A füzényfélék családjába (Lythraceae) többnyire lágyszárú, négy–
vagy hattagú virágokkal rendelkező növények tartoznak. Világszerte mintegy 28
nemzetségnek közel 600 faja ismert, legtöbbjük a trópusokról. A füzények
nemzetsége hozzávetőlegesen kéttucatnyi fajt számlál, melyek az északi féltekén
elterjedtek. Fajaik egy része termetes évelő növény, mint a nedves réteken,
ártereken országszerte gyakori pelyhes szárú, tömött virágzatú réti füzény (Lythrum salicaria) és a kopasz hajtású, laza virágzatú vesszős füzény (Lythrum virgatum), mely főként szikesedő réteken fordul elő.
Az egymáshoz nagyon hasonló
egyéves életformájú, aprócska termetű füzények közül eddig négyet találtak a
Kárpát-medencében, mindannyian az iszapnövényzet jellemző növényei.
Leggyakoribb közülük az alacsony füzény (Lythrum
hyssopifolia).
 |
| Az alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia) megnyúlt tokterméseitől külső csészecimpái elállnak. |
 |
| Hajtásai lehetnek a talajon heverők (de többnyire felállók), levelei lándzsásak, kihegyezettek |
Jóval ritkább az apró füzény (Lythrum tribracteatum Salzm.), mely 10–30 cm-es, általában a talaj felszínén kúszó, sokszorosan elágazó vagy ritkábban felálló hajtásokat nevelő világoszöld növény.
 |
| A védett apró füzény (Lythrum tribracteatum) tompás levelei lapát alakúak, alapjuk felé fokozatosan keskenyednek. |
 |
| Apró, rózsaszín virágai a levelek hónaljában fejlődnek. A külső csészefogaik aprók, tompásak, nem elállók. |
Termőhelyigénye hasonló az előző fajéhoz, de kissé vízigényesebb. A
növény elterjedésének északi határa nálunk húzódik, Szlovákiában mindössze
egyetlen előfordulása ismert, közvetlenül a magyar határ mellett. A Tisza délre
eső szakaszainak környékén viszonylag gyakori, észak felé haladva egyre
ritkábbá válik. Belvizes szántókon, rizsföldeken, kátyúkban, ártéri rétek
iszapos mélyedéseiben fordul elő.
 |
| Az idén a fajnak úgy tűnik „jó éve” van, a Jászságban két új állományát találtam belvizes szántókon. |
