A Kitaibelia című folyóirat közleményei

Buglossoides rochelii (Boraginaceae) – kiegészítés az Alföld flórájához

 

A szerzők magyarországi és szerbiai herbáriumi anyag kritikai revíziója alapján tisztázzák a Buglossoides rochelii pannóniai előfordulását. A faj elsősorban homoki élőhelyekhez kötődik, és történeti adatai alapján az Alföld flórájához is kapcsolódik. A cikk szerbiai állományok élőhelyi megfigyeléseit is közli.

A teljes cikk elérhető itt / The paper is freely available here.

Buglossoides rochelii (Boraginaceae): an addition to the flora of the Hungarian Great Plain

Based on a critical revision of Hungarian and Serbian herbarium material, the authors clarify the Pannonian occurrence of Buglossoides rochelii. The species is mainly associated with sandy habitats and is connected to the flora of the Great Plain through historical records. The paper also reports field observations from Serbian populations.

Hivatkozás

Stoyanov S. & Perić R. (2025): Buglossoides rochelii (Boraginaceae) – kiegészítés az Alföld flórájához. – Kitaibelia 30(2): 187–192. https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/issue/view/1096

A botanika történetének fontos eseményei 30.

 

1530 és 1536 között Otto Brunfels kiadta Herbarum vivae eicones ad naturae imitationem ("A növények élő képmásai a természet utánzására") című művét. A könyv élethű növényábrái a korábbi sematikus képekkel szemben a tényleges növények megjelenését igyekeztek visszaadni. Brunfels ezért a német reneszánsz botanika egyik alapfigurája, és munkája fontos lépés volt a megfigyelésen alapuló növényábrázolás felé.

További olvasnivaló

Borítóterv és ajánlás

 

A Kitaibelia című folyóirat közleményei

A Dryopteris borreri előfordulásai és más kiegészítések a Dél-Nyírség páfrányflórájához (Pteridopsida)

 

A közlemény a Dryopteris affinis-csoportba tartozó Dryopteris borreri 26 új dél-nyírségi és néhány további előfordulását ismerteti. A szerző terepi határozási bélyegeket is tárgyal. A dolgozat több más páfrányfaj új adatával egészíti ki a térség páfrányflórájának ismeretét.

A teljes cikk elérhető itt / The paper is freely available here.

Records of Dryopteris borreri and further additions to the fern flora of the South Nyírség

The paper reports 26 new records of Dryopteris borreri from the South Nyírség and some additional localities outside the region. Field identification characters are also discussed. The study adds further records of other fern species to the knowledge of the regional fern flora.

Hivatkozás

Demeter L. (2025): A Dryopteris borreri előfordulásai és más kiegészítések a Dél-Nyírség páfrányflórájához (Pteridopsida). – Kitaibelia 30(2): 177–186. https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/issue/view/1096

A Kitaibelia című folyóirat közleményei

Érdekességek és változások a mecseki völgyek mohaflórájában

A cikk a Mecsek völgyeinek mohaflórájában észlelt új, ritka vagy veszélyeztetett fajokat, valamint egyes korábban ritkának tartott fajok gyakoribbá válását tárgyalja. Kiemelt adatok között szerepel a Scleropodium touretii második hazai előfordulása és több regionálisan új faj. A szerzők a vörös lista aktualizálásának szükségére is felhívják a figyelmet.

A teljes cikk elérhető itt / The paper is freely available here.

Interesting records and changes in the bryophyte flora of valleys in the Mecsek Mountains

The paper discusses new, rare and threatened bryophytes in the valleys of the Mecsek Mountains, as well as species that appear to have become more frequent. Notable records include the second Hungarian occurrence of Scleropodium touretii and several regional novelties. The authors also highlight the need to update the national bryophyte red list.

Hivatkozás

Csiky J., Erzberger P., Kaló O., Nádasdi M., Wolf M., Zakály Gy. & Sipos A. (2025): Érdekességek és változások a mecseki völgyek mohaflórájában. – Kitaibelia 30(2): 157–176. https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/issue/view/1096

A botanika történetének fontos eseményei 29.

1561 körül megjelent Valerius Cordus Historia stirpium ("A növények története") című műve. Cordus a növények külső bélyegeit, termőhelyét és gyógyászati használatát gyakran nagy pontossággal rögzítette. Jelentősége abban áll, hogy a korai füvészkönyvek leíró hagyományát pontosabb morfológiai megfigyelésekkel gazdagította.

További olvasnivaló

Különös botanikai felfedezések 3.

A molnár fokhagymája – A turkesztáni hagyma tordai megtalálása

Wolff (Farkas) Gábor (1811–1892) tordai gyógyszerész és botanikus 1857-ben kirándulást tett a Tordai-hasadékba, ahol figyelmét egy helyben fogyasztott, „fokhagymának” nevezett növény keltette fel. A Hesdát-patak vizével hajtott malom tulajdonosa és családja szívesen fogyasztotta és kertjében termesztette ezt az általa „vadfokhagymának” nevezett növényt. A molnár mutatta meg Wolffnak, hogy a növény vadon nő a hasadék meredek sziklaoldalain.

Wolff felismerte, hogy a hagyma egyetlen Erdélyben ismert fajjal nem azonosítható, a herbáriumi célra begyűjtött példányok közül küldött Janka Viktornak (1837-1890), a korszak egyik jelentős botanikusának is. Janka az akkor rendelkezésére álló szakirodalom alapján az akkoriban Közép-Ázsiából ismert Allium obliquum fajjal azonosította, amelynek a legközelebbi ismert lelőhelyek mintegy 2500 kilométerre keletre voltak. A faj ma is él a Tordai-hasadék sziklapárkányainak szárazságtűrő növényzetében él, viszonylag nagy számban, de többnyire meredek, nehezen megközelíthető sziklafalakon. Halványsárga virágai gömbös virágzatba tömörülnek, júniusban nyílnak, a porzók kiállnak a virágokból. Hajtása kékesen hamvas bevonatú, szára sűrűn leveles, levelei 1–3 centiméter szélesek.

A felfedezés tudományos körökben nagy feltűnést keltett. Sokáig úgy tűnt, hogy a faj Európában kizárólag Torda mellett fordul elő. Később kiderült, hogy Oroszország európai részén, Baskíriában is tenyészik, de ez nem csökkenti a tordai előfordulás különlegességét. A Tordai-hasadék állománya így is rendkívül érdekes, elszigetelt, flóratörténeti szempontból értékes előfordulás maradt.

A faj megtalálását és azonosítását a molnár tudása és a gyógyszerész-botanikus tudományos figyelme együtt tette lehetővé. A helyiek tudták, hogy a növény ehető és hol nő; Wolff pedig ezt a tudást érdemes beemelni a tudományba.

Érdekes Wolff személye is. Eredeti családneve Farkas volt; gyógyszerész édesapját a németajkú lakosság nevezte el Wolffnak, vagyis tulajdonképpen a magyar név német megfelelőjét rögzítették családnévként. Ez az apró életrajzi részlet jól illik Erdély többnyelvű, többkultúrájú világához, amelyben egy tordai gyógyszerész, egy helyi molnár, egy magyar botanikus és egy közép-ázsiai elterjedésű hagyma története természetesen kapcsolódhatott össze.

A botanika történetének fontos eseményei 28.

1560-ban Pietro Andrea Mattioli Commentarii in sex libros Pedacii Dioscoridis ("Kommentárok Pedaniosz Dioszkoridész hat könyvéhez") című műve tovább bővítette Dioszkoridész hatását. A kommentárok új növényadatokat, megfigyeléseket és illusztrációkat kapcsoltak a klasszikus gyógynövénytani hagyományhoz. Mattioli munkája sok kiadásban terjedt, és a 16. századi európai gyógynövényismeret egyik legnépszerűbb forrása lett.

További olvasnivaló

 

A new book to be published soon: Protected Vascular Plants of Hungary (January 2026)

The large-format, high-quality, and exquisitely produced Hungarian-language volume Protected Vascular Plants of Hungary will soon be published by the Faculty of Science and Technology of the University of Debrecen, in co-edition with the Hungarian Natural History Museum.

The book provides detailed descriptions of 683 protected plant species (including 70 orchid species). Each taxon is illustrated with 1–5 colour high quality photographs, and its distribution in Hungary is shown on a detailed map.

The introductory chapters give an overview of the history of flora conservation in Hungary, the nomenclature used in the book, and the sources of distribution data. Further chapters present the main threats to our protected plant species, their natural pathogens and herbivores, flower-visiting and pollinating insects, their human-created (secondary) habitats, and national efforts made to preserve the flora. The volume concludes with a detailed index of names.

Extent: 488 pages

Size: 24 × 34 cm

Number of photographs and illustrations: 2,612

Price: 62.5 Euros. For pre-orders: 50 Euros.

Packaging and postage (Europe): 25 Euros.

The order form is available here.

A Kitaibelia című folyóirat közleményei

Adatok a kőszegi Téglagyári-tó algaflórájához, különös tekintettel néhány Desmidiales képviselőre

 

A dolgozat a kőszegi Téglagyári-tó algaflóráját mutatja be egy algológiailag kevéssé kutatott térségből. A tó kis mérete és rekreációs használata ellenére fajgazdag és diverz algaközösséggel rendelkezik. A közlemény ritka, vörös listás és a régióból korábban nem jelzett Desmidiales-taxonokat is dokumentál.

A teljes cikk elérhető itt / The paper is freely available here.

Data on the algal flora of the Téglagyári Lake at Kőszeg, with special reference to Desmidiales

The study describes the algal flora of the Téglagyári Lake at Kőszeg, a poorly studied algological region. Despite its small size and recreational use, the lake supports a diverse algal community. The paper documents rare, red-listed and regionally new desmid taxa.

Hivatkozás

Bancsó S. (2025): Adatok a kőszegi Téglagyári-tó algaflórájához, különös tekintettel néhány Desmidiales képviselőre. – Kitaibelia 30(2): 141–156. https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/issue/view/1096

A botanika történetének fontos eseményei 27.

 

1557-ben Ulisse Aldrovandi a Sibylline-hegységbe tett gyűjtőutat, amelynek kifejezett célja egy meghatározott terület flórájának kutatása volt. Ez a vállalkozás a botanika történetében a célzott florisztikai terepmunka korai példája. Jelentősége abban áll, hogy a növénygyűjtés tudományos módszerré vált, nem csupán gyógynövények vagy ritkaságok alkalmi keresésévé.

További olvasnivaló

Különös botanikai felfedezések 2.

A nyári füzértekercs magyarországi felfedezése egy téglagyári agyaggödörben

 

Polgár Sándor (1876–1944), győri középiskolai tanár Győr megye flórájának és a magyarországi adventívflóra kutatásának egyik legjelentősebb alakja volt. Nemcsak a természetes élőhelyeket járta kivételes alapossággal, hanem tudatosan kereste azokat a mesterségesen átalakított, sokak szemében értéktelennek tűnő helyeket is, ahol váratlan növényfajok bukkanhattak fel: ipari vágányok, olajgyári rakodók, vasúti területek, töltések, ruderális felszínek és felhagyott anyagnyerő gödrök környékén.

E szemléletének egyik legérdekesebb dokumentuma az 1937-ben, a Botanikai Közleményekben megjelent, „Új talaj befüvesedésének érdekes esete” című tanulmánya (Polgár 1937). Polgár ebben a győri Nádorváros délkeleti szélén fekvő Hlatky–Schlichter-féle téglagyár felhagyott anyagnyerő gödreinek növényzetét írta le. A területet 1902 és 1926 között aknázták ki, majd az agyagtermelés megszűnése után homokos, iszapos-kavicsos, lefolyástalan, tavasszal vízzel borított, nyár végére részben kiszáradó, de ősszel is gyakran sáros pionír felszínek maradtak hátra. Polgár lényeglátó mondata ma is pontosan megragadja a jelenség lényegét: „A termőhely mesterséges, de a vegetáció természetes.”

Polgár nem pusztán fajlistát közölt, hanem a növényzet kialakulását, mozaikosságát és szukcessziós helyzetét is értelmezte. Megfigyelte, hogy a területen feltűnően hiányzik a friss bolygatásokon megszokott ruderális gyomflóra: alig vannak jelen a szokásos libatop-, laboda-, keserűfű- vagy lóromfajok. Ehelyett egy nyílt, átmeneti, mocsári-lápi jellegű növényzeti mozaik jött létre, amelyben a felszín néhány centiméteres szintkülönbségei, a talaj homokos, iszapos vagy kavicsos volta és a vízborítás időtartama lépésről lépésre változtatta meg a növényzet képét.

A legváratlanabb felfedezés a nyári füzértekercs (Spiranthes aestivalis) volt. Polgár szerint ez volt a felsorolt növények közül növényföldrajzi szempontból a legérdekesebb, mert a fajt Magyarország akkori területéről addig nem ismerték. 1935 júliusának közepén 5 tövet, 1936-ban pedig ugyanebben az időszakban, az első lelőhelytől mintegy 150 méterre nyugatra további 8, részben kétszárú példányt talált. A növények vékony iszapos agyagréteg alatt homokban gyökereztek.

Polgár a faj elterjedését mediterrán–atlanti jellegűnek tartotta, és külön kiemelte, hogy a győri előfordulás a faj akkor ismert európai areájának legkeletibb pontja. A legizgalmasabb következtetése az volt, hogy a győri példa nem egyszerű reliktumjelenségre utal, hanem arra, hogy a növény kedvező körülmények között ma is terjedhet. Mivel a téglagyár munkavezetőjétől kapott információ szerint a lelőhely 1912 körül még szántóföld volt, a Spiranthes magvai csak ezután kerülhettek oda. Polgár a kosborfélék lassú fejlődése alapján úgy vélte, hogy a virágzás a csírázás után csak hosszú évek múlva következhet be.

A cikk másik fontos orchideás adata a mocsári sisakoskosbor (Anacamptis palustris) előfordulása. Ez azt mutatja, hogy a felhagyott győri anyagnyerő gödör nem egyetlen ritkaság alkalmi lelőhelye volt, hanem egy rövid életű, de florisztikailag kivételesen értékes, orchideákat is befogadó nedves élőhelymozaik.

A történet mai szemmel is tanulságos. Polgár egy olyan helyen talált országos jelentőségű botanikai értéket, amelyet aligha tekintettek volna „szép” vagy „ősi” természetes élőhelynek: egy felhagyott téglagyári agyagnyerő gödörben, talajvízközeli, sáros, homokos, pionír felszíneken. Éppen ez adja a felfedezés különösségét. A növényzet nem az érintetlenség miatt volt értékes, hanem azért, mert a bolygatás után létrejött nyílt, nedves felszínek rövid időre olyan feltételeket teremtettek, amelyekben ritka lápi és orchideafajok is megtelepedhettek.

Polgár maga is érzékelte a veszélyt: a területet Győr városa szemétlerakóként kívánta használni, ezért az érdekes növényzetet pusztulásra ítéltnek látta. Így a nyári füzértekercs győri előfordulása nemcsak florisztikai szenzáció, hanem természetvédelmi figyelmeztetés is: a múlékony, másodlagos élőhelyek néha olyan értékeket rejtenek, amelyek eltűnnek, mielőtt igazán megismerhetnénk őket.

A nyári füzértekercs másik ismert hazai állományát Károlyi Árpád olajbányász, a zalai flóra kiváló kutatója találta meg az 1940-es években, Sormás mellett, hasonló termőhelyi körülmények között: egy homokbányában (Károlyi 1949). Sajnos mára ez a lelőhely is megsemmisült.

Virágzó nyári füzértekercsek a sormási Gördövényben.
Károlyi Árpád felvétele, 1940-es évek.

Irodalom

Polgár S. (1937): Új talaj befüvesedésének érdekes esete. Botanikai Közlemények 34(1): 27–36.

Károlyi Á. 1949: Botanikai megfigyelések Nagykanizsa környékén. – Borbásia 9: 18–21.

Magyarország védett hajtásos növényei

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar kiadásában, az MN MKK Magyar Természettudományi Múzeum társkiadásában megjelent a Magyarország védett hajtásos növényei című könyv.

 

A kötetben részletes ismertetésre kerül 683 védett faj, mindegyik esetében az elterjedést, a termőhely-igényt és a veszélyeztetettséget bemutató rövid szöveges ismertetés, a hazai elterjedést részletes térkép mutatja be. A fajokat 1–5 színes fénykép illusztrálja.

A bevezető fejezetek áttekintést adnak a hazai flóra védelmének történetéről, a könyvben használt nevezéktanról, az elterjedési adatok forrásairól. További fejezetek mutatják be a védett növényeinket fenyegető tényezőket, a természetes kórokozóikat és fogyasztőikat, a viráglátogató és megporzó rovarokat, az ember által alkotott (másodlagos) élőhelyeiket és a flóra megőrzése érdekében tett hazai törekvéseket. A kötetet részletes névmutató zárja.

Terjedelem: 488 oldal + 4 oldal előzék

Méret: 24 × 34 cm.

114 szerző és 120 fotós munkájának eredménye.

Fényképek és illusztrációk száma: 2612

A könyv ára: 24 900 Ft. Megrendelőknek: 19 900 Ft      Postaköltséggel: 22 600 Ft.

Legalább 3 példány megrendelése esetén a postaköltséget átvállaljuk. Személyes átvételre lesz lehetőség Debrecenben (ezesetben nincs postaköltség).

A megrendelőlap elérhető itt.

 

Szerkesztette: Takács Attila, Bauer Norbert és Molnár V. Attila

Szerzők: 

A fényképeket készítették:

A térképeket szerkesztette: Takács Attila

A szerkesztők munkatársa: Nagy Timea

Képszerkesztő: Molnár V. Attila

Olvasószerkesztő: Szabó Ilse

Tipográfia és tördelés: Demeter Györgyi Csilla

Könyvterv: Molnár V. Attila & Demeter Györgyi Csilla

Támogatók: