Tavaszi tőzike
Leucojum vernum L.
A Pireneusok északi lábaitól Nyugat-Oroszországig, Dániától Közép-Olaszország, Szerbia és Románia vonaláig elterjedt. A jó vízellátottságú, laza, humuszos öntéstalajokat kedveli. Az alapkőzetre közömbös, de élőhelyválasztása szerint gyakrabban mészkerülő. Síkvidéki folyóink mentén ugyanúgy otthonra talál, mint a hegyvidéki élőhelyeken. Nyirkos erdőkben (gyertyános-tölgyesek, bükkösök), ligeterdőkben, égerligetekben, nedves réteken és patakok mentén is él. Megjelenése néhol tömeges, helyenként – körültekintő módon szervezendő – turisztikai vonzerő. A keményfás ligeterdők területének csökkenése és a visszaszorulóban levő, de időnként előforduló tömeges virágszedés veszélyezteti.
Keszei Balázs
 |
| A fényképeket készítették: E: Simán László, F: Molnár V. Attila, G: Korda Márton. |
 |
| A térképet szerkesztette: Takács Attila. A virágzási időszakot és a természetvédelmi értéket bemutató diagramot szerkesztette: Nagy Timea. |
Irodalom
Király G. 1996: A Kőszegi-hegység edényes flórája. – Tilia 3: 1–414.
Kulcsár L. et al. 2022: Vas megye védett növényei. – Szülőföld Könyvkiadó, Szombathely – Sárvár.
Lájer K. 1999: Florisztikai adatok a Dunántúlról, valamint Vácrátót környékéről. – Kitaibelia 4: 311–317.
Takács A., Bauer N. & Molnár V. A. (szerk.) 2025: Magyarország védett hajtásos növényei. – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen – MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-490-569-1. 488 pp.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése