A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belvizes szántók. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belvizes szántók. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 13., hétfő

Most érdemes keresni az apró füzényt

A füzényfélék családjába (Lythraceae) többnyire lágyszárú, négy– vagy hattagú virágokkal rendelkező növények tartoznak. Világszerte mintegy 28 nemzetségnek közel 600 faja ismert, legtöbbjük a trópusokról. A füzények nemzetsége hozzávetőlegesen kéttucatnyi fajt számlál, melyek az északi féltekén elterjedtek. Fajaik egy része termetes évelő növény, mint a nedves réteken, ártereken országszerte gyakori pelyhes szárú, tömött virágzatú réti füzény (Lythrum salicaria) és a kopasz hajtású, laza virágzatú vesszős füzény (Lythrum virgatum), mely főként szikesedő réteken fordul elő.

Az egymáshoz nagyon hasonló egyéves életformájú, aprócska termetű füzények közül eddig négyet találtak a Kárpát-medencében, mindannyian az iszapnövényzet jellemző növényei. Leggyakoribb közülük az alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia).
 
Az alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia) megnyúlt tokterméseitől külső csészecimpái elállnak.
 
Hajtásai lehetnek a talajon heverők (de többnyire felállók), levelei lándzsásak, kihegyezettek
Jóval ritkább az apró füzény (Lythrum tribracteatum Salzm.), mely 10–30 cm-es, általában a talaj felszínén kúszó, sokszorosan elágazó vagy ritkábban felálló hajtásokat nevelő világoszöld növény.

A védett apró füzény (Lythrum tribracteatum) tompás levelei lapát alakúak, alapjuk felé fokozatosan keskenyednek.


 
Apró, rózsaszín virágai a levelek hónaljában fejlődnek. A külső csészefogaik aprók, tompásak, nem elállók.
Termőhelyigénye hasonló az előző fajéhoz, de kissé vízigényesebb. A növény elterjedésének északi határa nálunk húzódik, Szlovákiában mindössze egyetlen előfordulása ismert, közvetlenül a magyar határ mellett. A Tisza délre eső szakaszainak környékén viszonylag gyakori, észak felé haladva egyre ritkábbá válik. Belvizes szántókon, rizsföldeken, kátyúkban, ártéri rétek iszapos mélyedéseiben fordul elő.

Az idén a fajnak úgy tűnik „jó éve” van, a Jászságban két új állományát találtam belvizes szántókon.

2015. július 30., csütörtök

'Érintetlen természet' a Tiszántúlon

Az elmúlt két napban a Tiszántúlon végeztünk terepmunkát. Ebben az igen intenzív emberi használat alatt álló tájban olyan 'érintetlen ősvadonokat' kerestünk mint

belvizes szántók (Nagy Timea felvétele)
 

 temetők (Nagy Timea felvételén kiterjedt törpemandula (Amygdalus nana) sarjteleppel)

nemesnyár ültetvények
  
Mindeközben olyan növények előordulási és ökológiai adatait gyűjtöttük, mint nőszőfüvek (Epipactis spp.),

Ez még úgy is sikerülhet ha egyszerűen jó helyen áll meg az ember az autóval... 
a kunsági bükköny (Vicia biennis)

a magyar látonya (Elatine hungarica)

 és a tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus) - Nagy Timea felvétele


 Hasonló érintetlen őstermészetet találtunk Szentes belterületén, ahol megszüntettek egy szeméttelepet és a földmunkagépekkel rendezett terepen tavasszal megállt a víz, amely mostanra valóságos madárparadicsommá alakult: a sok partimadár közül a legérdekesebbek a gulipánok és gólyatöcsök voltak

És ha már madarak: találtunk egy sérült egerészölvyet, amelyet átadtunk a szegedi vadaspark szakembereinek, reméljük felgyógyul... (Nagy Timea felvétele)