Lovas-Kiss Ádám tanítványom elismerése

Az EFFS (European Federation For Freshwater Sciences) nevű tudományos szervezet pályázatot írt ki a 2017–2018-ban megvédett, édesvizek kutatásával foglalkozó doktori (PhD) értekezések szerzői számára. Első körben az európai államok önállóan bírálták az értekezéseket és országonként a két legjobbnak ítélt disszertáció „jutott tovább”. A nemzetközi pályázaton Lovas-Kiss Ádám tanítványom (Prof. Andy Green társ-témavezetésével készült) Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates - case studies from Europe című dolgozatáért ítélte oda az első díjat az öttagú, nemzetközi zsűri. Az indoklás szerint a tudományos kiválóságon kívül a disszertáció pán-európai jellegét értékelték nagyra. Ádám meghívott előadóként fog plenáris előadást tartani 2019. július 5-én az EFFS 11. konferenciáján, Zágrábban.

Szép munka volt és gratulálok!

 

Lovas-Kiss Ádám doktori (PhD) értekezésének nyilvános vitája

Lovas-Kiss Ádám tanítványom „Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates – case studies from Europe” című PhD-értekezésének nyilvános vitája 2018. szeptember 3-én, 11 órai kezdettel kerül megrendezésre, a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület földszint F202-es termében.

 

 

A bíráló bizottság elnöke:

Dr. Tóthmérész Béla DSc, tv. egyetemi tanár (DE TTK Ökológiai Tanszék)

A bíráló bizottság tagjai:

Dr. Barta Zoltán DSc, tv. egyetemi tanár (DE TTK Evolúciós Állattani Tanszék)

Dr. Valkó Orsolya PhD, egyetemi adjunktus (DE TTK Ökológiai Tanszék)

Dr. Borics Gábor DSc, tud. tanácsadó (MTA ÖK DKI Tiszakutató Osztály)

Dr. Botta-Dukát Zoltán DSc, tud. tanácsadó (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet)

Hivatalos bírálók:

Dr. Török Péter DSc, egy. docens (DE TTK Ökológiai Tanszék)

Dr. Bátori Zoltán PhD, egy. adjunktus (SZTE Ökológiai Tanszék)

Témavezetők:

Molnár V. Attila & Andy J. Green

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

-----------------------------

Az értekezés alapjául szolgáló közlemények:

	IF(2016)	SJR
van Leeuwen, C. H., Lovas-Kiss, Á., Ovegård, M. & Green, A. J. (2017): Great cormorants reveal overlooked secondary dispersal of plants and invertebrates by piscivorous waterbirds. –Biology Letters 13(10): 20170406.	3.089	Q1
Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A., Green, A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology doi: 10.1111/1365-2745.12913	5.813	Q1
Lovas-Kiss Á., Sánchez M.I., Molnár V. A., Valls L., Armengol X., Mesquita-Joanes F. & Green A.J. (2018): Crayfish invasion facilitates dispersal of plants and invertebrates by gulls. – Freshwater Biology 63: 392-404.	3.225	Q1

Az értekezés témaköréhez kapcsolódó további közlemények:

	IF	SJR
Lovas-Kiss Á., Sonkoly J., Vincze O., Green A. J., Takács A., & Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by waterfowl in a rare, ephemeral wetland plant species, Astragalus contortuplicatus (Fabaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3): 321–326.	1.213	Q3
Wilkinson D. M., Lovas-Kiss Á., Callaghan D. A., & Green A. J. (2017): Endozoochory of large bryophyte fragments by waterbirds. – Cryptogamie, Bryologie 38(2): 223–228.	1.062*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Horváth O., Sramkó G., Popiela A., Mesterházy A., Lovas-Kiss Á., Green A. J., Löki V., Nagy T., Lukács, B. A. (2017): The rare aquatic angiosperm Elatine gussonei (Elatinaceae) is more widely distributed than previously thought.– Aquatic Botany 141: 47–50.	1.714*	Q1
Bartel, R. D., Sheppard, J. L., Lovas-Kiss, Á., Green, A. J. (2018). Endozoochory by mallards in New Zealand: what seeds are dispersed and how far? – PeerJ 6:e4811, doi:10.7717/peerj.4811	2.177*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Lukács B. A, Nagy T., Lovas-Kiss Á., Green A.J., Popiela A., Somlyay L. (2018). Resurrection and typification of Elatine campylosperma (Elatinaceae), a long-forgotten waterwort species. – PeerJ 6:e4913, doi: 10.7717/peerj.4913	2.177*	Q1

* IF (2016)

Lovas-Kiss Ádám doktori (PhD) értekezése

Elkészült Lovas-Kiss Ádám tanítványom doktori ’ Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates - case studies from Europe’ című értekezése.

Az értekezés nyilvános vitája szeptemberben várható.

Az értekezés alapjául szolgáló közlemények:

	IF(2016)	SJR
van Leeuwen, C. H., Lovas-Kiss, Á., Ovegård, M. & Green, A. J. (2017): Great cormorants reveal overlooked secondary dispersal of plants and invertebrates by piscivorous waterbirds. –Biology Letters 13(10): 20170406.	3.089	Q1
Lovas-Kiss Á., Vizi B., Vincze O., Molnár V. A., Green, A. J. (2018): Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe. – Journal of Ecology doi: 10.1111/1365-2745.12913	5.813	Q1
Lovas-Kiss Á., Sánchez M.I., Molnár V. A., Valls L., Armengol X., Mesquita-Joanes F. & Green A.J. (2018): Crayfish invasion facilitates dispersal of plants and invertebrates by gulls. – Freshwater Biology 63: 392-404.	3.225	Q1

 

Az értekezés témaköréhez kapcsolódó további közlemények

	IF	SJR
Lovas-Kiss Á., Sonkoly J., Vincze O., Green A. J., Takács A., & Molnár V. A. (2015): Strong potential for endozoochory by waterfowl in a rare, ephemeral wetland plant species, Astragalus contortuplicatus (Fabaceae). – Acta Societatis Botanicorum Poloniae 84(3): 321–326.	1.213	Q3
Wilkinson D. M., Lovas-Kiss Á., Callaghan D. A., & Green A. J. (2017): Endozoochory of large bryophyte fragments by waterbirds. – Cryptogamie, Bryologie 38(2): 223–228.	1.062*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Horváth O., Sramkó G., Popiela A., Mesterházy A., Lovas-Kiss Á., Green A. J., Löki V., Nagy T., Lukács, B. A. (2017): The rare aquatic angiosperm Elatine gussonei (Elatinaceae) is more widely distributed than previously thought.– Aquatic Botany 141: 47–50.	1.714*	Q1
Bartel, R. D., Sheppard, J. L., Lovas-Kiss, Á., Green, A. J. (2018). Endozoochory by mallards in New Zealand: what seeds are dispersed and how far? – PeerJ 6:e4811, doi:10.7717/peerj.4811	2.177*	Q1
Takács A., Molnár V. A., Lukács B. A, Nagy T., Lovas-Kiss Á., Green A.J., Popiela A., Somlyay L. (2018). Resurrection and typification of Elatine campylosperma (Elatinaceae), a long-forgotten waterwort species. – PeerJ 6:e4913, doi: 10.7717/peerj.4913	2.177*	Q1

* IF (2016)

 

 

Sonkoly Judit PhD-védése

A tegnapi napon Sonkoly Judit volt szakdolgozóm sikeresen megvédte a „Reproduktív jellegek szerepe a növényi életciklusban és a biodiverzitás fenntartásában” című egyetemi doktori értekezését.

Gratulálok és további sikeres munkát kívánok!

Takács Attila doktori (PhD) védése

A tegnapi napon Takács Attila tanítványom sikeresen megvédte doktori (PhD) értekezését, amelyhez ezúton is gratulálok!

 

 

 

Az alábbiakban a nyilvános vita vége felé elmondott méltató hozzászólásom szerkesztett, bővített szövegét teszem közzé:

Kedves Egybegyűltek!

A 20. század második felére kialakult szemlélet szerint a herbáriumi gyűjtés idejétmúlt dolog, hiszen a növényfajok előfordulásai éppen olyan jól dokumentálhatók növényfényképek segítségével. A mai nap viszont fényesen igazolja, hogy a herbáriumok milyen jelentős információs aranybányák, hiszen a fényképekből – ellentétben a herbáriumban megőrzött növényekkel – nem lehet például DNS-t kivonni, epidermisz-nyuzatot készíteni, a felszínükre tapadt kovaalgákat vagy nehézfémtartalmukat, sztómasűrűségüket stb. tanulmányozni és a többi….

„Sokat gondolkodom a ″modern″ botanikusok mentalitásán, akik nem gyűjtenek. A Növénytár herbáriumában alig van az utolsó 3-4 évtizedben szedett anyag. …  alig van hét, mikor 2-3 ifjú füvész ne motoszkálna herbáriumban, de kérdésemre, hogy miért nem gyűjtenek, bizonytalan vállvonogatás és néhány átlátszó kifogás a válasz. Pedig napjainkban, mikor a mohó, pénzéhes civilizáció baromi gépeivel és kultúrátlan Amerika-utánzásával pusztítja, dúlja országunkat, mikor napról-napra tűnnek el élővilágunkkal együtt szép tájaink, különösen fontos lenne természeti értékeink gyűjtése legalább herbáriumba …

A modern botanikusnak ″nincs ideje″ - és szíve-lelke sem a herbáriumkészítés munkaigényességéhez, sem ahhoz, hogy elgyönyörködjék a szépen ″préselt″ fölragasztott és cédulázott lap esztétikájában, a régi mesterek kezevonásában, céduláik stílusában és a lapra ragasztott revíziócédulákról tükröződő szakmai fejlődésben, saját lapjain pedig a kirándulás, a fölfedezés és gyűjtés szívet melengető emlékében.” – írta az idén elhunyt Felföldy Lajos, az egyik legsokoldalúbb és legeredetibb Soó-tanítvány (Felföldy 2000: 81.).

A mai nap fényesen igazolja, hogy igaza volt Lajos bácsinak: „A növénygyűjtést tehát a kis-és nagyokosok, a jóra való restek és kényelmeskedők ál-természetvédelme és suttogó propagandája ellenére érdemes folytatni.”

Ha jól számolom kilenc évvel ezelőtt történt, hogy egy elsőéves BSc-hallgató sétált be hozzám, azzal, hogy ő a növények, a botanika iránt érdeklődik és e téren keres szakdolgozati témát (éppen csak azt nem mondtam Neki, mint hajdanán Soó Rezső az ifjú Jakucs Pálnak: – Gólya! Lovasszobrot nem akar a főépület elé?). Takács Attila nem csak magas termetével, szőke copfjával, fekete bölcsészkabátjával és tarisznyájával tűnt ki a tömegből, hanem érdeklődésével, ismereteivel is. Azon kivételesek közé tartozik, akik szinte kész növényismerettel érkeztek az egyetemre. Herbáriumi célra középiskolás korában, 2005. május 2-án szedte legelső növényeit, önállóan készített élőhelytérképet a Taktaközben és sorolhatnám.

Hamar bekapcsolódott a tanszéki munkába és kutatásokba. Tevékenységének sokrétűségét nem adja vissza teljességében a ma bemutatott doktori disszertációja, mert az szükségszerűen a tudománymetriai szempontokra koncentrál. Éppen ezért had emeljek én ki néhány egyéb szempontot.

Attila tevékenységének köszönhetően új lendületet kapott Tanszékünkön a herbáriumi gyűjtés: ő az a kutató, aki nemcsak learatja mások gyűjtésének elemzésével a babérokat, hanem új herbáriumi babérbokrokat is ültetget – mégpedig ezrével. 2015-ig 22 országból több mint 3000 herbáriumi példányt gyűjtött, mintegy 2000 lappal gazdagította a gyűjteményünket, de cserepéldányokat juttatott budapesti, berlini, prágai, helsinki, bécsi, pozsonyi, kassai, madridi és keszthelyi herbáriumoknak is. Nem csak a saját maga által gyűjtött lapok, hanem sokunk példányait preparálta, cédulázta és osztotta be. Részt vett a teljes debreceni, egri és ELTE füvészkerti, és a keszthelyi herbáriumi anyag digitalizálásában, adatbevitelében és hozzáférhetővé tételében.

A ma bemutatott eredményeken túl aktívan közreműködött számos hazai és külföldi terepi munkában, eljutottunk együtt például Portugáliába, Spanyolországba, Itáliába, Szicíliába, Lampedusára, Albániába, Törökországba. Részt vett hazai nyár-ültetvények, itthoni és külhoni temetők orchideaflórájának vizsgálatában, ritka és veszélyeztetett fajok talaj- és dns-mintáinak gyűjtésében, bekapcsolódott a rendszertan gyakorlatok és terepgyakorlatok vezetésébe, a Kitaibelia folyóirat szerkesztésébe. Utóbbi terheit mára szinte teljesen levette a vállamról.

Végezetül: meggyőződésem, hogy ez a védés jelentős esemény a debreceni botanikai hagyományok újjáéledése és a magyarországi Scientia amabilis szempontjából.

Nagyon örülök és büszke vagyok, hogy elérkezett a mai nap!

Lassan kezdhetik alapozni azt a lovasszobrot!

-------------------------------

A védést követően Attila köszöntéseképpen, egy meglepetés-vetítést tartottunk, amely során az elmúlt évek közös élményeit elevenítettük fel. (Ezúton is köszönöm Nagy Timea, Sonkoly Judit, E. Vojtkó Anna, Löki Viktor, Ljubka Tibor, Bódis Judit és Donkó Bettina fényképeit!)

A következőkben ebből a vetítésből adok kis ízelítőt:



Első éves növénybiológus-hallgatóként (E. Vojtkó Anna felvétele)

Útban a látonyás időszakos tavacska felé a Donana Nemzeti Parkban

Siker! Görbült magvú, tetramer virágú látonyák tömegei között El Rocio-nál (Sonkoly Judit felvétele)

 

Persze a hasonló látonyázás kissé megviseli a cipőt (Mizsei Edvárd felvétele)

 

Sarkantyús sallangvirág-fényképezés Szerbiában

 

A nap nem ér véget este: készül a herbárium Gyergyóban (Bódis Judit felvétele)

 

Fontos a gondos és alapos préselés (E. Vojtkó Anna felvétele)

 

Bajuszvirág fényképezése (Törökország, Nagy Timea felvétele)

 

 

 

Takács Attila doktori (PhD) értekezésének nyilvános vitája

Takács Attila tanítványom „Esettanulmányok herbáriumok aktuális botanikai kutatásokban betöltött szerepéről” című PhD-értekezésének nyilvános vitája 2016. október 25-én, 12 órai kezdettel kerül megrendezésre, a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület földszint F202-es termében.

A Bíráló Bizottság:

Elnök:

Dr. Varga Zoltán Sándor prof. emeritus, DE Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék (Debrecen)

Tagok:

Dr. Papp Mária ny. egyetemi docens, DE TTK Növénytani Tanszék (Debrecen)
Dr. Valkó Orsolya egyetemi adjunktus, DE TTK Ökológiai Tanszék (Debrecen)
Dr. Borics Gábor osztályvezető, tudományos főmunkatárs, MTA ÖK Tisza-kutató Osztály (Debrecen)
Dr. Bátori Zoltán egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék (Szeged)

Hivatalos bírálók:

Dr. Végvári Zsolt c. egyetemi tanár, tanszékvezető, DE-HNP Természetvédelmi Zoológiai Kihelyezett Tanszék (Debrecen)
Dr. Bauer Norbert főmuzeológus, Magyar Természettudoományi Múzeum, Növénytár (Budapest)

Az értekezés letölthető innen.

Az értekezés alapjául szolgáló közlemények:

Nemzetközi, referált folyóiratokban megjelent cikkek:

	Folyóirat szakterülete, helyzete	IF
Molnár V. A., Takács A., Horváth O., E. Vojtkó A., Király G., Sonkoly J. & Sramkó G. (2012): Herbarium Database of Hungarian Orchids I. Methodology, dataset, historical aspects and taxa. – Biologia 67(1): 79–86.	Plant Science 259/367 Q3	0,506
Takács A., Lukács B. A., Schmotzer A., Jakab G., Deli T., Mesterházy A., Király G., Balázs B., Perić R., Eliáš P. jun., Sramkó G., Tökölyi J. & Molnár V. A. (2013): Key environmental variables affecting the distribution of Elatine hungarica in the Pannonian Basin. – Preslia 85(2): 193–207.	Plant Science 46/373 Ecology 50/291 Q1	2,778
Molnár V. A., Löki V., Takács A., Schmidt J., Tökölyi J., Bódis J., Sramkó G. (2015): No evidence for historical declines in pollination success in Hungarian orchids. –Applied Ecology and Environmental Research 13(4): 1097–1108.	Ecology, Evolution, Behavior and Systematics 404/525 Q4	0,5
Molnár V. A., Kreutz C. A. J., Óvári M., Sennikov A. N., Bateman R. M., Takács A., Somlyay L. & Sramkó G. (2012): Himantoglossum jankae (Orchidaceae: Orchideae), a new name for a long-misnamed lizard orchid. – Phytotaxa 73: 8–12.	Plant Science 11/367 Q1	1,295

Hazai folyóiratokban megjelent cikkek:

E. VOJTKÓ A., TAKÁCS A., MOLNÁR V. A., VOJTKÓ A. (2014): Herbarium database of the vascular collection of Eszterházy Károly College (EGR). – Kitaibelia 19(2): 339–348.

TAKÁCS A., NAGY T., FEKETE R., LOVAS-KISS Á., LJUBKA T., LÖKI V., LISZTES-SZABÓ Zs., MOLNÁR V. A. (2014): A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) I. A „Soó Rezső Herbárium”. – Kitaibelia 19(1): 124–137.

TAKÁCS A., SÜVEGES K., LJUBKA T., LÖKI V., LISZTES-SZABÓ ZS., MOLNÁR V. A. (2015): A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”. – Kitaibelia 20(1): 15–22.

Az értekezés témaköréhez kapcsolódó további publikációk

Impakt faktoros közlemény

	Folyóirat szakterülete, helyzete	IF
Molnár V. A., Sonkoly J., Lovas-Kiss A., Fekete R., Takács A., Somlyay L. & Török P. (2015): Seed of the threatened annual legume, Astragalus contortuplicatus, can survive over 130 years of dry storage. – Preslia 87(3): 319–328.	Plant Science 24/293 Ecology 33/376 Q1	2,711

Nem impakt faktoros közlemények

SZARVAS V. E., TAKÁCS A., NAGY M. (2010): A Debreceni Egyetem Herbáriumának mohagyűjteménye. – Kitaibelia 15(1–2): 65–72.

Takács A., Laczkó L., Molnár V. A. (2013): A herbáriumok „új típusú” felhasználásai. – Botanikai Közlemények 100: 217–238.

TAKÁCS A. & MOLNÁR V. A. (2014): Az év vadvirága 2013-ban: A nyári tőzike (Leucojum aestivum L.) – Kitaibelia 19(2): 354–364.

TAKÁCS A., NAGY T., SALAMON-ALBERT É., MOLNÁR V. A. (2015): Az év vadvirága 2014-ben: A szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) – Kitaibelia 20(2): 268–285.

Könyvfejezetek

MOLNÁR V. A. & TAKÁCS A. (2011): Vertikális elterjedés. In: MOLNÁR V. A. (szerk.): Magyarország orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest, p. 158.

MOLNÁR V. A., TAKÁCS A., SRAMKÓ G., HORVÁTH O., E. VOJTKÓ A., KIRÁLY G., KOVÁCS D., LOVAS-KISS Á., ÓVÁRI M., SONKOLY J., SULYOK J., WIRTH T. (2011): A Magyarországi Orchideák Herbáriumi Adatbázisa. In: MOLNÁR V. A. (szerk.): Magyarország orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 171–182.

Ismeretterjesztő cikkek

MOLNÁR V. A. & TAKÁCS A. (2016): Az Év vadvirága 2016-ban. A közönségkedvenc kockásliliom. – Élet és Tudomány 71: 464–466.

MOLNÁR V. A., SONKOLY J., TAKÁCS A. (2015): Meddig életképesek a magvak? Növények Csipkerózsika-álma. – Élet és Tudomány 70: 1222–1224.

MOLNÁR V. A., TAKÁCS A., SRAMKÓ G. (2013): Új orchideafaj Magyarországról. Mutasd a pettyeidet! – Élet és Tudomány 68: 336–338.

TAKÁCS A. & MOLNÁR V. A. (2013): Az Év vadvirága, a nyári tőzike. Verseny az ártéri élőhelyekért. – Élet és Tudomány 68: 745–747.

TAKÁCS A., NAGY T., MOLNÁR V. A. (2016): Herbáriumok: porosodó szénakazlak, vagy információs aranybányák? – Interpress Magazin 36(1): 32–38.