2021. november 3., szerda

A XIII. Aktuális Flóra és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencia előadásainak és posztereinek összefoglalói

Elérhető és szabadon letölthető a 2021. november 11-14. között Debrecenben megrendezésre kerülő XIII. Aktuális Flóra és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencia teljes programját, valamint előadásainak és posztereinek összefoglalóit tartalmazó kötet. Köszönet a szerkesztésért Sonkoly Juditnak és Takács Attilának!



2021. október 28., csütörtök

Tizenkilenc kézfogás története

A növénytan jelenlegi ismeretanyaga több mint két évezred alatt halmozódott fel. Ez idő alatt a tudományág művelői folyamatosan építettek elődeik ismereteire és eközben mindvégig tetten érthető az a tisztelet és megbecsülés, ahogy az elődökre tekintettek – azok vallásától, nemzeti hovatartozástól függetlenül.

Rohamléptekben változó korunkban a hagyományok tisztelete jelentősen megkopni látszik. Sokan talán az értelmét, fontosságát is megkérdőjelezik a néhány száz évvel ezelőtti események, személyiségek, sorsok ismeretének. Ezzel szemben meggyőződésem, hogy az emberiség mindazt, amit elért annak köszönheti, hogy az egymásra következő nemzedékek képesek voltak tapasztalataikat egymásnak átadni.

Az ismeretek átadásának téren és időn átívelő folyamatosságát tizenkilenc szimbolikus erejű kézfogás történetén keresztül szeretném bemutatni, amelyek a növénytanban elvezetnek az első botanikus kert alapítójától és az első herbárium készítőjétől, Luca Ghinitől a „rendszertan atyján”, Carl Linnén és a legnagyobb magyar botanikuson, Kitaibel Pálon keresztül napjainkig.

A növénytan további fejlődését két „találmányával”: a hortus medicus-szal és a hortus siccus-szal (mai nevükön: a botanikus kerttel és a herbáriummal) döntően befolyásoló karizmatikus itáliai professzor, Luca Ghini számos jelentős tanítványának egyike volt Ulisse Aldrovandi, aki zoológus, botanikus és múzeológus is volt egy személyben. (Első kézfogás: Ghini és Aldrovandi között.) Aldrovandi az eretnekség vádja ellen védekezett  Rómában 1549-ben, mikor találkozott Guillome  Rondelet-tel, az iskolateremtő montpellieri orvos-botanikussal. (Második kézfogás: Aldrovandi és Rondelet között.) Rondelet egyik legkiválóbb tanítványa volt a vallon Carolus Clusius, aki Montpellierben Rondelet „házában lakott és asztalánál étkezett”. (Harmadik kézfogás: Rondelet és Clusius között.) Clusius – aki sok más érdeme mellett egyébként az első adatokat szolgáltatta a pannon flóráról – 1593-ban alapította meg a Leideni Egyetem botanikus kertjét és mint ennek igazgatója került kapcsolatba párizsi királyi főkertész-botanikussal, Jean Robin-nal. (Negyedik kézfogás: Clusius és Jean Robin között.) Robint fia, Vespasian Robin követte hivatalában. (Ötödik kézfogás: Jean és Vespasian Robin között.) Mikor a skót Robert Morisonnak az angliai polgárháború idején 1650-ben királypárti nézetei miatt menekülnie kellett Britanniából Vespasian Robin támogató ajánlása segítette hozzá, hogy az orléans-i herceg tíz esztendeig alkalmazza, mint főkertészt. (Hatodik kézfogás: Robin és Morison között.) Morisonnak kor- és munkatársa volt az angol John Ray, aki megalkotta a biológiai fajfogalmat. (Hetedik kézfogás: Morison és Ray között.) Az a véleményük, hogy a növények rendszerezésében hangsúlyosan kell figyelembe venni a virágok és a termések jellemzőit igen nagy hatást gyakorolt kortársaikra és az utókorra, például Joseph Pitton-Tournefort-ra és Carl Linnére. (Nyolcadik kézfogás: Ray és Tournefort között). Tournefort definiálta a növényvilágban a nemzetség fogalmát és tőle származik a herbárium kifejezés. Utódja a párizsi botanikus kert élén 1708-ban Antoine Jussieu lett. (Kilencedik kézfogás: Tournefort és Jussieu között.) A svéd Carl Linné elsősorban Jussieu-t és fivéreit – a jeles francia természettudós rendszerező-dinasztiát – ment meglátogatni Párizsba. A legenda szerint az ottani botanikus kertben véletlenül meghallotta Bernard Jussieu, hogy valakiknek latinul előadást tartott a növényekről. Még nem ismerte Linnét személyesen, de művei alapján annál inkább, ezét így kiáltott fel: –Magyarázataid alapján Te nem lehetsz más, csak Linnaeus!  Akár így történt, akár nem: a Jussieu-fivérek mutatták be Linnét a párizsi akadémián, amely levelező tagjává is választotta. (Tizedik kézfogás Jussieu és Linné között.) Linné a számára felajánlott párizsi professzori állást nem fogadta el, hanem Hollandián keresztül hazatért, Svédországba. Orvosi doktorátusát még korábban szerezte Hollandiában, Harderwijk egyetemén. Még ekkor ismerte meg a kor neves orvosát Herman Boerhaave-t, akinek előadásait is hallgatta és aki egyik jelentős támogatója lett. Bemutatták annak az orvostársaságnak is, amely Jan Frederik Gronov (a Linnea későbbi leírója) házában tartotta összejöveteleit. Linné itt ismertette először például a később világhírt hozó Systema Naturae című művének első kéziratát és itt találkozott Boerhaave egyik tanítványával Gerard van Swieten-nel. (Tizenegyedik kézfogás: Linné és van Swieten között.) Van Swieten 1745-ben eleget tett a bécsi császári udvar meghívásának: Mária Terézia háziorvosa (és később bizalmi embere) lett. Van Swieten többek között Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig Beethowen támogatója is volt és oktatott is Bécsben. Egyik első tanítványa volt Heinrich Johann Nepomuk von Crantz. (Tizenkettedik kézfogás: van Swieten és Crantz között.) Crantz botanikusként is jól ismert, de emellett szerzője volt az a Habsburg Birodalom ásványvizeit bemutató, 1777-ben megjelent munkának és mestere Joseph Jacob Winterl-nek, a nagyszombati- majd a budai egyetem osztrák származású növénytan-vegytan professzorának. (Tizenharmadik kézfogás Crantz és Winterl között.) Winterl mestere nyomdokain járt, mikor a növények vizsgálata mellett a gyógyvizek elemzésével is behatóan foglalkozott. 1784-től, negyedéves orvostanhalgató korától volt segítségére tanítványa, a magyar Linné”, Kitaibel Pál is. (Tizennegyedik kézfogás: Winterl és Kitaibel között.) Kitaibel a magyar tudomány egyik kimagaslóan sokoldalú tehetsége és a pannon flóra kutatásának klasszikusa. A Winterl által megkezdett nyomon haladt például a botanika és az ásványvizek elemzése terén is. Találkozása a tizenéves Frivaldszky Imrével utóbbi egész életének meghatározó, inspiráló élménye lett. (Tizenötödik kézfogás: Kitaibel és Frivaldszky között). Frivaldszky a Balkán-félsziget növény- és állatvilága kutatásának lett úttörő alakja és a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteményeinek gazdagításában is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Frivaldszky a Kitaibellel történt találkozásáról személyesen mesélt Horváth Gézának, a múzeumi Állattár munkatársának, későbbi főigazgatónak. (Tizenhatodik kézfogás: Frivaldszky és Horváth között). Horváth a filoxérakutatás és a növényvédelmi rovartan jeles alakja, és egyben Kitaibel hagyatékának egyik ápolója volt, aki legkésőbb 1905-ben találkozott Kitaibel szellemi utódjával, Jávorka Sándorral. Fiatal kutatóként ekkor került Jávorka a Múzeum Növénytárába. (Tizenhetedik kézfogás: Horváth és Jávorka között.) Nyugdíjba vonulása után is tovább dolgozott a Növénytárban, egészen az 1961-ben bekövetkezett haláláig. 1951-ben lett a Növénytár munkatársa Jakucs Pál. (Tizennyolcadik kézfogás: Jávorka és Jakucs között). Jakucs Debrecenben Soó Rezső tanítványa volt, kezdetben a florisztika és a rendszertan érdekelte, de érdeklődése fokozatosan a növénytársulástan felé fordult – amiben  jelentős szerepe volt újabb mesterének Zólyomi Bálintnak. Jakucs Pál a debreceni Tudományegyetemen lett 1972-től a Növénytani Tanszék professzora és e sorok írója ott ismerkedett meg vele 1989-ben. Megtisztelőnek érzem, hogy Jakucs Pál atyai barátságával kintüntett. Kézfogásunk a tizenkilencedik a most leírt, Luca Ghinitől induló, több mint négy évszázadot és szinte egész  Európát átívelő sorozatban.

E blogban szeretném bemutatni a botanikus elődök mai napig velünk élő szellemi örökségét. De ezen felül úgy érzem, hogy tizenkilenc kézfogás története kézzel foghatóan érzékelteti, hogy az elődök itt vannak, tőlünk néhány karnyújtásnyira… Csak meg kell fogni a kezüket.

2021. október 26., kedd

Simon Tibor emléktáblájának avatása az ELTE Füvészkertben

Meghívó 


Prof. dr. Simon Tibor (1926-2020) emléktáblájának avatására az ELTE Füvészkertben 2021. november 2-án 10 órától kerül sor, ezt követően a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztály 1502. ülésén tiszteleg Simon Tibor emléke előtt.

Simon Tiborról a Botanikai Közlemények 108. évfolyam 1 füzetében - Csontos Péter, Kalapos Tibor, Pócs Tamás és Podani János tollából -  megjelent megemlékezés és bibliográfia elérhető itt.

2021. október 18., hétfő

A KITAIBELIA című botanikai-természetvédelmi folyóiratunk bekerült a Scopus adatbázisába

Ma egy régóta várt, örömteli hír érkezett:

"
Congratulations
, your Kitaibelia has been accepted for Scopus.
The Scopus Content Selection & Advisory Board (CSAB) has reviewed your application and approved it for coverage."
A tudományos folyóiratokban megjelenő cikkeket és azok idézeteit különböző bibliográfiai adatbázisokban összesítik. Ezek közül az egyik legjelentősebb az Elsevier kiadó által 2004-ben alapított Scopus.

A Kitaibelia cikkei számokban, a Scopus tükrében:
Eddig 330 Scopus-ban indexált közlemény 345 Kitaibelia-cikket idézett, összesen 657 alkalommal.
A Kitaibelia H-indexe a Scopus-ban: 8 (azaz 8 cikknek van legalább 8 Scopus-ban referált idézője).








2021. május 29., szombat

Könyvek


Könyvek (1995-)
Molnár V. Attila

 

20. Molnár V. A. & Csábi M. (2021): Magyarország orchideái. Orchids of Hungary. – Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen. p. 232. [ISBN 978-963-490-247-8]

19. Molnár V. A. (szerk., 2018): Élet a halál után – A temetők élővilága. – Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen. 216 pp. [ISBN 978-963-490-047-4]

18. Molnár V. A. (2015): Kitaibel – egy magyar tudós élete. – Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen. 216 pp. [ISBN 978-963-473-890-9]

17. Molnár V. A. (szerk., 2011): Magyarország orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest. 504 pp [ISBN 978-963-09-6694-8]

16. Király G., Barina Z., Csiky J., Farkas S., Jakab G., Lájer K., Mesterházy A., Molnár V. A., Nagy J., Németh Cs., Pál R., Pifkó D., Pinke Gy., Schmotzer A., Somlyay L., Sramkó G., Vidéki R., Vojtkó A. (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. [Red list of the vascular flora of Hungary]. – Saját kiadás, Sopron. 73 pp. [ISBN 978-963-06-2774-0]

15. Király G., Virók V. & Molnár V. A. (szerk., 2011): Új magyar füvészkönyv – Magyarország hajtásos növényei. Ábrák. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 676 pp. [ISBN 978-963-88158-0-4]

14. Király G. (szerk.), Virók V., Szmorad F. & Molnár V. A. (a szerk. munkatársai, 2009): Új magyar füvészkönyv – Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 616 pp. [ISBN 978-963-87082-9-8]

13. Molnár V. A. (2009): Növények és emberek. Egy szeretetre méltó tudomány története. – Kitaibel Kiadó, Biatorbágy. 200 pp. [ISBN 978-963-85535-8-4]

12. Molnár V. A. (2007): Kitaibel Pál élete és öröksége. – Kitaibel Kiadó, Biatorbágy. 216 pp. [ISBN 978-963-85535-7-7]

11. Molnár V. A. (2007): Magyarország legszebb növényei. – Anno Kiadó, Budapest. 48 pp. [ISBN 978-963-375-468-9]

10. Molnár V. A. (2007): Barangolás a növényvilágban. – Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. 120 pp. [ISBN 978-963-5965-23-6]

9- Molnár V. A. (2006): Kétszikűek III. Érdeslevelűek, ajakosak, tátogatók és rokonaik a Kárpát-medencében. ÉlőVilág Könyvtár. – Kossuth Kiadó, Budapest. 112 pp. [ISBN 963-09-4907-5]

8. Ujhelyi P. – Molnár V. A. (szerk., 2006): A Kárpát-medence gombái és növényei. Élővilág Enciklopédia II. – Kossuth Kiadó, Budapest. 528 pp. [ISBN 963-09-4851-6]

7. Molnár V. A. (2005): Kétszikűek II. Ernyősök, gólyaorrok, tárnicsok és rokonaik a Kárpát-medencében. ÉlőVilág Könyvtár. – Kossuth Kiadó, Budapest. 112 pp. [ISBN 963-09-4687-4]

6. Molnár V. A. (2004): Kétszikűek I. Boglárkafélék, pillangósok és rokonaik a Kárpát-medencében. ÉlőVilág Könyvtár. – Kossuth Kiadó, Budapest. 112 pp. [ISBN 963-09-4546-0]

5. Molnár V. A. (2003): Egyszikűek. Orchideák, nőszirmok, sáfrányok és rokonaik a Kárpát-medencében. ÉlőVilág Könyvtár. – Kossuth Kiadó, Budapest. 112 pp. [ISBN 963-09-4439-1]

4. Molnár V. A. (2003): Verborgene Schätze – Pflanzenraritäten im Karpatenbecken. – Universität Debrecen FNW Lehrstuhl für Botanik – WinterFair Gmbh. Debrecen – Szeged. 232 pp. [ISBN 963-472-709-3]

3. Molnár V. A. (2003): Rejtőzködő kincseink – Növényritkaságok a Kárpát-medencében. – Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék – WinterFair Kft. Debrecen – Szeged. 232 pp. [ISBN 963-472-708-5]

2. Farkas S. (szerk.) Tóth I. Zs. & Molnár V. A. (a szerkesztő munkatársai, 1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. [ISBN 963-9239-13-5];

1. Molnár [V.] A., Sulyok J. & Vidéki R. (1995): Vadon élő orchideák. A hazai növényvilág kincsei. – Kossuth Kiadó, Budapest. 160 pp. [ISBN 963-09-3796-4]


2021. május 27., csütörtök

Ismeretterjesztő cikkek



Ismeretterjesztő cikkek (1991–)

 

402     Molnár V. A., Mészáros A., Bódis J.(2021): Hangyák, méhek és gombák vonzásában. A rejtőzködő vetővirág. – TermészetBúvár 76(3) : 35–37.

401     Molnár V. A., Bak H., Fekete R. (2021): Úton, útfélen. Ökológiai folyosók, csapdák és menedékek. – A Földgömb 39 (különszám): 52–61.

400     Molnár V. A. (2021): Kultúrakövető kosborok. Rátermett ritkaságok. – TermészetBúvár 76(2): 9–11.

399     Molnár V. A. (2021): Nyárültetvények orchideái. – Erdészeti Lapok 156(2): 2.

398     Fekete R., Bak H., Molnár V. A. (2021): Növényi stopposok. Sótűrő növények terjedése a közutak mentén. – Természet Világa 152(3): 98–102.

397     Süveges K. , Molnár V. A. (2020): Olajbogyó, olívaolaj, orchidea. Olajfaültetvény-nyomozás. – A Földgömb 38(341): 50–59.

396     Molnár V. A., Löki V. (2019): Olaj és orchidea – bio-Azerbajdzsán. – A Földgömb 37( 7–8): 60–73.

395     Molnár V. A. (2018): Indiai lótusz. – Élet és Tudomány 73(31): 991–992.

394     Molnár V. A. (2018): Szőrös kancsóka. – Élet és Tudomány 73(8): 255–256.

393     Molnár V. A. (2018): Gyógynövény és enciánsnapsz. – Élet és Tudomány 73(35): 1094–1096.

392     Lovas–Kiss Á., Vizi B., Molnár V. A. (2018): Növényi potyautasok. Amikor a rucaöröm szárnyra kap. – Élet és Tudomány 73(5): 134–136.

391     Molnár V. A. (2018): Azerbajdzsáni temető. – Élet és Tudomány 73(44): 1407–1408.

390     Fekete R., Molnár V. A. (2017): Az utak hatása az élővilágra– Természet Világa 148(6): 268–270.

389     Takács A., Nagy T., Molnár V. A. (2017): A herbáriumok históriája és haszna. Mire jók a növénygyűjtemények ? – Élet és Tudomány 72(24): 752–754.

388     Nagy T., Takács A., Molnár V. A. (2017): A herbáriumok históriája és haszna. A szárított kerttől a modern gyűjteményekig. – Élet és Tudomány 72(22): 687–690.

387     Fekete R., Molnár V. A. (2017): Útszegélyek, mint az orchideák élőhelyei: ökológiai csapdák vagy menedékek? – Madártávlat 24(3): 28–33.

386     Molnár V. A. (2017): Európai orchideák – Geo 17(4): 56–67.

385     Molnár V. A. (2017): Kosborok az erdőkben. – A mi erdőnk 7(3): 18–19.

384     Molnár V. A., Takács A. (2016): Az év vadvirága 2016–ban. A közönségkedvenc kockásliliom. – Élet és Tudomány 71(15): 464–466.

383     Molnár V. A., Löki V. (2016): A dán kanálfű. – Élet és Tudomány 71(16): 511–512.

382     Molnár V. A. (2016): Pirosló hunyor. – Élet és Tudomány 71(7): 223–224.

381     Sonkoly J, Tökölyi J., Török P., Molnár V. A. (2016): Miért olyan sikeresek a csalók? A megtévesztő megporzású orchideák titka. – Természet Világa 147(2) 88–89.

380     Molnár V. A., Löki V. , Süveges K. (2016): Szálep. Orchideák és emberek. – A Földgömb 34(300): 50–62.

379     Molnár V. A. (2016): Házamat laboratóriummá alakítottam. Kitaibel Pál dolgozószobája. – Élet és Tudomány 71(7): 208–211.

378     Molnár V. A. (2016): Keleti bazsarózsa. – Élet és Tudomány 71(23): 735–736.

377     Molnár V. A., Takács A. (2016) Megporzási válság. – Természet Világa 147(7): 303–305.

376     Molnár V. A. (2016): Kitaibel Pál és a földikutya : Vakanda, fogasvakony vagy vakegér. – Madártávlat 23(1): 36–37.

375     Nagy T., Takács A., Molnár V. A. (2015): Ligeti csillagvirág. – Élet és Tudomány 70(17): 543–544.

374     Molnár V. A. (2015): Vetővirág. – Élet és Tudomány 70(37): 1183–1184.

373     Molnár V. A. (2015): Klímaváltozás és orchideák. – Természet Világa 146(1): 40–41.

372     Takács A., Molnár V. A. (2015): Az Év Vadvirágai 2015, a fehér szegfüvek. Istenek, szent királyok, lovagok füvei. – Élet és Tudomány 70(33): 1030–1032.

371     Molnár V. A. (2015): Ünnepszépítő üzenetközvetítők. A karácsony növényei. – TermészetBúvár 70(6): 14–16.

370     Molnár V. A., Schmotzer A., Máté A., Löki V. (2015): A temetők növénytani öröksége. Élet a halál után. – Élet és Tudomány 70(45): 1424–1427.

369     Molnár V. A., Sonkoly J., Takács A. (2015): Meddig életképesek a magvak ? Növények Csipkerózsika–álma. – Élet és Tudomány 70(39): 1222–1224.

368     Molnár V. A., Takács A. (2014): Az év vadvirága 2014-ben. Kutyaharapást nőszirommal. – Élet és Tudomány 69(21): 656–658.

367     Vojtkó A. E., Molnár V. A., Lukács Balázs András (2014): Rejtőzködő információk a növényekben. – Természet Világa 145(5): 226–228.

366     Molnár V. A. (2014): Szarvasagancs–orchidea. – Élet és Tudomány 69(2): 63–64.

365     Molnár V. A. (2014): Mediterrán látonya. – Élet és Tudomány 69(10): 319–320.

364     Molnár V. A., Lukács B. A. (2014): Belvizes szántók. Átok vagy áldás? – Élet és Tudomány 69(15): 454–456.

363     Molnár V. A. (2014): Orchideák, melyek lenyűgözték Darwint. – Természet Világa 145(8): 364–367.

362     Lovas–Kiss Á., Fekete R., Molnár V. A. (2014): A madarak növényi potyautasai. – Madártávlat 21(4): 24–25.

361     Biró É., Bódis J., Tökölyi J., Molnár V. A. (2014): Mitől függ a sallangvirágok szaporodási sikere ? Megtévesztő stratégia. – Élet és Tudomány 69(29): 912–914.

360     Molnár V. A., Lovas–Kiss Á., Süveges K. (2014): Orchideák, kultúrtájban. Madársisakosok, nőszőfüvek és nyárültetvények. – Élet és Tudomány 69( 40): 1254–1256.

359     Molnár V. A., Takács A., Sramkó G. (2013): Új orchideafaj Magyarországról. Mutasd a pettyeidet!– Élet és Tudomány 68(11): 336–338.

358     Takács A., Molnár V. A. (2013): Az év vadvirága, a nyári tőzike. Verseny az ártéri élőhelyekért. – Élet és Tudomány 68(24): 745–747.

357     Molnár V. A. (2012): Úton, útfélen gyógyír: fűben–fában orvosság. – TermészetBúvár 67(5): 35–37.

356     Molnár V. A., Tökölyi J., Végvári Zs., Sramkó G., Sulyok J. & Barta Z. (2012): Orchideák és a klímaváltozás. Éghajlatkutatás, herbáriumi anyagokból. – Élet és Tudomány 67(37): 1168–1171.

355     Molnár V. A. (2011): Hegyi kaszálók. – TermészetBúvár 66(3): 41; 48.

354     Farkas S., Molnár V. A. (2011): Az év vadvirága, a leánykökörcsin.– Madártávlat 18(1): 24–25.

353     Molnár V. A. (2011): Tárnicsok és tárnicskák. – TermészetBúvár 66(5): 43; 48.

352     Molnár V. A. (2011): Bűzös parazita: a virágok óriása. – TermészetBúvár 66(5): 40–42.

351     Molnár V. A. (2011): Magaskórósok. – TermészetBúvár 66(4): 43; 48.

350     Molnár V. A. (2011): Élőhelyváltás önmegporzással. Rejtőzködő nőszőfüvek. – TermészetBúvár 66(4): 41., 48.

349     Molnár V. A. (2011): Az őszi kikerics. – Élet és Tudomány 66(40): 1279–1280.

348     Molnár V. A. (2011): A legnépesebb család. Növényi csúcstartók. – Kertbarát Magazin 34(9–10): 50–51.

347     Molnár V. A. (2011): A növényvilág óriásai. Növényi csúcstartók. – Kertbarát Magazin 34(7–8): 49–51.

346     Molnár V. A. (2011): Sáfrányos oldal. – Élet és Tudomány 66(30): 959–960.

345     Molnár V. A. (2011): Pestis és botanika. – Interpress Magazin 31(7): 30–33.

344     Molnár V. A. (2011): Növényi vágyfokozók?– Természet Világa 142(6): 280–282.

343     Molnár V. A. (2011): Festő növények. – Interpress Magazin 31(6): 56–59.

342     Molnár V. A. (2011): Hegyi kaszálók. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 66(3): 41., 48.

341     Molnár V. A. (2011): Legbűzösebb virágok. Növényi csúcstartók. – Kertbarát Magazin 34(5–6): 52–53.

340     Molnár V. A. (2011): A kosborfélék sokfélesége. 1. rész. A természetvédelem kanárimadarai.– Élet és Tudomány 66(19): 592–594.

339     Molnár V. A. (2011): A kosborfélék sokfélesége. 1. rész. Orchideákból áll a világ.– Élet és Tudomány 66(18): 550–552.

338     Farkas S. – Molnár V. A. (2011): Az év vadvirága 2011-ben. A leánykökörcsin. – Vadon 18(1): 12–14.

337     Molnár V. A. (2011): Matuzsálemek. Növényi csúcstartók. – Kertbarát Magazin 34(3–4): 52–53.

336     Molnár V. A. (2011): Sziklás erdők, szurdokok. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 66(2): 43., 48.

335     Molnár V. A. (2011): Vasúti töltések. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 66(1): 43., 48.

334     Farkas S. – Molnár V. A. (2011): Az év vadvirága 2011. A leánykökörcsin. – TermészetBúvár 66(1): 32–33.

333     Molnár V. A. (2011): A legkisebb magvak. Növényi csúcstartók. – Kertbarát Magazin 34(1–2): 52–53.

332     Molnár V. A. (2010): Az álcázás mesterei. Növényi találmányok.– Kertbarát Magazin 33(11–12): 51–53.

331     Molnár V. A. (2010): Növényi ínségeledelek. – Természet Világa 141(11): 514–516.

330     Molnár V. A. (2010): Cseres-tölgyesek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 65(5): 43., 48.

329     Molnár V. A. (2010): Vágyfokozók a növényvilágból. Növényi találmányok. – Kertbarát Magazin 33(9–10): 47–49.

328     Molnár V. A. (2010): Növényi átok. Tévhitek a parlagfűről. – Interpress Magazin 30(9): 48–52.

327     Molnár V. A. (2010): Természetes ragasztók. Növényi találmányok. – Kertbarát Magazin 33(7–8): 47–49.

326     Molnár V. A. (2010): A földimogyoró. – Élet és Tudomány 65(31): 991., 992.

325     Molnár V. A. (2010): Törpekákás iszapnövényzet. – TermészetBúvár 65(4): 43., 48.

324     Molnár V. A. (2010): A szomjazás bajnokai. Aszálytűrő növények. – TermészetBúvár 65(4): 2–5.

323     Molnár V. A. (2010): Kele, Bogáncs és a növényvilág. – Interpress Magazin 30(7): 112–116.

322     Molnár V. A. (2010): Növényi mérgek. Növényi találmányok. – Kertbarát Magazin 33(5–6): 42–44.

321     Molnár V. A. (2010): A botanika kezdetei. – Interpress Magazin 30(6):114–118.

320     Molnár V. A. (2010): Orchideás láprétek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 65(3): 43., 48.

319     Molnár V. A. (2010): A pestis és a botanika. – Természet Világa 141(5): 220–222.

318     Molnár V. A. (2010): A lónyelvű csodabogyó. – Élet és Tudomány 65(15): 479–480.

317     Molnár V. A. (2010): Reklám a növényvilágban. Növényi találmányok. – Kertbarát Magazin 33(3–4): 50–51.

316     Molnár V. A. (2010): Hogyan repültek a boszorkányok? – Interpress Magazin 30(4):92–95.

315     Molnár V. A. (2010): Keményfás ligeterdők. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 65(2): 43., 48.

314     Molnár V. A. (2010): Festőnövények. Növényi találmányok. – Kertbarát Magazin 33(1–2): 40–42.

313     Molnár V. A. (2010): Éledező száraz gyepek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 65(1): 43., 48.

312     Molnár V. A. (2010): Ragadozó növények. Légypapír, veremcsapda, csapóvas. – Természet Világa 141(1): 43–44.

311     Molnár V. A. (2010): Kanári-harangvirág. – Élet és Tudomány 65(1): 31–32.

310     Molnár V. A. (2009): Szélkerekek. Növényi találmányok. – Kertbarát Magazin 32(11–12): 48–49.

309     Molnár V. A. (2009): Növényi hiedelmek – babonás növények. – Interpress Magazin 29(12): 78–82.

308     Molnár V. A. (2009): Ősz végi gyomok. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 64(6): 45., 48.

307     Molnár V. A. (2009): Mi fán terem a lépesvessző? Ragadós növények – növényi ragasztók. – Élet és Tudomány 64(42): 1328–1331.

306     Molnár V. A. (2009): Börtönvirágok. Növényi találmányok. – Kertbarát Magazin 32(9–10): 31–33.

305     Molnár V. A. (2009): Csarabosok, fenyérek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 64(5): 43., 48.

304     Molnár V. A. (2009): A legkisebb magvú növények. – TermészetBúvár 64(5): 2–5.

303     Molnár V. A. (2009): Ékes vasvirág. – Élet és Tudomány 64(38): 1215–1216.

302     Sramkó G. – Bata K. – Molnár V. A. (2009): A bangók. Rovarutánzó orchideák. – Természet Világa 140(5): 419–421.

301     Molnár V. A. (2009): Növényi találmányok: Lövöldöznek. – Kertbarát Magazin 32(7–8): 48–49.

300     Molnár V. A. (2009): Szőrfűgyepek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 64(4): 43., 48.

299     Molnár V. A. (2009): Vadon termő mérgek. Kétélű vegyi fegyverek. – TermészetBúvár 64(4): 2–5.

298     Molnár V. A. (2009): Orchideák és madarak. Madárfészek, rigópohár és zöldike. – Madártávlat 16(2): 16–18.

297     Molnár V. A. (2009): Darwin, a botanikus. – Interpress Magazin 29(7): 30–35.

296     Molnár V. A. (2009): Növényi találmányok: A virágóra. – Kertbarát Magazin 32(5–6): 40–41.

295     Molnár V. A. (2009): Gyöngyvirágos tölgyesek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 64 (3): 41., 48.

294     Molnár Cs. – Sramkó G. – Molnár V. A. (2009): A páfrányok kérésze. Egy új növény a Zemplénből. – Élet és Tudomány 64(18): 550–551.

293     Molnár V. A. (2009): Növényi találmányok. Időjós növények. – Kertbarát Magazin 32(3–4): 39–41.

292     Molnár V. A. (2009): A Biblia növényei. – Interpress Magazin 29(4): 92–97.

291     Jakab G. – Molnár V. A. (2009): A pontuszi sztyeppék hírnöke. – Élet és Tudomány 64(13): 387–388.

290     Molnár V. A. (2009): Gátoldalak, töltések. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 64(2): 41., 48.

289     Molnár V. A. (2009): Növényi afrodiziákumok. A szerelem és a szexualitás botanikája. – Interpress Magazin 29(3): 50–55.

288     Molnár V. A. (2009): Növényi találmányok. A tépőzár. – Kertbarát Magazin 32(1–2): 52–53.

287     Molnár V. A. (2009): Az elfelejtett botanikus. Kétszáz éve született Darwin. – Élet és Tudomány 64(6): 166–169.

286     Molnár V. A. (2009): A rádzsa kancsóka. – Élet és Tudomány 64(5): 159–160.

285     Molnár V. A. (2009): Tavaszi bükkösök. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 64(1): 41., 48.

284     Molnár V. A. (2008): Egy kis hierobotanika. A keresztény hitvilág és a Biblia növényvilága. – Élet és Tudomány 63(51–52): 1620–1623.

283     Molnár V. A. (2008): A szárított kert találmánya. Kommentátorok a botanikában. – Élet és Tudomány 63(50): 1584–1587.

282     Molnár V. A. (2008): A világ legnagyobb virága. – Kertbarát Magazin 31(11–12): 41–43.

281     Molnár V. A. (2008): Növényi vámpírok. – Természet Világa 139(11): 513–515. + B2 oldal.

280     Molnár V. A. (2008): Vízparti mocsarak. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 62(5): 43., 48.

279     Molnár V. A. (2008): Hegyi juhar. – Élet és Tudomány 63(38): 1214., 1216.

278     Molnár V. A. (2008): A broméliafélék történetei. – Kertbarát Magazin 31(9–10): 50–53.

277     Molnár V. A. (2008): Növényi névnapok: Zsálya. – Kertbarát Magazin 31(9–10): 48–49.

276     Molnár V. A. (2008): Tőzegáfonya. – Élet és Tudomány 63(33): 1054., 1056.

275     Molnár V. A. (2008): Botanikai szimbólumok 2. Mi legyen hazánk növénydiplomatája? – Élet és Tudomány 63(33): 1040–1042.

274     Molnár V. A. (2008): Botanikai szimbólumok 1. Címernövények országról országra. – Élet és Tudomány 63(32): 1008–1010.

273     Molnár V. A. (2008): Olimpia virágai. Országcímerek növényvilága. – Interpress Magazin 7(8): 26–30.

272     Molnár V. A. (2008): Félszáraz gyepek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 62(4): 43., 48.

271     Molnár V. A. (2008): Csalafinta alkalmazkodás. Alakoskodó növények – TermészetBúvár 63(4): 16–18.

270     Molnár V. A. (2008): Növényi névnapok: Lili, Liliom, Liliána. – Kertbarát Magazin 31(7–8): 48–49.

269     Molnár V. A. (2008): Hogyan reklámozzák magukat a virágok? – Interpress Magazin 7(7): 38–41.

268     Molnár V. A. (2008): A klímaváltozás hatása a hazai növényvilágra. – Természet Világa 139(6): 268–270 + B2 oldal.

267     Molnár V. A. (2008): Növényi névnapok: Imola. – Kertbarát Magazin 31(5–6): 50–51.

266     Molnár V. A. (2008): Enyhén mérgező a díszeper. – Kertbarát Magazin 31(5–6): 36–37.

265     Molnár V. A. (2008): Üde lomberdők. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 63(3): 41., 48.

264     Molnár V. A. (2008): Fodros gólyaorr. – Élet és Tudomány 63(20): 638., 640.

263     Molnár V. A. (2008): Gyilkos növények. – Bürökpohár, szépasszonyfüve, méreggyilok és társaik. – Interpress Magazin 7(5): 46–49.

262     Molnár V. A. (2008): A kontyvirág rovarcsapdája. – Élet és Tudomány 63 (14): 446., 448.

261     Molnár V. A. (2008): Dolomit sziklagyepek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 63(2): 39., 41.

260     Molnár V. A. (2008): Növényi névnapok: Olivér, Olívia. – Kertbarát Magazin 31(3–4): 44–45.

259     Molnár V. A. (2008): A rézvirág története. – Kertbarát Magazin 31(3–4): 38–39.

258     Molnár V. A. (2008): Bókoló keltike. – Élet és Tudomány 63 (12): 382., 384.

257     Molnár V. A. (2008): Fatuzsálemek. – Interpress Magazin 7(3): 44–49.

256     Molnár V. A. (2008): Az ismeretlen Kitaibel Pál.– Vadon 15(1): 40–43.

255     Molnár V. A. (2008): Patakpartok, égeresek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 63(1): 41., 48.

254     Molnár V. A. (2008): Famatuzsálemek és növénykérészek. Évezredek, századok, hetek. – TermészetBúvár 63(1): 16–18.

253     Molnár V. A. (2008): Növényi névnapok: Erika, Hanga. – Kertbarát Magazin 31(1-2): 44–45.

252     Molnár V. A. (2008): A mételyfű. – Kertbarát Magazin 31(1-2): 38.

251     Molnár V. A. (2008): Ki fedezte fel a Petényi-márnát? – Élet és Tudomány 63(3): 69.

250     Molnár V. A. (2008): Esőjós virágok. – Interpress Magazin 7(1): 94–99.

249     Molnár V. A. (2007): Egy „orchidióta” történetei. Füzértekercs lópokróccal. – Vadon 14 (6): 20-21.

248     Molnár V. A. (2007): Kétszáz éves a Magyar Fűvész Könyv. Ahol még a dinnye sem dinnye. – Élet és Tudomány 62(49): 1546–1548.

247     Molnár V. A. (2007): Kitaibel virágai. – Kertbarát Magazin 30(11–12): 44–45.

246     Molnár V. A. (2007): Növényi névnapok: Veronika. – Kertbarát Magazin 30(11–12): 36–37.

245     Molnár V. A. (2007): Nem minden növény vegetáriánus. Légypapír, veremcsapda, csapóvas. – Interpress Magazin 6(11): 12–17.

244     Molnár V. A. (2007): Lejtősztyeprétek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 62(5): 43., 48.

243     Molnár V. A. (2007): Virágszínek kémiája. Három évszakos műterem. – TermészetBúvár 62(5): 18–20.

242     Molnár V. A. (2007): Növényi névnapok: Pálma. – Kertbarát Magazin 30(9–10): 37–39.

241     Molnár V. A. (2007): A leghíresebb svéd. – Kertbarát Magazin 30(9–10): 30–32.

240     Molnár V. A. (2007): Az éghajlatváltozás hatása a hazai növényvilágra. Hol volt, hol nem volt.– Vadon 14 (4): 20-24.

239     Molnár V. A. (2007): Növényi találmányok. A tépőzár, a katapult és az injekciós tű. – Interpress Magazin 6(8): 14–18.

238     Molnár V. A. (2007): Növényi névnapok: Ibolya. – Kertbarát Magazin 30(7–8): 48–49.

237     Molnár V. A. (2007): A dohány története. – Kertbarát Magazin 30(7–8): 38–39.

236     Molnár V. A. (2007): A növényvilág óriásai. Égbenyúló fák, gigászi virágok. – TermészetBúvár 62(4): 2–5.

235     Molnár V. A. (2007): Növényi névnapok: Iringó. – Kertbarát Magazin 30(5–6): 48–49.

234     Molnár V. A. (2007): Tekintélyes haraszt. – Kertbarát Magazin 30(5–6): 38–39.

233     Molnár V. A. (2007): 300 éve született Carl Linné 2. rész. Systema Naturae – Élet és Tudomány 62(22): 681–683.

232     Molnár V. A. (2007): 300 éve született Carl Linné 1. rész. A „virágok királya”. – Élet és Tudomány 62(21): 646–648.

231     Molnár V. A. (2007): A Duna-Dráva Nemzeti Park növényritkaságai. – The Explorer Magyarország 3(3): 108.

230     Molnár V. A. (2007): Virágepigonok. – TermészetBúvár 62(3): 34–36.

229     Molnár V. A. (2007): 250 éve született Kitaibel Pál. 4. A szellemi utód és életrajzíró: Jávorka Sándor. – Élet és Tudomány 62(16): 489–491.

228     Molnár V. A. (2007): 250 éve született Kitaibel Pál. 3. A barát, szerzőtárs és mecénás: Franz Adam Waldstein. – Élet és Tudomány 62(14): 435–437.

227     Molnár V. A. (2007): Ültetvényerdők. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 62(2): 41., 48.

226     Molnár V. A. (2007): Növényi szélkerekek. – TermészetBúvár 62(2): 36–37.

225     Molnár V. A. (2007): Növényi névnapok: Csilla. – Kertbarát Magazin 30(3–4): 48–49.

224     Molnár V. A. (2007): A csuporkafélék történetei. – Kertbarát Magazin 30(3–4): 44–45.

223     Molnár V. A. (2007): Ausztria címernövénye: a havasi gyopár. – The Explorer Magyarország 3(2): 59.

222     Molnár V. A. (2007): A látonyák.– Természet Világa 138(3): 137–138 + B2 oldal.

221     Molnár V. A. (2007): Szex, nektár, döghús. Szélhámos növényvilág. – Interpress Magazin 6(3): 40–45.

220     Molnár V. A. (2007): Amivel szegényebbek lettünk... Kipusztult növényeink. – Vadon 14 (1): 20-25.

219     Molnár V. A. (2007): 250 éve született Kitaibel Pál. 2. A legnagyobb magyar botanikus. – Élet és Tudomány 62(5): 148–150.

218     Molnár V. A. (2007): A Bougainvillea története. – Kertbarát Magazin 30(1-2): 33.

217     Molnár V. A. (2007): Csillagvirágok. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 62(1): 43., 48.

216     Molnár V. A. (2007): Növényi reklám. – Megtévesztő kínálat. – TermészetBúvár 62(1): 38–39.

215     Molnár V. A. (2007): 250 éve született Kitaibel Pál. 1. A mester és előd: Jacob Joseph Winterl. – Élet és Tudomány 62(2): 48–51.

214     Molnár V. A. (2006): Dögvirágok. Bűzös csábítók. – TermészetBúvár 61 (6): 36–37.

213     Molnár V. A. (2006): A sokcimpájú holdruta. – Élet és Tudomány 61(47): 1502., 1504.

212     Molnár V. A. (2006): Egy bangóvirág kinyílása. (Látványos tudomány.) – Élet és Tudomány 61(47): 1484.

211     Molnár V. A. (2006): Aldrovandi és a vízikerék. (Növények és emberek.) – Élet és Tudomány 61(44): 1390–1391., 1399.

210     Molnár V. A. (2006): Šternberg és a vetővirág. (Növények és emberek.) – Élet és Tudomány 61(41):1290–1292.

209     Molnár V. A. (2006): Várostűrő növények. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 61(5): 43., 48.

208     Molnár V. A. (2006): A természet tévedései. A „négylevelű lóhere” és társai. – TermészetBúvár 61 (5): 34–36.

207     Molnár V. A. (2006): A közönséges borbálafű. – Élet és Tudomány 61(34): 1086., 1088.

206     Molnár V. A. (2006): Scopoli és a szkopoli-fű. (Növények és emberek.) – Élet és Tudomány 61(32): 1012–1015.

205     Molnár V. A. (2006): Szilikátsziklagyepek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 61 (4): 41., 48.

204     Molnár V. A. (2006): A növényvilág fullánkosai. – Horgos, kampós, szőrös csipkelődők. – TermészetBúvár 61 (4): 16–17.

203     Molnár V. A. (2006): Szurdokerdők. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 61 (3): 43., 48.

202     Molnár V. A. (2006): Ürmös szikespuszták. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 61 (2): 43., 48.

201     Molnár V. A. (2006): Börtönvirágok. (A természet szabadalmai.) – TermészetBúvár 61 (2): 18–19.

200     Molnár V. A. (2006): Tavaszidéző sáfrányok. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 61 (1): 43., 48.

199     Molnár V. A. (2006): Enyves növények (Természetes szabadalmak.) – TermészetBúvár 61 (1): 16–18.

198     Molnár V. A. (2006): Sir Thomas Raffles óriásvirága. (Növények és emberek.) – Élet és Tudomány 61(2): 48–50.

197     Molnár V. A. (2005): A kanári kosbor. – Élet és Tudomány 60 (46): 1470–1472.

196     Molnár V. A. (2005): A dohány és Jean Nicot. (Növények és emberek.) – Élet és Tudomány 60 (43): 1364–1365.

195     Molnár V. A. (2005): Időjós növények. Néha rácáfolnak az emberre… – TermészetBúvár 60 (5): 34–35.

194     Molnár V. A. (2005): A kálmos. – Élet és Tudomány 60 (31): 990., 992.

193     Molnár V. A. (2005): Botanikai kronométerek. Szirmos időmérők. – TermészetBúvár 60 (4): 32–33.

192     Molnár V. A. – Horváth O. (2005): Az első számú növényi “közellenség”. A parlagfű. – Élet és Tudomány 60 (20): 626–628.

191     Molnár V. A. (2005): Eleven találmányok. Bojtorján ihlette tépőzár. – TermészetBúvár 60 (3): 19.

190     Molnár V. A. (2005): A sziki varjúháj. – Élet és Tudomány 60 (16): 510., 512.

189     Molnár V. A. (2005): A magyar kökörcsin. – Élet és Tudomány 60 (11): 350., 352.

188     Molnár V. A. (2005): Homokpuszták. Virágkalendárium – TermészetBúvár 60 (2): 39., 48.

187     Molnár V. A. (2005): Üde erdők keltikéi. Virágkalendárium – TermészetBúvár 60 (1): 39., 48.

186     Molnár V. A. (2004): Az őszi csillagvirág. – Élet és Tudomány 59 (41): 1310., 1312.

185     Molnár V. A. (2004): Löszfalak, magaspartok. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 59 (5): 37., 48.

184     Molnár V. A. (2004): Lápok. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 59 (4): 39., 48.

183     Molnár V. A. (2004): Növények és emberek. Csuporkatörténetek. – Élet és Tudomány 59 (20): 620–622.

182     Molnár V. A. (2004): Montán bükkösök. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 59 (3): 39., 48.

181     Molnár V. A. (2004): Illír lomberdők. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 59 (2): 39., 48.

180     Molnár V. A. (2004): Fekete István betűvetése. Növények tollhegyen. – TermészetBúvár 59 (2): 34–36.

179     Molnár V. A. (2004): A bánáti bazsarózsa. – Élet és Tudomány 59 (15): 478., 480.

178     Molnár V. A. (2004): A Jósika-orgona. – Élet és Tudomány 59 (12): 382., 384.

177     Molnár V. A. (2004): Akácosok. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 59 (1): 44., 48.

176     Molnár V. A. (2004): Jogaros kakastaréj. – Élet és Tudomány 59 (3): 94., 96.

175     Molnár V. A. (2003): Királykői szegfű. – Élet és Tudomány 58 (50): 1598., 1600.

174     Molnár V. A. (2003): Évezredek tanúi – Legendás növények. – TermészetBúvár 58 (6): 32–33., 48.

173     Molnár V. A. (2003): Vágásterületek növényei. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 58 (5): 41., 48.

172     Molnár V. A. (2003): Holtágak, morotvák. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 58 (4): 39., 48.

171     Molnár V. A. (2003): Soó erdei ujjaskosbora. – Élet és Tudomány 58 (42): 1342., 1344.

170     Molnár V. A. (2003): Az álszittyó. – Élet és Tudomány 58 (40): 1278., 1280.

169     Molnár V. A. (2003): Imolák Erdélyből. – Élet és Tudomány 58 (30): 944–946.

168     Molnár V. A. (2003): A henye kunkor és a henye vasfű – Heverő növények. – Élet és Tudomány 58 (26): 814–815.

167     Molnár V. A. (2003): A rejtőke. – Élet és Tudomány 58 (23): 734., 736.

166     Molnár V. A. (2003): Útszélek, árokpartok. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 58 (3): 39., 48.

165     Molnár V. A. (2003): Árbockosborok – A legritkább orchidea. – Élet és Tudomány 58 (13): 397.

164     Molnár V. A. (2003): Sztyeprétek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 58 (2): 37., 48.

163     Molnár V. A. (2003): Pázsitfüvek. – Végül, de nem utolsósorban. – ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 52: 4–5.

162     Molnár V. A. (2003): Kisvirágú pimpó. – Élet és Tudomány 58 (8): 254., 256. .

161     Molnár V. A. (2003): Harangvirágok. – Élet és Tudomány 58 (6): 174–175.

160     Molnár V. A. (2003): Hegyi rétek, kaszálók. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 58 (1): 39., 48.

159     Molnár V. A. (2003): Nádasok növényvilága. – Nádasok élővilága. ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 48: 4–9.

158     Molnár V. A. (2002): Veronikák. – Élet és Tudomány 57 (49): 1556–1557.

157     Molnár V. A. (2002): Holuby-bangó. – Élet és Tudomány 57 (47): 1502., 1504.

156     Molnár V. A. (2002): A Kárpátok növényvilága. – Kertbarát Magazin 25(10): 22-25.

155     Molnár V. A. (2002): A tekert csüdfű. – Élet és Tudomány 57 (42): 1336.

154     Molnár V. A. (2002): Féltett növényritkaságok (p.: 3.), Ereklyenövényeink (pp.: 4–7.), Kárpáti- és erdélyi bennszülöttek (pp.: 8–10.), Az Alföld bennszülöttei (pp.: 11–13.), Középhegységi endemizmusaink (pp.: 14–16.), A bánáti bazsarózsa (p. 17.) Melegkori reliktumok (pp.: 18–19.), Nílusi tündérrózsa (p.: 20-21.), Jósika-orgona (p.: 21.), Jégkori reliktumok (pp.: 22-23.), Sztyeppreliktumok (pp.: 22-27.), Degen Árpád (pp.: 28-29). – Bennszülött- és maradványnövényeink. – ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 42: 1–32.

153     Molnár V. A. (2002): Ártéri rétek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 57 (5): 37., 48.

152     Molnár V. A. (2002): Lövöldöző növények. – TermészetBúvár 57 (5): 16–17.

151     Molnár V. A. (2002): Ibolyafélék, szegfűfélék, fészkesek (p.: 3.), Buzérfélék (Rubiaceae) (p.: 4.), Ibolyafélék (Violaceae) (p.: 5.), Látonyafélék (Elatinaceae) (pp.: 6–7.), Harangvirágfélék (Campanulaceae) (pp.: 8–9.), Szegfűfélék (Caryophyllaceae) (pp.: 10–12.), Kankalinfélék (Primulaceae) (p.: 13.), Kankalinok (Primula) (pp.: 14–15.), Körtikefélék (Pyrolaceae) (pp.: 16–17.), Fészkesvirágzatúak (Asteraceae) (p.: 18.), Csövesvirágúak (Tubuliflorae) (pp.: 19-25.), Nyelvesvirágúak (Liguliflorae) (pp.: 26-27.), Jávorka Sándor (pp.: 28-29.) – Ibolyafélék, szegfűfélék, fészkesek. ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 40: 1–32.

150     Molnár V. A. (2002): Szent István virágai. – Élet és Tudomány 57 (33): 1054., 1056..

149     Molnár V. A. (2002): A buglyos boglárka – A békák füve. – Élet és Tudomány 57 (28): 873.

148     Molnár V. A. (2002): Növényzet. In: Nagy B.: Gerinctúrák a Kárpátokban. – Sziget Könyvesbolt, Debrecen. pp.: 13–15.

147     Molnár V. A. (2002): Ajakosak, tátogatók, keresztesek (p.: 3.); Pacsirtafüvek (Polygalaceae) (p.: 4.); Kutyatejfélék (Euphorbiaceae) (p.: 5.); Mácsonyafélék (Dipsacaceae) (p.: 6.); Füzényfélék (Lythraceae) (p.: 7.); Nebántsvirágfélék (Balsaminaceae) (p.: 8.); Ligetszépefélék (Onagraceae) (p.: 9.); Mákfélék (Papaveraceae) (pp.: 10–11.); Szulákfélék (Convolvulaceae) (p.: 12.); Burgonyafélék (Solanaceae) (p.: 13.); Érdeslevelűek (Boraginaceae) (pp.: 14–16.); Ajakosak (Lamiaceae) (pp.: 17–21.); Tátogatók (Scrophulariaceae) (pp.: 22–25.); Keresztesvirágúak (Brassicaceae) (pp.: 26–27.); Moesz Gusztáv (1873–1946) (pp.: 28–29.) – Ajakosak, tátogatók, keresztesek. ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 33: 1–32.

146     Molnár V. A. (2002): A tarka sáfrány. – Élet és Tudomány 57 (21): 670., 672.

145     Molnár V. A. (2002): A hólyagos here. – Élet és Tudomány 57 (20): 638., 640.

144     Molnár V. A. (2002): Magaskórósok. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 57 (3): 39., 48.

143     Molnár V. A. (2002): Festőnövényeink. – TermészetBúvár 57 (3): 26-27.

142     Molnár V. A. (2002): A félreismert forrásfű. – Élet és Tudomány 57 (12): 376.

141     Molnár V. A. (2002): Vadvirágból dísznövény. A kankalinfélék. – Kert Kultúra 2(1-2): 36–39.

140     Molnár V. A. (2002): Pillangósok, ernyősök, gólyaorrok (p.: 3.); Pillangósvirágúak (Fabaceae) (pp.: 4–7.); Herék és lucernák (Trifolium, Medicago) (pp.: 8–9.); Bükkönyök és lednekek (pp.: 10–11.); Csüdfüvek (Astragalus) (pp.: 12–13.); Boroszlánok (Daphne) (pp.: 14–15.); Tárnicsfélék (Gentianaceae) (pp.: 16–17.); Tárnicsok és tárnicskék (Gentiana, Gentianella) (pp.: 18–19.); Ernyősök (Apiaceae) (pp.: 20–23.); Mályvafélék (Malvaceae) (pp.: 24–25.); Gólyaorrfélék (Geraniaceae) (pp.: 26–27.); Vajda László (1890–1986) (pp.: 28–29.); – Pillangósok, ernyősök, gólyaorrok. ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 25: 1–32.

139     Molnár V. A. (2002): Turkesztáni hagyma. Sztyeppnövény a hasadékból. – Élet és Tudomány 57 (3): 88.

138     Molnár V. A. (2002): Patakpartok, ligeterdők. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 57 (1): 37., 48.

137     Molnár V. A. (2002): A Péterfi-csüdfű. – Élet és Tudomány 57 (2): 62., 64.

136     Molnár V. A. (2001): Kultúrák és korok követe. A nílusi tündérrózsa. – TermészetBúvár 56 (6): 38–39.

135     Molnár V. A. (2001): Boglárkák, rózsafélék, pozsgások (p.: 3.); Hunyorfélék (Helleboraceae) (pp.: 4–5.); Sisakvirágok és szarkalábak (Aconitum, Consolida) (pp.: 6–7.); Boglárkafélék (Ranunculaceae) (pp.: 8–9.); Kökörcsinek (Pulsatilla) (pp.: 10–11.); Szellőrózsák (Anemone) (p.: 12.); Iszalagok (p.: 13.); Héricsek (Adonis) (pp.: 14–15.); Rózsafélék (Rosaceae) (pp.: 16–17.); Pimpók (Potentilla) (pp.: 18–19.); Vérfüvek és rokonaik (p.: 20.); Vadrózsák (Rosa) (pp.: 24.); Szilvafélék (Prunoideae) (p.: 22.); Almafélék (Maloideae) (p.: 23.); Kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) (pp.: 24–25.); Varjúhájfélék (Crassulaceae) (pp.: 26–27.); Boros Ádám (1900–1973) (pp.: 28–29.) – Boglárkák, rózsafélék, pozsgások. – ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 18: 1–32.

134     Molnár V. A. (2001): A növényvilág vámpírjai. Élősködők és korhadéklakók. – Élet és Tudomány 56 (40): 1260–1262.

133     Molnár V. A. (2001): Sziklás erdők. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 56 (5): 42.., 48.

132     Molnár V. A. (2001): Csábító bangók. – TermészetBúvár 56 (5): 16–17.

131     Molnár V. A. (2001): Növények a városban. – ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 14: 4–7.

130     Molnár V. A. (2001): A semlyékek növénye. A lápi békabuzogány. – Élet és Tudomány 56 (34): 1068–1069.

129     Molnár V. A. (2001): Különleges növények (p.: 3.); Letűnt idők tanúi – Harasztok (pp.: 4–5.); Élő kövületek – Korpafüvek és holdruták (pp.: 6–7.); Élősködő növények (pp.: 8–9.); “Ragadozó” növények (pp.: 10–11.); Korhadéklakók (pp.: 12–13.); Leleményes megporzású növények (pp.: 14–15.); A növényvilág földönfutói – Gyomok (pp.: 16–17.); Iszapnövények (pp.: 18–19.); Magashegyi növények (pp.: 20–21.); Vadon termő eledelek (pp.: 22–23.); Fűben, fában az orvosság (pp.: 24–25.); Mérgező növények (pp.: 26–27.); Kitaibel Pál (1757–1817) (pp.: 28–29.) – Különleges növények. – ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 13: 1–32.

128     Molnár V. A. (2001): A pirítógyökér. – Élet és Tudomány 56 (31): 990., 992.

127     Molnár V. A. (2001): Jövevény növények. – ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 10: 4–7.

126     Molnár V. A. (2001): A Szent László-tárnics. – Élet és Tudomány 56 (26): 830., 832.

125     Molnár V. A. (2001): Egyszikűek világa (p.: 3.); Pirítógyökér (Tamus communis) (p.: 4.); Csodabogyók (Ruscus) (p.: 5.); Genyőte és sásliliom (Asphodelus, Hemerocallis) (p.: 6.); Zászpák és pázsitliliomok (p.: 7.); Csillagvirágok és rokonaik (Scilla, Ornithogalum, Muscari) (pp.: 8–9.); Hagymák (Allium) (pp.: 10–11.); Amarilliszfélék (Amaryllidaceae) (pp.: 12–13.); Liliomfélék (Liliaceae) (pp.: 14–15.); Kikericsek (Colchicum) (pp.: 16–17.); Nőszirmok (Iris) (pp.: 18–20.); Kardvirágok (Gladiolus) (p.: 21.); Sáfrányok (Crocus) (pp.: 22–23.); Palkafélék (Cyperaceae) (p.: 24.); Gyapjúsások (Eriophorum) (p.: 25.); Sások (Carex) (pp.: 26–27.); Csapody Vera (1890–1985) (pp.: 28–29.) – Liliomok, nőszirmok, sáfrányok. – ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 9: 1–32.

124     Molnár V. A. (2001): Debreceni torma. – Élet és Tudomány 56 (16): 510., 512.

123     Molnár V. A. (2001): Csillagvirágok – Fajhasadás. – Élet és Tudomány 56 (15): 464–465.

122     Molnár V. A. (2001): Hazai orchideák. (p. 3.); A növényvilág csúcstartói (pp.: 4–5.); A kosborfélék megporzása (pp.: 6–9.); Az orchideák életmódja (pp.: 10–13.); Kosborok (Orchis) (pp.: 14–15.); Bangók (Ophrys) (pp.: 16–17.); Ujjaskosborok (Dactylorhiza) (pp.: 4–5.); Nőszőfüvek (Epipactis) (pp.: 20–21.); Ezek is orchideák ... (pp.: 22–23.); A kosborfélék színváltozatai (pp.: 24–25.); Mediterrán szépségek (pp.: 26–27.); Hibridizáció (pp.: 28–29.); Soó Rezső (1903 – 1980) (p.: 30.) – Orchideák erdőn-mezőn. – ÉlőVilág – A Kárpát-medence természeti enciklopédiája 3: 1–32.

121     Molnár V. A. (2001): Fiókás tyúktaréj. – Élet és Tudomány 56 (12): 382., 384.

120     Molnár V. A. (2001): Homoki tölgyesek. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 56 (2): 37., 48.

119     Molnár V. A. (2001): Cselling. – Élet és Tudomány 56 (7):222., 224.

118     Molnár V. A. (2001): Tavaszidéző gyomok. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 56 (1): 37., 48.

117     Molnár V. A. (2001): Téli bogyósok. – TermészetBúvár 56 (1): 32–33.

116     Molnár V. A. (2001): Mi is az útilapu? – Élet és Tudomány 56 (1): 20–21.

115     Molnár V. A. (2000): Királydinnye. – Élet és Tudomány 55 (49): 1566., 1568.

114     Molnár V. A. (2000): Száz éve született Boros Ádám – Élet és Tudomány 55 (44): 1396–1398.

113     Molnár V. A. (2000): A gyapjas őszirózsa. – Élet és Tudomány 55 (43): 1374., 1376.

112     Molnár V. A. (2000): Piros szuharbogyó. – Élet és Tudomány 55 (41): 1310., 1312.

111     Molnár V. A. (2000): Fenyvesek. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 55 (5): 37., 48.

110     Molnár V. A. (2000): Modern menedékhelyek. – TermészetBúvár 55 (5): 42–43.

109     Molnár V. A. (2000): A nagy gombafű. Gyom vagy sztyeppnövény? – Élet és Tudomány 55 (34): 1072–1073.

108     Molnár V. A. (2000): Löszgyepek. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 55 (4): 37., 48.

107     Molnár V. A. (2000): A sulyom. Veszélyben a vízigesztenye. – Élet és Tudomány 55 (23): 713.

106     Molnár V. A. (2000): Tócsák, kátyúk, zátonyok. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 55 (3): 37., 48.

105     Molnár V. A. (2000): A vidrafű. – Élet és Tudomány 55 (17): 542., 544.

104     Molnár V. A. (2000): Bokorerdők. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 55 (2): 37., 48.

103     Molnár V. A. (2000): Kőfalak, sziklák. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 55 (1): 37., 48.

102     Molnár V. A. (1999): Flórakutatásunk jubiláló alapműve. Kétszáz éves a „Descriptiones et Icones ...”. – TermészetBúvár 54 (5): 34–35.

101     Molnár V. A. (1999): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 10. rész. A növényfénykép hibái. – Természet 6 (9–10): 34–35.

100     Molnár V. A. [(1999): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 9. rész. Tippek, trükkök, tanácsok. – Természet 6 (7–8): 32–33.

99       Molnár V. A. (1999): A kúszó celler. – Élet és Tudomány 54 (21): 670., 672.

98       Molnár V. A. – Pfeiffer N. (1999): Amerikából jöttem – A jövevény iszapfű. – Élet és Tudomány 54 (20): 628–629.

97       Molnár V. A. – Vidéki R. (1999): Szántóföldek, ugarok. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 54 (3): 39., 48.

96       Molnár V. A. (1999): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 8. rész. A filmek. – Természet 6 (5–6): 32–33.

95       Molnár V. A. (1999): A szivárvány virágai. (Vadvidágból dísznövény) – Kertbarát Magazin 22 (4): 25-27.

94       Molnár V. A. (1999): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 7. rész. A mélységélesség megválasztása. – Természet 6 (4): 30–31.

93       Molnár V. A. (1999): A fenséges liliomok és rokonaik. (Vadvidágból dísznövény) – Kertbarát Magazin 22 (3): 24-27.

92       Molnár V. A. (1999): Gesztenyeligetek. – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 54 (2): 39., 48.

91       Molnár V. A. (1999): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 6. rész. A derítés. – Természet 6 (3): 32–33.

90       Molnár V. A. (1999): Flóravédelem 2. rész. – Mit védünk, miért és hogyan? – Élet és Tudomány 54 (12): 359–362.

89       Molnár V. A. (1999): Flóravédelem 1. rész. – A hazai növényvilág védelmének kezdetei. – Élet és Tudomány 54(11): 331–334.

88       Molnár V. A. (1999): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 5. rész. Közelfényképezés. – Természet 6 (2): 32–33.

87       Molnár V. A. (1999): Színpompás tárnicsok. (Vadvidágból dísznövény.) – Kertbarát Magazin 22 (1-2): 26-29.

86       Molnár V. A. (1999): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 4. rész. A háttér. – Természet 6 (1): 30–31.

85       Molnár V. A. (1999): Jövevények a hazai növényvilágban. – Szabad Föld 55 (1): 30.

84       Molnár V. A. (1998): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 3. rész. Játék a fénnyel. – Természet 5 (12): 470–471.

83       Molnár V. A. (1998): Szabadföldi orchideáink. – Kert Kultúra 1 (2): 48–50.

82       Molnár V. A. (1998): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 2. rész. Mi kell a növényfényképezéshez? – Természet 5 (11): 436–437.

81       Molnár V. A. – Molnár A. – Vidéki R. (1998): Flóránk üstököse, a magyar látonya. (Legféltettebb növényritkaságaink.) – Élet és Tudomány 53 (44): 1391–1393.

80       Molnár V. A. (1998): Hogyan fényképezzük a növényeket? Bevezetés a növényfotográfiába 1. rész. – Természet 5 (10): 396–397.

79       Molnár V. A. (1998): Jövevények a hazai flórában. – Betelepítés, kivadulás, flórahamisítás. – Élet és Tudomány 53 (39): 1231–1233.

78       Molnár V. A. (1998): Hibridizáció (Ökológia címszavakban.) – TermészetBúvár 53 (5): 26-27.

77       Molnár V. A. – Vidéki R. (1998): Zsombékosok, semlyékek. Virágkalendárium. – TermészetBúvár 53 (4): 39., 48.

76       Molnár V. A. – Vidéki R. – Sulyok J. (1998): Az ismeretlen nőszőfüvek. – Élet és Tudomány 53 (27): 848–850.

75       Molnár [V.] A. (1998): Növényfotózás (4.): A képélesség. – Kertbarát Magazin 21 (5): 32–34.

74       Molnár [V.] A. (1998): Orchideák nyomában a Mediterráneumban IV. Kréta szigetén. – Természet 5 (5): 169–171.

73       Molnár [V.] A. (1998): A tátorján: kenyér vagy fergeteg? (Legféltettebb növényeink.) – Élet és Tudomány 53 (17): 515–517.

72       Molnár [V.] A. (1998): Orchideák nyomában a Mediterráneumban III. Orchideák Görögországban. – Természet 5 (4): 129–131.

71       Molnár [V.] A. (1998): Orchideák nyomában a Mediterráneumban II. Törökország égei-tengeri partvidékén. – Természet 5 (3): 89–91.

70       Molnár [V.] A. (1998): Orchideák nyomában a Mediterráneumban I. Növényritkaságok Szicília szigetén és Itáliában. – Természet 5 (2): 42–44.

69       Molnár [V.] A. (1998): Gyertyánosok, ligeterdők – Virágkalendárium. – TermészetBúvár 53 (1): 38., 48.

68       Molnár [V.] A. (1998): A kúszó celler és a lápi békabuzogány újrafelfedezése Magyarországon. – Természet 5 (1): 6–8.

67       Molnár [V.] A. (1997): Növényfotózás. 3.: A fény és a filmek. – Kertbarát Magazin 20 (5): 28-29.

66       Molnár [V.] A. (1997): A növények megkeresztelése, avagy a tudományos nevek születése (II.) – Élet és Tudomány 52 (39): 1227–1229.

65       Molnár [V.] A. (1997): A növények megkeresztelése, avagy a tudományos nevek születése (I.) – Élet és Tudomány 52 (38): 1187–1189.;

64       Molnár [V.] A. (1997): Növényfotózás 2. rész. Fekete-fehér vagy színes? – Kertbarát Magazin 20 (4): 18-20.

63       Molnár [V.] A. (1997): Orchideák nyomában Szicília szigetén. – Kertbarát Magazin 20 (3): 38–40.

62       Molnár [V.] A. (1997): Növényfotózás 1. rész. Milyen fényképezőgéppel? – Kertbarát Magazin 20 (3): 9–11.

61       Vidéki R. – Molnár [V.] A. (1996) Az ősharasztok utódai. – Kertbarát Magazin 19 (3): 23-25.

60       Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1996): Letűnt idők tanúi: A korpafüvek. – TermészetBúvár 51 (3): 16–17.

59       Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1995): Három határ találkozásánál: A Vendvidék. – TermészetBúvár 50 (5): 20-22.

58       Molnár [V.] A. – Sulyok J. (1995): Sallangvirágaink – Élet és Tudomány 50 (31): 976–977.

57       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 41. A gerebcsinektől a szentendrei rózsáig – Kertészet és Szőlészet 43 (51–52): 31–32.

56       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 40. A genyőtétől a pirítógyökérig – Kertészet és Szőlészet 43 (50): 23-24.

55       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 39. Az ördögszemtől az illatos hagymáig – Kertészet és Szőlészet 43 (49): 23-24.

54       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 38. A kígyószisztől a tartós szegfűig – Kertészet és Szőlészet 43 (48): 23-24.

53       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 37. A békaliliomtól a gyapjúsásokig – Kertészet és Szőlészet 43 (47): 23-24.

52       Molnár [V.] A. (1994): Virágok farsangja (Színváltozatok a növényvilágban) – Kertbarát Magazin 17 (4): 20-21.

51       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 36. A kőtörőfüvektől a kövirózsáig – Kertészet és Szőlészet 43 (46): 23-24.

50       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 35. A gyíkfűtől a gyíkpohárig – Kertészet és Szőlészet 43 (45): 23-24.

49       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 34. A hunyortól a völgycsillagig – Kertészet és Szőlészet 43 (44): 23-24.

48       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 33. A csodabogyóktól a homoktövisig – Kertészet és Szőlészet 43 (43): 23-24.

47       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 32. A hegyi rétek ritkaságai – Kertészet és Szőlészet 43 (42): 23-24.

46       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 31. A báránypirosítótól a szalmagyopárig – Kertészet és Szőlészet 43 (41): 23-24.

45       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 30. A vidrafűtől a tündérrózsáig – Kertészet és Szőlészet 43 (40): 23-24.

44       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 29. A konkolytól a csitriig – Kertészet és Szőlészet 43 (39): 23-24.

43       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 28. A tárnicsoktól a ciklámenig – Kertészet és Szőlészet 43 (38): 23-24.

42       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 27. Lösznövényeink – Kertészet és Szőlészet 43 (37): 8–9.

41       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 26. A körtikék – Kertészet és Szőlészet 43 (36): 23-24.

40       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 25. A papucskosbortól a bibircsvirágokig – Kertészet és Szőlészet 43 (35): 23-24.

39       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 24. A madársisakoktól a nőszőfüvekig – Kertészet és Szőlészet 43 (34): 23-24.

38       Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1994): Virágok színváltozatai. – Élet és Tudomány 49 (33): 1040–1041.

37       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 23. Az ujjaskosborok – Kertészet és Szőlészet 43 (34): 23-24.

36       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 22. A bangók – Kertészet és Szőlészet 43 (32): 23-24.

35       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 21. A magyar lednektől a csajkavirágig – Kertészet és Szőlészet 43 (31): 23-24.

34       Molnár [V.] A. – Sulyok J. (1994): Védett vadvirágaink 20. A tűzliliomtól az árnikáig – Kertészet és Szőlészet 43 (30): 23-24.

33       Molnár [V.] A. (1994): Korhadéklakó orchideáink. – TermészetBúvár 49 (4): 40–41.

32       Molnár [V.] A. – Sulyok J. (1994): Havasi sziklakertek. Kirándulás az Alpokba. – Kertbarát Magazin 17 (3): 13–15.

31       Molnár [V.] A. – Sulyok J. (1994): Védett vadvirágaink 19. A telekivirágtól az őszirózsáig – Kertészet és Szőlészet 43 (29): 16–17.

30       Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1994): Védett vadvirágaink 18. A hangyabogáncstól a bábakalácsig – Kertészet és Szőlészet 43 (28): 23-24.

29       Molnár [V.] A. – Sulyok J. (1994): “Ragadozó” növények. – Élet és Tudomány 49 (27): 840–842.

28       Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1994): Védett vadvirágaink 17. A gyűszűvirágtól az istácig – Kertészet és Szőlészet 43 (27): 23-24.

27       Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1994): Védett vadvirágaink 16. A sárkányfüvektől a sisakvirágokig – Kertészet és Szőlészet 43 (26): 23-24.

26       Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1994) Védett vadvirágaink 15. Boroszlánok – Kertészet és Szőlészet 43 (25): 23-24.

25       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 14. Ereklyenövényeink – Kertészet és Szőlészet 43 (24): 16–17.

24       Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1994): Védett vadvirágaink 13. Lápnövényeink (A tőzegepertől a zergeboglárig) – Kertészet és Szőlészet 43 (23): 16–17.

23       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 12. A meténgtől a koronafürtig – Kertészet és Szőlészet 43 (22): 23-24.

22       Molnár [V.] A. – Sulyok J. (1994): Kelet-mediterrán orchideák (Törökországi barangolás) – Kertbarát Magazin. 1994 (2):10–12.

21       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 11. Nőszirmok és kardvirágok – Kertészet és Szőlészet 43 (21): 23-24.

20       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 10. "Szakállas" nőszirmok – Kertészet és Szőlészet 43 (20): 23-24.

19       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 9. A szellőrózsától a bazsarózsáig – Kertészet és Szőlészet 43 (19): 23-24.

18       Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1994): Védett vadvirágaink 8. A daravirágtól a szirti ternyéig. – Kertészet és Szőlészet 43 (18): 4–5.

17       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 7. Kankalinok – Kertészet és Szőlészet 43 (17): 23-24.

16       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 6. A csillagvirágok – Kertészet és Szőlészet 43 (16): 16–17.

15       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 5. Héricsek – Kertészet és Szőlészet 43 (15): 16–17.

14       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 4. A kökörcsinek. – Kertészet és Szőlészet 43 (13): 23-24.

13       Molnár [V.] A. (1994): Védett vadvirágaink 3. A tőzikéktől a kockásliliomig. – Kertészet és Szőlészet 43 (12): 23-24.

12       Molnár [V.] A. – Sulyok J. (1994): Védett vadvirágaink 2. A sáfrányoktól a kakasmandikóig. – Kertészet és Szőlészet 43 (11): 23-24.

11       Molnár [V.]A. (1994): Védett vadvirágaink 1. Tavaszköszöntő.– Kertészet és Szőlészet 43 (9): 16–17.

10       Molnár [V.] A. (1993): Törökországi útiképek. – Élet és Tudomány 48 (49): 1555–1557.

9          Molnár [V.] A. (1993): Védett növényünk: Az őszi csillagvirág. – Napló 49 (225): 8.

8          Molnár [V.] A. (1993): A védett bajuszvirág. – Napló 49 (156): 5.

7          Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1993): A hazai orchideák. – Kertbarát Magazin 1993 (2): 22–23.

6          Molnár [V.] A. (1993): A Bakony címernövénye. – Napló (1993. április 28.) 49 (98): 5.

5          Molnár [V.] A. (1993): Fogyatkozó lápvilág. – Élet és Tudomány 48 (19): 591–594.

4          Molnár [V.] A. (1993): A magyar növényvilág bennszülöttei. – Élet és Tudomány 48 (10): 303–306.

3          Molnár [V.] A. (1992): A „növényvédő” filoxéra. (A tokaji Kopasz-hegy.) – Élet és Tudomány 47 (45): 1427–1429.

2          Molnár [V.] A. (1992): A hónap védett növénye a zöldike. – Napló 48 (112): 6.

1          Molnár [V.] A. – Sulyok J. – Vidéki R. (1991): A bangók is félrelépnek. – Élet és Tudomány 46(37): 1167–1170.