Növényneveink eredete 26.

Ördögszekér (Eryngium).

Az ördög és a szekér jelöletlen birtokos jelzős összetétele; képszerű jelentése „az ördög szekere”. A névadás alapja az elszáradt, nagyjából gömbös, ágas-bogas föld feletti növényi rész mozgása: tövéről leszakadva a szél görgeti a mezőn, és közben termései szétszóródhatnak. A szekér utótag a mozgó, tovagördülő kórót jeleníti meg. Az Új magyar etimológiai szótár szerint az ördög előtag a szokatlan, gyors mozgás képzetét kapcsolja az ördög alakjához; Vörös az előtagot a kedvezőtlen tulajdonságokat kifejező névadási hagyománnyal kapcsolja össze. Ugyanennek a szemléletnek a körébe tartozik a boszorkánykerék és az ördögkeringő társnév. A szó első ismert írásbeli adata 1775: Csapó József könyvében Ördög-szekér alakban szerepel, a szélben forgó kóró leírásával együtt; 1783-ban Benkő Józsefnél is megtalálható. Népi eredetű, magyar, metaforikus összetételként kezelendő. Használata fajokra és vidékre is kiterjedő változatosságot mutat: a Czuczor–Fogarasi-szótár 1867-ben a mezei iringó mellett a Salsola tragusra is alkalmazza. A közös névadó tulajdonság a száraz növény szélben való görgése. A mai botanikai nevezéktanban az Eryngium nemzetség magyar neve iringó; az ördögszekér népi társnév, illetve több hasonlóan viselkedő növény közös megnevezése.

Irodalom

Czuczor G. – Fogarasi J. 1867: A magyar nyelv szótára. IV. kötet. – Emich Gusztáv, Pest. Elérhető: https://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/4kotet_2.pdf

Gerstner K. (szerk.) 2011–2025: Új magyar etimológiai szótár: Online kiadás. – MTA Nyelvtudományi Intézet / HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest. Elérhető: https://uesz.nytud.hu/

Simoncsics P. 2017: Növénynevek magyarázó szótára. – Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani Tanszék, Szeged–Sopron–Gödöllő. (Tilia 18.) Elérhető: https://real-j.mtak.hu/21196/7/315-331-PB.pdf

Vörös É. 2008: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. – Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet, Debrecen. Elérhető: https://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf