Temetői kosborok Jékely Zoltán verseiben

Jékely Zoltán (1913–1982), nagyenyedi születésű magyar író, költő, műfordító, könyvtáros (Áprily Lajos fia) 1936-ban írta Kalotaszegi elégia című versét, amelynek két részletét itt közreadom:

A templomkertben most a fák virága
szagos, habos hullámzó rengeteg,
alatta meggypiros ruhába jár a
kicsi Ágnes, kankalint szedeget
s hűvös zöld fűben fehérlik a lába.
...
A cinteremben nyílik már a kosbor
süppedő, fátalan sírdombokon,
hol úr-parasztok alszanak papostól
s minden tetem hasonlít és rokon,
örökségként ősrégi századokból.
...

Agárkosborok egy kalotaszegi temetőben

A sírokon nevő kosbor képe felbukkan az 1933-ban írt A vén Both című versében is:

Nem volt már jó neki az illatos bor:

csak szeszt nyakalt, míg benne lángra lobbant…
Azóta kopjafája rég lerokkant,
s velejiből szippant szagot a kosbor.
…

"A cinteremben nyílik már a kosbor
süppedő, fátalan sírdombokon"

A két vers teljes terjedelmében megtalálható a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán.

Köszönöm Hűvös-Récsy Annamáriának, hogy a versekre a figyelmemet felhívta.

Meghívó Löki Viktor doktori védésére (2019. szeptember 9.)

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Informatikai Doktori Tanácsa Löki Viktor tanítványom „A temetők szerepe a növényi biodiverzitás megőrzésében” című egyetemi doktori értekezésének nyilvános vitáját 2019. szeptember 9-én, 12:00 órára tűzte ki.

A védés helye: Debreceni Egyetem Élettudományi Épület F.202-es terem (Debrecen, Egyetem tér 1.)

Az értekezés, a bírálatok és a válaszok a TTDT Iroda (Főépület 15B szoba) megtekinthetők.

Minden érdeklődőt szívesen látunk!

Azerbajdzsáni túra

Tegnap hazaérkeztünk két hetes azerbajdzsáni kirándulásunkról. Az út során elsősorban a temetők növényvilágát (főként orchideáit) tanulmányoztuk, de ezen felül is számos értékes adatot gyűjtöttünk, érdekes megfigyeléseket tettünk, különleges élőlényeket figyeltünk meg és sok-sok élménnyel gazdagodtunk. Az alábbiakban ezek közül tallózok.



Az út legnagyobb szakmai élményének a ritka Himantoglossum formosum temetőbeli megtalálását tartom



De más orchideafajok is akadtak, például a képen látható Anacamptis pyramidalis



Himantoglossum formosum apochróm változata



Gyakran használnak vadon termő, őshonos növényekből készített seprűt ("süpürgə"). A legolcsóbb a sóvirág seprű, amely 1 manátba (kb. 150 Ft) kerül. (Összehasonlításul a cirokseprű 2,5 manát.)

 

A zátonyon pihenő flamingóktól sikerült ürülékmintákat gyűjtenünk, abban a reményben, hogy Lovas-Kiss Ádám, Urgyán Reni és Andy J. Green segítségével választ kapunk arra, hogy ezek a madarak milyen élőlényeket terjeszthetnek endozoochór úton

Több esetben láttunk aranysakált, még temetőkben is...



 Vincetoxicum funebre a Talish-ban, közel az iráni határhoz (A faj azonosítását Fráter Erzsébetnek köszönöm).



Iris paradoxa f. choschab (A faj azonosítását Sramkó Gábornak és Fráter Ezsébetnek köszönöm.)

Szárad az "árvagané" a háztetőn



Temető, mint a sztyeppnövényzet őrzője...



Temető, mint legeléskizárási mintaterület 1.

Csónakos fejfa - akár ha a Nagykunságban vagy a Tiszaháton lennénk...

A kövi veréb főként gyurgyalagok elhagyott üregeiben költ

Ha Azerbajdzsán, akkor feltétlenül szót kell ejteni Heydər Əliyev-ről.
A korábbi elnököt az országban rendkívüli tisztelet övezi.

Több helyen és több orchideafaj esetében tapasztaltuk gumóik kiásását salep készítése céljából

Néhol igen nagy számban ástak ki orchideákat temetőkben is. (Lásd a képen a barna, kifordított hantokat.)

Törpesas

Soha nem láttam még vadon a hazánkból kipusztult törpe gyékényt (Typha minima)...
Itt a szabályozatlan folyók kavicsos, homokos zátonyain bőven akad.

Szerencsésen megúsztunk egy hagyomlást...

Amelynek során a legurult sok tonnás kövek eltorlaszolták az utat.

Menekülőút lennt a folyóvölgyben (B-terv).

Az azeriek vidéken együtt élnek a természettel, fenntartva hasznosítják azt. Az újhagyma összekötéséhez például nem gumit, hanem vadon szedett kákát (Schoenoplectus) használnak.

Csermelyciprus-állomány a Sahdag alatti folyóvölgyben

Óriási (főként zsírfarkú juhokból, kisebb részben kecskékből álló) nyájat terelnek közel a dagesztáni határhoz

A nyájat a medvéktől és farkasoktól 8-10 hatalmas termetű kangal juhászkutya óvja, amelyek fülét és farkát kurtítják (a kutyafajta azonosítását Molnár Hanga Annának és Molnár Mandula Évának köszönöm). A juhász az egyik birkát menet közben fejét késsel szurkálva gyógyítja, majd útjára ereszti.

Kaszált gyepszintű, "orchideás" gyümölcsös

A kávéházakban kávét nem kapni, csak teát. De azt néhol ilyen öreg szamovárokban készítik.
Ennek a korát a tulajdonosa 160 évesre tette...

... de a rézbe ütött jelzés alapján 1850-ben készült, tehát 168 éves.

A nemzeti ital: a tea

Sül a saslik.

Rovarpók a Kaszpi-tenger melletti félsivatagból

Olajmező távlati képe.



 

 

Az atracélcincér előfordulása szerbiai temetőben

Tavalyelőtt ősszel jártunk először egy Pancsova (Szerbia) környéki temetőben, és már akkor feltűnt növényzetének eredetisége és értéke.


Tavaly májusban – sok egyéb értékes faj mellett – nagy állományát találtuk itt a kék atracélnak (Anchusa barrelieri)

Csathó András István e faj ritka, fokozottan védett specialista cincérét (Pilemia tigrina) már megtalálta korábban romániai temetőkben, de én még sohasem láttam és tavaly is hiába kerestem ott. András éles szeme kellett hozzá, hogy felfedezze és nekem is megmutassa.

Az aprócska cincér szürkés színével nagyon beleolvad a növény virágzatának színeibe

Előkerült a piros kígyószisz (Echium rubrum)...

... és a kígyószisz-cincér (Opsilia coerulascens) is

Löki Viktor PhD-értekezésének munkahelyi vitája

Meghívó

Löki Viktor

(Debreceni Egyetem, Juhász-Nagy Doktori Iskola)

’ A temetők szerepe a növényi biodiverzitás megőrzésében’ című egyetemi doktori (PhD) értekezésének munkahelyi (előzetes) vitájára

Időpont: 2018. január 30., 13:00 óra

Helyszín: Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszék, Diószegi Szeminárium (Élettudományi Épület, 1.035), 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Az értekezés opponensei:                        Dr. Török Péter, MTA doktora, egyetemi docens (Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék)

                                                                           Dr. Babai Dániel PhD, tudományos munkatárs (MTA  Néprajztudományi Intézet)

A bíráló bizottság elnöke:                         Prof. Dr. Vasas Gábor (Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék)

Dunántúli temetőzés

A múlt héten a Dunántúlon tettünk egy kisebb körutat és ennek során célunk temetőkben ősszel megtalálható növényfajok állományainak felmérése és dokumentálása volt. Ebben a bejegyzésben erről az ezen az úton készült fényképek közül teszek közzé néhányat. E képek is tanusítják, hogy sikerült jól időzítenünk a túrát, mert az igen rövid ideig virágzó és csapadékfüggő vetővirág (Sternbergia colchiciflora) több temetőben is szépen nyílott.

Vetővirág templomkertben...

... a szívalakú sírköveiről híres balatonudvari temetőben ...

... néhol tömegesen virágzott

Szokatlan látvány egy II. világháborús katonai temetőben...

... ahol a kései pitypang (Taraxacum serotinum) is tömeges volt.

Az őszi csillagvirág (Prospero autumnale) csak egyetlen helyen került elő.

Gór habszegfű (Silene bupleuroides)

Cikk a csipkés gyöngyvessző előfordulásáról magyarországi temetőkben

Megjelent ’The occurrence of Spiraea crenata and other rare steppe plants in Pannonian graveyards’ című cikkünk a Biologia című folyóiratban.

A teljes közlemény letölthető innen.

 

Összefoglalás

A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) a 20. század végén a Magyarországról kipusztult fajok között tartották nyilván. Ai fajt 2000-ben fedezte fel újra Udvardy László a pusztamonostori temetőben. A Pannon Ökorégió temetőinek vizsgálata során a faj korábbi elterjedési területén belül célzottan kerestük 294 temetőben és további 12 lelőhelyét találtuk meg. Emellett további 27 védett növényfaj (elsősorban pontuszi, pontuszi-pannon, eurázsiai vagy kontinentális elterjedésű fajok) populációit találtuk. Megállapítottuk, hogy azoknak a temetőkben, ahol előfordult a Spiraea crenata a fásszárú vegetáció borítása szignifikánsan nagyobb. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal a ténnyel, hogy gyöngyvessző egyedeit elsősorban a temetők szélein találtuk meg, ahol cserjék, vagy kisebb fák védelmében a kaszálástól, fűnyírástól a cserje menedéket talált. A temetők más tényezői (földrajzi helyzet, tengerszint feletti magasság, terület, gyepterületek aránya és a sírok által érintett terület aránya) nem magyarázták a faj jelenlétét. Az egyéb védett fajok száma szignifikánsan magasabb volt gyöngyvesszős temetőkben. A lelőhelyek többségét a Habsburg Birodalom 2. katonai felmérés idején (1806-1869, 13 település közül 10) és a 3. katonai felmérés idején (1869-1887; 13 település közül 12) már temetőként használták. E temetõk használatának hosszú története arra enged következtetni, hogy a S. crenata példányok – más figyelemre méltó fajokkal együtt – az eredeti sztyepvegetáció maradványai lehetnek, nem pedig díszítő célzattal ültetett növények. Eredményeink hangsúlyozzák a temetők szerepét a sztyeppnövényzet megőrzésében – amely egyike az európai flóra legveszélyeztetettebb növényzeti típusainak.

A tanulmányozott temetők (kis fekete pontok) és a csipkés gyöngyvessző előfordulása temetőkben (nagy körök)

 

A Spiraea crenata élőhelyei magyarországi temetőkben. A: Pusztamonostor, 2004; B: Tiszaszentimre-Újszentgyörgy, 2015; C: Nagykálló, 2016, D: Jászfényszaru, 2015, E: Nyírmada, 2016. – A fényképeket készítette: a–c, e : Molnár V. Attila; d : Löki Viktor.

Hivatkozás

Molnár V. A., Löki V., Máté A., Molnár A., Takács A., Nagy T., Lovas-Kiss Á., Lukács B.A., Sramkó G. & Tökölyi J. (2017): The occurrence of Spiraea crenata and other rare steppe plants in Pannonian graveyards. – Biologia 72(5): 500—509.

Most érdemes keresni a vetővirágot

Tavaly tavasszal találtuk az első vetővirág (Sternbergia colchiciflora) állományt temetőben. Az akkori bejegyzés nyomán derült ki, hogy Balogh Gábor és Csathó András István (KMNPI) már korábban rábukkantak a Dél-Tiszántúlon további két temetőben a fajra. Az idén tavasszal Mészáros András és Simon Pál (BfNPI) is csatlakozott a felmérésekhez, illetve az elmúlt pár napban két kislányom is. Eddig a Balaton-felvidéken összesen 8 temetőben, a Mezőföldön 4 temetőben, a Keleti-Bakonyban 1 temetőben került elő a faj.

Míg őszi megjelenésének ideje és a virágzó példányokszáma nagyon függ a csapadék mennyiségétől és eloszlásától, addig tavasszal levelei és termései alapján biztosabban megtalálható.



Jellegzetes, lapos és csavarodó leveleiről valamint a talaj felszínén található, majd később néhány centiméteres kocsányon ülő tokterméseiről könnyen azonosítható.

Jelenleg még az intenzíven fűnyírózott temetőkben is fellelhető, mert legalább a példányok egy részének termései (és részben levelei) átvészelik a fűnyírást

Hanga és Mandula keresik (és megtalálják!) a vetővirágot egy balaton-felvidéki temetőben

Jellegzetes termőhely...

Valószínűnek tűnik, hogy a vetővirág Budapest környékén is előfordul temetőkben. További temetőbeli előfordulásairól örömmel veszek értesítést.