A királydinnye és a vele együttjáró gondok
Egy apró, tüskés termés is elég ahhoz, hogy kerékpározás helyett defektjavítással folytatódjon a nap. A királydinnye (Tribulus terrestris L.) alacsonyan kúszó növény, mégis feltűnő gondokat okozhat az utak mentén és a pihenőhelyeken. Terjedésének megértéséhez azt érdemes megnézni, hogyan találkozik a növény életmódja az általunk kialakított környezettel: a meleg, csupasz felszínekkel és a terméseket továbbszállító forgalommal (Pacanoski et al. 2014; Dancza et al. 2002).
Mi teszi ilyen kellemetlenné?
A királydinnye meleg- és szárazságkedvelő, többnyire nyári egyéves, C4-es
típusú fotoszintézist folytató növény. Hajtásai a talajon szétterülnek. A gondot
kemény, tüskés résztermései okozzák. Ezek a termés szétesésével keletkező,
magokat tartalmazó darabok (Pacanoski et
al. 2014).
A tüskék egyszerre szolgálják a növény terjedését és okoznak sérüléseket. A
résztermések állatokhoz, cipőtalphoz vagy abroncshoz tapadva új helyekre
juthatnak. Közben átszúrhatják a kerékpárgumit, és felsérthetik az vékonytalpú
lábbelivel közlekedő emberek lábát vagy az állatok mancsát. A növény
szempontjából hatékony megoldás tehát a közlekedőknek (főleg kerékpárosoknak) és a kutyasétáltatóknak nagyon is
kézzelfogható kellemetlenség (Pacanoski et
al. 2014).
Régi lakó vagy betelepült növény?
Magyarországon nem egyértelmű a királydinnye történeti eredete. A hazai
adventív növények 2023-as jegyzéke kriptogénként, azaz bizonytalan eredetűként
sorolja be: lehet őshonos, de az is elképzelhető, hogy már évszázadokkal
ezelőtt, 1500 előtt emberi közvetítéssel került ide. Ez utóbbit jelenti az
archaeofiton szakkifejezés. Emiatt pontatlan lenne minden további magyarázat
nélkül „idegenhonos inváziós növénynek”
nevezni (Csiky et al. 2023).
Az eredet bizonytalansága azonban nem zárja ki az országon belüli
terjedést. A magyar botanikusok már a 2000-es évek elején foglalkoztak azzal,
hogy a vasútvonalak miként segítik a a faj megjelenését új területeken. Külön
kérdés tehát, hogy mióta él nálunk a faj, és hogy ma hol, milyen emberi hatások
mellett szaporodik fel (Dancza et al.
2002).
Miért kedveznek neki az utak és a vasutak?
A napsütötte, gyorsan felmelegedő homokos, murvás vagy zúzottköves
felszínek megfelelő élőhelyet kínálhatnak. Különösen ott, ahol ritkás a
növényzet, és kevés más növénnyel kell versengenie. A bolygatás következtében
újra és újra megnyíló talajfelszín ezért sokat számíthat. Egy amerikai
városban, Boise-ban végzett kutatásban a csupasz talaj nagyobb aránya
következetesen együtt járt a királydinnye nagyobb egyedszámával, gyakoribb
megjelenésével és fennmaradásával (Caughlin et
al. 2023).
A közlekedési területek emellett a terjesztést is segíthetik. A járműveken, munkagépeken vagy mozgatott anyagokkal utazó termések távolabbi helyekre kerülhetnek. A hazai vasúti kötődésre közvetlen botanikai adatok vannak. A gépjárművek magterjesztő szerepét nemzetközi kutatások is alátámasztják, de ezekből önmagukban nem állapítható meg, mekkora része van a közúti forgalomnak a magyarországi királydinnye-állományok terjedésében (Dancza et al. 2002; Ansong és Pickering, 2013). A kavicsos villamospályák szintén megfelelő élőhelynek tűnhetnek.
A defektnél komolyabb probléma
A kerékpárosok számára a királydinnye javítási költséget és megszakított
utat jelenthet. A tüskés termések az állattartásban is gondot okozhatnak:
sérüléseket idézhetnek elő, és ronthatják a széna vagy a gyapjú minőségét. A
kellemetlenség tehát többféle területhasználatot érint, nem csupán a
kerékpárutak fenntartását (Pacanoski et
al. 2014).
A felfújható kerekű babakocsik és egyes kerekesszékek abroncsai is
veszélyeztetettek lehetnek. Ez műszakilag indokolt feltételezés, de a
háttéranyag nem közöl hozzá magyarországi esetsorozatot vagy számszerű
kárfelmérést. Ugyanígy a több lakossági panasz önmagában még nem bizonyít
országos állománynövekedést: a figyelem és a bejelentési hajlandóság változása
is növelheti az észlelések számát (Háttéranyag, é. n.).
Hogyan lehet eredményesebb a védekezés?
A növény életciklusa miatt az egyszeri beavatkozás könnyen kevésnek
bizonyulhat. A kelés időben elhúzódhat, és az eltérő időpontban megjelenő
növények túlélési esélye, illetve termésprodukciója is különbözhet. Egy
megtisztított területet ezért később is ellenőrizni kell: újabb növények jelenhetnek
meg rajta (Verdú & Mas 2006).
A háttéranyag alapján a kezelés célja elsősorban az újabb termésképzés és a
termések széthordásának megelőzése lehet. Ennek megfelelően a korai
eltávolítás, a már jelen lévő tüskés termések összegyűjtése és a fenntartó
gépek tisztítása indokoltabb megközelítés, mint egyetlen késői kaszálás. Az
elfekvő hajtásokat a kasza részben elkerülheti, a terméses növények kezelése
pedig további szétszóródással járhat.
Tartósabb eredményhez az élőhely állapotára is figyelni kell. Ahol a
terület rendeltetése megengedi, a csupasz, rendszeresen bolygatott foltok
csökkentése és a megfelelő növényborítás fenntartása mérsékelheti a
megtelepedés esélyét. Ezt a csupasz talaj szerepét kimutató vizsgálat is
indokolja, bár a hazai alkalmazás eredményességét helyben kell értékelni
(Caughlin et al. 2023).
A királydinnye kúszó hajtásai a
talajrésekből a járda burkolatára terjednek, virágokkal és fejlődő termésekkel.
Összefüggő, virágzó királydinnye-állomány az útszegély bolygatott, száraz termőhelyén, közvetlenül az úttest mellett.
Királydinnye-állományon élősködő aranka (Cuscuta campestris); a sárgás, levéltelen hajtások sűrűn behálózzák a gazdanövényeket. Lehet, hogy ez a faj részsese lehet a királydinnye elleni biológiai védekezésnek?
A királydinnye hosszú, elfekvő hajtásai az útpadkáról az úttest szélére nyúlnak, ahol terméseik közvetlenül érintkezhetnek a forgalommal.
Szabad talajfelszínen szétterülő
királydinnye; hajtásai akár másfél méternél hosszabbra is
megnőhetnek.
A nagyon szárazságtűrő és fénykedvelő mkirálydinnye már a fák szórt árnyékában is nagyon megritkul, óriási állományok közvetlen szomszédságában is.
Királydinnye zöldell a gyalog- és kerékpárút szegélyén, a kiégett gyepen. Szúrós termései
innen könnyen a burkolatra kerülhetnek, defekt- és sérülésveszélyt okozva.
Irodalom
Ansong
M. & Pickering C. (2013): Are weeds hitchhiking a ride on your car? A
systematic review of seed dispersal on cars. PLoS ONE, 8(11), e80275.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0080275
Caughlin
T. T., Clark M., Jochems L. W., Kolarik N., Zaiats A., Hall C., Winiarski J.
M., Powers B. F., Brabec M. M. & Hopping, K. (2023): Socio-ecological
interactions promote outbreaks of a harmful invasive plant in an urban
landscape. Ecological Solutions and Evidence, 4, e12247.
https://doi.org/10.1002/2688-8319.12247
Csiky
J., Balogh L., Dancza I., Gyulai F., Jakab G., Király G., Lehoczky É.,
Mesterházy A., Pósa P. & Wirth T. (2023): Checklist of alien vascular
plants of Hungary and their invasion biological characteristics. Acta Botanica
Hungarica, 65(1–2), 53–72. https://doi.org/10.1556/034.65.2023.1-2.3
Dancza
I., Pál R. & Csiky J. (2002): Phytosociological study of Tribulus
terrestris L. weed communities habiting railway areas in Hungary. Journal of
Plant Diseases and Protection, Special Issue 18, 159–166.
Pacanoski
Z., Týr Š. & Vereš T. (2014): Puncturevine (Tribulus terrestris L.):
noxious weed or powerful medical herb. Journal of Central European Agriculture,
15(1), 11–23. https://doi.org/10.5513/JCEA01/15.1.1404
Verdú
A. M. C. & Mas M. T. (2006): Cohort-dependent seedling recruitment,
survival and reproductive capacity of Tribulus terrestris. Weed Research,
46(5), 371–378. https://doi.org/10.1111/j.1365-3180.2006.00521.x
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése