Délvidéki árvalányhaj
Stipa eriocaulis Borbás
A faj szubmediterrán, mediterrán flóraelem, amelynek fő elterjedési területe Dél-Európa. Hazánkban élőhelyei a mészkövön, de legfőbbképpen dolomiton kialakult sziklagyepek, sziklafüves lejtősztyeprétek. A faj legnagyobb tömegű előfordulásai az árvalányhajas dolomitsziklagyep (Stipo eriocauli-Festucetum pallentis) társulásban találhatók. Ezen élőhelyen jellegzetesen növő, terpedten szétálló virágszárú „zsombékjai” uralják az igen sekély váztalajú felszíneket. A Közép-hegységben élő árvalányhajfajok közül a legszárazságtűrőbb és a szélsőségesen sekély talajokhoz leginkább alkalmazkodó taxon. A fajt elsősorban élőhelyeinek elbányászása, kisebb mértékben a katonai lőterek fokozódó és változóban lévő használata, „fejlesztése” veszélyezteti.
Mészáros András
 |
| A fényképet készítette: Bauer Norbert. |
 |
| A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea. |
Irodalom
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése