Karantén-növénytan avagy filmek botanikus szemmel I.

Tegnap este megtekintettem a „Risen” című 2016-ban készült amerikai filmet, amely nálunk „Feltámadt!” címmel került adásba. Az alkotás Jézus feltámadásának történetét mutatja be egy római katona szemszögéből. Az egyfajta szakmai ártalom, hogy nem tudok elvonatkoztatni a filmek természeti környezetétől, attól hogy a háttérnek használt képek mennyire támasztják alá a mondanivalót és mennyire hitelesek. Botanikusként ebben természetesen elsősorban a véletlenül feltűnő növények segítenek. A tegnapi filmben több olyan növény is feltűnt amelyek a Mediterráneum és a Közel-Kelet őshonos flórájának tagjai és mint ilyenek hiteles háttérül szolgálnak. Ilyen volt például az olajfa (Olaea europaea), a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) és az Ammophila arenaria nevű tengerparti homokdűnéken élő pázsitfűfaj, ezek minden bizonnyal megtalálhatók voltak kétezer évvel ezelőtt a film cselekményének helyszínén.  

Jézus sírkamrája egy óriási szentjánoskenyérfa árnyékában

Ugyanez nem mondható el azonban az újvilágú eredetű medvetalp-kaktuszokról (Opuntia spp.) és agávékról (Agave spp.). Ezek az amerikai eredetű behurcolt özönnövények mára igen gyakoriak a Mediterráneumban, annyira, hogy szinte lehetetlen kihagyni őket egy napjainkban forgó filmből… A természeti környezet alapján arra tippeltem, hogy a filmet Szicíliában forgatták, de kiderült, hogy Máltán és Spanyolországban.

Hatalmas agávé-tőlevelek

A horizonton agávék előző évi, száraz kórói rajzolódnak ki

Péter megpihen néhány méterre a medvetalpkaktusztól

A 'koronavírusról" és egyéb apróságokról

Két hete (március 3-án) Biogeográfia előadást tartottam Biológia BSc- és tanárszakos hallgatóknak.

Éppen arról kellett beszélnem, hogy az élőlények elterjedését milyen tényezők segítik és hátráltatják a Földön (folyosók és akadályok, terjedőképesség, kolonizáció, szigetbiogeográfia). Bár a vírusok nem élőlények, mégis úgy gondoltam: nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ezért megkérdeztem a hallgatókat, hogy az elmúlt hetekben hallottak-e az egyetemi oktatás során a SARS-CoV-2 (az a koronavírus ami a COVID-19 megbetegedést okozza) terjedési mechanizmusáról, halálozási arányáról, és általában arról, hogy mi az hogy zoonózis, azaz mi köti össze az ebola-t a H5N1-gyel, a veszettséggel és a pestissel? Egyöntetű nem volt a válasz.

Mondtam, ami akkor rendelkezésemre állt, annak tudatában, hogy életünk hamarosan megváltozik. Mondanivalóm lényege mégis az volt, hogy az egész mostani (akkoriban Európában még csak kibontakozóban lévő, lekicsinyelt és panikkeltésnek titulált) járvány fő oka hosszú távon fenntarthatatlan társadalmi berendezkedésünk: túlnépesedés és globális mobilitás.

Nálam sokkal avatottabb emberek fejtik ki nézetüket a dologról, kiemelten ajánlom a világhírű hálózatkutató Barabási Albert-László bejegyzését.

De ne csak komoly dolgokról essen szó!

„Kikapcsolódásként” is ajánlom az alábbi tanulságos filmek megtekintését. Ezek messze nem csak egy pándémia kialakulásának lehetőségéről, okairól és következményeiről szólnak.

12 Majom (1995)

Alapmű! Terry Giliam (ex-Monty Python) rendezésében.

„–Ott a televízió! Minden benne van! Nézd, hallgasd, térdelj imádkozz!  Reklámok! Már nem csinálunk semmit! Minden automatizált. Akkor mi minek kellünk? Fogyasztónak, Jim! Ha sokat vásárolsz mintapolgár vagy, de ha nem vásárolsz sok mindent akkor mi vagy? Elmebeteg!”

„–Úgy érzem Dr. Railley, alaposan megadta a vészmadaraknak. Meggyőző adatok utalnak arra, hogy a Föld nem fogja túlélni az emberek mértéktelenségét. Az atomfegyverek elterjedése, a korlátlan szaporodás, a talaj-, a víz-, a levegő-, a környezet szennyezése… Így aztán hamarosan ránk fog szakadni az ég. Ez a Homo sapiens mottója: Gyerünk vásárolj! De valójában az őrület sikolya.”

Fertőzés (2011)

Egy szerintem alulértékelt film valóságos sztárparádéval:

„–E pillanatban a legjobb védelem a kontaktus kerülése: ne fogjunk kezet, maradjon otthon aki beteg és gyakran mossunk kezet!”

„–Tudod, honnan jön ez? A kézfogás?

– Volt idő amikor így mutatták meg egymásnak az emberek, hogy nincs náluk fegyver. 
– És vajon a vírus tudja ezt?”

Vírus (1995)

Az előzőekhez képest fércmunkának tekintem, de vannak benne tanulságos, értékelhető momentumok (és messze nem akarom azt sugallni, hogy a zoonózisok, csak a biológiai fegyvergyártás melléktermékei lehetnek).