Pusztai tyúktaréj
Gagea szovitsii (Láng) Besser ex Schult. & Schult. f.
Pontuszi–pannon faj, fő elterjedési területe a Fekete-tenger környékén, a Dnyeper és Volga vidékén van, legközelebbi ismert állományai Dobrudzsában élnek. Magyarországon leggyakoribb a Dél-Tiszántúlon, de Ópusztaszer környékéről, a Hortobágyról és a Bihari-síkról is ismerjük. Ürmös és cickórós szikespuszták, padkás szikesek jellegzetes növénye, ritkábban löszgyepekben és töltéseken is előfordul. Leginkább élőhelyének megszűnése veszélyezteti. Kedvező számára az élőhelyének birkával való legeltetése. A Tiszántúl ürmös szikesein többezres állományai élnek. Elválasztása a cseh tyúktaréjtól (G. bohemica) vitatott [Horák D. et al. 2023]. A pusztai tyúktaréj rendszeresen érlel magokat.
Jakab Gusztáv
![]() |
| A fényképeket készítették: A: Molnár V. Attila, B: Kovács Gábor, C–D: Molnár V. Attila. |
![]() |
| A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea. |
Irodalom
Horák D. et al. 2023: Cytogeography of Gagea bohemica (Liliaceae) outside the Mediterranean: two ploidy levels, spatial differentiation of cytotypes, and occurrence of mixed-ploidy populations. – Plant Systematics and Evolution 309: 37.
Jakab G. & Molnár V. A. 2011: First record of Gagea szovitsii in Central Europe. – Biologia 66: 433–438.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése