Elbai nőszőfű
Epipactis albensis Nováková & Rydlo
Csehországból leírt faj, elterjedésének súlypontja Közép-Európára esik. Hazai előfordulásainak többsége az Északi-középhegységben (Pilis, Börzsöny, Mátra, Medves, Zempléni-hegység) található, a Dunántúlon szórványos. Természetes élőhelyei üde, sokszor völgytalpi bükkösök, gyertyános-tölgyesek és puhafaligetek. Megtelepedhet antropogén élőhelyeken is, mint például nemesnyárasokban, arborétumokban, kertekben, sőt fűnyírózott gyepekben is. Kis termetű, önmegporzó növény, virágzata többé-kevésbé egy oldalra álló. A virág ajakvágata szűk, a fehér (ritkán rózsaszínes) mézajak kihúzott csúcsú és halványzöld szegélyű. A völgyekben a vadak taposása, fakitermelések és erdészeti munkálatok veszélyeztetik. Az alkalmi megtelepedésein alig védhető.
Óvári Miklós & Molnár V. Attila
 |
| A fényképeket készítette: Csábi Miklós. |
 |
| A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea. |
Irodalom
Pelles G. & Farkas S. 2000: Epipactis albensis Novakova & Rydlo a Zempléni-hegységben. – Kitaibelia 5: 369.
Ryla M. et al. 2022: Epipactis albensis (Orchidaceae) species new to the flora of Lithuania. Data from the northeastern limit of the species distribution area. – Botanica Lithuanica 28: 46–59.
Wucherpfennig W. 2007: Epipactis-Arten der östlichen Mitteleuropa. – Jahresberichte des Naturwissenschaftlichen Vereins Wuppertal 60: 217–238.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése