Ne higyj el mindent, amit az interneten olvasol...

Kockások

A botanikusok identifikációja és klasszifikációja

Az Élet és Tudomány e heti számában, a ’Tárgyak – történettel’ című rovatban  (a közelgő XI. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencia apropóján) jelent meg Pifkó Dániel tollából az 1912-ből származó ’Kis botanikushatározó’ ismertetése. A határozókulcs 50, a 20. század elején aktív magyar botanikus elkülönítését teszi lehetővé, elsősorban a fejen található szőrzet jellegzetességei alapján, de utalások találhatók az illető füvészek legjellegzetesebb személyiségjegyeire és munkásságukra is. A Klein Gyula (1844–1915) tanári működésének 40. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésre Szabó Zoltán (1882–1944) által írt szöveg nem nélkülözi a fanyar humort és az (ön)ironikus megjegyzéseket sem. Például a varfű-monográfusként is ismert Szabó Zoltánhoz így juthatunk el a kulcsban:

 

Az érdekes írást mindenkinek jó szívvel ajánlom elolvasásra.

 

Megjegyzem, hogy Carl Linné – miként szinte mindent a világon – a botanikusokat is osztályozta. Philosophia Botanica című, 1751-ben megjelent művében számos ’osztályukat’ felsorolta, például: 7. Collectores (Gyűjtők), 9. Patres (Atyák), 10. Commentatores (Kommentátorok), 11. Ichniographi (Ikonográfusok), 12. Descriptores (Leírók), Monographi (Monográfusok), 14. Curiosi (Ritkaságvadászok), 16. Floristae (Floristák), 17. Peregrinatores (Vándorok), 18. Methodici (Módszertanosok), 19. Philosophi (Filozófusok), 21. Eristici (Érvelők), 22. Physiologi (Élettanosok), 23. Institutores (Oktatók), 24. Systematici (Szisztematikusok), 38. Nomenclatores (Nevezéktanosok).

Az egyes osztályok azután további alosztályokra, majd rendekre oszthatók… A 24. Systematici (Szisztematikusok) osztály például két alosztályra különül el:

25. Heterodoxi Systematici (8 további alcsoporttal)

26. Orthodoxi Systematici (két renddel: Universales és Partiales)

(Persze az osztályozás nem teljesen következetes, mert egyes botanikusok több osztályba is besoroltattak.)

Ez a mű számos változatban letölthető innen. Jó szórakozást kívánok!

Karácsonyfa

A Magyar Nemzet beszámolt róla, hogy "A római Szent Péter térre csütörtökön érkezett meg az a 25 méter magas vörösfenyő, amelyet az idén Bajorország ajándékozott a Vatikánnak. " És mindezt egy fényképpel is illusztrálták:

Fotó: Koszticsák Szilárd     Forrás: mno

A vatikáni vörösfenyő hírét a Kossuth Rádió is átvette.

A vörösfenyő (Larix decidua) lombhullató faj, így karácsonyfának ritkán alkalmazzák. De a képen nem is ez a faj látható. Az is igaz, hogy a kép nem Vatikánban, hanem a Kossuth téren készült, nem novemberben, hanem januárban és nem állítják a fát, hanem bontják.

A hírről az alábbi vicc jut eszembe:

A jereváni rádió bemondta:
"Moszkvában mercédeszeket osztogatnak."
Később kiderült, hogy a hír igaz.
Csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban.
Nem mercédeszeket, hanem moszkvicsokat.
És nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

Megjelent az Egyetemi Élet című nyomdaipari termék legfrisebb száma

Megjelent a Debreceni Egyetem lapjának legfrissebb száma, benne egy riporttal a Botanikus Kert új kaktuszházáról. Az újság borítóján is ehhez kapcsolódó kép díszeleg, amelyen ismerősöket vélek felfedezni...

Az fiatal pár vélhetőleg az örömszülőknek szánt bútorok között válogat (vö. anyósülés)

 

De a lelményes fotográfusnak nem csak ezért a remekbeszabott képért jár gratuláció, hanem azért is, mert a képriport egyik-másika igazi gyöngyszem.

Bámulatos a kaktuszok formagazdagsága



Az újság ingyenesen hozzáférhető a Debreceni Egyetemen.

Néhány jó tanács

Néhány jó tanács: némelyikük tudományos közlemények írásánál is jól jöhet...

Az élet értelme és kertészeti tippek - Bödőcs Tibor önálló estje

Jó szívvel ajánlom Bödőcs Tibor önálló estjének megtekintését. Szerintem nagyon szórakoztató és tanulságos. Emellett legális is. Jó szórakozást kívánok!

A videó megtekintéséhez katt a képre!

Napjaink klímaváltozásáról - a kételkedőknek

Még mindig vannak akik kétségbe vonják a globális éghajlatváltozás tényét vagy azt, hogy a jelenséget az emberi tevékenység idézi elő. Nekik ajánlom az alábbi karikatúrát:

Érdemes felkeresni a honlapot ahol találtam, további tanulságos és mulatságos képekért.

Hamarosan indul a stand-up comedy a Növényrendszertan gyakorlatokon

Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy az egyetemi hallgatók érdeklődése csökkenni látszik a növényrendszertan iránt. Nehéz kivívni a tanórán a hallgatók figyelmét, különösen a mai ingergazdag világban, ahol bárhol, bármikor csak néhány gombnyomásra van tőlük a facebook és áltatlában a net.

Arra kellett rájönnöm, hogy a teremben kialakuló fullasztó érdektelenséget leginkább azzal tudom csökkenteni, ha a mondanivalómba, az egyes növénycsaládok, nemzetségek és fajok bemutatásában érdekes tudomány- és kultúrtörténeti vonatkozásokat helyezek el, lehetőleg viccesen és a mai fiatalok szóhasználatához alkalmazkodva. Tapasztalaitaim szerint különösen nagy sikert aratnak a szexualitással és a tudatmódosító szerekkel kapcsolatos vonatkozások.

Nyilván vannak más felsőoktatásban dolgozó oktatók, akik hasonló stratégiát követnek, bár van akinél a humor alkalmazását túlzottnak vagy indokolatlannak ítélik meg a hallgatók.

Mivel a Markmyprofessor oldalán a számomra leghízelgőbb bejegyzések az óráknak pont ezt az oldalát emelik ki – a hamarosan kezdődő őszi félévben is igyekszem követni és továbbfejleszteni ezt a gyakorlatot (bár attól tartok a követelmények teljesíthetőségét vagy a tárgy hasznosságát nem tudom javítani).

Tehát idén is hallhatnak a hallgatók arról, hogy ki volt Morpheus (mert nem csak és nem elsősorban a Mátrix egyik szereplője!) és miért kapta róla az elnevezését a a mákban található morfin; miért nevezték ’szépasszonyfüvének’ (bella-donna) a halálos mérgű nadragulyát; mi mindenből lehet pálinkát főzni, mi köze a férfi nemi szerveknek a fennkölt orchideákhoz, vagy ki volt a legpenetránsabb botanikus és mindennek milyen hatása volt a növények rendszertanára és nevezéktanára. Célom mindezzel az, hogy a lehetőségekhez képest megkönnyítsem a növények tudományos (latin) neveinek megértését, megtanulását. 

A világ leghalálosabb állatai és növényei

Tanulságos áttekinteni, hogy melyek a Föld leghalálosabb állatai, azaz hány embert ölnek meg évente különböző állatok.

Mint az ábráról kiderül, körülbelül ezerszer annyi ember öl meg a cecelégy, mint a cápák. A szúnyogok (illetve az általuk terjesztett betegségek, mint a malária) pedig mintegy hétezerszer több emberi áldozatot követelnek, mint az oroszlánok. A második leggyilkosabb állat pedig az ember. 

Ugyanakkor attól tartok, hogy a növényekhez képest az állatok kezdő gyilkosok. A WHO szerint a dohány (Nicotiana tabacum) körülbelül 6 másodpercenként követeli egy ember életét (azaz évente nyolcszor annyit, mint a moszkítók). A dohány által okozott halálesetek mintegy tizede esik a 'passzív dohányosokra', de a dohány okozza a halálát minden második dohányosnak.

Úgy vélem, hogy ebben a kétes értékű versenyben előkelő helyezést érhetnének el más növények is, mint a

a mák (Papaver somniferum, az ópium és származékainak forrása),

a kokacserje (Erythroxylon coca) és ...

a cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima), valamint a cukornád (Saccharum spp., a szacharóz azaz répacukor vagy étkezési cukor forrásai)

Kiegészítés:
Egy kedves (avagy nyájas) Olvasó email-ben küldött megjegyzését ezúton teszem közzé - név nélkül, mivel annak közlésére nem hatalmazott fel.

Tisztelt Szerző!
Köszönettel olvastam a veszélyes élőlényekről írott izgalmas bejegyzését, amely izgalmat azonnal egy szál cigaretta elszívásával próbáltam csillapítani. Elismerésre méltó a különféle élőlénycsoport elfogultságtól (majdnem) mentes listája, azonban hadd legyen szabad felhívnom szíves figyelmét, hogy az orchideák kimaradtak a listáról! Mert kérdem én, mi buzdíthatja jobban a cukorfogyasztás növelésére a fogyasztókat, mint a vaníliás ízesítés??? Kérem, legyen igazságos, és a jövőben a vanília ilyetén veszélyeire tekintettel az orchideákat mint súlyos, emberéletek sokaságát veszélyeztető tényezőt is vegye lajstromba.
Megértő hozzáállását előre is megköszönve maradok kiváló tisztelettel:

 ---
Eddig az idézet.

A fenti lista tehát kiegészítendő a vaníliával (Vanilla planifolia), de  a világhálón az általa okozott halálesetek éves számáról nem találtam megbízható adatokat.

2. kiegészítés:

A világ leghalálosabb 10 növényét közzétevő listán szereplő fajok (olyanok mint a foltos bürök, gyilkos csomorika, leander stb.), attól tartok napjainkban nagyon kevés (szerintem évente néhány vagy néhány tucat) áldozatot szednek... Tanulságos, hogy a legmérgezőbbnek tartott ricinus (Ricinus communis) esetében is olyan kevés áldozat van, hogy 2009-ben arról az emberről, aki öngyilkossági szándékkal ricinusmag kivonatot injekciócott be magának igazságügyi orvosszakértők megállapították és a rangos Forensic Science International című folyóiratban közölték, hogy halálát ricinus mérgezés okozta. (Micsoda meglepetés!)