Az online kérdőíves királydinnye-felmérés előzetes eredményei

KIRÁLYDINNYE-KUTATÁS • ELŐZETES EREDMÉNYEK

A legfontosabb előzetes eredmények

·   303 érvényes kitöltés érkezett.

·   95,4% személyesen is találkozott a növénnyel vagy termésével.

·   87,3% jelzett valamilyen kárt, sérülést vagy kellemetlenséget.

·   75,3% közlekedési eszközben keletkezett kárról számolt be.

·   91,8% növekedést érzékelt azok közül, akik meg tudták ítélni a változást.

·   A növényt 91,3%, a termést 86,3% ismerte fel helyesen; mindkettőt 81,5%.

·   A személyes találkozás, a rendszeres kirándulás vagy futás, illetve a biológiai háttér együtt járt a jobb felismeréssel.

·   A leginkább támogatott beavatkozás a kézi eltávolítás, a fellépést pedig elsősorban az önkormányzatoktól és a közútkezelőktől várják.

A beérkezett adatlapok részletese, előzetes elemzése

Kik válaszoltak?

A lakóhelyet megadó 298 válaszadó több mint fele debreceni volt (159 fő; 53,4%), további 38-an Budapestről, 18-an Békéscsabáról válaszoltak. A többi kitöltő 55 további település között oszlott meg. A kitöltők 80,5%-a legalább hetente kerékpározik vagy rollerezik, 72,3%-uk felsőfokú végzettségű, 63,7%-uk nő, 63,0%-uk 35–54 éves. A válaszadók 26,8%-ának munkája vagy tanulmányai kapcsolódnak a biológiához vagy a növényekhez.

Ezek az arányok jól jelzik, hogy erősen városi, kerékpáros és a témára érzékeny mintáról van szó. Az eredmények tehát az érintett csoportok tapasztalatait írják le, nem az „átlagos magyar lakos” véleményét.

1. ábra. A válaszadók lakóhely szerinti koncentrációja és a minta néhány fontos jellemzője. Az önkéntes online minta nem tekinthető lakossági szempontból reprezentatívnak.

A legtöbben nemcsak hallottak róla, hanem találkoztak is vele

A válaszadók 85,5%-a állította, hogy korábban már hallott a királydinnyéről, miközben 95,4%-uk személyesen is találkozott a növénnyel vagy tüskés termésével. A különbség arra utalhat, hogy egyesek már tapasztalták a növényt vagy annak szúrós termését, de korábban nem ismerték a magyar vagy tudományos nevét.

Az érintettség gyakran ismétlődő: a 2026-os találkozások számát megadó 299 ember 40,8%-a tíznél több, további 15,1%-a 6–10 találkozást jelzett. Vagyis a válaszadók több mint fele legalább hat alkalommal észlelte a növényt vagy a termésének károkozását már az év eddigi részében.

A kárra vonatkozó kérdést megválaszolók 87,3%-a számolt be valamilyen kellemetlenségről, sérülésről vagy közlekedési eszközben keletkezett kárról. Közlekedési eszközben önmagában vagy sérüléssel együtt 75,3%-uknak keletkezett kára. Mindössze 12,7% jelölte, hogy a növény eddig nem okozott számára kárt vagy kellemetlenséget.

2. ábra. A királydinnyével való 2026. évi találkozások gyakorisága és a jelzett közvetlen érintettség a kérdésre válaszolók körében.

A kerékpárdefekt dominál, de nem ez az egyetlen következmény

A konkrét kellemetlenségeket felsoroló 276 válaszadó közül 81,5% jelölt kerékpárdefektet. A termés cipőbe vagy lábbelibe fúródását 39,1%, egy fertőzött útvonal elkerülését és az ezzel járó időveszteséget 21,0% említette. Emberi sérülést 13,4%, háziállat sérülését 13,0% jelzett. Kisebb számban roller- és babakocsi-defektek is előfordultak. Mivel ennél a kérdésnél több válasz volt jelölhető, ugyanaz a válaszadó többféle következményt is megadhatott.

A legutóbbi eset közvetlen kiadásáról 260 értékelhető válasz érkezett. Ezek 50,4%-ában 1–5 ezer forintos, 40,4%-ában 5–20 ezer forintos költséget jelöltek. A válaszok 9,2%-a 20 ezer forint feletti kiadásról szólt, kilenc esetben pedig az 50 ezer forintot is meghaladta a legutóbbi kár.

Az egész évre vonatkozó költséget szabad szövegben lehetett megadni. Az egyértelműen pénzösszeggé alakítható 236 bejegyzés előzetes középértéke 10 000 Ft volt; a középső 50% nagyjából 2 500 és 20 000 Ft közé esett. Ezt óvatosan kell kezelni: többen tartományt, megelőzésre fordított összeget, javítási költséget és időveszteséget együtt, vagy csak szöveges megjegyzést adtak meg. Emiatt a teljes éves kár megbízható összege a válaszok részletes kódolása előtt még nem számítható ki.

3. ábra. A királydinnye leggyakrabban jelzett következményei és a legutóbbi eset közvetlen kiadása. A kellemetlenségeknél több válasz is megjelölhető volt.

  A válaszadók a királydinnye állományának erős növekedését érzékelik

A változást megítélni tudó 256 válaszadó 91,8%-a szerint az általa ismert helyeken nőtt a királydinnye mennyisége az elmúlt 3–5 évben. Ezen belül az összes trendkérdésre válaszoló 301 ember 51,5%-a „erős növekedést” jelölt. A megítélni tudók mindössze 5,5%-a érzékelt változatlan állapotot, 2,7%-a csökkenést.

A közterületi probléma súlyosságát ötfokú skálán átlagosan 4,33 pontra értékelték; 81,9% adott 4-es vagy 5-ös pontszámot. A nagy forgalmú közterületeken végzett célzott kezelés támogatása még erősebb volt: átlaga 4,72 pont, és 94,3% választott 4-es vagy 5-ös értéket.

Ezek az adatok az érintett minta határozott problémaérzékelését mutatják. Nem alkalmasak annak kijelentésére, hogy ugyanígy gondolkodik a teljes lakosság, de világosan jelzik, hogy a gyakran találkozó csoportok körében a királydinnye már túllépett az egyszerű botanikai érdekesség szintjén.

 

4. ábra. A királydinnye mennyiségének érzékelt változása, a közterületi probléma súlyossága és a célzott visszaszorítás támogatása.

 

Mit tartanak célravezetőnek?

A legtöbben a kézi eltávolítást vagy gyomlálást jelölték elfogadható módszerként (74,2%). Lakossági bejelentő rendszert 52,5%, talajtakarást vagy zárt növényzet kialakítását 37,6%, vegyszeres gyomirtást 35,9%, tájékoztatást 30,8%, célzott gépi kaszálást vagy fűnyírást 28,8% választott.

A fellépést elsősorban az önkormányzatoktól várják (91,9%), de sokan a közútkezelőt (69,5%) és az ingatlantulajdonosokat (54,2%) is megjelölték. A lakosságot vagy önkénteseket 42,4%, természetvédelmi szakembereket 29,5%, vasúti vagy közösségi közlekedési kezelőt 24,7%, állami hatóságot 23,7% vont volna be. A válaszok tehát nem egyetlen felelőst, hanem több szereplő együttműködését körvonalazzák.

5. ábra. A válaszadók által elfogadhatónak tartott intézkedések és a kezelésbe bevonandó szereplők. Mindkét kérdésnél több válasz volt jelölhető.

  

Mennyire ismerték fel a királydinnyét?

A növény felismerésénél a feladatot megválaszoló 298 ember közül 272-en, azaz 91,3%-ban választották ki helyesen a növényt.

A 300 válaszadó közül 259-en, azaz 86,3%-ban ismerték fel a királydinnye termését. A leggyakoribb tévesztés a homoki átoktüske volt (11,0%).

A mindkét feladatot megválaszoló 298 fő 81,5%-a mind a növényt, mind a termést helyesen azonosította. További 9,7% csak a növényt, 4,7% csak a termést ismerte fel, 4,0% pedig egyik feladatot sem oldotta meg helyesen. A termés felismerése tehát valamivel nehezebbnek bizonyult, mint a teljes növényé.

6. ábra. A növény és a termés képes felismerési feladatának eredménye, valamint a két feladat együttes teljesítése.

 

Kik ismerték fel biztosabban?

Az alábbi összehasonlításokban azt vizsgáltuk, kik oldották meg helyesen mindkét képes feladatot. Azok körében, akik állításuk szerint korábban hallottak a királydinnyéről, 83,3% volt a két helyes válasz aránya. A korábban nem hallók között ez 75,0%, a bizonytalanok között 55,6% volt. Még nagyobb különbség mutatkozott a személyes találkozás szerint: a növénnyel már találkozók 82,9%-a, a nem találkozó vagy bizonytalan válaszadók 45,5%-a ismerte fel helyesen mindkét képet. Ez megerősíti, hogy a közvetlen tapasztalat szorosan együtt jár a vizuális felismeréssel.

Akiknek már volt káruk vagy sérülésük, 82,2%-ban, akiknek nem volt, 75,7%-ban oldották meg helyesen mindkét feladatot. A különbség kisebb, mint a személyes találkozásnál: a kárelszenvedés tehát nem feltétlenül jelent lényegesen jobb felismerést.

A rendszeresen kirándulók vagy futók körében 92,9%, biológiai vagy növénytani kötődésű munka vagy tanulmány esetén 91,2% volt a mindkét feladatot helyesen megoldók aránya. Biológiai kötődés nélkül ez 78,0% volt. Felsőfokú végzettségnél 85,6%, középfokúnál 70,5% adódott. A legalább hetente kerékpározók és a ritkán vagy soha nem kerékpározók közötti eltérés mérsékeltebb volt (83,1%, illetve 74,5%). A rendszeres kutyasétáltatók és a többiek eredménye gyakorlatilag azonos volt (81,8%, illetve 81,4%).

A 65 éves vagy idősebb válaszadók között 61,5% oldotta meg helyesen mindkét feladatot, szemben a fiatalabbak 83,5%-ával. Ezt a különbséget a kis idős alcsoport (26, mindkét feladatra válaszoló személy), valamint az eltérő végzettségi, foglalkozási és tevékenységi összetétel miatt óvatosan kell értelmezni. Ezek leíró összefüggések: nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot.

Településenként is mutatkoztak eltérések – Debrecenben 84,1%, Budapesten 78,4%, Békéscsabán 88,9% ismerte fel mindkettőt –, de a városok eltérő mintanagysága és a nem azonos toborzás miatt ebből még nem lehet megbízható területi következtetést levonni.

 

7. ábra. A növényt és a termést egyaránt helyesen felismerők aránya az önbevallott ismeretség, érintettség, tevékenységek és háttérjellemzők szerint. Az alcsoportok eltérő nagyságúak, az összehasonlítás leíró jellegű.

Mikor találkoztak vele először?

Az értelmezhető évszámot megadó 279 válaszadó mediánja 2023 volt: a válaszok fele ennél korábbi, fele ennél későbbi első találkozást jelzett. A válaszadók 63,8%-a 2021–2026 közé, 38,4%-a pedig 2025–2026-ra tette első találkozását. Ez összhangban áll azzal, hogy sok érintett a közelmúltban érzékelte először a problémát.

Az eredmény azonban nem a növény tényleges megjelenési vagy betelepedési idejét méri. Az „első találkozás” függ attól, hogy valaki mikor ismerte fel a növényt, mikor kezdett kerékpározni vagy kutyát sétáltatni az érintett helyeken, illetve mennyire pontosan emlékszik a korábbi eseményekre.

 

8. ábra. A válaszadók által megadott első személyes találkozás időszaka. Az adat az emlékezetben megőrzött első felismerést, nem a faj tényleges betelepedésének dátumát mutatja.

Mit mondhatunk most, és mi következik?

Az eddigi eredmények alapján a kérdőívet elérő, erősen érintett csoportokban a királydinnye széles körben ismert, gyakran észlelt és többnyire konkrét kárral társított növény. A legjelentősebb közvetlen hatás a kerékpárdefekt, de a cipőbe fúródó termés, az útvonalak elkerülése, az emberi és állati sérülések is számottevően megjelennek. A válaszadók nagy többsége növekedést érzékel, súlyos közterületi problémának tartja a jelenséget, és támogatja a célzott kezelést.

120 válaszadó tett tartalmi észrevételt, javaslatot tartalmazó szabad szöveges megjegyzést. Ezekből több visszatérő témakör rajzolódott ki. A leggyakoribb javaslat a növény korai, lehetőleg virágzás vagy termésérés előtti, gyökerestől történő eltávolítása volt. Sokan kifogásolták a motoros fűkaszálást és a lombfúvók használatát, mert az alacsonyan fekvő növényt nem feltétlenül pusztítják el, ugyanakkor a már kialakult terméseket szétszórhatják a járdákon és kerékpárutakon. Többen ezért a kaszálás időzítésének módosítását és a munkát követő seprést, összegyűjtést sürgették. Gyakran felmerült egy könnyen használható lakossági bejelentő rendszer, gyorsan reagáló kezelőcsoport, rendszeres tájékoztatás, a kerékpárutak, útpadkák és vasúti területek kezelőinek felelőssége, valamint az önkormányzatok, közút- és vasútkezelők, ingatlantulajdonosok és önkéntesek együttműködésének szükségessége. Ezt jól összegzi az egyik anonim megjegyzés: „Ha mindenki felszed egy tövet, az rengeteget jelent.” Több válaszadó a vegyszermentes megoldásokat részesítette előnyben: a zárt növényzet fenntartását, a csupasz és bolygatott talajfelszínek csökkentését, talajtakarást, forró habos kezelést vagy biológiai védekezést javasoltak, míg mások célzott vegyszeres gyomirtást is elfogadhatónak tartottak. A személyes beszámolókban ismétlődő kerékpárdefektek, jelentős javítási költségek, útvonalak feladása/elkerülése, kutyasérülések és a kerékpározástól való félelem jelent meg; néhányan defektálló abronccsal, tömítőfolyadékkal vagy javítópontok kialakításával mérsékelnék a következményeket. Egy találó megfogalmazás szerint: „Nem a növény, hanem a termése a probléma.” Néhány válaszadó ugyanakkor jelezte, hogy a faj az Alföld egyes homokvidékein régóta jelen van, illetve nem minden térségben tapasztalható növekedés; mások ezért nem teljes kiirtást, hanem elsősorban a nagy forgalmú és különösen érzékeny közterületek célzott kezelését támogatnák.

A kutatás következő lépéseiben szükség van a jelenlegi online minta kiegészítésére. Terveink szerint személyes interjúk segítenek felmérni, hogyan látja a kérdést egy kevésbé önszelektált debreceni minta; a terepi felmérések pedig összevethetővé teszik a társadalmi észleléseket a növény tényleges városi előfordulásával. 

Adatállapot: 2026. szeptember 12. 1:21; n=303 érvényes kitöltés. Az összefoglaló előzetes, leíró eredményeket közöl.

Fontos módszertani megjegyzés: a kérdőívet főként kerékpáros, kutyás és más, a témához kapcsolódó online közösségekben osztottuk meg. A minta ezért nem reprezentálja Magyarország teljes felnőtt lakosságát. Arra viszont különösen alkalmas, hogy megmutassa, mit tapasztalnak a királydinnyével nagyobb eséllyel találkozó, érintett csoportok, milyen károkat jeleznek, és milyen beavatkozásokat tartanak elfogadhatónak és szükségesnek.