfrány Vas megyében
Nyugati csillagvirág Zalában


 

2015. december 24., csütörtök

A Bors című nyomdaipari termék a szúrós csodabogyóról

A Bors című napilap 2015. december 21-ei számának 27. oldalán az alábbi cikk jelent meg a szúrós csodabogyóról:


Az írás egyáltalán nem említi, hogy a hatályos jogszabály értelmében a faj hazánkban - 10.000 forintos természetvédelmi értékkel - védett. (Ez azt jelenti, hogy szinte minden vele kapcsolatos tevékenységhez - például birtokban tartásához, gyűjtéséhez, kereskedelmi forgalomba hozatalához - engedély szükséges.)
Éltem a gyanúperrel, hogy az újságban illusztrációként megjelent képet nem a Szerkesztőség valamely tagja vagy az írás meg nem nevezett szerzője avagy talán maga 'Katyus' készítette, hanem inkább a világhálón kerestek egy képet és azt 'újrahasznosították'. Rákerestem és 10 másodperc alatt megtaláltam a kép forrását:

Hogy a Szerkesztőség figyelmét a faj védettsége elkerülte volna azért is nehezen hihető, ugyanis az az weboldal ahonnan a fajt bemutató fényképfelvételt "kölcsönözték" kiemelt helyen és két alkalommal is említi a faj védettségét.

Mit tehetünk ilyen esetben? Nyilván nem sokat, de kérdéseinkkel bátran fordulhatunk a megadott
email-címre.

2015. november 16., hétfő

Cselekvő természetvédelem a Mátrában

Az elmúlt szombaton – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Mátrai Tájegységének munkatársaival a Mátrában, a legmagasabban fekvő hazai hegyi rét megőrzésén fáradoztunk. Némi cserjeirtás mellett, a rét mintegy felét sikerült lekaszálnunk, és a növényanyagot részben lehordanunk.







Amiért dolgoztunk: Gladiolus palustris, Pseudolysimachion spurium, Traunsteinera globosa, Carlina acaulis, Dactylorhiza sambucina, Coeloglossum viride, Dianthus collinus, Dianthus deltoides, Gentianella austriaca, Gentiana crutiata, Gymnadenia conopsea, Lilium martagon, Listera ovata, Orchis militaris, Prunella grandiflora, Pulsatilla grandis, Sorbus aria agg., Thalictrum aquilegiifolium, Cirsium pannonicum, Crepis praemorsa, Nardus stricta, Tephroseris integrifolia, Trisetum flavescens,  Aglais urticae, Boloria euphrosyne, Euplagia quadripunctaria, Lycaena hippothoe, Parnassius mnemosyne, Polysarcus denticauda...

2015. július 31., péntek

Cikk az észak-görögországi salep-gyűjtésről



A Görögország északnyugati részén folyó salep-gyűjtésről jelent meg cikk az Oryx című természetvédelmi folyóiratban. (A cikk letölthető innen.)
Több kelet-mediterrán országhoz hasonlóan Görögországban is jelentős hagyománya van az orchideák gumói gyűjtésének. A gyűjtés és a kereskedelem mozgatórugói azonban változnak az idők során. A szerzők azt vizsgálták, hogy mely fajok és nemzetségek gumóit gyűjtik napjainkban és kiváncsiak voltak arra is, hogy folyik-e a fajok termesztése, miként kerül a piacra a termék és milyen gadasági értéket képvisel. Terepmunka mellett 25 strukturált interjút készítettek gyűjtőkkel, utcai árusokkal és egy gyógynövény-bolt tulajdonosaival. Az eredmények azt mutatják, hogy számos orchidea faj gumóival kereskednek, de egyiket sem termesztik, mindannyit vadon gyűjtik. (Korábban Dactylorhiza-fajok gyűjtését Görögországban nem tapasztalták, mostani gyűjtésüket a szerzők szerint a preferált Orchis és Anacamptis fajok megfogyatkozása idézhette elő.) A Görögországban, Albániában és Törökországban gyűjtött gumókat Észak-Görögországban értékesítik kilogrammonként 55-150 eurós áron. A kereslet növekszik, amelynek okát a hagyományos, az ökológiai és alternatív élelmiszerek irán mutatkozó megélénkülő érdeklődésben, valamint a 2009-es gazdasági visszaesésben látják. Görögország és Albánia érintkező hegyvidékein jelenleg folytatott gyakorlat fenntarthatatlannak tűnik, ugyanis nem tapasztalták az anyagumók visszaültetését és a szerzők úgy látják, hogy a példányok magprodukcióját veszélyezteti, hagy a virágzás idején (a termésérlelés előtt) gyűjtik a gumókat.

A témához kapcsolódó korábbi bejegyzések: Iránnal kapcsolatban ill. Törökországról itt és itt.

Hivatkozás
Kreziou, A., de Boer, H., & Gravendeel, B. (2015): Harvesting of salep orchids in north-western Greece continues to threaten natural populations. Oryx DOI: http://dx.doi.org/10.1017/S0030605315000265


2015. február 4., szerda

Természetvédelmi kezelés honlap



Elindult – a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány működtetésében – a Természetvédelmi kezelés című honlap. 


http://termeszetvedelmikezeles.hu/


Az oldal anyaga jelenleg elsősorban a Haraszthy László szerkesztésében 2014-ben megjelent Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon című kötet szövegére és fényképanyagára épül.

2014. december 23., kedd

A magyar természetvédelem 50 legfontosabb kérdése



http://tvk.okologia.mta.hu/sites/tvk.okologia.mta.hu/files/Legf.kerdesek.Policy_Brief.pdf
A MTA Ökológiai Kutatóközpont és a SZIE Environmental Social Science Research Group közös kutatást végzett annak érdekében, hogy meghatározzák a hazai természeti értékek védelmének szempontjából legfontosabbnak ítélt kutatási kérdéseket.
A munka során gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás, nemzeti parkok, civilek, gazdálkodók) részéről országos online kérdőíven keresztül beérkező kutatási igényeket egy moderált csoportmunka keretében rangsorolták, és így alakították ki az 50 legfontosabb kérdés listáját.
A kutatás részletes leírása itt található.
A kutatás színes bemutatása és maguk a kérdések megtalálhatók itt.
A megjelent publikációk elérhetők a kutatás honlapján. 
A munkával a szerzők célzott természetvédelmi kutatásokkal kapcsolatos párbeszédet szeretnék segíteni, valamint a kutatóintézmények számára kínálni egy széles kérdés-palettát, amely ötleteket szolgáltathat gyakorlati relevanciájú kutatási témákhoz. A kutatásfinanszírozás illetve a gyakorlati, gazdálkodói szektorok felé is közvetítik a munka eredményeit. Emellett területi ill. tematikus prioritás-listák kialakítását is lényegesnek tartják, ehhez szakmai segítséget is kívánnak nyújtani.
A témával kapcsolatos hozzászólásokat, ötleteket, felvetéseket köszönettel veszik ezen a címen.

2014. október 18., szombat

A papucskosbor-visszatelepítési program Svájcban



Az erdei papucskosbor (Cypripedium calceolus) e leglátványosabb európai orchidea, amely a földrész legtöbb országában (így Svájcban és hazánkban is) igen veszélyeztetett.
A Swiss Orchid Foundation 2014-ben a holland Anthura céggel karöltve programot indított a faj szaporítására és Svájc több területén történő visszatepelítésére. A programról további részletek tudhatók meg innen.
  

Különböző talajlakó papucskosbor-fajok az Anthura cég üvegházában

Mesterségesen szaporított virágzó Cypripedium calceolus tövek

Forrás:  Swiss Orchid Foundation honlapja

2014. október 10., péntek

Rövidfilm az IUCN 50 éves Vörös Listájáról



Idén múlt ötven éve, hogy először jelent meg az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) veszélyeztetett fajokat összegző vörös listája. Idén júniusában készült el a lista (The IUCN Red List of Threatened Species) aktualizált, legújabb változata, amelyen már 73 686 veszélyeztetett faj szerepel, amelyek közül 22 103 fajt fenyeget a kihalás veszélye. (Kapcsolatos blogbejegyzésem itt olvasható.)
Ez alkalomból készült el az IUCN rövid filmje, amely megtekinthető itt.
 

https://www.youtube.com/watch?v=w7GQZsGmW5Y