A vadon élő növényvilág hazai védelmének mérföldkövei 27.

Zergeboglár Bátorligeten (Simon Tibor felvétele)

1938:  Soó Rezső (1903–1980) botanikusprofesszor szorgalmazására, a debreceni egyetemi Növénytani Intézet közreműködésének köszönhetően a földművelésügyi tárca Bátorliget legértékesebb részeit (mintegy 40 katasztrális holdnyi – azaz mintegy 23 hektárnyi területet) 56 ezer pengőért megvásárolta. E négy, egymástól elkülönülő terület állami tulajdonba kerülése jelentette az első lépést Bátorliget védelme felé. Az ezt követő mintegy másfél évtizedben a magyar botanikusok, algológusok, mikológusok, palinológusok és az állatvilág legkülönbözőbb csoportjait vizsgáló zoológusok rendkívül alaposan feltárták Bátorliget élővilágát. Ennek a munkának az eredményei egy közel félezer oldalas monográfiában láttak napvilágot (Székessy 1953). Összesen tizennégy, a tudomány előtt addig ismeretlen állatfajt és három alfajt (ostorosokat, víziatkákat, százlábúakat, ikerszelvényeseket, bogarakat, hártyásszárnyúakat és lepkéket) írtak le Bátorligetről.

Irodalom

Bauer N. & Molnár V. A. 2025: Ahogy elkezdődött: Növényfajaink megóvásának történeti áttekintése. In: Takács A. et al. (szerk.): Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK

Székessy V. (szerk.) 1953: Bátorliget élővilága. – Akadémiai Kiadó, Budapest.